Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 imatRH KKmZX&KKFjSW 1971. dec. 17., péntek ásás Számítógép a főiskolán Számítógéppel gazdagodik a napokban Kazincbarci­kán a Nehézipari Műszaki Egyetem vegyipari auto­matizálási {'«iskola kara. A gép megvásárlása és mun­kába állítása rendkívül jelentős mind a tanintézet, mind a város szempontjából. Ifjúsági pódium-fesztivál Két entere az ifjúsági irodalmi színpadok vették birtokuk­ba a Molnár Béla Ifjúsági és Uilnrü Ház színháztermét. A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa tiszteletére kedden és szerdán itt rendezték meg ugyanis a megye és Miskolc ifjúsági irodalmi színpadainak versennyel egybekö­tött találkozóját. A főiskolai kar igazgatóját. Szilágyi Gábort kértük, hogy tájékoztasson a számítógép­pel kapcsolatos elvárásokról, tervekről. — Mikor kapja az inté­zet a gépet és milyen céllal? — Főiskolai karunk a na­pokban kapja meg a gépet, amelyet azért vásárolt a Művelődésügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott keretből, hogy elsősorban az oktatásban hasznosítsa. A rendszerszervező ágazat és a mérés- és automatizálási szak oktatásában is felhasználjuk. Természetesen a későbbiek során, körülbelül 1973 végétől területi oktatási igényeket is kielégíthet. — Milyen fajta a gép, s mit tud? A televízió so­rozata eléggé felkeltette most a közérdeklődést a számítógépek iránt. — Videoton 1010—B típu­sú, korszerű, integrált áram­körös, úgynevezett harmadik generációs gép. Sokféle fel­adat megoldható rajta, csak­úgy, mint a nagyobb és jóval drágább számítógépeken, leg­feljebb a megoldáshoz hosz- szabb idő és alaposabb prog­ramozási előkészület szüksé­ges. A gép fontosabb felhasz­nálási területeinek ismereté­ben megállapíthatjuk, hogy intézetünk oktatási és kuta­tási célkitűzéseit nagy mér­tékben elősegítheti. Felhasz­nálásához széles körű okta­tási programot dolgoztunk ki, amelynek során a hallgatók a számítógépek programozó, sán és belső felépítésének megismerésén túl elsajátít­ják a mérnöki feladatokra történő alkalmazás alapjait. A későbbiekben, ha a gé­pet az oktatási feladatokon túlmenően üzemi, vagy ku­tatási területen intenzíven akarjuk foglalkoztatni, úgy az bővíthető. — A számítástechnika milyen szerepet játszik az itt végző szakemberek majdani mim ká iában. miként segíti a gép a mérnöki munkát? — A számítógépet a mér­nöki munka, s egyáltalán a termelés területén három különböző helyen használ­hatjuk. Az adatfeldolgozás­nál, a műszaki számítások­nál, amely már kimondottan mérnöki-műszaki tevékeny­séget jelent, illetve annak megkönnyítését. A harma­dik alkalmazási terület a különféle, például vegyipari folyamatok számítógépes irá­nyítása, az úgynevezett fo­lyamatirányítás. Ez utóbbi terület az. amely eddigi ok­tatási célkitűzéseinkből fa­kadóan meghatározza a szá­mítógépiekkel kapcsolatos oktatási, de egyéb felhaszná­lási feladatokat is. A főisko­lai kar rendszerszervező ágazatán végzett üzemmér­nökök feladata ugyanis a technológiák olyan mérvű felértékelése a matematikai modell előkészítésére, hogy a matematikus-programozó által a számítógépbe táplál­ható legyen, illetve felada­tuk a számítógép által kö­zölt adatoknak a technikai folyamaton történő vissza­fordulása után azok felhasz­nálása. Tehát hallgatóink elsősorban a programkészí­tés problematikájával, és a szolgáltatott adatok felhasz­nálásával foglalkoznak. Kell, hogy tudják, hol, milyen kö­rülmények között lehetséges a számítógép alkalmazása és milyen feladatok megoldását várhatják az adott készülék­től. — Miként folyik majd a főiskolán a számítógépes oktatás, milyen az új ágazat tanterve? — Már két éve általáno­san folyik a számítógépes oktatás az utolsó két félév­ben. Itt a hallgatók megis­merik a számítógépes prog­ramozáshoz szükséges mate­matikai apparátust: és a mű­szaki gyakorlatban használa­tos program nyelveket. Az el­múlt évtől a meglévő sza­kon belül rendszerszervező (számítógépes folyamatirá­nyító) ágazatot létesítettünk, évenként: 20 hallgató képzé­sére. A rendszerszervező képzési tanterv az alapszak­hoz képest annyiban módo­sul. hogy a különféle iránví- tástéchnikai és elektronikai inter-izív labormérések he­lyett a hallgatók számítógé­pes gyakorlatokat végeznek.-Ti A számítógép jelen­léte Kazincbarcikán mit jeient a városnak és üze­meinek? — T|íl azon, hogy a szá­mítógép a főiskolai kar ok­tatási és kutatási lehetősé­geit kiszélesíti és elmélyíti, a város szem pontjából is so­kat jelent, mert az egyéb­ként is ipari jellegű váro6 műszaki lakosai száméira is hozzáférhetővé vélik a szá­mítógépes oktatás. Ezen túl­menően, minthogy a számí­tógéppel kapcsolatos ter­veink megfelelnek a helyi ipari háttér igén}Teinek, és az oktatási feladatainkból következő területeket érinte­nek, a gép jelenléte hasznos együttműködést és fejlesztő- i si lehetőségeket biztosít a j helyi vállalatok, elsősorban a vegyipariak számára. De a i későbbiekben, megfelelő ki- j egészítéssel, lehetővé válik | egyes vállalatok adatfeldol- ; gozása, amennyiben azt j igénylik és természetesen le- i hetőség nyílik különféle mű­szaki számításokra. e — Mit tart szükségesnél! j még elmondani a számí­tógép üzembe helyezésé­vel kapcsolatban? — Szeretném itt is elmon­dani, hogy főiskolai karunk a számítógéphez eddigi mun­kája elismeréséül, de előle­gezett bizalomként jutott. A Művelődésügyi Minisztérium egyetemi főosztálya a ren­delkezésre bocsátott össze­get elsősorban oktatásra szánta. A gép üzembe állítá­sa nem fog hirtelen válto­zásokat jelenteni, egyik nap­ról a másikra látható ered­ményeket produkálni, sem a főiskolai karon, sem a vá­rosban. Óvatos becsléssel úgy tervezzük, hogy a szá­mítógépet az. oktatási felada­tok ellátására egy-másfél éven belül tesszük alkalmas­sá, és csak ezután, körülbe­lül 1973-tól foglalkozunk komolyabban a vegyipari folyamatok kiszolgálásóval is. Természetesen törekszünk a gazdaságos üzemeltetésre. Szakembereink is már ko­rábban részit vették számító- gépes oktatásban. Arra tö­rekszünk, hogy tanszékeink mindegyike, oktatási terüle­tének megfelelően, a számí­tógépet alkalmazni tudja. (benedek) KI1.ENC EGYÜTTES ne­vezett be és mutatta be pro­dukcióját. Lelkesen, tehetsé­gük legjavát adva mutatták be műsorukat: hiszen önma­gukról vallottak, a fiatalok életéről. Az ifjúsági pódiujn- napokon való részvétel ugyanis nemcsak azt jelen­tette. hogy ifjúsági csopor­tok indulhatlak, hanem azt is, hogy olyan műsorokat mutassanak bo. melyek sa­ját éle!ükről szólnak. A to­kaji. szerencsi, szikszói és a miskolci Földes Gimnázium irodalmi színpada, a 2. sz. Szakközépiskola és a 101. s/.. Ipari Szakmunkásképző In­tézet csoportja, valamint a diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ, a sá­rospataki Rákóczi Ferenc Művelődési Ház és az Észak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat együttese in- .dult a versenyben. Bemutat­kozó jelleggel fellépett a ver­senynek otthont adó ifjúsági ház irodalmi színpada is. A fesztivál szerdán este ért végei. S bizony nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor ki kellett választania a díjra érdemeseket. Végül is a sárospataki művelődési ház irodalmi színpadának produkcióját értékelték a legsikeresebbnek. Berecz Jó­zsef csoportja Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú ki­áltozása a titkok kapujából című művét mutatta be. Má­sodik helyezést ért el a szik­szói Szepsi Csombor Márton Gimnázium irodalmi színpa­da az Ifjúság, 1971. című összeállítással. Vezetőjük dr. Szabados István. A harma­dik helyen két csoport vég­zett. a Bartók Béla Művelő­dési Központ és a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet irodalmi színpada. A verseny valamennyi részve­vője emlékérmet kapott. Kedvező, szép fogadtatásra talált az ifjúsági ház irodal­mi színpadának A legna­gyobb bűn című dokumen- j tuin-oratóriuma is, melyet [ Morvái Olga rendezett. az ifjüsAgi pódium sikeres volt. Hisszük, hogy méltó a KISZ VIII. kong­resszusához. Azonkívül lehe­tőséget is adott az ifjúsági I színpadok számára, hogy fel- [ mérhessék felkészültségüket, | tapasztalatokat gyűjt hesse­nek, élményekkel gazdagod­hassanak. S az irodalmi szín­padok tagjai ki is használ­ták ezt a lehetőséget: meg­nézték egymás produkcióit, s a szünetben lelkesen vitat­koztak, beszélgettek a látot­takról. Volt közönség is. Igaz, jobbára csak az érin­tett: csoportok iskoláinak ta­nulói közül jöttek el néhá- nyan, azért, hogy buzdítsa­nak, drukkoljanak. S bizo­nyára nem bánták meg, mert ezek a fiatal amatóregyütte- sek, ezek a lelkes fiatalok meggyőző erővel tudták tol­mácsolni mindazt, amit az ifjúságról, gondjairól és örö­meiről írók és költők vallot­tak. Cs. A. A téli könyvvásár újdonságaiból VERSES VILÄGJÄRÄS Móra Könyvkiadó. 688 oldal, kötve 29 Ft. Az első alpinista Petrarca volt, a XIV. század elejéin. Azóta a költőik gyalog, sze­kéren, postakocsin, vitorlá­son és gőzhajón, expressz- vonaton, kutyaszánon és lök- hajtásos repülőgépen keresz­tül-kasul járták a világot. S ha másképpen nem, hát képzeletben utaztak. Baeikről a valóságos vagy elképa»lt utazásokról, a vülág költői megismeréséről szód Rába György összeállítása. Dr. Fehér Zsuzsa— Pogány ö. Gábor: MAGYAR FESTÉSZET A XX. SZAZADBAN Corvina Könyvkiadó. 120 oldal, kötve, magyar nyelven: 198 Ft, idegen nyelven: 220 Ft. A bevezető tanulmány az el­múlt ötven év magyar fes­tészetét ismerteti. Elemzi a kor számos művészeti irány­zatát, a sokszor ellentétes tö­rekvéseket, és a politikai- gazdasági helyzettel összefüg­gő művészi problémákat. (48 színes képtáblával, angol, francia, német és orosz nyel­ven is.) Kesxi Imre: A HALHATATLANSÄG szamárfülei Zeneműkiadó. 864 oldal, kötve 64 Ft Keszá Imre muzsikusként kezdte pályáját. Kodály Zol­tán növendéfke volt Utazá­sai során sok mindenkivel megismerkedett, aki száza­dunk zenei alkotóművésze­tiében fontos szerepet ját­szott A regény hőse, Lassú Tamás zeneszerző egyidős a századdal, s így önéletírása a XX. század első felének regényes formába öltöztetett zenetörténete. Hars László: HOL VOLTAM, HOL NEM VOLTAM Móra Könyvkiadó. 24 oldal 28 Ft. A szellemes, vidám mesét egy kisfiú meséli önmagá­nak. A kitűnő humorú író­nak jó alkalom arra, hogy a szokványos és naív mese­elemeket kicsit a fejükre állítsa, és a meséli játékos komikumát a gyermeki gon­dolkodás tükrében mutassa be. Würtz Ádám színekben pompázó illusztrációi teszik még élvezetesebbé a színes, nagy képeskönyvek sorában megjelenő mesét. Ny. Jcvdokimov: AZ EMLEKEZES TÖRVÉNYÉI Magvető Könyvkiadó. 336 oldal, kötve 23,50 Ft. Poljakovot, a gyárigazgatót váratlanul támadások érik. Felbukkan tizennyolc éves lánya, akinek létezéséről ed­dig mit sem tudott. A talál­kozás hatására felméri komprom isszumokkkal s ön­zéssel kikövezett életútját. A regény három hőse — Pol- jakov, elhagyott kedvese, Zina és tizennyolc éves lá­nyuk — egyes szám első sze­mélyben beszél: filmszerű vágásokkal, más-más aspek­tusból mutatja be Poljakov jelenét, múltját, jellemét. Vészi Endre: A PIROS OROSZLÁN Magvető Könyvkiadó. 656 oldal, kötve 35 Ft. A válogatás az író legsikere­sebb színpadi műveit, hang­játékait és tv-játékait tar­talmazza: többek között a Don Quijote utolsó kaland­ja c. tragikomédiát, a mon- te-carlói tv-fesztiválon a legjobb forgatókönyv díjával jutalmazott Távolsági törté­netet és a két, világszerte játszott rádiódrámát, a Sta­tisztikát és az Agyak a hori­zontont. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom