Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-05 / 261. szám
1971. nov. 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A határozatok nyomában Vitaindító előadásában Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság PTO-vezetöje részletesebben szólt a júniusi MB határozat előírásairól, a pártbizottságolt és pártvezeiőségek fel adatairól, a tagfelvételi munka elvi és gyakorlati követelményei röl. Ezt követően a követelményekkel egybevetve értékelte az ede lényi, az encsi, a miskolci és szerencsi járások, valamint Sátor aljaújhely és Sárospatak városok pártszervezeteinek tagfelvétel munkáját. 2. 4 hafároxuítik és a valóság — A megyei pártbizottság 1971. június 28-i határozata is mindenekelőtt a X. kongresszus útmutatásaira emlékeztette a pártszervezeteket. Eszerin l: „Megkiilönböztele (t figyelmet kell fordítani, a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Erősíteni, kell a nők és a fiatalok soraiban folyó pártépítö munkát is. Szükséges tehát, hogy minden párt- szervezet — a számszerű növekedés egészséges ütemének megtartása mellett — fordítson gondot a párt munkás- jellegének erősítésére, a megfelelő szociális összetétel tudatos és tervszerű alakítására; hogy adminisztratív korlátozások nélkül vegyék fel a pártba a dolgozók legjobbjait, elsősorban az ipari munkásokat — hangsúlyozta az előadó, majd emlékeztetett a pártbizottságok, a pártvezetőségek, a csúcs- és alapszervezeti vezetőségek feladataira. — A pártbizottságoknak például — a X. kongresszus és a Politikai Bizottság 1970. szeptember 22-i határozatának, valamint a megyei és saját pártérlekezietuk határozatainak megfelelően — rendszeresen napirendre kell tűzniük, és elemezniük kell a párttagság számszerű fejlődésének és összetételének alakulását. — A határozat előírta, hogy a pártbizottságok a tagfelvételi munkát tegyék a napi politikai munka szerves részévé, minden év elején — alapszervezelenként és munkahelyenként — mérjék fel a tagfelvétel helyi 1 ehetőségei l. — Több pártbizottságnak az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fizikai munkások, illetőleg a nők és az ifjúság felvételére, a pártban képviselt arányaik további megjavításéra. — A járási és városi pártbizottságoknak évente testületi üléseiken legalább kétszer — s ezenkívül titkári értekezleteken is — átfogóan és differenciáltan foglalkozniuk kell a tagfelvételi munka értékelésével, s ahol szükséges, a helyszínen is segítséget kell nyújtaniuk az alsóbb szintű pártszervezeteknek, A pártvezeiőségek feladatai közt említette a személyes példamutatás fokozásának szükségességét, az ajánlásban; a követelmények fokozásának szükségességét a Pártba jelentkezőkkel szemben. Kitért a konkrét követelménytámasztás szükséges- hegére és módjaira; az ajánlók és a pártvezetőségek felelősségére; az ajánlások sokoldalú indoklásának — erkölcsi, politikai feddhetetlenség, emberi magatartás, társadalmi aktivitás, családi körülmények stb. — .szükségességére is. Szólt a munkahelyi és a területi pártszervezetek, valamint a pártcsoportok feladatairól; a tagfelvételt tárgyaló taggyűlések légkörének értelmi és érzelmi hatásairól, illetőleg ennek jelentőségéről, valamint a párttagok fokozottabb megbecsülésének szükségességerői és ennek jelentőségéről a pártépítő munkában. Ezek után megállapította; a tájértekezleten képviselt pártbizottságok és hatáskörükbe tartozó alapszervezetek tagfelvételi tevékenységüket — a X. kongresszus és a megyei pártbizottság június 28-i határozata alapján általában eredményesen végezték; a megyei és járási-városi párt- bizottságok- határozatai nagymértékben elősegítették az egyes pártszervezeteik kezdeti bizonytalankodásának, s a szélsőséges nézeteknek felszámolását is — segítséget nyújtottak az új feladatok helyes, egységes értelmezéséhez, a tervszerű és céltudatos pártéprtő munkához. Ezek után Veres elvtárs vázolta ós statisztikai adatokkal is érzékeltette a tanácskozáson képviselt pártszervezetek pártépítő munkájának eredményeit és egészséges tendenciáit. Ezek közül figyelmet érdemel, hogy az érintett pártszervezetek 1971. január 1-től 638 új tagot vettek fel a pártba, ami a megyei összfelvétátnek több mint egynegyede. Párttagoknak legnagyobb számban és növekvő mértékben munkások, fizikai dolgozók jelentkeznek, és azok is kerülnek felvételre. Sátoraljaújhelyben például az új párttagok 56.4 százaiéivá, Sárospatakon 65,3 százaléka, az edelénvi járásban 57,5, az encsi járásban 57,4, a szerencsi járásban 52,1 és a miskolci járásban 64,3 százalék a fizikai munkás. A fizikai dolgozók aránya minden pártbizottság hatáskörében jobb a megyei átlagnál és eredményesebb, mint 1970 hasonló időszakában volt. Ezt az arányt azonban továbbra is szükséges tartani, mert az összpárttagságon belül, a fizikai dolgozók aránya — Sárospatak kivételével — még mindig a megyei állag alatt van. . A termelőszövetkezetek gazdasági erősödése, a vezetés színvonalának növekedése, a nagyobb foglalkoztatási lehetőség mind jobb feltételeket teremt a tagfelvételi munkához a termelőszövetkezeti pártszervezetekben. E téren azonban fokozni kell a fizikai dolgozók számának növekedését a pártszervezetekben. Egyértelműen pozitívak a nők felvételének arányai valamennyi járás és város területén. Viszont további javításra szorul a nők foglalkozás szerinti megoszlása a fizikai dolgozók javára. A párt és politikának vonzóerejét tükrözi az ifjúság körében, hogy a fiatalok közül mind többen kérik felvételüket a pártba. Bátrabban élnek a pártszervezetek a módosított szervezeti szabályzat lehetőségeivel, a 18— 21 évesek körében is. Megyénkben a X. kongresszus óta 151 21 évem aluli fiatalt vettek fel a pártiba, közülük 86-ot a tájértekezleten képviselt pártbizottságok hatáskörében. Különösen az encsi és a szerencsi járás területén volt e téren jelentősebb előrelépés — mondotta többek között Veres elvtárs, majd a pártépítő munka további megjavításának feladataira hívta fel a pártbizottságok vezetőinek, illetőleg képviselőinek figyelmét. Csépányl Bajos (Folytatjuk) A Parlamentben megtar- kát. A gazdasági vezetők egy totst, nagy jelentőségű része hajlamos iá, hogy a országos tanácskozást gazdaságirányítási rendszer követő, s annak szellemét jól különféle fékjeit és ösztöntükröző megyei gazdasági zőit a helyi „érdekek” szesn- aktívaértekezlet átfogó érté- szögéből értékelje. Neon volt kelést adott Borsod megye ritka, hogy a vállalatok ne- gazdasági helyzetéről. Szó hézségeiért, gyengébb ered- esett természetesen az elért menyeiért a szabályozókat eredményekről, de távolról okolták, s azoknak-a száinuk- sem véletlen, hogy' a figye- ra előnyös megváltoztatását lem középpontjában, a gon- szorgalmazták, dók, a problémák, fejlődé- rip ovábbra sincs szó arról, sünk ellentmondásai álltak £ hogy irányítási rend- Hiszen az aktívaértekezlet szerünk egyes szabáösszehívasának célja nem lyozóit. ne lehetne bírálni. De, csupán a megtett út közös mint az aktívaértakezleten is áttekintése, vagy valamiféle elhangzott: „.-..a szabályozó „helyzetkép” rögzítése volt, rendszer kritikájával párlvu- hanem elsősorban az, hogy a zamosan önmagunk szemle- részvevők figyelmét a problé- letbeli gyengeségeit is mér- mák megoldásával kapcsola- legre kell lenünk..Gázlós tennivalókra irányítsa. dasági problémáink túlnyomó Egységes szemlélet, s az többségét nem a szabályozók ebből fakadó, a népgazdasági hiányosságai, hanem a magigényeket messzemenően fi- alapozatlan döntések, s a gyelembe vevő egységes cse- gazdálkodás gyengeségei lek vés kialakítása volt a cél. okozzák. Gazdaságirányítási rendsze- Világosan leim utathat ók a rünte a bevezetés óta eltelt problémák, az ellentmondá- csaknem négy esztendő alatt sok okai a beruházásoknál, akalmasnak bizonyult a gaz- A munkaerőhelyzet elemzése daságpolifikai célkitűzések, a is megmutatja, hogy ma még népgazdasági terv megvalósí- kevés vállalat vezetői mond- tására. Ez természetesen nemi hatják él; mindent megtet- jelenti azt, hogy valamennyi tele a rendelkezésükre álló szabályozó az első pillanattól létszám hasznosítása érdeké- a megkívánt irányban hatott, ben. teljesem kiaknázták tar- még azt sem, hogy a szabá- talékaifcat. A fegyelem, a lyozó rendszert a jövőben szervezés gyengeségei közis- nem kell itt vagy ott töké- mertek. Vagy, például, gon- letesíteni. tovább finomítani, dolkozzunk csak el. melyik Az utóbbi időiben azonban szabályozót okolhatjuk, ha sok megalapozatlan bírálat is egy vállalat nem veszi fiérte a különféle szabályozó- gyelembe a piac valóságos igényeit, ha emiatt eladhatatlan készletei keletkeznek? Sokfelé hallunk igényekről: kedvezőbb elbírálást, nagyobb állami támogatást sürgető kérésekről. Es Borsodban az ipari üzemek nyeresége 13,2 százalékkal, az állami támogatás 25,3 százalékkal növekedett. 2594 millió forint nyereségből 1656 millió forint, volt az állami támogatás összege. Ez nyilvánvalóan nem mellet így sokáig. Állami támogatásra egyes esetekben szükség lehet, de csak helyeselni lehet, hogy: „Egy- egy vállalat nem fog előnyben részesülni csali azért., mert el szeretné kerülni a termelés struktúrájának megváltoztatását, vagy — ha erre szükség van — az üzem megszüntetését”. Ä gazdasági reform a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a nemzeti jövedelem ésszerűbb felhasználását, a fejlődés meggyorsítását, az életszínvonal gyors ütemű emelését tűzte lei célul. E célkitűzéseknek mondanak ellent a „könnyítésekre”, a kivételes elbánásra irányuló követelések. Az átmeneti időszak egyben türelmi időszak is volt. megyei gazdasági aktívaértekezlet a Parlamentben megtartott országos tanácskozás szellemében rámutatott a problémákra és a tennivalókra. És most ismét a cselekvésem a sor. Flanek Tibor Az MSZMP) Miskolc városi Bizottságának.ideológiai tevékenységében évek óta jelentős szerepet töltenek be az. „elméleti taggyűlések”. Az elnevezés vem egészen pontos, hisz nem elvont elméletieskedésröl van szó, hanem társadalmi életünk egy~egy jelentősebb aktuális problémáját elméleti igényességgel tárgyaló taggyűlésekről. Ehhez az alapot a pártbizottság által kimunkált taggyűlési vázlatok adják, amelyeket pártszervezeteinknek kell a. saját területük sajátosságainak megfelelően tényanyaggal megtölteni, a terület sajátosságait tükrözővé termi. Az elmúlt években több ilyen anyag alapján tartottak pártszervezeteink taggyűléseket, s ezek a tapasztalatok szerint alkalmasnak bizonyultak a párttagság ideológiai-politikai ítélőképességének fejlesztésére, ideológiai egységének erősítésére. Li „A kommunista munkaerkölcsről, a munkához való szocialista viszonyról” című témát dolgozták fel. A téma találkozott a párttagság egyetértésével, napirendre tűzését célszerűnek, aktuálisnak tartották, s az abban A Sió gemcnci szakaszán 350 torkolati mű — az árvízkapu. ?át és öntözéses mezőgazdasági jégtörő hajóknak millió forintos beruházással épül és 1973-ban elkészül a Sió Az új létesítmény biztosítja a csatorna állandó hajózhatósá- íerülctek kiterjesztését, azonkívül kikötőt biztosít télen a foglaltakkal egyetértettek. Ennek megfelelően a. taggyűlések igen aktivak voltak. Az az őszinte és gyakran szenvedélyes vita, amely a taggyűléseket jellemezte, bizonyítja, hogy a munkásokban erős a szocialista erkölcsi érlékek iránti érzékenység, kritikus a negatív jelenségekkel szemben. Ez a potenciális erkölcsi erő olyan bázisát jelenti továbbra is szocialista építőmunkánknak, amely képes arra, hogy az egész társadalomra ható erőként működjön. A felszólalók igen sok problémát érintettek. így például szó esett a párttagok példamutatásáról. Egyöntetűnek tekinthető a párttagságnak az az álláspontja, hogy a kommunisták példa- mutatásának igen nagy szerepe van a munkamorál erősítésében. A taggyűlések erre erőteljesen ráirányították a figyelmet. A vitából kitűnt. hogy a munkások törzsgárdájában elevenen él a munkásöntudat, a „proletár- fegyelem”, s készek szembefordulni mindén olyan jelenséggel, amely kedvezőtlenül hat szocialista építőmunkánkra. Tudják, hogy mai életünk, s boldog holnapunk alapja a becsületes, lelkiismeretes munka, éppen ezért élesen és határozottan fordultak szembe minden, az alkotómunka értékét és rangját lebecsülő, a könnyű, munka nélküli életei; valló szemlélettel. A közösség megkárosítóit, a könnyű pénzszerzés lehetőségeit kihasználókat határozottan elítéltélv és megbélyegezték. Nyíltan és őszintén bírálták a m un ka szervezésében tapasztalható fogyatékosságokat is. Olyan alap ez műszaki vezetőink számára, amelyre bizton támaszkodhatnak a korszerű üzem- és munkaszervezés kialakításában. Sok kritika érte a hivatali szervekben tapasztalható munkafegyelmi hiányosságokat is. Érdemes odafigyelniük ezekre, a hivatali szervek vezetőinek, mert sok bennük a megalapozott és jogos kritika. A felszólalók J®®1 szenvedélyesen ítélték el azokat, akik rabjai a szeszfogyasztásnak, s nem ismerik benne a mértéket. Sok kritika érte a kereskedelmi vállalatokat is, mert tevékenységükkel szinte csábítják a gyenge- akanatú dolgozókat a szesz- fogyasztásra. Ezekből a kritikákból is a közösségért érzett felelősség csendült ki. Nagy felelősségérzettel vetették fel a fiatal munkásokkal és női munkavállalókkal való körültekintőbb és figyelmesebb törődést. A leírtak osak egy részét képezik annak a sokoldalú, a mindennapi , élet számos gyakorlati problémáját érintő kérdéseknek, amelyek a taggyűléseken szóba kerültek, de ezek is jelzik a viták egyértelműen pozitív tartalmát, s várható kedvező hatásait. A taggyűlési vitákra alapozva pártszervezeteink, tömegszervezeteink, a vállalatok műszaki-gazdasági vezetői sok helyen konkrét intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a beszámolóban foglaltak ne maradjanak pusztába kiáltott szavak. Megismertetik a beszámolóban foglaltakat az egész dolgozó kollektívával, megvitatják a tennivalókat a műszaki vezetőkkel és a szocialista brigádokkal. Olyan üzemek is vannak, ahol a taggyűlési beszámoló nyomán intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a munkamorál erősítése a mindennapi munka szerves részévé váljon. Tapasztalataink egyértelműen bizonyítják — a fentiek is ezt mutatják —, helyes kezdeményezés volt az elméleti taggyűlések rendszerének meghonosítása, s érdemes továbbfejlesztésükre erőt és energiát fordítani. Orbán György i Feljegyzések a szerencsi IájértekezIetrőI A cselekvés ideje Elméleti taggyűlések
