Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

£SZAK-MJ8*GVAR0KSZAG 4

1971. dec. 19., vasárnap

I'nfanleiiszf Josef Svejk, Seské-Budejovice-í illetőségű, prágai polgár, á derék katona már régen kilépett Hősek regényének lapjairól. Átvonult a színpadra, a filmre, a bá'b- lilmesek, meg a rajzfilmesek műtermeibe, tucatnyi változatban jelentkezett a közönség előtt szerte a világon ez a hivatalosan szellemi fogyatékos kisember, aki úgy hányódik az első világháború társadalmának kegyetlen, emberfaló gépezetében, hogy eselléseivéL botlásaival, példa lózásai val, nyersen kimondott, őszinte megjegyzéseivel tulajdonképpen a kisember keletét mondja el egy korhadt és szemléire szánt társa- • alom és annak államgépezete felett. E hosszas és sokszínű pályafutás újabb állomásához érkezett: egy ambiciózus fiatal pesti színész, Bodrogi Gyula saját alakjá- ■■a formálta, a regßny első része történeti szálának kivagdalt darabjaiból musicai- szöveget kreált, s harminc mozaikdarabkában kívánta visszaadni Hasek hősének hány altatásait, megprób általa - salt, illetve ez alaptörténet ürügyén látványos, szórakoz- zenés-táncos játékot te- '"rn te ni. Az így született szövegkönyvhöz — Szenes Iván dalszövegeire — Aldobolyi Nagy György komponált tetszetős, jó muzsikát, s .mint a/ninyi más irodalmi értek, a Svejk is megkezdhette másfajta értékítéletet váró pályáját a musical csillogó világában.

A fővárosi premier után élénk vita bontakozott ki, vajon Jár ószláv Hasek páratlan müve alkalmas-e egyáltalán musical-feldolgozásra. E vita felújítása a miskolci bemutatás kapcsán alighanem szükségtelen, véleményt az adott változatról kell formálnunk, illetve annak miskolci bemutatásáról, de feltétlenül regisztrálandó itt is, hogy nem Hasek hősét kapjuk, hanem egy névben és élete néhány fordulatában vele azonos alakot. Míg a regényhős, a filmváltozatok és az eddigi színpadi adaptációk hőse, a tragikomikus Svejk groteszk helyzetekben kimondott életigazságawail el akart gondolkoztatni, a musical cirkuszi clownra emlékeztető Svejkje mindenáron szórakoztatni akar. Mint a játék egésze. Sajnos, nemritkán, egész olcsó eszközökkel is. Megmaradt hát vázlatosan a történeti szál, megmaradt a helyenként a draszti- kurnig menő vaskosság,, és beleaplikálódott sok-sok

tánc- és dalbetét. Aldobolyi Nagy György zenéj.e a kort kitűnően idézi, több száma fülbemászó, kiválóan villantja fel a hajdani csinnadrat- lás, lármás, kaionazenés világ hangulatát. Szenes Iván dalszövegeiről, azért nehéz hiteltérd emlően nyilatkoznunk. mert alig értettünk belőle valamit, részben a tolmácsoló énekesek hibájából, részben pedig, mert a zene- j kar, amely — Kalmár Péter vezényletével — jó ügyhöz méltó buzgalommal muzsikált és adta vissza a kor hangulatát. nem tudott mindig eléggé háttérbe vonulni, hogy az énekeseket, vagy kórusokat érvényesülni hagyja. (Például az első felvonás de- tektív-kórusánál.) A tánckar igen kellemesen színesítette a Bodrogi Zoltán koreografálta táncokkal az előadást.

Az előadás színpadra teremtője a Budapestről vendégül hívott Radványi Sándor, a József Attila Színház rendezője volt. Korszerű musical megteremtésére törekedett, igyekezett messzemenően kihasználni a darabban rejlő humorlehetőségeket, de nem mindig tudott ellenállni az olcsóbb hatások csábításának. (Például az elmeorvosi vizsgálat néhány öreg közhelyét elhagyhatta volna.) Törekedett a mozgalmas, friss, látványos játékra, a szüntelen pengésre, a íongószínpad lehetőségeinek maximális kihasználására. A jó sodrást sikerült is majdnem végig biztosítani, egy-két jelenet viszont tömörítést, esetleg nagyobb húzást kívánna. (Például Svejk és Katz kettőse az utcán.) Tetszett a játék indítása, a történet előzményeinek, Ferenc Ferdinand megölésének villanó képekben bemutatása. Soksok szellemes ötlet valósult meg Radványi rendezésében, nagyon jól érvényesült egyikét visszatérő kórusszám, amit szövegében is érteni lehetett, mint például A helyőrségi fogház nem főhercegek klubja kezdetű. Különösen látványosak voltak a finálék. Talán csak a harmadik felvonás végén sok a tapsot kikövetelő mozgás és zer nei alávcrés. Radványi híven igyekezett megvalósítani, mind látványosabban életre

23.

— Jó napot, kívánok — mondta —, ifjabb Saíranek Mátyás vagyok. Apám kéreti, tessék átfáradni a tanácsházára. Az ablakból látta. hogy idejött.

— Mit akar tőlem a kedves papa? — érdeklődött Kopra, miközben kiléptek a hivatal ajtaján az utcára.

A fiú megállt, az újságíró szemébe nézett.

— Csőbe akarja húzni magát. Azzal a déli műsorral kapcsolatban.

— Micsoda?'

— Már megállapodott a fejesekkel, a község mindenféle kedvezményekben részesül. talán még város is leszünk. ha maga lehetővé teszi, hogy a megyei tanácselnök egy percig szónokoljon.

— És hogyan kerülök én ezáltal csőbe? .

ki jobban, bár * valami törekvés érezhető volt nála, hogy Hasek Svejkjéböl is érzékeltessen valamit. Játéka soksok derű, nevetés forrása, láthatóan jókedvűen mulattat. S ha emellett a szebb beszédre, a szabatosságra is jobban ügyel, figurája még jobb lesz. Katz tábori lelkész könnyen túl játszásokra csábító szerep. Makay Sándor a végsőkig kihasználta a figurában rejlő humorlehetősége- ket, de gondosan vigyázott, sehol sem játszotta túl szerepét; remekül érzékeltette Katz erkölcsi nullasáigát. Régen látott, egyenletesen jó alakítást hozott. Lukas főhadnagyot a premieren Csiszár András játszotta (később felváltva Rózsa Sándorral), s a tiszt öntelt butasága kapott hangsúlyt alakításában, de nem volt zökkenőmentes a prózai és énekes' szereprésaek közötti váltása. Igaz, szöveg- könymleg sem!

A nagyszámú szereplőgárdában sok színész több szerepet is játszott. Hái-om szerepe közül feltétlenül kiemelendő Komáromy Éva Unheimlich bárónője; a kórházba látogató hölgy karikatúrája kitűnően rímelt a darab hangvételére, hangulati alapállására. Virágh Ilona szere— Ügy, hogy mindenkinek haszna lesz a dologból, csak maga fizet rá. A cécó után magát díszpolgárrá nevezik ki, aztán pár hónap múlva szép csendesen ló fogják sajátítani telkét, hogy idegen- forgalmi búcsújáró helyet csináljanak belőle. Emlékmű, sétány, trafik, emléktárgyüzlet, italbolt, szálloda, autóparkoló hely, meg ilyesmik.

Kopra íüttyentett egy cif-, rát.

— Ezt jól kitervelték! Mit tanácsol, mit tegyek?

— Menjen bele mindenbe, ha Bártik szónokolni akar. azt amúgy sem lehet kivédeni. Meg aztán az egész falut magára haragítaná, ha emiatt elesnék a megígért kedvezményektől. Viszont írásban kösse ki, hogy közcélra semmit se hasítsanak ki'parcellájából. Ehhez ragaszkodjon. Pecsét, aláírás.

kelteni az adaptálói elképzeléseket, s ha elfogadjuk ezt á Bodrogi Gyula írta átdolgozást, akkor az előadást úgy kell megítélnünk, mint a jól továbbfejlesztett, sole egyéni plusszal . gazdagított megvalósulást.

A díszlet alkotójáról, W<?- genast Róbertról ismét csak a legmagasabb fokú elismerés hangján szólhatunk. Az „Arany Prága” ismert motívumainak mindenkori jelenléte és az egész játék fölé magasodáka roppant hangulatteremtő erejű, az egyes helyszínek szűkszavú, jelzett díszletei célszerűek, érzékletesek, SnJci Antal a jelmezek tervezésével új oldaláról mutatkozott be, nem sikertelenül.

leméhes Katy asszonya emlékezetes kabinetalakitás. Bánó Pál sok .szerepe közül Bre tschraeider detektívként, Szili János Szlúvik stá)f>fog- lár és Palivec kocsmáros alakjában, Szabados Ambrus bíróként, Kanalas László tisztként és elmeorvosként, Somló István elmeorvosiként, Hídvégi Elek kórházi orvosként, Bősze Péter a kutyatolvaj kis vüManásáiban, Gyár- vári János a hólhér csaknem néma szerepében, Miillemé alakjában pedig Nádassy Anna ajándékozott meg emlékezetes percekkel. Fekete Alajos, Szilágyi Lajos, Győri Ernő, Somló Mária neve kívánkozik még fel jegyzésre.

Nem hálás dolog személyre írt szerepet másnak eljátszani. A miskolci előadás Svejkje Varga Gyula lett. Mivel az átdolgozásban elsősorban. a figura felszíni vonásai kaptak nagyobb' szerepet, Varga is ezeket aknázta 23

Az előadás egyes képeinek elején, jelenetek váüláBaüoar egy bohóc trombitája hívta fel a figyelmet részben az új' kép kezdetére, részben a játék nem túl komolyan veen-r dő jellegére. Hát így kell ezt a Svejfcet néznünk.

Benedek Miklós

„Szerelték mindent elolvasni!”

— Tetszik?

, — Nagyon.

— A mi munkánk van benne. A szülőké, akik nyáron társadalmi munkában takarították az iskolát, festették a falat,, mosták az ablakokat. Tizénötezer forintot takarítót, tunk meg ezzel. És megteremtettük azt a lehetőséget, hogy megszülessen a könyvtár.

Goda József, a megyaszói körzeti általános iskola igazgatója nem kis büszkeséggel kalauzol az új iskolai könyvtárban. Egyszerű, de célszerű itt minden. Az ablakokon világosság árad be, ráhull a falak mentén sorakozó, könyvektől roskadó polcokra.

— Az első szülői értekezleten megmutattuk a szülőknek

látják, ez lett abból a pénzből, amit megtakarítottunk. Nagyon megilletődtek. Szinte szólni is alig mertek, csak néhányan sóhajtottak fel: jaj, de szép!

Annyira akarták!.*.

Az a tizenötezer forint, per_ sze, kevés lett volna. Be dolgozlak a tanárok is, a diákok is, az ő barlcácsmunkájukban készültek az asztalok és a székek. — Festettelv, rendezkedtek, könyveket szortíroztak. A segítség sem maradt el; a megyei, a járási és a községi könyvtár 'munkatársai szakmai tudásuk legjavát adták. Melléjük állt a megyei és a községi tanács is. Hiszen annyira akarták, annyira dolgoztak érte, hogy lehív tetten volt nem segíteni őket.

— Persze, hogy akartuk — magyarázta lelkesülten az iskola igazgatója.. — A könyvtárom, a könyveken csak nyerni lehet. Olvasottabb, tájékozottabb gyerekeket...

Kovács Béláné, a könyvtár vezetője, egyszersmind az iskola tanára közbeszól:

— Ez az egy hónap, amióta működik az új iskolai könyvtár, már hozott eredményeket. Vannak olyan osztályaink például, amelyekből csaknem mindenki beiratkozott olvasó. A VIII. b, a VII. a és a VI. a tanulói szinte már élni sem tudnak nélküle.

— Észrevehető-e már. hogy használják a tanulásban a könyvtárat ?

— Igen. Bár az idő még rövid ilyen következtetések levonására. Be az a tény, hogy a tanárok tudj ált, milyen könyveket ajánlhatnak hoz- záolvasásra, s a tanulók könnyen . hozzájuthatnak ehhez az irodalomhoz, már önmagában is a megnövekedett lehetőségeket példázza. S ezekkel a lehetőségekkel egyre inkább élnek a tanárok és tanulók.

3400 kötet

Korábban gyermek- és tanári könyvtár is volt kiilön- külön az iskolában. Be a régi gyermekkönyvtárban mindössze öOO—800 kötet várta a tanulókat. Olyan könyvek, amelyéknek mintegy felét most egyszerűen ki kellett se- ' lej tezni.

— Nem ifjúságnak szóló művek voltak, tartalmilag elavultak, külsőre megkopottak, szakadtak. Semmiképp sem olyanok, amelyeket a gyerekek kezébe lehetett volna adni. Most már 3400 kötetünk van. Az avatáskor kevesebb volt. Be azóta már vásároltunk. S úgy néz ki, hogy évente 5000—(5000 forintot kotth etünk majd fejlesztésre.

Kinevette magát az igazgató.

— Egy kicsit valamennyien könyvtárosok lettünk, niert nagyon büszkék vagyunk rá. Be a legjobban a gyerekek örülnek neld.

A gyerekek. Igen, kétségkívül ők örülnek legjobban. Hiszen a könyvtárban és a mellette kialakult, a bejárók számára létesített váróban olvasgathatnak, szórakozhatnak. A könyvbarát szakkör tagjainak mindegyike bejáró. A szakkör most alakult, amikor felavatták az iskolai minta- könyvtárat.

— Megbeszéljük a kötelezőket.

— Filmeket vetítünk, magnót hallgatunk.

— Az a fő, hogy sokat olvassunk.

Pálinkás Csilla, Kukola Mária, Darabos Zsuzsa, Zse- besi Kati. Vantal Gabi és a többiek szinte egyszerre szeretnének mindent elmondani a szakkörről. A szakkörről, mely kéthetenként tartja foglalkozásai):, s amelyen anv- nyi minden érdekeset csinálnak ...

Vetélkedők* ismerkedési dél titánok

— A községi könyvtárban mindig sokan vannak, s csak egyszer van nyitva hetenként

— mondta Kukola Mária, aki Sóstófalváról jár Megyaszóra.

— Most meg itt a kötelezőt is, meg az ajánlott irodalmat is kikölcsönözhetjük.

— Jártunk mi a régi iskolakönyvtárba is, de hát olyan kevés könyv volt ott. A nagy könyvtárba pedig ritkábban

' jutunk el — mondta Vantal Gabi.

Osztály- és szakkörtársa, Bárdos Gabi hozzátette;

— Ne feledd el, hogy csak este! Meg azért ott nehezeb• ben is boldogultunk. Itt viszont sokkal könnyebben. Több időnk is van, közelebb is van hozzánk.

Azután mintegy búcsúzóul terveila-ől kérdezem őket. Ve-t télkedőket szeretnének, szakkörök közötti ismerkedési délutánokat ...

— Hogy megmutassuk nekik, mit csinálunk. S mintegy végszóra, a többiek nevében is megszólal a kis Zse- besi Kati;

— Olyan jó lenne minden könyvet elolvasni!

Csutorás Annamária

Nem féltem én az M.-belieket, meg fogják azok találni a számításukat így is.

— Rendben van — mondta Kopra rövid tűnődés után. — Köszönöm a tanácsot, majd így járok el. Most már csak arra vagyok kíváncsi, miért árulta el nekem mindezt?

A fiú zavartan vont vállat.

— Nem szeretem, ha valakivel ki akarnak babrálni, ok nélkül. Nem szeretem az öregem ügyeskedéseit. Nem szeretem az itteniek mohóságát, egy nap alatt a fél falu arra rendezkedett be, hogy kiszipolyozza a látogatókat.

Az újságíró nem szólt semmit, csak jól megnézte magának kísérőjét. Aztán, oldalán a kamasszal, átvágott az utca másik oldalára, az alig ötven méternyire levő ta- nácsháza felé...

Húsz percbe sem telt, már jött is ki, négyrét hajtott pecsétes írás volt farmernadrágja zsebében. Nemcsak az 6, özvegy Paukné telkére is szólt a mentesítés. Az M.-.i tanácsházán emberemlékezet óta nem intéztek el ügyel ilyen gyorsan. Méghozzá kilenc óra, a hivatalos félfogadás megkezdése előtt!. ..

, Miután ingatlana jövőjéről megnyugtató módon sikerült gondoskodnia, Kopra elhatározta, hogy saját jelenéről is gondoskodik. Ezért a közeli ABC-kisáruház felé indult. Kenyeret, felvágottat szándékozott venni, meg egy ingei, nyakkendőt, a közelgő nagy

eseményre való tekintettel. Ha netán nem tudja elkerülni valamelyik kamera látókörét, ne fessen úgy, mint egy ágrólszakadt.

Benyitott az üzlet ajtaján. Szokatlanul sokan voltak a helyiségben, s mindjárt megakadt a szeme néhány ismerősön. A bal' oldali, presszónak kiképzett részben Hö- römpöly Pista, a délutáni lap munkatársa kortyolgatja feketéjét. Kissé odébb Lázár Edit áll, a rádió műsorközlője, a tévés Kisócival társalog. A pult végénél pedig Gitta dől a falnak, és mosolyogva hallgatja Schieder Jóskát, a híradó operatőrjét. És még féltucat miás ember is lebzsel ott, köztük a művész-világ néhány híressége.

Kisóci, a rámenős Kisóci, vette észre elsőnek az új jövevényt.

— Itt: van a nap hőse! —. kiáltott fel. odasietett hozzá, megrázta kezét, hátba veregette.

Szempillantás alatt csend támadt, minden tekintet felé- lük fordult.

De Kisóci szemernyi gon-^ dolkodási időt sem adott a' konkurrenciának, élt helyzeti előnyével. Belekarolt Koprába. gyengéd erőszakkal a sarokba vonszolta, ott egy hosszú lábú asztalkához, közben ujjaival jelezte a presz- szós kisasszonynak, hogy két dupla lesz és két féldeci kevert. És szinte egyidejűleg

egy gépelt papírlapot is elővarázsolt valahonnan.

— Fuss át, öregem, ezen a műsortervezeten, egész 1 éjszaka ezen dolgoztunk, aki ennél jobbat ajánl, az vagy csal, vagy hazudik, vagy .. .

— Micsoda viselkedés ez?! — lépett hozzájuk magából kikelten Hörörnpöly. — Úgy lerohanod ezt a szegény fiút, hogy szóhoz sem tud jutni! Még azt sem hagyod, hogy üdvözölje barátait. És kisajátítanád a műsort a televíziónak, mintha rádió, sajtó nem is volna a világon!

— Jó — bólintott kegyesen Kisóci —. üdvözöld, aztán hagyj bennünket szépen magunkra, dolgozni szeretnénk.

— Te kopj le. ide most színvonal kell!

Szó szót , követett, felforrt körülöttünk a levegő, mások is bekapcsolódtak a veszekedésbe. robbantak az indulatok. A. helybéli vevők, az elárusító lányok, boldog ámulattal figyelték a készülő vilin i! Az. üzletvezető még a raktárost is hamar előhívta a hátsó traktusból, jusson neki is az élvezetből, ilyet se láthat mindennap, mindjárt ösz- szevcrekerlnek ezek a pesti sztárok.

('.-•sze is verekedtek.

Sikoly, ordítás, repülő kávéscsészék, poharak, hamutartók. "

(Folytatjuk)

P jé -á J' P J f

szüleien

Musical-bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban

m