Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1971. dec. 21., kedd Az 1972. évi költségvetés az országgyűlés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. Átlagosan 20 százalékkal emeljük a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Január 1-töl 17—25 százalékkal csökkentjük a mosószerek. szappanok és háztartási tisztítószerek árait. Emeljük a személygépkocsi gumiabroncs árát is. Jövőre a fogyasztói árszinten várhatóan 3 százalékos növekedéssel kell számolni, amit a jö- jö évi terv', a bér- és élet- színvonal politikában figyelembe vett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a későbbiek során a tanácsi gazdálkodásról beszélt. A pénzügyminiszter beszédében foglalkozott a vállalatok és szövetkezetek jövedelmének alakulásával, az említettek jövedelme 12—13 százalékkal emelkedik. A jövő évi költségvetésben az iparvállalatok állandó feladata a tartalékok feltárása, a jövedelmezőség javítása, a gyártmányszerkezet korszerűsítése, az önköltség csökkentése. A pénzügyminiszter expozéjában meghatározta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. az építőipar tennivalóit, külkereskedelmünk fejlődési irányát A miniszter beszéde befejező részében életszínvonal-és szociálpolitikai intézkedésekről beszélt. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—<i százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Folytatjuk a lakás- építési program végrehajtását, 1972-ben 74 500 lakás épül. Kulturális és egészség- ügyi kiadásaink elérik a 25 milliárd forintot. Szociálpolitikánk legfontosabb feladata a többgyermekes családok helyzetének könnyítése. Január 1-töl havi 100 forinttá) emeljük a 3 cs többgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. A családi pótlékrendszerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló, egy és kétgyermekes szülőket is. A pótlék kiterjed az ipari tanulókra is. Így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal. A dolgozó nők társadalmi megbecsülése gazdasági intézkedésekben is kifejeződik. A könnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrekciók szintén hozzájárulnak a keresetek növeléséhez. Bővíteni kívánjuk a gyermekintézmények hálózatát. Falu végi Lajos expozéja után szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Inokai János, a terv- és költségvetési bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Ebédszünet után Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde Párdi Imre felszólalása Párdi Imre, a Tervhivatal elnöke felszólalása elején áttekintette az elmúlt időszak eredményeit. Elmondhatjuk, bőgj7 gazdaságunk egészséges alapokon áll. évről évre fejlődik. Gazdasági életünk kedvező vonása, hogy a lakosságot ellátó piac egyensúlya megfejelő, biztosítani tndtuk a kiegyensúlyozott áruellátást. Az 1972. évi terv és költségvetés fő előirányzatairól szólva kijelentette, hogy népgazdaságunk növekedése a következő évben is biztosított. Első és legfontosabb feltételnek tekintjük fokozatosan létrehozni a nemzeti jövedelem termelésének és elosztásának egyensúlyát. Ennek érdekében a beruházásokat az idei várható színvonal alá csökkentjük. Megóvjuk az életszínvónal poli- ' tikánkat. Ezután Nyers Rezső, az MSZMF Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszédében kihangsúlyozta, hogy az állami költségvetés a jövőnek a programja és a jelennek a tükre, felismerjük benne gazdasági, szociális, kulturális életünk jellemző tényeit és a közeli jövőnket. Bemutatja a kormányzati munkát, de annál sokallta többet is láttat; a tízmillió magyar helyzetét, az 5 milliónyi kereső dolgozó együttes munkájának végső eredményét. A nemzetgazdaságnak ebben a tükrében most is a dinamikus fejlődés képét láthatjuk. A lő cél leié haladunk Mi, kommunisták a gazdasági elszámoláskor és a tervezéskor elsősorban azt kérjük számon önmagunktól, meg a kormányzattól, hogj7 haladunk-e a magyar és a nemzetközi munkásosztály fő célja, a szocializmus megvalósítása felé? Erre nyugodt lélekkel felelhetjük: a választott irány jó, az 1971. évi gazdasági munka összegezése mutatja, a fő cél felé haladunk. Dolgozó népünk eredményeire határainkon túl is felfigyelnek. Népgazdaságunk szilárd alapokon és dinamikusan fejlődik. Fejlesztési céljaink nagy része teljesül, a fejlődés legátfogóbb mutatója a nemzeti jövedelem 1970. évi 5 százalékos emelkedése után 1971-ben a tervezettnél jobban, valószínűleg 8 százalékkal nő. Számottevően gyarapodik az ország nemzeti vagyona. örvendetes, hogy idén a* ipari termelés növekedése teljes egészében az élő munka termelékenységének emelkedéséből adódik, a mezőgazdaság szintén növelte hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Az építőipari termelés növekedésének csaknem háromnegyede a munka termelékenység javulásából ered. Mindezek folytán az ország nemzeti jövedelem növekményének csaknem teljes egésze a nép- gazdasági termelékenység emelkedéséből származik. m mtiá». * x i * } A reáljövedelem és a fogyasztás 6 százalékos növekedési üteme azt mutatja, hogy a jövedelmek és a teljesítmények emelkedése között ma már szoros a kapcsolat. A többségében kedvező eredmény mellett a gazdasági élet részproblémáinak száma nagy és egyelőre nem csökkent a kívánt mértékben. Lemaradás mutatkozik az építőanyag-termelésben. Sok kifogásolni való akad az építkezések terén. Nem kielégítő a cukorrépa, a dohány, számos zöldségféle termelése és a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. Változatlanul megoldatlan, az iparban a gazdaságtalan termelés részarányának erőteljesebb visszaszorítása. Az egyensúlyi problémáról Leküzdendő nehézségeink sorában újra találkozunk az „egyensúlyi problémával”. Fejlesztésre és fogyasztásra 1970—1971-ben többet fordítottunk, mint a megtermelt neraretj jövedelem. A nemzeti jövedetao» mértékében egyensúlyhiány keletkezett. Ebből eredően jelentkezik az állami költségvetés hiánya. A hiányt a külkereskedelmi mérleg behozatali többlete fedezi, fedezetlen hiány tehát Az év vége a számvetések ideje, de nem a pihenésé. Tegnap, a Parlamentben sem érződött ünnepi hangulat, bár a környező utcákon, áruházakban a karácsonyra vásárlók sokasága hömpölygőit, a feldíszített kirakatok előtt, a villanyfüzérek tarkasága alatt színes csillagszórókat árultak, benn, a Parlamentben azonban az ünnepből nemigen érződött semmi, az országgyűlés első napján. A csengő pontban tizenegy órakor szólította helyükre az egybegyűlteket, és néhány perc múltán már mindenki nagy figyelemmel hallgatta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját az 1972. évi állami költség- vetés tervezetéről. A „nagy figj7elem” szó szerint értendő. „Egy pillanatig sem lehetett lazítani. Logikus, világos expozé volt, és minden mondatára oda kellett figyelni” — összegezte a szünetben az egyik borsodi képviselő. Érdekes volt egyébként megfigyelni a sajtópáholyt is, ahol, mint mindig, most is több újságíró gyűlt össze, mint amennyi hely van. A székek mögött állók — mint mindig — most is arra vártak, hogy valamelyik kolléga majd feláll, kimegj7, és megürül a helye. De valahogy sem a székekről nem Jegyzetek az országgyűlésről mozdult senki, sem a székek mögül. Valóban oda kellett figyelni minden mondatra. * Beszédének végén a pénzügyminiszter utalt arra á mindinkább erősödő szemléletre, amelynek művelői kötelességüknek tartják, hogy ne csak kérjenek az államtól, hanem adjanak is. A jövő évi feladatok sikeres végrehajtásának egyik hathatós erőforrásaként utalt erre a szemléletre. Csupán néhány, tömör mondat volt a beszéd végén, mégis nagyon sokan felfigyeltek rá, sokan beszéltek róla a szünetben is. Pontosabban a szemlélet tere- bélyesedésének hogyanjáról, a tennivalók sokaságáról. Bizonyos, hogy a mai tanácskozáson, akár a szünetekben, akár a felszólalások között is szó esik majd erről a témáról. Hiszen nincs is életünknek olyan területe, amelyen a hétköznapok munkája közepette ne találkoznánk a témából fakadó gondokkal. Az igényekkel, olykor a túlzott igényekkel, a realitások alapos, vagy kevésbé alapos figyelembevételével. Nyilvánvaló, hogy mindinkább szükséges annak alapos mérlegelése is, mi magunk mit nyújtunk cserébe, az igények ellenértékeként. A „mit adok” szemlélet erősödik, és ez magában is jelzi a realitások, a „miből mennyit” megismerésének igényét. De a következő években, és már évben is mindinkább szükség lesz erre a mérlegelésre, ennek a szemléletnek az elterjesztésére. * Szimpatikus visszhangot váltottak ki az expozénak azon kitételei is, amelyek látszatra nem nagy dolgokkal foglalkoztak. Látszatra, mert valójában ezek is nagyok. Például többet, hathatósabban kell foglalkoznunk a levegő szennyeződésével, a zaj elleni küzdelemmel. Vagy például az arra való biztatás, hogy az új lakásokkal, lakónegyedeikkel együtt adjuk át az üzlethá- zakat, utakat, parkokat is. Parkok. Ha valahol gond, nálunk, Miskolcon igen. Próbálunk tenni érte, ez is igaz. Lassan már országos hírűvé válik mozgalmunk, amelynek révén Miskolc és a város fiataljai kölcsönösen segítik „egymást”, és ebben a mozgalomban a parkokra is jut energia. Nem is kevés energia. De vajon kellő módon hasznosítjuk? Nemrégiben az egyik technikum KISZ-fiatalja elmondta, hogy nagyon szívesen vesznek részt a mozgalomban, szívesen dolgoznak társadalmi munkában, de szeretnék, ha felajánlott munkaóráikban nem lenne szervezés , miatt üresjárat. Nem sok volt ugyan, de ezt a keveset sem szeretik. Szimpatikus tenniakarás érződött ennek a fiatalnak a beszédéből, aki tulajdonképpen csak egy iskola nevében szólt, de szólhatott volna akár sokak nevében is. Mert akik a mozgalomban részt vesznek, a társadalmi munkát vállalják, azok valóban szívből teszik, valóban dolgozni akarnak. És dolgoznak is. Lehet számítani munkájukra. A [ parkoknál is. (Pt) 1 nincs, de tudjuk, hogy a behozatali többlet nem lehet állandó forrásunk, azt mielőbb fel kell számolni. Nyers Rezső, az- MSZMP ' Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára ezután az egyensúlyi problémák kérdéseit elemezte és aláhúzta, hogj7 a fejlődési igény és a hatékonyság javulása közötti ellentmondás vezet az időnkénti feszültséghez. Pártunk Központi Bizottsága helyzetünket elemezve, arra a következtetésre jutott, hogy a mostani egyensúlyhiányt nem lehet egyszerűen központi, vagy helyi hibákra, de csupán hazai okokra sem visszavezetni. Ismeretes, hogy az 1970-es árvíz, a belvíz és az aszály, majd a védekezés és a gyors _ helyreállítás nagy többletterhelést okozott. Van azonban egy másik ok is, ami már hiba. A központi tervezés és végrehajtás későn érzékeltette a felhalmozás túlfutásának veszélyét, a tárcák egy része lebecsülte a veszélyt, nehezen jött létre a közös összefogás is, az egyensúly meg- teremtése érdekében. A minisztériumok és a banksaervek nem figyeltél!; fel annak veszélyére, hogy jó néhány vállalat, szövetkezet túlköltekezik. Végül van egy harmadik, rajtunk kívülálló ok is, az, hogy a tőkés világpiac ez időben számunkra kedvezőtlenül változott. Megoldhatjuk-e a népgazdaság mai egyensúlyi problémáját? — tette fel a kérdést Nyers Rezső. Erre minden eszközünk adott Az 1972. évi terv és az állami költségvetés fontos lépést jelent ebbe az irányba. Ha sommázva értékeljük mai gazdasági helyzetünket, zaléknyit tervez felhasznál- : ni. Az egj'ensúlj7 érdekében a növekedés visszafogását a felhalmozásra, főként a beruházások mérséklésére összpontosítják, de szigorítani i kell a készletgazdálkodás . normáit is. A jobb gazdálko- ] dús érdekében fokozni, kell az export hatékonyságát, és ! csökkenteni az importot. Azonban nem szabad fékezni az olyan importot, amely a több, jobb minőségű exportot szolgálja. Az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak { egyensúlyát biztosítja az aktívabb bevételi politika és a takarékosabb kiadás. Van tennivalónk mind a bevétel növelésében, mind a kiadások ésszerűsítésében. 1971. első felében a 100 forint ráfordításra jutó összesített vállalati jövedelem csak kis mértékben nőtt, az ipar egészében csökkent. Ezen javítani kell. Nyers Rezső a bérekről \ szólva kihangsúlyozta, hogy l| a jövő évben minden, ága- (' zatban és szakmában a tava- | lj'ihoz hasonlóan emelkednek a bérek. Bérreferenciát kapnak az öntök, a sütőipari dolgozók, a nyomdászok, a fonók, szövök. E területeken komoly munkaerőgondok vannak. lőntos S cl adat Az MSZMP KB titkára beszédében foglalkozott azzal a ténnyel, hogy az építőanyagok termelői és fogyasztói árát emelni kell, mert már hosszabb ideje nem fedezik a ráfordítási és fejlesztési költségeket. Más okból szükséges hatósági áremelés a sörnél, árcsökkenés a szappan és a mérleg kedvező és további bizakodásra ad okot. A szocializmus építése nem konfliktus-mentes folj7amat. A problémák rendszeres vitatására szükség van, hogy a valóságot ne rózsaszín szemüveggel nézzük. Pártunk 1957-ben mindörökre eldobta a valóság megszépítésének eszközét. De az is jó lenne, ha senki sem tenne fel fekete szemüveget a valóság megítéléséhez. Jobb minőségű cxnorlot Az egyensúly problémát fokozatosan, a folyamatos fejlődés keretében kívánjuk megoldani. A Tervhivatalnak a nemzeti jövedelem növekményéből évről évre le kell csípni 1—2 százalékot mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll. Ez az elv máris mutatkozik abban, hogy a jövő évi terv a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedéséből 3—1 számosászerelc esetében. Ezután kitért arra, hogy az utóbbi hetekben egy-egy vidéken lábra kaptak bizonyos híresztelések, egj'esek tudni vélték, hogy január 1-én széles körű áremelésekre kerül sor, olyan tömegfogyasztási cikkeknél is, mint a cukor, a liszt, a hús. Köztudottak a párt elvei és ismert a kormánynak az a gyakorlata, hogy hatósági ár- intézkedések esetében idejében tájékoztatja a közvéleményt, s meg is indokolja, mit, miért tesz. Ezért nem cáfolta meg a kormány azokat a bizonyos híreszteléseket, hiszen köztudott, hogy semmiféle hatósági árintézkedést nem teszünk bérintézkedésektől függetlenül, az elért életszínvonal rovására. j Fontos intézkedésként kell értékelni azt, hogy 1972-ben sor kerülhet a sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkentésére, a családi pótlék bizonyos körben történő emelésére. A nyugdíjasok közös óhaja teljesül, amikor a jövő (Folytatás a 3. oldalon)
