Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
1971. dec. 2., csütörtök um um Mitől kiváló a vállalat? Érdekes bemutató színhelye volt szerdán az Országos ; Vezetőképző Központ számi- ! táslechnikai intézete. Buda István munkaügyi miniszterhelyettes a meghívott miniszterhelyetteseket, vezető szakembereket tájé- koztatta a Munkaügyi Minisztérium információs mun- j kacsoportjának és az Országos Tervhivatal tervgazdasági intézetének, valamint az Országos Vezetőképző Központ. szakembereinek közös kísérleteiről. Elmondotta, hogy a kísérletek közgazda- sági adatbank kialakítására irányultak, amelyek teljes ; kapacitását az elkövetkező : éve!? során fejlesztik majd i ki. Az adatbank szolgáltató- j sai vállalati és népgazdasági 1 szinten egyaránt felhasználhatók. i A vállalati gazdálkodós színvonalát legátfo- góbban a nyereség alakulása jellemzi. A nyereségtől függően képződnek — növekednek, stagnálnak, vagy csökkennek — a dolgozók jövedelmének emelését, az álló- és forgóeszközök bővítését szolgáló alapok. Ügy tűnik tehát, hogy a gazdálkodó egységeket automatikusan rangsorolja, minősíti ez az átfogó mutató. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. A nyereség nem mindig a vállalat eredményes, jó munkájának következménye. Jó néhány vállalat például veszteségesen gazdálkodik, s nyereségre az állami támogatásokból, költségvetési juttatásokból tesz szert. Az egyébként jövedelmező üzemek sem minden esetben hatékonyabb munkával növelik nyereségüket. hanem a magas árszint tartásával, vagy esetenként áremeléssel, más vállalatok, a fogyasztók rovására. A nyereség alakulása nem csupán a gazdálkodás színvonalától. hanem a piaci viszonyoktól is függ. A hazai gazdasági verseny tehát nem azonos feltételek közepette folyik a különböző vállalatok között. A kedvező piaci helyzetben levők például nem kényszerülnek arra, hogy olcsóbban, jobban, hatékonyabban dolgozzanak. mivel jövedelmezőségüket, a másutt megtermelt nyereség megszerzésével is javíthatják. A megtermelt nyereség újraelosztásával kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a nagy kooperációs igényű termelők, míg a bedolgozó, az alkatrészeket szállító kisebb üzemek viszonylag nagy nyereséget realizálnak. A többi között ez az alapja egyes kisüzemek pillanatnyi kedvező. s némely nagyüzemek hátrányos helyzetének, az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségeknek. (De nemcsak ez: a kisebb üzemek általában rugalmasabban képesek alkalmazkodni a piaci igények változásához, mint a nehézkes nagyvállalatok.) A megoldás nem az, hogy visszaállítjuk a reform előtti módszereket, s az árukapcsolatokat központi tervutasítás- | sál, az árakat pedig hatosa- j gi előírásokkal diktáljuk. A j cél a meglevő piaci feszült- j ségek felszámolása. A jelek szerint azonban hosszabb I időbe telik, amíg az eladók j piaca a vevők piacává vá-1 lik. Legalábbis ami a válla- | latok árukapcsolatait illeti, j (A fogyasztási javak piacán, j ha nem is egyértelműen, ja- í vult az áruellátás és a vevők pozíciója.) Így az üzemek évi mérlegbeszámolóiban kimutatott nyereség sem tükrözi a gazdálkodás tényleges í színvonalát és rangsorolja a j vállalatokat, a szövetkezete- I két teljes tárgyilagossággal. Am ezt a reform bevezetésekor is pontosan tudtuk. Ezért nem egyetlen esztendő jövedelmezőségét, hanem a nyereség tartós növelését tekintettük eredetileg is a gazdálkodási színvonal reális mércéjének. A változó piaci feltételek | miatt mindenkor elkerülhe- J tetlenek az évenkénti inga- i dozások. Ezt a ciklust jelenleg megnyújtják, torzítják az említett feszültségek. A nyereség tartós növelésére tehát már most kell felkészülniük azoknak az üzemeknek, amelyek pillanatnyilag még válogathatnak a rendelések között és egyoldalúan diktálhatják a szállítási feltételeket. Csak így találhatják meg anyagi számításukat hosszabb távon is. piackutató munkában, a gazdálkodásban nélkülözhetetlen az előrelátás. A vevő, a rendelő megbecsülése, a termelékenység emelése, a hatékonyság fokozása, a nyereség érdemi növelése akkor is fontos feladat, ha a piaci viszonyok ezt nem kényszerítik ki. Az igazán kiváló üzemeket nem kápráztatja el a könnyű haszonszerzés átmeneti lehetősége. A nyereség tartós, hosszú távú növelése csak érdemi munkával valósítható meg. Kovács József 4 nők munkája és helyzete a szakszövetkezetekben A tokaj-hegyaljai szőlőtermelő szakszövetkezetekben a tagság 60 százaléka, a közös ültetvényeken dolgozóknak pedig 90 százaléka nő. A termelési eredményekben, a szövetkezetek gazdasági fejlődésében meghatározó az asszonyok, lányok szerepe. A nőbizottságok megalakulása óta a választott vezető testületekben is több hely jut a nőknek, de még korántsem annyi, amennyi számarányuk, munkájuk szerint megillethetné őket. A haladás kétségtelen jele, hogy azokban a szakszövetkezetekben alakul kedvezőbben a vezetőségen belüli arány, ahol a gazdasági eredmények folyamatosan jók. Olaszliszkán például a Hárslevelű Szakszövetkezet héttagú vezetőségében három nő foglal helyet, az ellenőrző bizottságban és a szociális bizottságban pedig 3:2 az arány a nők javára. Kirívó ellentétként ott a tokaji szakszövetkezet, ahol a vezető testületek 21 tagja között egyetlen nő sincs mindmáig! Érdemi egyenlőség A nők helyzetével foglalkozó párthatározat után a szakszövetkezetekben is érdemi- intézkedésekre került sor az asszonyok, lányok munka- körülményeinek javítására. A területi szövetség nöbizottsá- gának vizsgálatai szerint a legtöbb helyen érvényesül már az az alapelv. hogy azonos munkában végzett azonos teljesítményért egyenlő bért kapnak a nők a férfiakkal. De még mostanában is hangzik el panasz e sarkalatos elv megsértése miatt. Legutóbb a területi nőszövetség túllyai tanácskozásán mondotta el az erdőhorváti asszonyok képviselője, hogy náluk bizony, a legnehezebb munkában, a kétágúzásban hiába haladtai? együtt a férfiakkal: a nők csali 120 forintot kaptak egy napi teljesítményért, a férfiak pedig 140-et. Ugyanő említett példát rá, hogy a nők szervezetének védelme érdekében létrehozott listán szereplő munkára is befogták az asszonyokat Velük lcevertették a mérgező hatású permetlevet, két asszony hordta ki vedrenként, i,5bb száz méter távolságra a 15 hektoliternyi permetlevet. Fejenként tehát hét és fél mázsa súlyt cipeltek a mérgező anyagból. De Van még több olyan szakszövetkezet, ahol el sem készítették a jogszabály elrendelte tilalmi listát a nők egészségének védelmében. Gazdaságosság és emberség időben — a távoli szőlőkbe. Nemcsak kényelmi szempont, hanem a gazdaságossági érdek is úgy diktálja, hogy a fárasztó, hosszú gyaloglás ne fogyassza a termelőmunkában hasznosítható energiákat. Az a szövetkezet tehát, amelyik járművel szállítja ki és haza dolgozóit, közgazdasági előrelátásból is jól vizsgázik — nemcsal? emberségből. Az sem mindég'', hogy az otthoni tennivalókra is több ideje, ereje marad ilyen he].ven az asszonyoknak. Téli foglalkoztatás A legtöbb gondot azonban az okozza az egyfajta munkára, a szőlőtermesztésre szakosodott ’ szövetkezetekben: hogyan juttassák az idénymunkák szünetében is kereső foglalkozáshoz az asz- szonyokat. A területi szövetség nőbizottsága az eltérő helyi lehetőségekhez igazodva, többféle megoldási javaslatot is megvitatásra bocsátott. A szerencsi járáshoz tartozó községekben, ahoi az ügyes kezű asszonyok, lányok a maguk kedvére is szívesen foglalkoznak hímzéssel. varrogatással — s ahol a díszítőművészeti szakkörök tudatosították is az ösztönös készségeket — mód nyílhat ezeknek a készségeknek szervezett hasznosítására. A nőbizottság megkeresésére a nyíregyházi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bedolgozókként tudná foglalkoztatni a hozzáértő hímző asszonyokat, lányokat Mádról, Tállyáról, Bodrog- szegiből, Erdőbényéről. Olaszliszkán a kézi perzsa- szönyeg-készítés iránt érdeklődnek az asszonyok, lányok. Szintén közeli lehetőség, hogy a bodrogkeresztúri kerámia üzemmel köthet megállapodást néhány szövetkezet az exportra gyártott, divatos kerámia edényekhez fűzvesszőből font tartókosa- rak, s iából való tartópolcok készítésére. De ahol az ilyen speciális tevékenységekhez nincsenek meg a feltételek, ott a ház körül is lehet, hasznos elfoglaltságot találni. Érdemes például kiterjeszteni a kisállattenyésztést: a galamb, a házinyúl exportra is keresett áru. A közös művelési ágazatok bővítése is szaporíthatja a munkaalkalmakat. Erdőhorvátiban például a község belterületén, a Tolcsva patak mentén szinte kínálkozik az alkalmas terület a kertészkedésre. Alihoz pedig, hogy majd idején kiültethessék a fejlett palántákat a szabadba, már a téli hónapokban el kell kezdeni a melegágyak készítését, gondozását. A szőlőművelés tehát jól összekapcsolható más, jövedelmező munkákkal. S ezekhez az elmélyültebb gondolkodásra alkalmat adó, hosszú téli esték újabb hasznosítható ötleteket is teremhetnek. Bcrecz József Hosszú út előtt Jegyalján elsősorban a két érinti, mi módon jut- fcnak ki — gyakran zord A Barátság—II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának egyik legnagyobb létesítménye — mint ismeretes — a íc- nyeslitkei fogadóállomás. A csaknem 200 milliós beruházás építése a terveknek megfelelően halad. A négy — egyenként 20 ezer köbméter térfogatú — tartályból kettő elkészült. Képünkön: Épül a tűzvédelmi védőgát- és liabveze- ték-rendszer, amely' körülbelül 28 km hosszú csővezeték beépítését jelenti. Vízmű Tá Tállyán sok problémát okozott eddig a vízhiány. A 3300 lakosú községnek ösz- szesen 26 közkútja van, de mind a 26 kút vize kóli- bacilusokkal fertőzött. A község domboldalra épült, így' hát a vízhordók 200, de sokszor 800 méter messzire, emelkedőn cipelik a vizet. A tállyai tanács vezetői régóta foglalkoznak a vízkérdés megoldásával. Végül is megszületett a terv egy regionális vízmű építéséről, s ebben még 3 közeli község érdekelt. A tervek elkészültek, s decemberben megtartják a vízműtársulás alakuló ülését is. Ezen részt vesznek a megyei tanács és a járási hivatal, valamint a vízügyi igazgatóság képviselői, s akkor dől el. mikor kezdhetik meg Tállyán az építkezést. A helybeliek szeretnék, ha a munka már a jövő év elején elkezdődne, s akkor a negyedik ötéves terv végéig megvalósulna a régi álom, iható vizet kapna a település lakossága. A pontos költségvetési terv még nem készült el, de a vízmű körülbelül 17 millió forintba fog kerülni. Az összeg egy' részét a lakosság hozzájárulása fedezi, de költenek rá a községfejlesztési keretből, és kapnak a helyi szervektől, valamint állami és vízügyi szervektől hozzájárulást. Ha a vízmű megépül, végre megoldódik a több. mint háromezer ember gondja. Jegyzclck a faluból Gyarapodás Taroalon beszélgetünk a tanácson. Óhatatlan, hogy a témát befejezve ne terelődjön a szó a község egész évi gazdagodására, hiszen év végén járunk. Ha csak summázva is, de érdemes összefoglalni az év eredményeit. A tanácson jóleső érzéssel, elégedettséggel szólnak erről, mert van mit. említeni. Hamarosan átadják az emeletes, korszerű falusi kollégiumot, melyben száz diák kap otthont. Egymillió forintnál nagyobb értékben készítettek el az idén utat. Porta- lanitott utat és betonutat. A járdáról — újabb ezer négyzetmétert raktak le — külön is beszélgetünk. Várják az emberek, sürgetik, mint minden más községben is. Kell. Régóta hozzátartozik a mai faluhoz. Nemcsak a magas sarkú ci- pös, vagy kánkáncsizmás lányok várják, hanem az idősebbek, sőt, az idősek is, akik pedig — ugye ?_ — megszokhatták volna.' hogy' nincs járda. De miért szoknál?? Miért ne a jobbat várnák, sürgetnék? Sürgetik is, mint mindenütt. A falu az idén ebben is gyarapodott. Mint ahogyan megyénk minden más községe is gyarapodott. Kisebb-na- gyobb mértékben, de mindenütt tudnak említeni néhány új létesítményt. Hogy’ sok helyen mennyi gonddal. mennyi utánajárással sikerült ezeket elkészíteni, arról most nincs szó. Természetes, hogy' gondokkal küzdve, utánajárással születtek, nem maguktól. A legkisebb létesítmény is energiát, pénzt igényel, és ezekből a kisközségekben bizony, nem sok van. Hányszor hangzott el a falukban év közben: „Nem lesz meg!” „Nem bírjuk!” „Elmaradunk vele!” Azért a legtöbb mégiscsak meglett. Sikerült. A községek újra gyarapodtak, gazdagodtak. Hogy mennyivel, azt nehéz lenne felsorolni. Tisza- dorogmán elkészült a törpe vízmű, Műhibán az orvosi rendelő, Kurityánban a sütőüzem. Bánhorvátiban az üzletház, Ernődön a gyógyszertár. Megyaszón iskolai mintakönyvtár, Szu- hakállón korszerű közvilágítás. Bánrévén KISZ-klub. Felsőnyárádon művelődési otthon és még sorolhatnánk hosszú oldalakon. Mostanában a tanácsokat járva az elnökök, a titkárok a legtöbb helyen jóleső érzéssel szólnak az évről, a lassan mögöttünk maradó évről. „Csak a következő se legyen rosszabb!” — hangzik itt is, ott is. És már benn is vagyaink az újabb évben az új tervek, elképzelések között. „Jó lenne, ha a jövő évben el tudnák készíteni... Csak hát nehéz, mert...” Es jönnek az újabb gondok, tennivalók, meJy’ek ugyancsak sok utánajárást, sok vitatkozást hoznak majd. De megéri és szükséges, mert ezek is a községek további gyarapodásáért, gazdagodásáért 'valók. (pt) Angliában, a karácsonyi ünnepi asztalra várják a sályi Búkkal ja Tsz pecsenye-pulykáit.
