Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1971. dec. 21., kedd Az 1972. évi költségvetés az országgyűlés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Néhány változás lesz a fo­gyasztói árak körében. Átlagosan 20 százalékkal emeljük a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű sze­szes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Január 1-töl 17—25 szá­zalékkal csökkentjük a mosószerek. szappanok és háztartási tisztítósze­rek árait. Emeljük a személygépkocsi gumiabroncs árát is. Jövőre a fogyasztói árszinten várha­tóan 3 százalékos növekedés­sel kell számolni, amit a jö- jö évi terv', a bér- és élet- színvonal politikában figye­lembe vett. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter a későbbiek során a tanácsi gazdálkodásról be­szélt. A pénzügyminiszter beszé­dében foglalkozott a válla­latok és szövetkezetek jöve­delmének alakulásával, az említettek jövedelme 12—13 százalékkal emelkedik. A jö­vő évi költségvetésben az iparvállalatok állandó felada­ta a tartalékok feltárása, a jövedelmezőség javítása, a gyártmányszerkezet korszerű­sítése, az önköltség csökken­tése. A pénzügyminiszter expo­zéjában meghatározta a me­zőgazdaság előtt álló felada­tokat. az építőipar tennivaló­it, külkereskedelmünk fejlő­dési irányát A miniszter beszéde befe­jező részében életszínvonal-és szociálpolitikai intézkedé­sekről beszélt. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—<i százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Folytatjuk a lakás- építési program végrehajtá­sát, 1972-ben 74 500 lakás épül. Kulturális és egészség- ügyi kiadásaink elérik a 25 milliárd forintot. Szociálpo­litikánk legfontosabb feladata a többgyermekes családok helyzetének könnyítése. Január 1-töl havi 100 fo­rinttá) emeljük a 3 cs többgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. A családi pótlékrendszerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló, egy és kétgyer­mekes szülőket is. A pótlék kiterjed az ipari tanulókra is. Így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal. A dolgozó nők tár­sadalmi megbecsülése gazda­sági intézkedésekben is kife­jeződik. A könnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrek­ciók szintén hozzájárul­nak a keresetek növelésé­hez. Bővíteni kívánjuk a gyer­mekintézmények hálózatát. Falu végi Lajos expozéja után szünet következett, majd Varga Gáborné elnökle­tével folytatta munkáját az országgyűlés. Inokai János, a terv- és költségvetési bizott­ság titkára, a törvényjavas­lat előadója mondott beszé­det. Ebédszünet után Párdi Im­re, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde Párdi Imre felszólalása Párdi Imre, a Tervhivatal elnöke felszólalása elején át­tekintette az elmúlt időszak eredményeit. Elmondhatjuk, bőgj7 gazdaságunk egészséges alapokon áll. évről évre fej­lődik. Gazdasági életünk kedve­ző vonása, hogy a lakos­ságot ellátó piac egyen­súlya megfejelő, biztosí­tani tndtuk a kiegyensú­lyozott áruellátást. Az 1972. évi terv és költ­ségvetés fő előirányzatairól szólva kijelentette, hogy nép­gazdaságunk növekedése a következő évben is biztosí­tott. Első és legfontosabb fel­tételnek tekintjük foko­zatosan létrehozni a nem­zeti jövedelem termelé­sének és elosztásának egyensúlyát. Ennek érdekében a beruhá­zásokat az idei várható szín­vonal alá csökkentjük. Meg­óvjuk az életszínvónal poli- ' tikánkat. Ezután Nyers Rezső, az MSZMF Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszédében kihangsúlyozta, hogy az ál­lami költségvetés a jövőnek a programja és a jelennek a tükre, felismerjük benne gazda­sági, szociális, kulturá­lis életünk jellemző té­nyeit és a közeli jövőn­ket. Bemutatja a kormányzati munkát, de annál sokallta többet is láttat; a tízmillió magyar helyzetét, az 5 mil­liónyi kereső dolgozó együt­tes munkájának végső ered­ményét. A nemzetgazdaság­nak ebben a tükrében most is a dinamikus fejlődés ké­pét láthatjuk. A lő cél leié haladunk Mi, kommunisták a gazda­sági elszámoláskor és a ter­vezéskor elsősorban azt kér­jük számon önmagunktól, meg a kormányzattól, hogj7 haladunk-e a magyar és a nemzetközi munkásosztály fő célja, a szocializmus megva­lósítása felé? Erre nyugodt lélekkel felelhetjük: a választott irány jó, az 1971. évi gazdasági mun­ka összegezése mutatja, a fő cél felé haladunk. Dolgozó népünk eredményei­re határainkon túl is felfi­gyelnek. Népgazdaságunk szilárd alapokon és dinami­kusan fejlődik. Fejlesztési céljaink nagy része teljesül, a fejlődés legátfogóbb muta­tója a nemzeti jövedelem 1970. évi 5 százalékos emel­kedése után 1971-ben a ter­vezettnél jobban, valószínű­leg 8 százalékkal nő. Számot­tevően gyarapodik az ország nemzeti vagyona. örvendetes, hogy idén a* ipari termelés növekedé­se teljes egészében az élő munka termelékeny­ségének emelkedéséből adódik, a mezőgazdaság szintén nö­velte hozzájárulását a nem­zeti jövedelemhez. Az építő­ipari termelés növekedésé­nek csaknem háromnegyede a munka termelékenység ja­vulásából ered. Mindezek folytán az ország nemzeti jövedelem növekményének csaknem teljes egésze a nép- gazdasági termelékenység emelkedéséből származik. m mt­iá». * x i * } A reáljövedelem és a fo­gyasztás 6 százalékos növeke­dési üteme azt mutatja, hogy a jövedelmek és a teljesítmé­nyek emelkedése között ma már szoros a kapcsolat. A többségében kedvező eredmény mellett a gazdasági élet részproblémáinak száma nagy és egyelőre nem csök­kent a kívánt mértékben. Le­maradás mutatkozik az épí­tőanyag-termelésben. Sok ki­fogásolni való akad az épít­kezések terén. Nem kielégítő a cukorré­pa, a dohány, számos zöldségféle termelése és a szarvasmarha-tenyész­tés helyzete. Változatlanul megoldatlan, az iparban a gazdaságtalan ter­melés részarányának erőtel­jesebb visszaszorítása. Az egyensúlyi problémáról Leküzdendő nehézségeink sorában újra találkozunk az „egyensúlyi problémával”. Fejlesztésre és fogyasztásra 1970—1971-ben többet fordí­tottunk, mint a megtermelt neraretj jövedelem. A nemzeti jövedetao» mértékében egyensúlyhi­ány keletkezett. Ebből eredően jelentkezik az állami költségvetés hiá­nya. A hiányt a külkereskedelmi mérleg behozatali többlete fedezi, fedezetlen hiány tehát Az év vége a számvetések ideje, de nem a pihenésé. Tegnap, a Parlamentben sem érződött ünnepi hangu­lat, bár a környező utcákon, áruházakban a karácsonyra vásárlók sokasága hömpöly­gőit, a feldíszített kirakatok előtt, a villanyfüzérek tar­kasága alatt színes csillag­szórókat árultak, benn, a Parlamentben azonban az ünnepből nemigen érződött semmi, az országgyűlés első napján. A csengő pontban tizenegy órakor szólította helyükre az egybegyűlteket, és néhány perc múltán már mindenki nagy figyelemmel hallgatta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját az 1972. évi állami költség- vetés tervezetéről. A „nagy figj7elem” szó szerint értendő. „Egy pillanatig sem lehe­tett lazítani. Logikus, világos expozé volt, és minden mon­datára oda kellett figyelni” — összegezte a szünetben az egyik borsodi képviselő. Ér­dekes volt egyébként megfi­gyelni a sajtópáholyt is, ahol, mint mindig, most is több újságíró gyűlt össze, mint amennyi hely van. A székek mögött állók — mint mindig — most is arra vár­tak, hogy valamelyik kollé­ga majd feláll, kimegj7, és megürül a helye. De vala­hogy sem a székekről nem Jegyzetek az országgyűlésről mozdult senki, sem a szé­kek mögül. Valóban oda kellett figyelni minden mon­datra. * Beszédének végén a pénz­ügyminiszter utalt arra á mindinkább erősödő szemlé­letre, amelynek művelői kö­telességüknek tartják, hogy ne csak kérjenek az állam­tól, hanem adjanak is. A jövő évi feladatok sikeres végrehajtásának egyik hat­hatós erőforrásaként utalt erre a szemléletre. Csupán néhány, tömör mondat volt a beszéd vé­gén, mégis nagyon sokan felfigyeltek rá, sokan beszél­tek róla a szünetben is. Pon­tosabban a szemlélet tere- bélyesedésének hogyanjáról, a tennivalók sokaságáról. Bizonyos, hogy a mai ta­nácskozáson, akár a szüne­tekben, akár a felszólalások között is szó esik majd er­ről a témáról. Hiszen nincs is életünknek olyan terüle­te, amelyen a hétköznapok munkája közepette ne ta­lálkoznánk a témából faka­dó gondokkal. Az igények­kel, olykor a túlzott igé­nyekkel, a realitások alapos, vagy kevésbé alapos figye­lembevételével. Nyilvánvaló, hogy mindinkább szükséges annak alapos mérlegelése is, mi magunk mit nyújtunk cserébe, az igények ellenér­tékeként. A „mit adok” szemlélet erősödik, és ez magában is jelzi a realitások, a „miből mennyit” megismerésének igényét. De a következő években, és már évben is mindinkább szükség lesz er­re a mérlegelésre, ennek a szemléletnek az elterjeszté­sére. * Szimpatikus visszhangot váltottak ki az expozénak azon kitételei is, amelyek látszatra nem nagy dolgok­kal foglalkoztak. Látszatra, mert valójában ezek is na­gyok. Például többet, hatha­tósabban kell foglalkoznunk a levegő szennyeződésével, a zaj elleni küzdelemmel. Vagy például az arra való biztatás, hogy az új laká­sokkal, lakónegyedeikkel együtt adjuk át az üzlethá- zakat, utakat, parkokat is. Parkok. Ha valahol gond, nálunk, Miskolcon igen. Próbálunk tenni érte, ez is igaz. Lassan már országos hírűvé válik mozgalmunk, amelynek révén Miskolc és a város fiataljai kölcsönö­sen segítik „egymást”, és ebben a mozgalomban a parkokra is jut energia. Nem is kevés energia. De vajon kellő módon haszno­sítjuk? Nemrégiben az egyik tech­nikum KISZ-fiatalja elmond­ta, hogy nagyon szívesen vesznek részt a mozgalom­ban, szívesen dolgoznak társadalmi munkában, de szeretnék, ha felajánlott munkaóráikban nem lenne szervezés , miatt üresjárat. Nem sok volt ugyan, de ezt a keveset sem szeretik. Szimpatikus tenniakarás ér­ződött ennek a fiatalnak a beszédéből, aki tulajdon­képpen csak egy iskola ne­vében szólt, de szólhatott volna akár sokak nevében is. Mert akik a mozgalom­ban részt vesznek, a társa­dalmi munkát vállalják, azok valóban szívből teszik, valóban dolgozni akarnak. És dolgoznak is. Lehet számítani munkájukra. A [ parkoknál is. (Pt) 1 nincs, de tudjuk, hogy a be­hozatali többlet nem lehet állandó forrásunk, azt mi­előbb fel kell számolni. Nyers Rezső, az- MSZMP ' Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára ezután az egyensúlyi problémák kérdé­seit elemezte és aláhúzta, hogj7 a fejlődési igény és a hatékonyság javulása közötti ellentmondás vezet az időn­kénti feszültséghez. Pártunk Központi Bizottsága helyze­tünket elemezve, arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a mostani egyensúlyhi­ányt nem lehet egysze­rűen központi, vagy helyi hibákra, de csupán hazai okokra sem visszavezetni. Ismeretes, hogy az 1970-es árvíz, a belvíz és az aszály, majd a védekezés és a gyors _ helyreállítás nagy többletter­helést okozott. Van azonban egy másik ok is, ami már hi­ba. A központi tervezés és végrehajtás későn érzékeltet­te a felhalmozás túlfutásának veszélyét, a tárcák egy része lebecsülte a veszélyt, nehe­zen jött létre a közös össze­fogás is, az egyensúly meg- teremtése érdekében. A minisztériumok és a banksaervek nem figyel­tél!; fel annak veszélyére, hogy jó néhány vállalat, szövetkezet túlköltekezik. Végül van egy harmadik, rajtunk kívülálló ok is, az, hogy a tőkés világpiac ez időben számunkra kedvezőt­lenül változott. Megoldhatjuk-e a népgaz­daság mai egyensúlyi problé­máját? — tette fel a kérdést Nyers Rezső. Erre minden eszközünk adott Az 1972. évi terv és az állami költségvetés fontos lépést jelent ebbe az irányba. Ha sommázva értékeljük mai gazdasági helyzetünket, zaléknyit tervez felhasznál- : ni. Az egj'ensúlj7 érdekében a növekedés visszafogását a felhalmozásra, főként a beru­házások mérséklésére össz­pontosítják, de szigorítani i kell a készletgazdálkodás . normáit is. A jobb gazdálko- ] dús érdekében fokozni, kell az export hatékonyságát, és ! csökkenteni az importot. Azonban nem szabad fékezni az olyan importot, amely a több, jobb minőségű ex­portot szolgálja. Az állami költségvetés be­vételeinek és kiadásainak { egyensúlyát biztosítja az ak­tívabb bevételi politika és a takarékosabb kiadás. Van tennivalónk mind a bevétel növelésében, mind a kiadások ésszerűsítésében. 1971. első felében a 100 forint ráfor­dításra jutó összesített vál­lalati jövedelem csak kis mértékben nőtt, az ipar egé­szében csökkent. Ezen javí­tani kell. Nyers Rezső a bérekről \ szólva kihangsúlyozta, hogy l| a jövő évben minden, ága- (' zatban és szakmában a tava- | lj'ihoz hasonlóan emelkednek a bérek. Bérreferenciát kapnak az öntök, a sütőipari dolgo­zók, a nyomdászok, a fonók, szövök. E területe­ken komoly munkaerő­gondok vannak. lőntos S cl adat Az MSZMP KB titkára be­szédében foglalkozott azzal a ténnyel, hogy az építőanya­gok termelői és fogyasztói árát emelni kell, mert már hosszabb ideje nem fedezik a ráfordítási és fejlesztési költ­ségeket. Más okból szükséges hatósági áremelés a sörnél, árcsökkenés a szappan és a mérleg kedvező és további bizakodásra ad okot. A szo­cializmus építése nem konf­liktus-mentes folj7amat. A problémák rendszeres vitatá­sára szükség van, hogy a va­lóságot ne rózsaszín szem­üveggel nézzük. Pártunk 1957-ben mind­örökre eldobta a valóság megszépítésének eszkö­zét. De az is jó lenne, ha senki sem tenne fel fekete szemüveget a va­lóság megítéléséhez. Jobb minőségű cxnorlot Az egyensúly problémát fo­kozatosan, a folyamatos fej­lődés keretében kívánjuk megoldani. A Tervhivatal­nak a nemzeti jövedelem növekményéből évről évre le kell csípni 1—2 százalékot mindaddig, amíg az egyen­súly helyre nem áll. Ez az elv máris mutatkozik abban, hogy a jövő évi terv a nem­zeti jövedelem 5—6 százalé­kos növekedéséből 3—1 szá­mosászerelc esetében. Ezután kitért arra, hogy az utóbbi hetekben egy-egy vidéken lábra kaptak bizonyos híresz­telések, egj'esek tudni vélték, hogy január 1-én széles körű áremelésekre kerül sor, olyan tömegfogyasztási cikkeknél is, mint a cukor, a liszt, a hús. Köztudottak a párt elvei és ismert a kormánynak az a gyakorlata, hogy hatósági ár- intézkedések esetében idejé­ben tájékoztatja a közvéle­ményt, s meg is indokolja, mit, miért tesz. Ezért nem cáfolta meg a kormány azo­kat a bizonyos híresztelése­ket, hiszen köztudott, hogy semmiféle hatósági árintéz­kedést nem teszünk bérintéz­kedésektől függetlenül, az el­ért életszínvonal rovására. j Fontos intézkedésként kell értékelni azt, hogy 1972-ben sor kerülhet a sokgyermekes családok anyagi gondjainak csök­kentésére, a családi pót­lék bizonyos körben tör­ténő emelésére. A nyugdíjasok közös óha­ja teljesül, amikor a jövő (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom