Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-09 / 264. szám

1971. nov. 9., kedd ÉSZAK-MAGYARGRSZAG 5 Ídöíiet tollak ■ : , Ot;' i,; ■. XV na v iei'i . ägfx: Ti í' -'a .* h nit- i m 0' : .. 15. és 16-án Diigresszusukat szövetkezetek, öségű tamács- ..uit jelentést — Frigyesnek, a ükének előter- hétfőn a Bé- irgyalita meg a Szövetkezetek i csa. előadója töb- íondotta. hogy hetekben több > ^gyűlésen, több illió szövetlke- íl etében vital- yasztási. a la- i' 'carókszövetke- ■ égy eszlen dő­- iményedt. to­tek kongresz- '.'V megyei kül- . nek sora no­ért véget. A életnek ezeken , őségű tainács­- küldöttet vé­telek végeztével :.Vi zárultak le a ökészületek: a küldöttek, az ; tagjai hoz- . elősegítsék a on kialakult i'vk, az akció- gvalósítását. A V1MEEUX Finommechanikai Javító Vállalat automatika üzemének műszerésze Sternáder Sándor. Az automatika üzem egyik gyártmánya a TÜKI dokumentációja által gyártott blokkgázvczérlö automatika, mely az NI>K-ban kerül felhasz­nálásra Foto: Kóbor Pál ‘épek cs műtrágyák 1972-ben Szeretni keia gépet KJ égen megszokta már a drót hangjait. Kiis­merte a húzógépek, a kő, a hegesztőapparát titkait. Évtizede, amikor Misurák János először lépte át a drótgyár kapuját, ez az üzem, a „kettes”, talán még csak a tervezők képzeleté­ben létezett. A szomszéd csarnokban, a régi, az „egyes” huzal- műben találkozott először a gépekleel. De csak messzi­ről. Erős, vállas alakja ma is arra emlékeztet, hogy valamikor könnyedén emel­gethette a nehéz drótiköte- geket. — öt évig voltam szál­lítómunkás az egyes huzal­műben — mondja —, ak­kor kértem magam gépre. A ftnoimsoron kezdtem odaát is. Egy faltdim vet t pártfogásába, de a többiek is, az idősebbek mind, so­kat segítettek. Nagyon jó kollektíva volt, megszeret­tem ezt. a munkahelyet. Közben felépült, elkészült az új kettes huzalmű, az­óta itt. dolgozik a fimomso- ron. — Ez már modernebb üzem. És jók a gépélv. Tud­ja, én mindig azt mondom, nem kell félni a géptől. A gépet szeretni kell, akkor nem lehet semmi hiba. A huzalművet nehéz munlstahelynek tartják. Szó. ami szó, egy időben többen kerestek maguknak más helyet. Misurák János — és jó néhány társa — ma­radt. — Nekem nem voltak olyan gondolataim, hogy el­menjek. Azt hiszem, min­dig megtaláltam a számí­tásomat. Akkoriban a nor­ma zavart meg néhány embert. Mert amikor in­dult a huzalmű, mindenkit száz százalékban fizettek. Néhány hónap múlva az­tán bevezették itt is a tel­jesítménybért És alá nem úgy állt oda a munkához, az elment. Pedig, higgye el, nem olyan nehéz ez a mun­ka. Igaz, érteni kell a dró­tot, érteni kell a köveket, meg a milfcroanétert no és persze a hegesztést. Ezék alapfeltételek. De aki akar­ja, meg tudja tanulni. Elgondolkozik: — Látja, itt volt ez a munkaerőhiány. És most idehozták a finomsori gé­pekre a lányokat. A gépe­lven már ők dolgoznak, mi mag hegesztőnk. Én mon­dom, naigyon jól bánnak a géppel a nők. De ha nem 'látták volna, hogy az em­ber meg akarja tanítani őket a munkára, nem sok maradt volna itt közülük. Műszak vége. A gépek ragyognak a tisztaságtól. — Ma nem volt jó na­punk — magyarázza Misu­rák János —, előfordul az ilyen: anyaghiány. Bosz- szankodik az ember illem­kor, de ölhetett kézzel mégsem állhatunk. Egy ki­csit alaposabban letakart- lőttük a gépeiket. Az nem kárbaveszett idő... A gép hálás, ha törődünk vele. Megáll egy pillanatra. Odanéz a gépekre: — Most, valahogy nem jön olyan jól, ki a kereset. Szóvá is tettem a műhely- bizottságban, hagy tökélete­síteni kéne a norma-elszá­molást. De kiforrja ez ma­gét. És tudja, én nem hagynám itt ezeket a gé­peket. Megszoktam őket, meg is szerettem őket. Sí égen megszokta már a diót. hangjait. A le­csapódó karikák fémes csengését, a húzódob nyi­korgását. Érti a drótot, a köveket, a mikrométert. Áll a hegesztőgép szifcna- esőjéban. Dolgozik. Flanek Tibor i Mi lesz a szaloncukorral ? $ ^rendelések beírása . I'. m: zó, Ja.-ági I., o ■ : ' ■ 1. • • ■■> ,tC is ■ UI, ■; -j AGi:. . I ■ ■•i'i. .< ' >e a szók • • ■ \ óútrészeket és ■ itr.i.v ' ■ Az igényei. ■ ö öít" megrendelések v a álialat meg- V'al •»>. • •. onyi mező- i .i.’íi r - . vezetőivel a ;*r ;yv:. faiak tárgya- ■ ■■' :z, hogy igyi hely­re/ //.hangban, .... .s megala­pozottan rendeljenek gé­peket. Az anyagi fedezet nélküli — megalapozatlan — megrende­léseket ugyanis később nem lehet, realizálni, s ez csak azt eredményezné, hogy az AGROKER beszerzi a gépe­ket. de azokat a termelő üzemek — pénzügyi nehézsé­gek miatt — majd nem tud­ják átvenni. A mostani hely­' ^ 's egyik fontos k reális meg- 'enek szerző­dés . > - • • ■ ■ '■ 'ER Vá.1­ia-lat i- ' ':'V -­é rtékű ,'i. . .. . ■ Ez n :• • nag roltak píAr gazdaság: ize . alatt ennei •' :s. 1970-ben pel...-. .illió forint értékűt. Hasonló a hei.>. . a műtrá­gyákkal. Megyei átlagban csökkent a műtrágyák fel- használása a mezőgazdasági termelésben; pedig van mű­trágya. Bármilyen nagy szük­ségletet ki lehetne belőle elé­gíteni. A megyei ár-Rn Vállalat vezetői sz herei azonban tova szi vitásra szál. -mák megrendeléseket - ban a műtrágyáiéi. • ..r fokozását — szorgah. A de ebben az esetben i.~ gyelembe kell venni az egves üzemek pénzügyi hely­zetét. Ezért a megyei AGRO­KER 1972-ben mintegy 150 millió forint értékű mű­trágya beszerzésére és forgalmazására készül fel. A gépek közt újdonság is található. Még ezen a héten megérkezik Miskolcra, az AGROKER telepére 10 hálós csomagológép. Ezekbe burgo­nyát, hagymát, almát, körtet lehet csomagolni egy- és öt­kilós adagokban. A gépet el­sősorban azok az üzennek hasznosíthatják, amelyek ter­mékeiket közvetlen eladással ■ ékesítik, vagy csomagolva .1,. . át a felvásárló válla­Tudjuk, hogy az édesipar átprofilirozása következtében egyes gyárakban, gyáregysé­gekben leállították a régeb­ben készített áruféleségek gyártását, és a terméket, az új profil gazda hatáskörébe, adták át Ezektől az üzemek­től ez bizonyos átértékelést, technológiai módosítást kö­vetelt, hiszen egy gyártmány- féleség adaptálása gyakran komoly problémát okoz az át­vevő vállalatnak. így került az áitprofilíwjzás következté­ben a Csemege Édesipari Gyárhoz a dessert szalon­cukrok készítése a Budapes­ti Csokoládégyárhoz, az úgy­nevezett fondant konzum- saaloncukrok készítése Ezek a gyárak a megnö­vekvő mennyiséget csak úgy tudták elkészíteni, ha el­nyújtották a gyártási időt. Tehát az aktuális esemé­nyekre, például karácsonyra készített szaloncukrok gyár­tását már hónapokkal előbb megkezdték. Minőségbeli romlás A közelmúltban vásárló­ként több ízben tapasztaltuk, hogy a forgalmazott csokolá­dékészítmények igen gyakran a feltüntetett szavatossági idő lejárta körüliek, vagy azt már meg is haladták. Azt is tapasztaltuk, hogy egyes ké­szítmények íz- és zamat­anyagai nem egységesek, a ■töltelékanyaguk beszáradt. Az elmúlt héten az égjük keres­kedelmi vállalat raktárában a Csemege Édesipari Gyár által készített dessert szalon­cukornál különös jelenségre figyeltünk fel. A megvizsgált doboz igen nagy számban tartalmazott beszáradt, beta­padt csomagolóanyagú, meg­keményedett szemeket, ame­lyek aromájukat, zamaton va­daikat részben elvesztették. A megyei minőségvizsgáló intézetnél kérésünkre el­mondták, az intézet folya­matosan hosszabb ideje vizs­gálja a raktárakban levő készleteket. Tapasztalataik — amelyek igazolják az egyet­len felbontott csomagnál lá­tottakat — megerősítik azt a véleményt, hogy az idén for­galomba kerülő szaloncukrok és függődíszek minősége nem I I A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel FELVESZ Miskolcon és környékén lakó nyugdíjasokat éjjeliőr! beosztásba Salakszükségletét MOST SZEREZZE BE, amíg a kedvezőtlen időjárás a szállítást njm akadályozza. Megrendelhető: B.-A.-Z. megyei Építőanyagipari Vállalat, i Miskolc, Győri kapu 23. sz. j , 1 ______________ A mezt,. * . . Él,. Termelőszövt :• leg 147 dolgozo ■ egy tagra jutó, ke ' .' .ir~ mazó évi átlaga, kereset 30 000 forint. Egy 10 órás munkanapon átlagosan 1011 forintot lehet keresni. Évi harmincezer forintot — vagy annál többet — tehát csak az érhet el, aki egész eszten­dőben rendszeresen dolgozik. A mezőnyárádi Üj Élet Tsz 22 esztendővel ezelőtt, 1949. november 10-éin ala­kult. így érthető, hogy már elég sok a nyugdíjas és a já­radékos tagja. A nyugdíja­sok száma 60, a járadéko­soké 34. összesen tehát 94 idős 1agja van a szövetkezei­nek. A nyugdíjasok közül ■ an-tízen még dolgoznak, ,.a kedvük van. A többiek .csak háztáji földjüket műve­li k meg. De a szövetkezet nincs is rászorulva a nyugdí­jasok munkájára, mert a fia­talok minden munkát jól és időben elvégeznek. Az öre­gek közül az, aki 10 évnél tovább dolgozott a közösben —• havi ezer forintnál több nyugdíjat kap. A háztáji gazdaság jövedelmével együtt ez elegendő. A mezőnyárádi nyugdíjas tsz-tagok elégedet­tek is. A jái'adékosok kevesebbet kapnak, mert ők idős koruk­ban léptek be a tsz-be. A já­radékosoknak azonban a tsz minden munkát ingyen vé­gez él. Megművelik — telje­sen ingyen — a háztáji föld­jüket. Ingyen kapják a vető­magot is. Részükre minden fuvar ingyenes. Közgyűlési határozat mondja ki, hogy a járadékosoknak semmiért se kell fizetniük. így gondoskodik a munka­képes szövetkezett kollektíva í azokról, akik már nem bir- nak dolgozni. Szükség esetén — a szociális alapból — is i ségitik őket. E megbecsülés példa lehet: valamennyi ter­melőszövetkezet vezetősége és kollektívája részére. A nvug- 1 díjas és járadékos tsz- agok eltartása ugyanis némánk a’ állam feladata, hanete azé kollektíváé is. amelyhez öregek tartoztak és nr. i: tartoznak. éri el a korábbi évek szín­vonalát. Meddisí tart a pihentetés? A minőségvizsgáló intézet után felkerestük a Borsod— Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatóját. Szabó József elvtársat. Kérésünkre elmondta, hogy a szakma*;-, rolc kimutatott hibái túl­nyomórészt gyártási okokra vezethetők vissza. — Sokéves tapasztalattal rendelkezünk — mondta Sza­bó igazgató elvtárs. — El­mondhatjuk, hogy a termék elkészítése után bizonyos ál­lásidő, úgynevezett pihente- tési idő feltétlenül szükséges, hogy az íz- és aromaanya­gok a készítménynél össze­hangolódjanak. Az általunk kifogásolt le­járati, illetve szavatolt ha­táridőkkel kapcsolatosan el­mondta,. ezek a feltüntetett adatok kereskedelmi vonat­kozásokat szolgálnak. Olyan értelmű szemléletük, hogv az áru csak a megjelölt idő­pontig tartható forgalomban, hibás, megváltoztatásra szo­rul. Mivel a minőségvizsgáló intézet az eddig elkészített nagyszámú vizsgálat alapján intézkedéseket sürget, ezzel kapcsolatosan a vállalatnak több elképzelése van. A je­lenlegi elképzelések szerint — mivel a gyártó vállalatok a hibás készítmények helyett — ilyen rövid idő alatt na­gyobb mennyiségű szaloncu­kor legyártására már .képte­lenek, a fogyasztásra alkal­mas készletet leszállított áron, az arra kijelölt boltok­ban hoznák forgalomba. A fogyasztásra nem alkalmas (beszáradt, ízhibás, beragadt csomagolóanyagú) készítmé­nyeket pedig a gyártó vál­lalatnak visszaküldik. Ä !% a lelelőssés í ugtató in­tő". ■ ■ meg­í' . oncu­k ■■ egfele­.mcukrot ófák fel­nem kell mint ami i értéke. De tézkedéseken ct kár mind­dajüu Gábor k-" ndoskodás öregekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom