Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

1971. ebe. 21., kedd ESZftK-MAGYARORSZÁG S (Folytatás a 2. oldalról) év elejétől életbe lépő nyug-, díjrendszer kedvezménnyel honorálja a munka folytatá­sát a nyugdíjhatáron túl. Sojeljett nagyobb lehetősé­get őlstosít a nyugdíjasok foglalkoztatására, arra, hogy nyugdíjának korlátozása nélkül mindenki é.vcntc négy hónapot dolgozhas­son. Az MSZMP KB titkára a továbbiakban beruházási kérdésekkel foglalkozott. Az új létesítmények öröméről, a beruházások visszafogása mellett, ezután sem kell le­mondanunk. Mint eddig, ez­után is minden hónapban, minden negyedévben új ipa­ri és mezőgazdasági objek­tumok lépnek majd üzem­be. Folytatódik az ötéves terv lakásépítési programjá­nak megvalósítása. A jobb beruházási munka érdekében az látszik legfon­tosabbnak, hogy a beruhá­zók tudják, mit akarnak építtetni, mennyiből akarják megvalósítani a célt. A termelőmunka fejlesz­tése kérdéseivel foglalkozva Nyers Rezső kiemelte azt a feladatot, hogy bátrabban szembe kell l| nézni a gazdaságtalan /' termelés problémájával i és keresni kell a megol­dást. Magasabb szintre kell emel­ni az üzem- és munkaszer­vezést és jobban kell építe­ni az öntudatos munkások­ra, a munkaverseny-mozga- lomra. A következő 2—3 év­ben figyelmet kell fordítani a szervezésbeli elmaradás felszámolására, a munkaidő- alap kedvezőbb kihasználá­sára. Mostani helyzetünk­ben különösképpen fontos, hogy a beruházások helyett, a termelőberendezések jobb kihasználásával, az üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tésével teremtsük meg a termelés növelésének felté­teleit. Gazdaságpolitikai cél­jaink elérésében szüksé­ges, hogy a iminkaver- scny-mozgalniat meg­újítsuk. A versenymozgalmat az ed­digi túlságosan mennyiségi célok helyett a gazdaság in-' tenziv fejlesztését segítő cé­lok felé fordítsuk. A mun­kaverseny révén fokozottan engedjünk teret a kiváló és jó munkának, nagyobb anyagi és társadalmi elisme­rést biztosítsunk annak a munkásrétegnek, amely te­hetséggel, szívvel és jó ered­ménnyel dolgozik. A mun- kaverseny-mozgalom derék­hadait ezután is a szocialista brigádok alkothatják. A napirenden levő bonyo­lult feladatok minden szin­ten rendkívül nagymérték­ben fokozzák a követelmé­nyeket a gazdasági vezetés előtt. A vezetői tisztség jó el­látása mélyebb helyzet­ismeretet követei, vilá­gos döntést, szervező- készséget és 'politikai tá­jékozottságot. Nyers Rezső befejezésül foglalkozott a nyugati vi­lágban régóta lappangó dol­lárválsággal. Rés nyílott a Közös Piac és az Egyesült Államok gazdasági viszonyá­ban és talán a Közös Piac országai is rádöbbennek, hogy jobb európai politikát kell folytatniuk. Az állami költségvetés jö­vő évi előirányzatát az MSZMP nevében elfogadás­ra ajánlom — fejezte be nagy taps közben felszólalá­sát Nyers Rezső. Varga Gáborira felszólalása Varga Gábomé (Borsod megye 14. vk), a megyei ta­nács elnökhelyettese, az or­szággyűlés áléin ökc a tanu­lás, a továbbképzés eredmé­nyeit elemezve elmondta: tartalmasabbá vált az együtt­működés az egyetemek, il­letve a továbbképző intéze­tek és a gyakorlati szakem­berek között, s ugyanígy po­zitívnak értékelhető az egye­temek és a tanácsi szervek közötti együttmunkálkodás. Napjainkig kialakult a to­• » Ülésezett a miskolci úttörő parlament A városi pártbizottság ta­nácstermében tartotta ünne­pélyes ülését tegnap, hétfőn délelőtt a Miskolc városi út­törő parlament. Az úttörő formaságok után Dienes Erika, a parlament elnöke ismertette a napirendet. Elsőnél? Krasznai Gábor- né, az úttörőszövetség városi titkára tartott élménybeszá­molót a KISZ VIII. kong­Mh: átadási ünnepség Nyékládházán A Ny ékiád háza határában társulásos alapon épült ME- ZŰPANEL épületelemgyár m in isztéri u m i kezd eménye­zésére jött létre. A beruhá­zás 1969 tavaszán kezdődött és 1970. november 15-én már beindult a próbaüzem. A be­ruházás célkitűzései között elsőrendű feladat volt, hogy többet adjon a megrendelő üzemeknek, mint az egyéb hazai , épületelemgyárak, ezért az üzem nemcsak az épületelemek előregyárlásá- Val foglalkozik, hanem biz­tosítja a megrendelő mező- gazdasági üzemek részére^ a szerkezeti elemei? helyszíni szerelését is. Az évi 200 ezer négyzet- méter alapterületű mezőgaz­dasági épületet gyártó elem­gyár ünnepélyes átadására holnap, december 22-én ke­rül sor. Az ünnepségen Ka- Sareezki Kálmán, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi- j ftíszter helyettese mond be­szedet. resszusáról, részletesen is­mertette az úttörő szekció munkáját. Hangsúlyozta a testvérl?apcsodatok fontossá­gát. Ezt követte Práncz Má­riának, a 4. sz. Általános Is­kola küldöttének vitaindító előadása az úttörő önkor­mányzatról. Az előadásokat termékeny vita követte. Az úttörők Ismertettél? eddigi munkájukat, a további terve­ket, a téli szünet program­ját. Hangsúlyoztál? az önkor­mányzati választások demok­ratizmusának szükségességét. Befejezésül a parlament megválasztotta a márciusi, megyei úttörő parlamenten részvevő küldötteket. vábbképzés széles intézmé­nyi bázisa, ez azonban még nem ölel fel minden terüle­tet. örvendetesen emelkedik a szervezett továbbképzésben résztvevők szánta, de javítani kell a technikai felszereltséget, s továbbképezni magukat, az oktatókat is. Ugyanilyen fon­tos a továbbképzésben részt­vevők érdekeltségének bizto­sítása. Kitért arra, hogy a mun­kások körében átfogó tovább, képzési formáikkal, rendsze­rekkel nemigen lehet talál­kozni; esetleges az érdeklő­dés felkeltése. Ugyanakkor számos jó kezdeményezés is segíti a munkások tovább­képzését. A szakmát nyújtó tanfolyamok sorában például a Lenin Kohászati Művek eddig tizenkilenc szakmához adott ki műszaki könyveket ! munkások számára. A „tan­könyvei?” szerzői: a gyárban dolgozó műszakiak szociális- I ta brigádjai. Az előrelépés gátja viszont, hogy a munka- j sok jelentékeny hányada nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem. Ezért ja­vasolta a képviselőnő, hogy a legfontosabb tananyagot A/ <W/Í mcKógazdasági munkái? köae- ws/jí pgtjjg szinr(;e észrevétlenül csep­pentünk bele a télbe. Még a havas novem­beri napok is a szántóföldeken találták a termelőszövetkezeti traktorok jó részét: a megyében — sok év óta először — minden termelőszövetkezeti gazdaság elvégezte őszi mélyszántási feladatát. Gép és ember ilyen hosszú ideig, december közepéig kedvező időjárás mellett régen végezhette összehan­golt tevékenységét. A közelgő ünnepek han­gulatát ez is emeli majd: az elvégzett mun­ka utáni jó közérzet. Az ünnepek az év végére esnek és el­múltuk után a számvetés következik. Mi­lyen lehet a számvetés előtt a megye, s az ország mezőgazdaságának közérzete? Az előzetes adatok, tények ismeretében el­mondhat jut?: jó. A termelőszövetkezetek többsége 1971 elején nehéz helyzetben, de nagy akarással kezdte meg munkáját a jó gazdasági eredményekért:, a tisztességes üze­mi és személyi jövedelmek eléréséért. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, mely a közelmúltban tartotta ülését, így összegezte az évi gazdálkodást: 67 milliárd forint körül várható a közös gazdaságok bruttó termelési értéke, ami mintegy 15 százalékkal múlja felül az 1970. évit és va­lamivel meghaladja az 1969-es rekordszin­tet is. A pénzügyi helyzet is várhatóan ked­vezően alakul: a gazdaságok bruttó jöve­delme mintegy 25,5 milliárd forint lesz és ez nagyjából a IV. ötéves terv éves elő­irányzatának felel meg. A viszonylag ked­vező tervteljesitést úgy érhették el megyénk termelőszövetkezetei is, hogy irányítási rendszerük elsősorban az ösztönzők útján érvényesítette a termeléspolitikai törekvé­seket, s általában nem alkalmazott admi- nisztt'atív módszereket. A fpjív azonban, mely az évben végzett A Ibii 7 munkát beragyogja, nem ár­nyéi? nélküli: a megyei kedvező termelési eredményeket, halványítja, hogy néhány éve tendenciózusan csökken a cukorrépa, a zöldség, a i dohány és még néhány munka- igényes növény vetésterülete. S nem fej­lődik kellően a szarvasmarha-tenyésztés; az idén is csökkent a tehénlétszám és alacso­nyabb lett a tejhozam. Másfelől: több ter­melőszövetkezetünk j övedoleni képződésében, sajnos, a kívánatosnál nagyobb a szerepük az ideiglenesen ható tényezőknek — mint az ipari tevékenység nyereségének, az épí­tőipari kivitelezés, a kavlcsbányászás jöve­delmének stb. — A hiányzó termékek pe­dig igen érzékenyen érintik a fogyasztók érdekeit, illetve a népgazdaság külkereske­delmi helyzetét:. Tudjuk persze: a munkaigényes kultú­rák problémái sokrétűek. A megye fcsz-ve- zetői arra hivatkoznál?, hogy ezek termelési költségei állandóan emelkednek, a gépesí­tés megoldatlan, vagy túlságosan költséges a tsz-kasszához képest és a munkaerő is ro­hamosan csökken. A szarvasmarhatartás gondjai pedig — mint arra a TOT-ülés is rámutatott — az említet t ágazatokénál is ösz- szetettebbek. Az árbevételek, a szarvasmar­hatartással összefüggő beruházások állami támogatása és az üzemviteli támogatások együttesen sem elegendői? a gazdaságosság megteremtéséhez. A közgazdasági szabályo­zói?, melyekkel az ipari gazdasági élet min­den területén találkozunk, itt is jelzik: van­nak, számolnunk kell velük, de egyúttal mutatják a kivezető utat: is: a jövedelme­zőséget kell javítani, s ahhoz kapcsolódóan a fejlesztési anyagi-műszaki feltételeit megteremteni, a feszültségeket feloldani. Az élelmiszer-gazdaság fejlesztésénél? tervében erre számos utalást találunk. Például a meglevő kapacitások és üzemi tartalékok fokozottabb kihasználásának lehetőségét, a zöldség-, a cukorrépa- és á dohánytermesz­tés közgazdasági környezetének és techno­lógiájánál? módosítását és többek között azt, hogy a kormány a jövőben az anyagi ösz­tönzők mellett a takarmányellátás folya­matosságának biztosításával is elő akarja segíteni a szarvasmarha-tenyésztést. !í K'/úmvpfps az elkövetkező időszak i\ s/vcilinbics legfontosabb munkája lesz, politikai, szakmai, gazdasági értelem­ben egyaránt. Az előkészületei? tulajdon­képpen a megye minden termelőszövetke­zetében megkezdődtek. A leltározás, a se­lejtezés kaz úgynevezett gazdasági vonatko­zású előkészítő munkák közé tartozik. A könyvelési tételek ellenőrzését, a számlák egyeztetését, a „tartozik” és a „követel” ol­dal tódolgozását a szakemberek az úgyne­vezett számviteli vonatkozású előkészítő munkáik közé sorolják. De van a gazdasági mérlegnél? egy harmadik oldala is: a kö­vetkeztetések. a tapasztalatok népgazdasági szemmel való összegezése. Hogy az adott t érni el őszövetkezet a saját gazdaságossági mutatóinak teljesítésén túl valójában mit adott a fogyasztóknak; küldött-e elegendő friss tejet, olcsó zöldáhAa piacra, minden tekintetben szem előtt tartotta-e a fogyasz­tók érdekeit. Nem akarunk ünneprontók lenni, de ha ezekről őszintén akarunk be­szélni, akkor a kérdésre csak ez lehet a fe­lelet: 1972-ben sok még a pótolnivaló. Onodvári Miklós sűrített formában, intenzív módon, megfelelő vizsga le­tételével sajátíthassák el az érdekeltek. * Az országgyűlés kedden a költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatja üléssza­kát. A becsület a katona legdrágább kincse Határőrök eskütétele Talán már senki sem aludt, amikor elhangzott az ébresz­tő. A fiatal határőr katonák, akii? egy hónappal ezelőtt még civilek voltak és mun­kába siettek reggelente, de- ! cember 19-ón a szokásosnál is frissebben ébredtek. Val;iL mennyien ereztél? és tudták, I hogy férfiéletük egyik legje- i lentősebb és majdani leg­A bányagépjavító üzemben a Kandó Kálmán nevét viselő ifjúsági szocialista brigád nemcsak javítással foglalkozik, hanem új alkatrészek gyártásával is. A képen Pataki Pál, Rácz Pál és Czilli József gumiszalag csúszásegységeket készítenek. Foto: Laczó József emlékezetesebb napja kez­dődik. A katonai eskü leté­telének ünnepélyes perceire gondoltak, és a Magyar Nép- köztársaság alkotmányára is, amely 61. paragrafusában kimondja: ..A haza védelme minden polgárának szent kötelessége.'’ A reggel borús volt és kö­dös. A szerencsi határőr-lak­tanya épületén és az udvaron is zászlók selyme ringató­zott a téli légáramlatban. A vonatoktól és az autóbuszok­tól órákon át érkeztek a ci­vilek, az eskütételre készü­lő fiatal határőr katonák szülei, testvérei. rokonai, hozzátartozói. Öl? is tanúi voltak az ünnepélyes eskü­tételnek. Pontosan II órakor meg­szólaltak a fanfárok. A pa­rancsnoki emelvényre felso­rakoztak a párt, a tanács, a fegyveres testületek és a ba­ráti szovjet hadsereg ideig­lenesen hazánkban tartózkodó csapatainak képviselői. A díszemelvényen foglalt he­lyet Cservák Ferenc, a me­gyei pártbizottság tagja, az encsi járási pártbizottság el­ső titkára, Járat János. a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának titkára és Lupko- vics Albert alezredes, a ha­tárőrség országos parancsno­kának képviselőjeként, vala­mint a magasabb határőreav- ség parancsnokságának több tisztje és főtisztje. Az eskütételre felsorako­zott határőrök impozáns, zárt ’tekzatokban. vala­mennyi ■ katona feszesen, fegyverét melléhez szorítva hallgatta végig a rövid jelen­tést, és elkezdődött az ünne­pélyes eskütétel. Üjvári László ezredes, a magasabb határőregység parancsnoka szólt a katonákhoz, vendé­gekhez és a szülök, testvé­rek, rokonok százaihoz. Hangsúlyozta az eskütétel jelentőségét, majd ismertet­te a magasabb hatúrőregység szocialista versenymozgalmá­nak eredményeit. A katonai szolgálatról és az esküről szólva így folytatta a pa­rancsnok : — Soha ne feledjék el, hogy a becsület a katona legdrágább kincse. Esküjük nemcsak katonaidejükre, ha­nem egész életükre szól. Ha teljesítik az esküben foglalt kötelességeket — elismerés és megbecsülés lesz mindig osztályrészük . . . Münden nap azzal a tudattal össze- ' gezzél? végzett munkájuk eredményéit, lógj- a haza parancsa szerint és egyéni képességeiknek megfelelően cselekedtek. A parancsnok után Jurái János, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára az if­júkon-! munista munkások, parasztok, diákok és fiatal szakemberek nevében !««►' szöntötle a határőröket. Ez­után szinte zúgott, szárnyalt a katonai eskü első mondata: ..Én... a dolgozó magyar nép fia. esküszöm . . .” Evezni lehetett, hogy minden fiatal határőr katona érti az esküt, tisztában van a feladattal, a haza védelmének és a ha­tárok őrzésének szigorú, de férfias követelményeivel. (sz. j.) Készülete számvetésre Ta-aáesko&ik mos ors&áfg'fgywl&én Nyers lezsi Issziii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom