Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

1971. nov. 6., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Urnát példája r Óvoda társadalmi összefogással — hiányzik még itt egy és más. \iiies kerítés, nem „íu- , tóttá'] a pénzből a terasz fö- \lötti tetőre... Ha esik az eső, la n. a kunkba csurog a víz, jmert az eresz csatornájára isem tellett. Peisz.c, mindez ! 'már csak apróság, és menet közben lesz majd pótlásukra 'ehetőség. A lényeg mégis­csak az: Itt, Arnóton. ebben «* J200 lelket számláló köz- * tyben van már óvoda is ... A község új létesítményét ^-• ünnepélyes megnyitó előtt - ''..‘hány órával körbejártuk, i'égignéztük Nagy .Józseffel, ',{ '• iskola — és most már a lkétcsoportos, új óvoda igaz­gatójával. Sok jutók és virág , A körséta végén megjegy­zem, hogy kopáran ásítanak |az ablakszemek, jó lenne la- * Ián valami olcsó függöny, Jbeg hogy .a legfontosabb i,mégiscsak egy hűtőszekrény penne... Azt viszont jó lát- . 'ü, hogy sok-sok játék, tágas és világos foglalkoztató ter­etek, a fali tartókban sok '-'Serép virág, jól felszerelt .konyha várja és szolgálja •hajd a gyerekeket. S a legnagyobb örömet az ádja, ha tárgyilagosan el­mondjuk, hogyan is jött lét­re a kis faluban e modern gyermekintézmény. A beszél­getés első percében hangsú­lyozta Germuska Imréné, a tanács elnöke: „Saját erőnk­kel, (T község fejlesztésére jaitalékolt forintokból soha­sem tudtuk volna felépíteni "zt u több mint egymillió fo- p*U értékű létesítményt.” A Lenin Tsz áldozatvállalása l| Amikor felvetődött a go-u- [j'lolat, a mai felsőzsolcai Le­jt 'in Tsz jogelődje, az arnóti gazdaság adott munkalehető­séget, kenyeret az arnótiak- nak. Régi problémát jelen­tett — különösen nyaranta, hogy a mezőgazdasági mun­kák dandárjában, a hétköz­napokon nem tudták a kis­gyerekeket kire bízni az anyák, a tsz-ben munkát vállaló nők. Ahol nem volt nagyobb gyerek, vagy nagy­mama, akinek gondjaira bíz­ták volna a kicsit — ott bi­zony nemegyszer az utca „nevelte” a gyereket. — Nos, mi elhatároztuk: az anyagi lehetőségeink adot­tak, érdekünk, hogy gond nélkül dolgozzanak az asz- szonyok. Kivitelezőt sem kellett keresnünk, hiszen építőbrigádja van a gazda­ságunknak — emlékezett vissza a megvalósítás előtti időszakra Harcsák Béla, a tsz elnöke. Az arnóti tsz közgyűlése 1969-ben megszavazta á ter­vezés. a beruházás költségeit,, s vállalta a kivitelezést. A tanáccsal kötött szerződés szerint a felszerelés és az üzemeltetés a községi tanács, feladata lesz. Kumisszá-járás anyag után — Egy nehéz gazdasági év következett, károkat okozott a tsz-nelc az aszály. Közben megvalósult a környékbeli gazdaságokkal a koncentrá­ció — s természetesen prob­lémákat az is hozott magá­val ... A község vezetőinek, ,,a pártszervezetnek a vélemé­nye az, hogy a tsz ereje és energiája maximumát adta a vállalt létesítmény megvaló­sításáért. A legnehezebb dolga a be­ruházás ideje alatt az anyag- beszerzéssel foglalkozó em­bereknek lehetett. Néha va­lóságos Kanossza-járásba ke­Hitel mezőgazdasági gépvásárlásra K yl fi i a\ ej­Mintegy két hónappal ez- ’ '-öli tudósítást közöltünk la- '■ púnkban, hogy a mezőgazda- Si*gi üzenek ebben az évben ’. 7~. orszúgos összesítésben — \ 'hmtégy 400 miLlió forint hi- ij *últ kapnak terven felül, el- ■, ^ruhan gépvásárlásra és c' ’hűtrágyál- beszerzésére. ,,i A 400 millió hitel folyósítá­si meRkeidődött. Ebből az ijj K' termelőszövetkezetei ,g 'J" rujlii forintot használ­ni fej A hitel folyósítá­sára azért volt szükség, mert a mezőgazdasági üzemek gép- ,állománya közismerten amor- vizáit és hiányos. Borsod xne- Ipében még az országos át- . 'fiMná] is rosszabb a helyzet. Rppen ezért is, Borsod me- iifO’e tenne! őszövetkezet ei a ®.P8P millió forint hitelből 42 ' bnillió 500 ezer forintot hasz- 11 hálhatnak fel. ) A hitel igénylése és a gé- -{Pek vásárlása már meg is ikezdődött, A hitelt igénybe [vevő tsz-ék egyetlen '’ét so- !rán több mint 10 millió fo- jrint értéi:! gépet vásároltak a [megyei AGROKER Vállalat- Hói. Elsősorban a legégetőb- íben szükséges gépeket vásá- jrsMák: Dt-, MTZ- és Zetor- ;traktorokat, valamint talaj- | művelő munkagépeket és ve- i tógépeket. Az új gépek na- Igyobb részét már most, az őszi munkák során üzemelte­tik. A hitel rövid lejáratú. 90 százalékát mái- a következő évben, 1972-ben vissza kell fizetni, Éppen ezért szüksé­ge®, hogy a Tsz-vezetők na­gyon - fontol jik meg, nure kőitek el ezt -i pénzt. Csakis a leginkább szükséges gépe­ket ajánlatos megvásárolni belőle. rült, míg megszerezték a szükséges épületelemeket, építőanyagot. Emiatt is állt olykor az építkezés. Jó néhány arnóti ember­rel folytatott beszélgetés végső kicsengése: azért sike­rült mégis megvalósítani ezt. a szép tervet, mert nem ma­radt egyedül a tsz és a he­lyi tanács. Amikor hívták az embereket, hogy jöjjenek se­gíteni egy-egy munkánál — jöttek. Amikor a tsz anyagi forrásai már kimerültek — hiszen 1 millió 200 ezer fo­rintot adott e célra a gazda­ság —, akkor a községi ta­nács „nyúlt a zsebbe”. De a járási és a megyei tanács szervei is hathatós támoga­tást, sokszor tízezer forintot adtak az óvoda megnyílásá­nak gyorsításához. — A szülök — az ötven­hat óvodás édesapja, édes­anyja — eljött nagytakarí­tást, meszelést és más mun­kákat elvégezni. Reméljük, hogy az óvoda szépítéséhez, még otthonosabbá tételéhez várhatunk tőlük további tá­mogatást — mondotta az is­kola és óvoda közös igazga­tója. „Bejáró” óvodások Páltaláról A kezdéskor már rögtön „túllépték” a keretet, hiszen az eredetileg ötven gyermek ellátására alkalmas, kétcso­portos óvodában ötvenhat gyermekkel foglalkozik a két óvónő. S az ötvenhat apró­ság közül is tizenöt bejáró: a szomszédos Sajópólfaláról érkeznek minden reggel au­tóbusszal. * Megnyílt az óvoda. Gon­dok, problémák bizonyára adódnak. Ahogyan azonban ezt a példás társadalmi ösz- szefogást sikerült „tető alá hozni”, bizonyára e csekély­nek számító problémakör is megoldódik. Ám az arnóti példa mindenképpen üdvöz­lendő, hiszen nem minden­napos jelenség ma még, hogy egy tsz vállalja az óvoda létesítését. Gyárfás Katalin Korszerűsítés A nemzetközi televíziós mű soresere világszínvonalon való vétele és továbbítása az ed­digieknél is korszerűbb technikát követel. Ezért Pécsett az úgynevezett mikrohullámú láncot, amely megteremti a kapcsolatot Jugoszláviával, korszerű tranzisztorizált beren­dezésekre cserélik ki. FákideciLLeiijí : m , i nk Miért nincs barna kenyér? — A választékról Megoldás a „sütőszoba ”? A CSEMEGEBOLT eladó­ja tanácstalanul tárja szét a kezét. Friss, szombati kenyér nincs, esetleg péntekit tud adni. Máskor csodálkozva rántja fel szemöldökét az el­adó. Barna kenyér? Ugyan! Ilyet a bolt már nem is ren­det .. A villanyrendőrnél levő nagy csemegebolt vezetője azt mondja: — A rendelt mennyiséget mindig megkapjuk kenyérből is, egyéb pékáruból is. Barna kenyeret mór nem keresnek a vevők. Néhány hete a sü­tőipari vállalat napjában há­romszor szállít pékárut, úgy, hogy a frisseségre sem le­het panasz. Választék van, 13 féle pékáru, 16 féle egyéb sü­temény, valamint a cukrász­ra a KOD Az állomás környéke dúló ülésre, tömött szatyrait vibrál, ijedt-óvatosan egyensúlyozva, mint a bottal megpiszkált Á szembeni ülésre tízéves ha.ngyaboly. Így történik ez forma fiút nyomja, kezének minden vonatérkezéskor. Az egyetlen parancsoló mozdu- aluljáró kibocsátja az apró tatával, majd elégedetten fúj- emberkéket a térre, azután tatva dől hátra. A szardinia- mintha mást gondolna, újra közelség őt nem érdekli to- elnyeli őket. vább. A villamos araszolva Ä rozsdásra bámult fűszá- felcsörömpöl a ködben, óva- lakon, a bokrok levelein és tos szemének homályló para- az elnyűtt téglák repedései- zsával tapogatja a piszkos­ben nyirkos tapintású köd fehér utat. pezseg. Egymás sarkát tá- Mögöttem az ülésen méi? possulc a tejszínű ködben, és mindig hallom szuszogni az összetorlódunk idegesen az Erőt. A fiú a legmodernebb ívben haladó villamossínek hippi-szerelésben trónol, mellett. A mázsássá hízott melle közepén féltenyérnyi bőrönd húzza a kart. Csak bütykölt jelvény: „Szeresd a mélységesen prózai dolgok embertársaidat!” .. A lányt, tudják ilyenkor meghatni az aki állva azonos magasság- embert. A lélekben kívülál- ban ringatózott vele, látha- ló, értetlenül szemléli az ősi tóan nagyon szerette, mert ösztönöktől hajtott, egymás- nem lanyhult karjának szo­ba rugaszkodó erőket, ha rítása egy pillanatra sem becsörögnek a villamosok, csípőjén, miközben szenvedő- Megadással tűröm, hogy ma- re rendezett arcvonásaiból gőval sodorjon az ár. A szomorúan nézte a ködöt, meglódult tömeg csikorgó a kivülrekesz­künyvelői izmokból, elnyűtt '* iilliíllH, tőitekben. akik asszonyarcokból es jól táp- lábon álltunk, az idegek fe­lált gladiátor-titánokból áll, szültségét észrevétlenül ol- akik vadul tekerednek, mint dotta a mozgás, ami a re- porban a giliszták. megő kerekekből áramlott. Belül az előbb még üres Talán idővel, el is Geleite­ter üveg-csendje szilánkokra nénk az előbbi taposás gyöt- Pattan. Termetes asszonyság relmét, az idő mindent meg- zöttyen mellettem a feljaj- öld .........Néhány perc az ele­i ünkből” ... „Igazán lényeg­telen, rövidke, kis idő, env- nyit ki lehet bírni és villa­mossal mégiscsak kényelme­sebben hazaérünk”. ... Az összecsuk ló test er­nyedtsége kitágította a teret a két széksor között, és a gondolatok közti rési i.s. Az ájult nénikét, a felálló fiúcs­ka helyére emelték. Törékeny falat emelt köré a sajnálko­zás. Szenvedő arcában kí­gyóit az eszmélő szem. Csak nehezen lélegzett. „A köd miatt lenne?” — kérdezte valaki részvevőn. „Hiába, ,a fojtó ködöt nehe­zen bírják az emberek” — felelte egy másik. „A köd veszélyes, ha ilyen töményen körülvesz bennünket.” Ezt mondta a tudományos. Csak a hidra osztódó sza­porodása képes ennyire egy­séges életet létrehozni és a gondolatban azonossá váló kirekesztettek szemei ku­tatva pásztázták az ülő sors- kegyelteket, akiket büntetni lehetne. A termetes asszony­ság hangja irányított: „Hogy nem süllyednék a told alá a mai fiatalok, az idősebbek állnak, bottal is áll itt eg.v bácsi, és nem adják át a he­lyüket... hogy mivé lett a világ!?” mivó válhat még a ^ gyors változásokra érzékeny és mi­lyen nehezen értneto világ? Haj hí Gábor Valóiban. süteményeit. Aki pedig volt valaha is kereskedő, tudja, hogy a kenyér és tej pontos „ mennyiségét naponta kiszá-v mítani nem lehet. Van, ami- kor marad, és előfordul, hogy este már nincs friss áru. Néhány élelmiszerbolt ve­zetoif* fvr&psl ári- /il-. Irtotta, hogy nem mindig kapják meg időre a rendelt mennyiséget, s hogy a vá­laszték is bővebb volt néhány évvel ezelőtt. A kétfajta vé­leménytől függetlenül, sok­szor hallunk panaszt a ke­nyérre, annak minőségére, s olyanok is akadnak, akit itt Miskolcon kazincbarcikai, mezőnyárádi, sátoraljaújhelyi kenyérért járják végig a vá­rost. A Miskolci Sütőipari Vál­lalat _ igazgatója, Sukovich I ászló végighallgatja a pana­szokat és véleményeket, a szállítás problémáira a kö­vetkezőket mondja: — Éjszaka egy műszakban 96 ezer darab pékárut sü­tünk, ezt reggel 4 órakor kez­dik szállítani a 400 miskolci boltba. 40 gépjármű dolgo­zik, és nyilvánvaló, hogy nem tudnak mindenütt egy­szerre lerakodni. — Mi a helyzet i a barna kenyérrel? Nem süt a válla­lat, ' vagy nem rendelnek a boltok? — Nekünk teljesen mind­egy, hogy milyen kenyeret sütünk, barna kenyeret sütni nem előny és nem hátrány. De ha a boltok nem rendel­nek, nincs, akinek eladjuk. 60 mázsát sütünk naponta, > eb­ből 7 mázsát rendel a keres­kedelem, azt is ügy, hogy boltonként 10—20 darabot kérnek. Az is igaz, hogy né­hány évvel ezelőtt több faj­ta árunk volt, de most már jó néhányat nem keresnek, jelenleg 45 fajta pékárut sütnek, és néhány fajta ke­nyeret. De az újdonságot nem is igényli a kereskedelem. Nemrégiben egy kiállításon II féle új termékünk jelent meg, s abból csak kettő lett igazán kelendő. Diétások, cu­korbetegek részére is készí­tettünk néhány fajta süte­ményt, azok iránt azonban nincs érdeklődés. PEDIG más országokban elterjedt már a diétásoknak szánt pirított pékáru, külön­leges eljárással készült, sütemény. A „kielégítő” választékhoz csalt any­nvit. hogy Svédországban —, ahol a gabonafélék egy főre jutó fogyasztása a legalacs onyabb vaiamen n y i ország között * 1 II— a pékáruk 200 fajtáját árusítják, és 15 fajta kenyeret. Az áru fris­seségét üzleten belül működő „sütőszobával” biztosítják — ahogy ez Miskolcon a Deli- Irát-osz holt, óc o 90-pg s&áímú cukrászüzem gyakorlatában bevált. A sütőipari vállalat nyál- elején vásárol új import da­gasztógépeket. Az élesztőhi­ány, és az erre reagáló fel­zúdulások idején érkezett ép­pen a hír, hogy a vállalat tölfpször annyi élesztőt hasz­ná, majd — múlván az új gé­pe',* és az új eljárás miatt^- mijt eddig. A hír hallatán még több olyan vélemény hangzott el, hogy a vállalat a sok élesztőt elhasználja, a boltokba nem jut, a kenyér minősége mégsem javul. — Az az igazság -— mondja az igazgató —, hogy élesztő nem a mi hibánkból nincs. Eddig, természetesen az új eljárással dolgozó gépek mi­att csak kétszer annyi élesz­tőt használtunk zsemléhez, kiflihez, mint régen. Azt hi­szem, azért az új eljárás meglátszik már a zsemlén, nem lapos, nem töppedt. De mi leszünk a legnagyobb bajban az élesztőhiány miatt, ha a közeljövőben „munkába álló” keriyértészta-dagasztók- ba négyszer annyi élesztőt kell majd adagolni, mint eddig. A SÜTŐIPARI Vállalat te­hát igyekszik javítani a mi­nőségen, növelni a választé­kot.- Hogy ez nem sikerű' egyszerre, és maradéktalanul azt sajnos alátámasztani lát­szik a vidékről érkező ke­nyér egyre nagyobb mennyi­sége. Á naponta sütött i 70 ezer péksütemény, 666 mú­zsa kenyérféle — ahogy ezi Vieíórisz László, a terv-sta­tisztikai csoport vezetője té­telenként elsorolta — nem látszik elegendőnek, ha a mezőnyárádi kenyérért sora- kozólt csoportját látjuk. Vagy nem a mennyiséggel van baj ? Nagyüzemnél természetesen sokkal nehezebb a minőséget a legjobb szinten tartani, mint a kisüzemnél. S ahogy a zsemle minősége javult az új eljárás során, talán a ke­nyérre rém panaszkodunk, ha — négyszer annyi élesztővel ugyan — korszerű dagasztok keverik a tésztát. Orosz Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom