Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1971, nov. 25,, csütörtök A nemzetközi könyvév borsodi programjából Két űj magyar film S Z I N D B Ä ü I i A virágáruslány, meg Szindbád (Muszle Anna és Latino­Mint már korábban hírül adtuk, az UNESCO' 1972-t nemzetközi könyvévvé, a könyv és az olvasás eszten­dejévé nyilvánította. Borsod megyében — más megyék­hez hasonlóan — előkészítő bizottság alakult a könyvév programjának kidolgozására. E bizottság már összeállította a programpontokat. Az 1972-es év nemzetközi könyvévvel kapcsolatos prog­ramjából elsőként a tudo­mányos ülésszak emelendő ki, amelyet a Nehézipari Műszaki Egyetem műszaki könyvtára rendez és amely több helyen, üzemben előre­láthatólag áprilisban, vagy májusban kerül megrende­zésre. A Diósgyőri Gépgyár­ban, az Észak-magyarországi Vegyiművekben, a Borsodi Szénbányáknál, a Lenin Ko­hászati Művekben, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem köz­ponti könyvtárában, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár­ban, a Miskolci városi Könyvtárban, valamint a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának központi könyvtárában lesznek a tu­dományos ülésszak első nap­ján szakmai előadások, a második napon pedig az ülésszak részvevői tanulmá­nyi kirándulás keretében is­merkednek a miskolci és borsodi könyvtárakkal. Kiállítások Különböző kiadványokat is terveznek megjelentetni, ezek ’ közül különös figyelmet ér­demel a Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtára által kiadandó, Régi műsza­ki könyvek 1800 előtt című kötet, valamint a Miskolci városi Könyvtár évkönyve. rosi könyvtár pedig cseh­szlovák könyvkiáilítást ren­dez, azonkívül Magyar il­lusztrátorok és a Könyv az ember életében címmel ren­dez tárlatot. Ebben az esz­tendőben a városi könyvtár két pályázatot is kiír, egyet gyermekillusztráíorok szá­mára, egy másikat pedig a diákifjúságnak. Köuyvláravaíásük Több kiemelkedő esemény, rendezvény teszi majd gaz­daggá a programot. Például ebben az évben kerül majd sorra a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár új épületének ün­nepélyes avatása, ugyancsak felavatásra kerül az új ra- kacai községi könyvtár és országos konferenciát ren­dez a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár és az írószövetség A gyermekirodalom és az írói ei kötelezettség címmel. Természetesen ünnepi külső­ségek között rendezik meg az 1972-es könyvhét, vala­mint a gyermekkönyv heté­vits Zoltán) Krúdy Gyula önmagáról mintázott örök-vándor no­vellahősének, Szindbádnak kalandjai filmkölteménybe átfoyalmazottan várják a mozivásznon a nagy elbeszé­lő tisztelőit, régi és újabb híveit, a nemcsak másfél órai szórakozást, hanem ma­radandó művészi élményt is adó filmek kedvelőit. A ma­gyar filmművészet legújabb gyümölcse kiemelkedően ér­tékes alkotás. Huszárik Zol­tán, aki Krúdy novelláiból filmre 'irta, majd rendezte Szindbádot, úgy állította elénk ennek a soha nem volt és mégis nagyon élőnek hi­hető embernek életét, ka­landjait, szerelmeit, bővérű életigenlését, hogy a legkor­szerűbb filmeszközökkel kel­tett életre egy hatvan-hetven év előtti világot, visszaadva annak Krúdy-láttatta hangu­latát, s középpontjában meg­mutatva, az életnek mindig a szépségeit, az élvezeteket kereső embert, a szerelmet. Krúdyval találkozunk a fil­men az első játékfilmes Hu­szárik Zoltán meseszép és egyben mai filmnyelvű át- költésében. A Szindbád történetét szükségtelen elmesélni, de nem is lehetne. Nem kerek sztorit állít élénk az alkotó, hanem apró emlékezésforgá­csokból, villanásokból össze­rakódó művet, ameb’nek építkezése olyan, mint a ze­nei capriccio (a rendező Capriccio címmel nagy sike­rű kisfümet alkotott koráb­ban), kötetlen felépítésű, sze­szélyes szerkezetű alkotást komponált. Fel-felvillanó ké­pek a megöregedett Szind­bád változatos életéből, egy­kori szerelmek és szerelme­sek, vágyak, amelyek betel­jesültek és amelyek csak álomban éltek, menekülések az élet habzsolása, csaliasa- gok és igaz érzések. Száz­nál több szerető múló emlé­ke, néhány erősebben kötő­dő szerelem, csodás nők lá­tomása és sok-sok kiábrán­dulás. Meg a jó ételek sze- retete, az étkezés áhítata. Mindez úgy olvad össze a capriccioszerű remekműbe, hogy bízvást mondhatjuk: Huszárik Zoltán első játék­filmjével mindjárt bizonyí­tott, magas szinten oldotta meg nagy vállalkozását. Krú­dy világának filmrevitelét. Kitűnő segítőtársak adód­tak e munkához. Elsősorban Sára. Sándor operatőri mun­káját kell említenünk, ami szinte a társalkotói rangot is biztosítja. A .kisvárosi han­gulatok, Krúdy világát su­gárzó belsők, az áttört fény­ben fürdő, virágos külső ké­pek, vagy a fenségesen zord havas tájak, mind-mind kép­zőművészeti kompoziciós re­meklések. Nagymértékben részese a r sikernek Jeney Zoltán, illetve muzsikája. És persze a nagyszerű szerep­lőgárda, élén a címszpi-enet játszó Latínovits Zoltánnal, aki hihetetlen ábrázoioeiv- vel jelenítette meg azt a Szindbádot, akit Krúdy nyo­mán elképzeltünk és meg­szerettünk. A sok-sok nőalak közül Day ka Margitot kell kiemelnünk. A Szindbád nem egysze­rűen egy az új filmek közül. Különös figyelmet, érdeklő­dést és tiszteletet érdemlő alkotás. Megtekintésének korhatárhoz kötése ezért is indokolt. nek megnyitóját. Balatoni hegyek la)ránt János munkája Ünnepre készül a rudabányai múzeum M A D ARKA A két falusi lány (Schütz Ha és Bánsági Ildikó) az egyik furcsa szituációban Kiállításokat is rendeznek az év folyamán, például a szak- szervezeti központi könyvtár megrendezi a 100 éves a Népszava, a Nyomdászat és kultúra II. című kiállításo­kat, bemutatja a Kell a jó könyv! olvasómozgalom könyveit, valamint a felsza­badult országok irodalmát szemléltető kiadványokat. A II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár A nyomtatott könyv múltja Magyarországon cím­mel rendez kiállítást, a vá­Hazánk érc_ és ásványbá­nyászati emlékeit Rudabá- nyán gyűjtik össze. Az ipar- történeti múzeumban már mintegy ezer értékes leletet, köztük régi szerszámokat térképeket, hajdani bányász- viseleteket, lámpákat és írá­sos dokumentációkat őriz­nek. A múzeumban helyezték el többek között a középkori vágatokban talált vasércből pattintott fejtőéket, amelynek korát 10 ezer évre becsülik, a Vilmos külszíni bánya­mezőből előkerült masztodon állkapcsát és a Trizs község határában fellelt Árpád-kori olvasztókemencét, amely már rudabányai érccel működött; A múzeum jövőre ünnep­li megalakulásának; 15. év­fordulóját. Ebből az alkalom­ból májusban nagyszabású ünnepséget rendeznek, ahol a bányászmúzeumok fejlesz­téséről lengyel, osztrák és csehszlovák szakemberek közreműködésével nemzetkö­zi ankétot tartanak. Ezen dr. Wirgil Kimbauer, a len­ben i egyelem nyugalmazott tanára, Az osztrák bányásza­ti emlékek védelme, gyűjté­se és magyar vonatkozásai, dr. Danuta Molenda varsói muzeológus pedig A magyar és lengyel bányászat együtt­működése a Báthoriak alatt címmel tart előadást. Az ünnepség alkalmából Rudabányán az európai bá­nyászmúzeumokban elhelye­zett emléktárgyakról készült fényképkiállítás, Miskolcon pedig Ércbányászat a magyar művészetben címmel tárlat •nyílik. Ehhez a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Soproni Bányá­szati Múzeum ad anyagot MÁK 1849-BEN megkez­dődött a .szlavisztika egyete­mi oktatása Magyarorszá­gon. Ennek keretén belül Asbóth Oszkár hirdetett el­ső ízben előadást a bolgár nyelvtan tárgyköréből. De sem ezt, sem pedig a bolgár nyelv lektorok által történő egyetemi oktatását a máso­dik világháború ideje alatt és közvetlenül utána, nem tekinthetjük azonban a bol­gár filológia bevezetésének az egyetemen, mivel csak a nyelvre korlátozódott. A bolgár nyelv és iroda­lom oktatásának bevezetésé­vel akkor találkozunk, ami­kor a szocializmus útjára lé­pett népi demokratikus or­szágok fejlődő kapcsolatai­nak eredményeként — a szláv nyelvtudomány és iro­dalomtörténet nemcsak tu­dományos szempontokat, ha­Elsőfilmes rendező alkotá­sa a hét másik magyar film­je is. Böszörményi Géza ko­rábban társalkotója — írója — volt a felesége — Gyar- mathy Lívia — rendezte Is­meri a szandi-mandit? című filmnek. Most ő a rendező. nem gyakorlati célokat is szolgái. A BOLGÁR NYELV és irodalom szak a Szláv Fi­lológiai Intézet keretein be­lül az 1951—52-es tanévben indult, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetemen. Két év­vel később, már a szófiai Kliment Ohridszki Egyete­men is módjukban állt' a bolgár egyetemi hallgatók­nak megismerkedni a ma­gyar nyelvvel. Az oktatás beindításához és fenntartá­sához a Magyar Népköztár­saság és a Bolgár Népköz- társaság közötti kulturális egyezmény alapján nyújta­nak segítséget egymásnak az egyetemek. A kezdeti nehéz­ségek leküzdése után ma már arra is mód nyílik, hogy közvetlenül is megis­merkedjenek a hallgatók vá­lasztott szakjuk országával, népével, annak életével. Ennek megjegyzése azért szükséges, mert a Madárkák néhány vonatkozásban ro­kon a korábbi filmmel. Míg ott sajátosan groteszk meg­közelítésben azt mutatták fel, miként él a gyári dol- * gozó két életforma mezsgyé­jén, a modem gyár és a kis- kertes, századvégi polgári törekvésekre csábító otthon között, most a mai magyar valóságnak egy még jelleg­zetesebb, s nem kis gondot is jelentő jelenségét veszik górcső alá és sajátos, komé­diái elemektől sem tartózko­dó, derűs megközelítéssel azt jelenítik meg, hogy a mind­inkább elnéptelenedő és si­várrá lett faluból a pesti álomvilágba szökő lányok, a munkásosztályhoz csapódott falusi fiatalok mennyire K gyölcérlelenek új környeze­tükben, mennyire magukra hagyotlan verdesnek még két életforma között, akár­csak a film szimbólumaként fényképezett, két ablaktábla közé zárt madárkák egy el­hagyott falusi ház ablaká­ban. A városba kerülő Rozi és Ida története nagyon élet­közeli, s nagyon valós az őket körülvevő városi és fa­lusi környezet egyaránt. A falu rideg, szokásaiban mór sok a formális elem, a vá­ros még idegen, s mert csi­nos lányok a „madárkák”, sokféle veszedelemmel teli. Böszörményi nagy érdeme, hogy pazar bőségben ontja, kalandból kalandba haös~ni- ja hőseit, s moralizálás he­lyett mintegy anekdotázva mutatja be írtjukat. De ko­rántsem komoly talankodva. mert, nem ritkán groteszk képsoraiban megrendítő va­lóságot is tud elénk tárni. (Például Ida randevúra ké­szülése, vagy az AB-bizotl- ság és a műtét lélektelensé- ge.) Kitűnő hangulatú, kelle­mesen szórakoztató, pikánsan fűszerezett játék a Madár­kák, olyan stílusú és hang­vételű film, amely manap­ság „hiánycikk” a magyar mozikban. Szórakoztató és gondolatébresztő. Kitűnő Ra­gályi Elemér fényképezése, nagyon jó Presser Gábor és az LGT-együttes muzsikája, és elragadó a két főszerep­lő: Schütz Ila és Bánsági Il­dikó. Benedek Miklós UNESce-isMit mm BabssaiyanHfM November 18—20 között tartották meg az asszociált iskolák és UNESCO-körök második országos értekezle­tét Balassagyarmaton. A magyar UNESCO-bizottság a Balassi Bálint Gimnáziumra bízta e konferencia megren­dezését. Az iskola'1 igazgató­sága, tanárai s diákjai nagy lelkesedéssel vállalták s haj­tották végre ezt a megbíza­tást. A megjelentek három napig élvezhették a gimná­zium s a városi tanács igazi magyaros vendégszeretetét. Az értekezlet ünnepélyes megnyitására 18-án, délután 3 órakor került sor a városi tanács dísztermében, ahol a Balassi Gimnázium igazgató­ja, Verseghy György, meleg szavakkal, köszöntötte a ven­dégeket. A konferencián je­len volt a magyar UNESCO- bizottság főtitkára, dr. Mal­ler Sándor, főelőadója, Ko­vács Máté, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője, dr. Bencédy József, valamint 26 asszociált iskola igazgatója, tanárai és diákjai. Megyénk legrégibb asszociált iskolája a Zrínyi Ilona Gimnázium 3 tagú küldöttséggel képvisel­tette magát. A háromnapos tanácskozás alatt sok érdekes, színes elő­adás hangzott el. Különösen emlékezetes volt dr. Maller Sándor főtitkár beszéde, aki méltatta a 25 éves fennáRár sát ünneplő UNESCO jelen­tőségét, kifejtve azt, hogy az UNESCO 25 éves működése alatt betöltötte hivatását az emberi tudás fenntartásában, növelésében, s terjesztésében. Ezen a téren jelentős helyet foglal el hazánk, hiszen a vi­lágszervezet egyik legrégibb tagja, a 125 tag közül a 35. volt. Ezután Kovács Máté főelő­adó értékelte az asszociált is­kolák és körök munkáját. Kiemelte a Zrínyi Ilona Gim­názium UNESCO-tevékenysé- gét is, amely a népek közöt­ti megértés, barátság, béke gondolatának ápolását szol­gálja. Elismerőleg szólt az is­kola Népek hazája, nagyvi­lág előadássorozatról, a diák- levelezésekről’ és csereutazá­sokról. A nyár folyamán a moszkvai kísérleti üzemi is­kola, s a Saluzzo-i tanítókép­ző tanárai s diákjai látogat­ták meg az iskolát. A munkaülések mellett a részvevők megismerkedhet­tek a város irodalmi, művé­szeti emlékeivel is. Megte­kintették a Balassi Gimná­zium kiállítását, részt vettek a diákok palóc műsoros dél­utánján, s hangversenyükön. A legemlékezetesebb élmény a Madách-kúria meglátoga­tása volt Csesztvén. A palócföldi 3 napos kon­ferencia hasznos és eredmé­nyes volt A boigér fii&iégm két évtizede A hét további filmjei Két további, film is a premier-mozikba kerül a héten. A NULLA DÉLKÖR lengyel alkotás, közvetlenül a felszabadulás után játszó­dik egy elnémetesített la­kosságú faluban, s bemutat­ja az új rend képviselőinek nehéz harcát a falut uraló fegyveres bandával. Sajnos, meglehetősen szokványos munka. A másiknak a címe: SZENZÁCIÓ VADÁSZOK és olaszok készítették. Sze­replői között világsztárok — Jean Soréi és Sylva Koscina — is vannak. Tipikus szé­riamunka. Szardínia zord he­gyei között játszódik, egy ki­ránduló társaság egy napját mutatja be, számunkra erő­sen csökkentett értékű szen­zációval. <úm) i !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom