Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

1971. dec. 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Palackozott bor Egerből Jövőre megkezdik az acélszerkezet szerelését Center térségében több mint 400 000 köbméter földet mozgattak meg, és új med­ret építettek a Hangony-pa- taknak, hogy felépíthessék az Ózdi Kohászati Üzemek korszerű rúddrót-hengermű­vét. A kétszer 30 méter szé­les és 348 méter hosszú, acél- szerkezetű üzemcsarnokában — a folyamatos acélöntőméi­ből érkező bugák felmelegí­tésére — óránként 85 tonna teljesítményű tilókemencét, és a termékek feldolgozására automatizált zárt hengerso­rokat alakítanak ki. Az új műben évente 300 000 tonna különböző minőségű rúd-, beton- és köraeélo- kat gyártanak, s a korsze­rű berendezéseken henge­relt szál legnagyobb liosz- sza meghaladja majd az 5.5 kilométert. A hengermű üzembe helve­ALIG VAN olyan hely földünkön, ahol ne ismernék, vagy legalábbis ne hallották volna Tokaj nevét. Az aszú nevet szerzett a községnek. A magyar nép mást is fűd Tokajról. A Habsburgok idejében itt volt a szabad­ságharcért való küzdelem egyik központja, innen in­dult a Rákóczi szabadság- harc, a 48-as honvédek győz­tes csatája dúlt Tokajban, s a Tanácsköztársaság egyik fontos hadszínterének állo­mása volt. Tokaj híres és szép. Föld­rajzi adottságai egymaguk- ban is vonzóak. A Finánc­domb tetejéről a két folyó találkozását, a Zempléni hegyvonulatot és a Hegyalja körvonalait csodálhatja a szemlélő. De láthat-e egye­bet is Tokajban a turista? Hogyan, mivel fogadják ott? Bármilyen szomorú, egészen közelről csalódást okoz e nagy hírű település. A nagyközség társadalma a község fejlődését akarja. Megteremtette a művészek nyári otthonát, a Zilahy György Művészetbarátok Kö­re meghirdette, hogy „Tokaj legyen az egész országé”. Vagyis: a más tájon élő em­berek, művészek mutatkoz­zanak be Tokajnak, adjanak ízelítőt kultúrájukból. A község kulturális élete meg­pezsdült. Ezt bizonyítja an­nak a programnak tervezete is, amellyel a település 900 _ éves jubileumát ünnepük | 'majd 1973 nyarán. A május­tól októberig tartó ünnep­ségsorozat vezérgondolata gyakorlatias, ésszerű. A ren­dezőség, a tokaji nép mara­dandó képzőművészeti alko­tásokkal szeretné gazdagíta­ni Tokajt. TENKÁCS TIBOR festő­művész terve alapján a he­lyi Vasipari Ktsz és a MÁV dolgozói elkészítik a régóta óhajtott Szüret című vas­rács-kompozíciót, amelyet a vasútállomással szemközti kőfalon helyeznek el. Szo­borkompozíció készül a Fi­náncdombra, amely Hegyal­jai szimbolizálja majd. A nagyközségi tanács nagyter­mébe a rendezvények egyik központjába gobelint, festett textilfüggönyt, a kollégium falára Zilahy György dom­borműves emléktábláját ter­vezik. A tokaji galériába to­kaji témájú, ihletésű szob­rok, képek kerülnek, ame­lyeket a művésztelep tagjai­tól. Hegyalján élő, onnan el­származott művészektől kap ajándékba a község. Pályázatot hirdetnek To­kaj nevének méltó megörö­kítésére. Verssel, prózával, ze­nével, rajzzal emlékeznek meg a 909 éves településről. Mindezeken kívül számos rendezvény, sok rangos ese­mény színhelye lesz 1973 nyarán Tokaj. Segít ebben a lengyel testvérváros is. A szép tervek megvalósí­tásának előkészületei meg­kezdődtek. Az Észak-ma- gvarországi Intéző Bizottság tokaji albizottsága vette kéz­be az irányítást. Lelkes to­kaji emberek dolgoznak a jubileum sikeréért. A ma­gyar művészeti élet számos képviselőjének neve szerepel a jubileumi forgatókönyv­ben, de ott vannak a helyi és a szomszédos községek­ben székelő üzemek, vállala­tok. tömegszervezetek, in­tézmények címei is. A 900 ÉVES TOKAIBAN már több látnivaló lesz. Mű­vészeti alkotásokban gazdag község marad az ünnep utá­ni hétköznapokra is. A kö­vetkező évtized pedig az utak, boltok, óvodák és böl­csődék építésének időszaka lesz. L. Gy. zésével az ország hengerelt áru importja 1975-ben 7,1 millió dollárral, 1980-ban pedig 19,5 millió dollárral csökken. Az új rúd-dróthengermű — és az alapanyagot bizto­sító folyamatos acélöntőmű — felépítésére már több mint húsz hazai és külföldi válla­lattal kötöttek szerződést. Így például a berendezések vásárlására a szerződés sze­rint 13 millió NSZK márkát és több mint 10 millió ru­belt fordítanak. A hengerművet és segéd­üzemeit a kitűzött műszaki színvonalon, határidőn be­lül szeretnék megvalósí­tani. Ezért az egyes munkakezdé­sek indítására és befejezésé­re részletes ütemtervet dol­goztak ki, a külföldi partne­rek segítségével, és a ren­delkezésükre álló adatok fel­használásával pedig megha­tározták. hogy az új gyár üzemeléséhez évente 22 mil­lió köbméter, földgáz és órán­ként 13 000 kilovattóra villa­mos energia szükséges. A vállalat technológiai és ku­tatási főosztályának mérnö­kei. , technikusai jelenleg is olyan témákon dolgoznak, melyek a rúd-dróthengermű termelésének gazdaságossá­gát segítik eló. Az új hengermű üzem­csarnokát — figyelembe véve a talajadottságokat — cölöpalapokra építik. Ez a munka már folyik, és jövőre kezdik meg az acél- szerkezetek összeszerelését, amelynek súlya meghaladja az ötezer tonnát. A kohá­szati vállalat szakemberei szerint a jól előkészített munkával lehetőség nyílik arra, hogy az új hengermű­ben az eredeti határidőnél fél évvel előbb, már 1974 végén megkezdhessék a ter­melési próbákat. Az Eger-gyöngyösvidéki Álla mi Pincegazdaság a decemberi ünnepekre kétmillió üveg — 14 000 hektónyi — bori szállít a kereskedelemnek. Különösen gazdag a választék a tájjel­legű borokból. Bőven lesz az üzletekben Debröi hárslevelű, Egri leányka, Egri bikavér, és Egri medoc is. Az üzemi négyszög megteremtése y z o’ j Fiatal párttag a fiatalok érdekében A közelmúltban — a KlSZ-kongresszus ülésének időszakában — az Özd járási Pártbizottságon találkozót rendeztek a járás legfiata­labb párttagjai részére, akik a pártkongresszus határozata alapján 18—20 évesen kerül­hettek a párt soraiba. A hasz­nos, baráti hangulatú találko­zón tapasztalt pártmunkások beszélgettek el a legfiatalab- bakkal a szűk év alatt szer­zett tapasztalataikról, esetle­ges gondjaikról, beilleszkedé­sükről. A találkozó után la­punk munkatársa az égjük fiatal párttaggal külön is szót váltott. * Boros Julianna, az ózdi já­rás egyik legfiatalabb üze­mének, a Somsályi Bőrdísz­műnek a dolgozója. Röviddel az általános iskola elvégzése után került a községükben akkoriban létesített üzembe, betanított munkásnak. Minő­ségi ellenőr. Az üzem KISZ- szervezetének megalakulása óta annak egyik aktívája, s két évvel ezelőtt őt választot­ták meg titkárnak. Néhány héttel a pá rt kongresszus után, az elsők között nyert felvételt az MSZMP tagjai­nak sorába. A halk szavú, mondatait lassan, megfontoltan fűzű kislány felvételi kére! met a következőkkel indokolja: —: Családunkban légi ha­gyományai vannak a mozgal­mi munkának. Amikor a pártkongresszusnak a tagfel­vételi életkort 18 évre leszál­lító határozatát megismertem, szinte természetes volt, hogy kérem felvételem, s szüleim példáját követve, részt vál­lalok a pártmunkában. Báto­rítást kaptam otthon, azóta pedig nagyon sok segítséget. — Az első felvételt kérő fiatal volt az üzemben. Nemi fogadIak kissé bi­zalmatlanul? — Nem. KISZ-munkám. jó ajánlólevélnek bizonyult Az­óta sem tapasztaltam bizal­matlanságot, más fiatallal szemben sem. Ezt talán an­nak is köszönhetjük, hogy fiatal üzemünkben a KISZ- fiatalság viszonylag rövid idő alatt tekintélyt szerzett. Északi barátaink vegyiparának egyik óriásában A menyünktől és^a Kelet-Szlovákia a második világháború előtt Csehszlo­vákia legelmaradottabb or­szágrésze volt. A felszaba­dulás óta eltelt esztendők hatalmas változásokat hoz­tak baráti szomszédainknál is. A szocialista építőmunka során új, nagy üzemek szü­lettek Kelet-Szloválóéban, a szocialista útra tért mező- gazdaság megváltoztatta a falvak életét. Megszépültek, gazdagodtak a városok, a falvak, s megváltozott a la­kosság élete. Egykor erről a vidékről vándoroltak ki a legtöbben munkát keresni a francia, a belga és az ame­rikai bányákba, a kanadai erdőrengetegekbe. A nyomor, a munkanélküliség űzte el őket hazájukból. Ma már megszűnt az el­maradottság. A szocializmust építő munkásosztály és a szocialista tábor baráti or­szágainak segítségével 129 nagyobb ipari üzem született a felszabadulás óta. Ezeknek az üzemeknek egyike a sztrázskéi vegyikombinát, a Chemko, amely egy kis köz­ség helyén teremtett gazdag, boldog életet. A Chemko Vegyikombinát jövő évben ünnepli fennállá­sának huszadik évfordulóját. A kezdeti időkben még aránylag kicsi volt a vegyi­üzem, de évről évre fejlő­dött, új üzemrészekkel bő­vült, új gyártmányokkal je­lentkezett nemcsak a hazai, de a külföldi piacokon is. Ma már a legkülönbözőbb iparágakban szükséges ve­gyicikkek széles választékát gyártják, s ezek közül a leg­számottevőbb ’ a mezőgazda­ság részére készülő, nagy mennyiségű műtrágya. A Chemko sok gyártmá­nyát ismerik, használják kül­földön, köztük Magyarorszá­gon is. Évről évre növekszik a baráti országokba és a nyugati piacokra irányuló export. Az utóbbi esztendőkben egyre jobban elmélyülnek a Chemko és a hasonló profilú magyarországi üzemek bará­ti kapcsolatai. Nagyon szo­ros szocialista baráti szálak fűzik a kelet-szlovákiai vegyiparnak ezt a büszkesé­gét a Borsodban levő TVK- hoz és a BVK-hoz. A Chem­ko vezetői és munkásai már évek óta rendszeresen kicse­rélik tapasztalataikat ma­gyar barátaikkal. Ifölcsönö- sen ellátogatnak egymáshoz, s nemcsak a termelési, ha­nem a politikai és a kultu­rális munka tapasztalatai­nak kicserélésére is gyakran sor kerül. Jól ismerik egy­mást a sztrázskéi és a lenin- városi, valamint a kazinc­barcikai sportolók, kultúr- munkások, megszervezték már a csereüdültetés lehető­ségeit is. \ Leilvpe magyar ven­V HUI> dégek is ta­pasztalhatják, hogy ez a ke­let-szlovákiai űj ipartelep milyen nagymértekben meg­változtatta az itt élő dolgo­zók életét. A Labore partján, egykori főúri kastélyokban, gyönyörű szociális létesítmé­nyek várják ma a dolgozó­kat. Az utóbbi esztendőkben is számos ilyen létesítmény épült, többek között korsze­rű üzemi étkezde, orvosi rendelő, szaunafürdő, s a fiatalság részére még egy kis úttörővasutat is létesítettek. A Vihorlát-hegység lábá­nál, az ottani hatalmas, mesterséges tó partján, vala­mint Szlovákia más, termé­szeti szépségekben gazdag vidékein üdülőket építettek az üzem dolgozói és család­tagjaik részére. Húsz esztendővel ezelőtt, a megalakuláskor a vegyipari üzem első kis részlegében 16 munkás dolgozott. Azóta 300 szorosára nőtt a dolgo­zók száma, s a kis gyáracs- ka jókora üzemmé bővült. Az egykori szegény, elmara­dott Sztrázské falucska he­lyén ma több, mint ötezer lakosú, széles utcáiban sok­emeletes házakkal, kultúr- házzal, mozival, nagy étte­remmel, klubbal is büszkél­kedő kisváros áll. A vegyipari üzem szom­szédságában más kisebb üze­mek is születtek, és vannak megszületőben. Igen számot­tevő a helyi állami gazda­ság, amelyben a terméshoza­mokat az utóbbi években igen magasra növelte a Chemko-ban gyártott műtrá- gvaíéleségek felhasználása. Csehszlovákia ötödik öt­éves tervében további nagy­arányú fejlődés vár az üzemre és az új szocialista városra. 1975-ig különböző új beruházásokra kerül sor. További szociális létesítmé­nyek, lakások épülnek, s korszerűsítik a vegyipari üzem számos berendezését is. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy az üzem terme­lését több, mint egy harma­dával .növeljék. Főleg a me­zőgazdaság részére gyárta­nak évről évre több műtrá­gyát, és különböző más vegyszereket. Gyártmányaik­ból nemcsak a hazai szük­ségletet tudják fedezni, de egyre több termékükből jut exportra is. I ti V lín1 ;i vegyipari ,| u»ln i, üzem fennállá­sának huszadik évfordulójá­ra a Chemko dolgozói ün­nepségeket rendeznek, s azok­ra szeretettel várják magyar­barátaikat is. Tibor Krinicky Boros Julianna kedvenc té­májára, a KISZ-munkára te­reli a szót. Természetesen neki pártmegbízatása a KISZ-niunka segítése, irá­nyítása. Elmondja, hogy 180 dolgozót számláló üzemük­ben 53 KISZ-tag van. Egyre jobb a kapcsolataik a bánya­üzem alapszervezeteivel, gyakran van közös program­juk. Az üzem vezetői is gyak­ran igénylik a fiatalok segí­tését. Diplomata táskát gyár­tanak, többnyire exportra. Ügyelni kell a szállítási ha­táridő betartására. Anyagel­látási gondok miatt azonban gyakran lemaradás van a tervben. Ilyenkor a KISZ- esekhez fordulnak segítségért. Bár hozzáteszi a KISZ-titkár, hogy- nem mindig örülnek ennek a felkérésnek, mert a társadalmi munkának szerin­tük is sokkal nemesebb célt kellene szolgálni, mint az esetleges szervezési hiányos­ságokból adódó lemaradás pótlását. — Milyen gondok, gon­dolatok foglalkoztatják az üzem fiataljait? I — Ami mostanában a leg­gyakoribb téma az nemcsak a fiatalok problémája. A Somsályi Bőrdíszmű fővárosi vállalat kihelyezett üzeme, a dolgozói pedig — néhány ta­nulót: leszámítva — betanított munkások. Idősebb és fiata­labb dolgozóink többsége sze­retne szakmunkás vizsgát tenni, hiszen ez a bérben is előrelépést jelentene. A vizs­gát először két év szakmai gyakorlathoz kötötték, s mi­re ez letelt, négy- évre emel­ték .. . — Személy szerint mi foglalkoztatja leginkább? — Említettem, hogy az üzem vezetői igénylik a fia­talok segítését, de nem igénylik a véleményüket. Bérelosztásnál, jutalmazás­nál és egyéb fontos kérdések­ben meg sem kérdeznek bennünket. Az üzemi négy­szög formálisan sincs meg nálunk. Sokszor gondoltam arra, hogy szóvá teszem az üzem vezetőjének. Azt hi­szem, hiba. hogy eddig nem tettem. A fiatal párttagok ta­lálkozóján azonban szintén elmondtam, s ha visszame­gyek, első dolgom lesz, hogy’ erről az üzem vezetőjét is tájékoztatom. Valóban helyesebb lett vol­na, ha a KISZ-titkár már korábban kopogtat jogos igé­nyiével az üzem vezetőjénél. De tegyük hozzá, sokkal ter­mészetesebb — s ma már az utóbbi az általános —, ha a gazdasági vezetők maguk kérik nemcsak a fiatalok időnkénti segítségét, hanem véleményüket is mindenkori döntéseik előtt. 99 Üzemcsarnok cölöpalapozással Kilencszáz éwes jubileumára készül Tokai

Next

/
Oldalképek
Tartalom