Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
1971. nov. 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 M egyén k ifj írná gát képviselik a KISZ VIII. kongresszusán Gombos Ferenc Szarka Mária A megyei KlSZ-bizotlsá- gon csupa jót mondanak ró-' la. de ajánlják, hogy ismerjem meg személyesen is. Munkahelyén: a Lenin Kohászati Müvek acélöntödéjében keresem, ahol 1963 óta önlői'ormázó szakmunkás, és ludom róla, hogy egy 54 tagú üzemi KISZ-alapszervezet titkára, hogy októberben beválasztották a KISZ Miskolc városi Bizottságába, és a megyei küldöttértekezleten megválasztották kongresszusi küldöttnek is. A gyárban nem járok szeren el. — Gombos Feri? Most nincs bent. Miskolcon van pártiskolán — kapom a felvilágosítást és az LKM-ből már indulok is vissza Miskolcra. — Igen, itt tanul, háromhónapos tanfolyamon — mondják a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, s ha a gyárban nem volt, itt most szerencsém van. Az intézmény csengője éppen szünetet jelez, s a két óra közti húsz perc elegendő is, hogy megismerkedjünk. — Szabolcs megyéből, Dombiadról kerültem agyárba, nyolc általánossal. Kitanultam az öntőformázó szakmát, és meg is szerettem. Közben több mint két évig katona voltam — mondja —, őrvezetőként szereltem le, aztán visszajöttem az acélöntődébe. — Igen, szeretem a munkahelyemet. a munkatársaimat. Az idősebbeket inkább tisztelem, hisz sokat tanultam tőlük, sok mindent nekik köszönhetek. Tulajdonképpen azt is, hogy tovább tanulhattam, és tavaly a kohóipari technikumban leérettségizhet lem. Meg azt is, hogy három évvel ezelőtt felvettek a pártba, és most itt. a párliskolán bővíthetem politikai ismereteimet. A fiatalok viszont érthetően közelebb állnak hozzám, hisz KISZ-tilkár vagyok, s a szabad időnk egy részét is együtt töltjük. Meg aztán én is' fiatal vagyok még, nem igaz? — mondja mosolyogva. s kérdésemre azt is, hogy nőtlen, huszonöt éves, — Hogy milyen érzés kongresszusi küldöttnek lenni? Jó, nagyon jó. Ügy gondolom, hogy ez a kitüntetés a Lenin Kohászati Művek e gesz m u n kásif j óságán ak szól. s a KISZ-munka magas szintű elismerése. __ Felszólal ok-e a kongresszuson? Még nem tudom. De ha szól kapok, a kohász szakma szépségéről és szöveteiéről ... és igen, az utánpótlás gondjairól fogok beszélni. S zarka Marikát is dicsérik az encsi járási KlSZ-bizott- ságon, s tudnak talpraesettségéről Miskolcon, a megyei ICISZ-bizottságon is. Gondolom, nem véletlenül választották meg kongresszusi küldöttnek sem .. . Öt a halmaji Arany Kalász Tsz esobádi üzemegységében keresem, ahol 1966 óta baromfitenyésztő tanuló, illetőleg két esztendeje már baromfigondozó szakmunkás, és a esobádi KlSZ-alapszer- vezet vezetőségi lagja. Pedig mindössze 19 éves. Otthon találom meg, merthogy most, sajnos, éppen ágyban fekvő beleg. — Igen, az influenza, meg egy kicsit más is. Négy-ötezer darab csibét etetni, itatni, tisztán tartani korszerűtlen körülmények között, má- sodmagammal is nehéz munka. Ráadásul huszonnégye- zünk, vagyis 24 óra munka, 24 szabad. De a munkahelyen se étkezőhelyiség, se öltöző, se mosdó, még egy lavór sem. Ott pihenünk, ha egy kicsit munka közben megállhatunk, ahol a csibetápot tároljuk, és ott is étkezünk. III. van egy vaságy, fejőszék és egy kerek asztalka — sorolja panaszosan, szinte egyszuszra, s az ember érzi, hogy ez a tényleg talpraesett kislány hogy „lávád” a rossz, az elavult, a korszerűtlen ellen, az újért, a jobbért, az emberségesebbért. Aztán szelídebbre fogja a szót és már a munka szépségéről, örömeiről, értelméről beszél, vissza-visszatérve arra is, ami csökkenti az utóbbiakat, s amibe — úgy tűnik, igaza van — nem lehet belenyugodni. — Szép szakma ez, persze korszerűbb körülmények között. Bár így is nagy öröm gyönyörködni az apró jószágok fejlődésében, gyarapodásában. Aztán a tsz-nek sem igen rossz jövedelem- forrás, de a tsz vezetősége már gondolhatna a telep korszerűsítésére... Szarka Marika öt éve KISZ-tag. A esobádi alap- szervezet vezetőségén kívül dolgozik, az öt község — Halma j, Kázsmárk, Rásonysáp- berencs, Kiskinizs. és Csobád — KISZ-szervezeteit irányító csúcsvezetőségben is. Megyénk új arcú parasztifjúságát képviseli majd, és elsősorban az encsi járás falvaiban, termelőszövetkezeteiben dolgozó ifjúság örömeivel, gondjaival utazik Budapestre, a KISZ VIII. kongresszusára. (esé) A Magyar Hüíőipar miskolci gyára azemli telepessel felvesz liűlögcpcszl, liűtörakodót, olaj. cs gáztüzelésű vizsgával és gyakorlattal rendelkező kazánfűtőt és segédmunkást. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a Magyar Hűtőipar miskolci gyára munkaügyi osztályán. Miskolc. Fonoda u. Megközelíthető a Béke téri városi K-as autóbusszal. Fejlesztések, ellentmisok a szövetkezeti farkai — Rendkívül megerősödött a szövetkezeti ipar tekintélye, fokozottabban elismerik a szövetkezeti dolgozók munkáját.. Ezt tanúsítja, s a megbecsülést tovább növeli a szövetkezeti törvény. A kedden tartott aktíván Varadi László, az OKISZ főosztályának vezetője kezdte így felszólalását. Voltaképpen a fokozódo társadalmi elismerésben benne van a borsodi szövetkezetekben dolgozó 12 ezer ember sokéves munkássága is. W i A III. ötéves tervidőszakban a megye szövetkezeti ipara 80. a javítás-szolgáltatás 34, az 1 dolgozóra jutó teljes termelés 35 százalékkal nőtt. Az év háromnegyed évében a borsodi szövetkezetek 567 millió forint árbevételt értek el, s az év végéig 810 millióval számolnak. Az árbevételben az iparágak többségénél kisebb-nagyobb növekedés tapasztalható. 14 százalékkal nőtt az export, 15 százalékkal a lakossági építés. — Ügy tűnik azonban — állapította meg Koltai Zoltán. a KISZÖV elnöke —, hogy a korábban tapasztalt töretlen fejlődés 1971-ben megtorpant. A teljes termelési érték például az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal esősként, ez vonatkozik az egy dolgozóra jutó termelési értékre is. A gazdálkodás, a nyereség kedvező képet mutat, de mind az árbevétel, mind a nyereségnövekedés üteme — az előző éviekhez viszonyítva — csökkent. Hasonló ellentmondások mutatkoznak a bérekben, a bérarányokban, a nyereség- arányokban. Ebben az évben a termelők bére mindössze 2,1, a nem termelőké viszont 7,3 százalékkal növekedett. A nem termelők bérének nagy emelése semmiképpen nem indokolt, sőt több szempontból káros jelenség. Az 1971-es évi munka után a tartalékolás, valamint a bérfejlesztési befizetések következtében a múlt évitől 10 millió forinttal kevesebb nyereséget oszthatnak ki. A csökkenés aránya 40 százalék, és ezt elsősorban a termelők érzik meg. Ez a jövedelemkülönbség — amely elsősorban a nem termelők bérének túlzott . fejlesztése, az ebből kövei- j kező befizetés miatt alakult ki — újabb és fokozódó ellentmondás szülője a vezetők és a beosztottak között. A jogi szabályok nem írják elő. de emberileg szükséges, hogy indokolt esetben a vezető állásúak a dolgozok nyereségrészesedése csökkenésének arányában mondjanak le a nyereségprémium egy részéről. • A szövetkezeti ipar közismerten eszközszegeny és alacsony a technikai színvonal. Az új .szövetkezeti koncepció szerint a szövetkezetekben tíz év alatt megfelelő mun ka- és szociális feltételeket kell teremteni. Vannak sikeres fejlesztések. A Tokaji Vas- és Fémipari, valamint; a Bodrog keresztúri Kerámia Szövetkezetben például időben, a szükséget meg nem haladó költségráfordítással jelentős hasznot hozó beruházást valósítottak meg. A beruházások elhúzódása, a költségek növekedése azonban itt is gond. 1967- ben határozták el például az ózdi autószerviz építését. A különböző okok, s a gazdák változásai következtében a költségek időközben megháromszorozódtak. s az autószerviz 13 millió forintos költséggel négy év alatt valósul meg. Kétségtelenül közrejátszottak olyan tényezők, amelyekkel előre nem számolhattak, de le kell vonni belőle a tanulságot. Az egyik újhelyi szövetkezet kellő pénzfedezet nélkül fogott új központja építéséhez, s mast ott áll az épület 80 százalékig kész, használhatatlan állapotban. • A nagy munkaerőmozgás érezhető a szövetkezeti iparban is. Bár van javulás, de nyugtalanító, hogy ez évben az iparban dolgozóknak 24.9 százaléka, az építőiparban dolgozóknak pedig közel fele cserélődött ki. A vállalatok vezetői a fluktuációért a szövetkezeti ipart teszik felelőssé. Azt i mondják, hogy ott jobbak a kereseti lehetőségek. A valóság mást mutat. Tavaly az állami iparban a havi 2273 forintos átlagkeresettel szemben a szövetkezetekben 1756 forintot, az építőipari 2273 forintos átlaggal szemben 2179 forintot fizettek. És ebben nincs benne, hogy főleg a konfekciókban, a bedolgozásban elég gyakori az 1000 forinton aluli kereset is. A szövetkezeti aktíván elhangzott: bátran lépjenek fel a vezetők a munkafegyelmet lázi tokkal szemben. Ebben mellettük áll a becsületes dolgozók nagy tábora, akik joggal elvárják a hanyag, felelőtlen dolgozók felelősségre vonását. Csorba Barnabás 100 milliós forgalom Sikeres évet zárnak az idén a Cooptourist-nál, s gyakorlatilag már befejezték a jövő évi programokat előkészítő tárgyalásokat is. Amint Lesták Pál igazgató, a szövetkezeti utazási iroda csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondotta, az 1970-től működő iroda fennállása óta 50 000 külföldi vendéget fogadott. s ennél is több volt a belföldi utazásokon résztvevők száma. Az idén mintegy 100 millió forintos forgalmat bonyolítottak. Kiemelkedő eredményekkel járt a Coop- tourist: számára a vadászati világkiállítás. A hazai és külföldi vendégek elégedettek a balatoni és a budapesti villa-szállásokkal, illetve a vállalat fizetővendég-szolgálatával. A Cooptourist több mint 60 külföldi utazási irodával tart rendszeres kapcsolatot, s nemrégiben felvették a Szociálturisztikai Utazási Irodák Szövetségének tagjai sorába. A Budapesti Kádár Ktsz ez évben 8500—9000 hektoliter térfogatban készít szállító hordókat. Ezek űrtartalma M litertől 700 literig terjedhet. Az idén ászokhordókat Is késs*- tenek — összesen 7000 hektoliter bor tárolására. Ezekből a szobányi óriás hordókból 250 darabot állítanak össze a szövetkezet kádárai. Képünkön: 200 literes boroshordók gyártása. Kesztyű nélkül H ajnalban hidegen kék a holdkaréj. És hidegen kék a hó is. Meg a jég. Meg a pára. A pára. amely az emberek tüdejéből száll. A frissen és nehezen ébredő emberele tüdejéből. Az embernek joga " van a munkához. De az embernek joga van a pihenéshez, a lustálkodáshoz is. S ilyenkor a hideg téli hajnalokon legszívesebben másik oldalára fordulna, folytatná a pihenést, az alvást, az álmot. De a vekker könyörtelen. A vekker könyörtelenül figyelmezteti az embert. A vekker könyörtelenül figyelmezteti az embert a kötelességére. A vekker könyörtelenül figyelmezteti az embert a kötelességére, a maga javára, és mások javára. * Vannak munkák, és vannak szerszámok, amelyek nem tűrik a kesztyűt. A kesztyű egyébként jó dolog. Csak — mint a kubikosok, építők, villanyszerelők, kézbesítők. gépkocsivezetők mondják — nem minden munka tűri. Pedig a hideg, a hideg elleni védekezés ezt követeli. És nem véletlen, hogy a kesztyűnek sok fajtája alakult ki az emberek öltözködésének történelme folyamán. Egyujjas, kétujjas, ötujjas. Az igazi kétkezi munka azonban a legnagyobb hidegben, a télen sem tűri meg a kesztyűt. * A szabadban levő munkahelyeken mindenütt favágással, tűzgyújtással kezdődik a nap. így van ez mostanában Miskolc határában is, a vízvezeték-építőknél, hegesztőknél, Szerencs közelében, a bekecsi elágazás előtt, ahol kotró ássa a csatornát és nagyokat harap a fekete földből és a fehér hóra teríti. Sokszor a befektet javító gépkocsivezetők is tüzet raknak az útszél magasra tornyosult havában, hiszen az ö munkájuk sem tűri a kesztyűt. Tarcaion fejkendőben, feltúrt nagykabátgallérral, gumicsizmában és természetesen kesztyűiden kézzel találkoztunk. amikor Kovács Lászlóné kézbesítőt köszöntöttük. A község hat leghosszabb utcája, az 1. számú körzet tartozik hozzá. Száz újságot — ebből harminc Észak-Magyarországot —, azonkívül nagyon sok levelet és pénzt: visz a címzetteknek. Nehéz a kézbesítőtáska, csúszós a járda, a hideg és a hó nehezíti a kézbesítő munkáját. De a sok ezer lépést meg kell tenni. Hiszen üzeneteket: visz: örömöt és báltatot, híreket, és a megélhetéshez szükséges pénzt; főleg nyugdíjat kézbesít. A kézbesítőtáska súlya több mint húsz kilogramm. A hat utca pedig sok ezer lépés. Korán reggel sokszor úgy indul el. hogy alig látja az utat, és bizony sötét van, mire családjához visszatér. Ezt a munkát sem lehet kesztyűben elvégezni. * Tárcái és Tokaj között, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet területén szánt Fió István es Rácz Józseí traktoros. Az egyik Dutra- traktér után görgős eke van kapcsolva. A traktorosok meleg öltözéket viselnek, de a kezük kesztyűtlen. Hiszen csak így képesek kormányozni, vezetni a nagy erőgépet, — A görgős ekével nem könnyebb a munka, csak folyamatosabb, gyorsabb — mondja Rácz József. — Mindenesetre éppen ezért jobb ezzel dolgozni. És jobb a végeredmény miatt is, hiszen jobban összedolgozza a földet. A traktor után erősített fényes ekevas belemar a tőidbe, kifordítja, és ezáltal eltünteti azt a kevés havat is. ami a föld tetejére hüllőit. Fekete varjúsereg követi a traktorosak útját, és akkor, amikor a föld végében kiemelik az ekét a földből és megfordulnak a traktorok, akkor is ott kóvályognak fölöttük a varjait, és akkor is forognak az ekegörgők. Csak ilyenkor látszik, hogy mennyire érzékeny műszer ez a behemót erőgép, hiszen sokfelé kell figyelni, sok mindenre kel! ügyelni és a kormánykere- ken kívül sok gombot, indi- lokart kell kézzel irányítani. Mondanom sem kell, hogy ez a munka sem tűri a kesztyűt. * Sátoraljaújhelyen, a legnagyobb építkezésnél is kesztyű nélkül találjuk a munkásokat. Igaz, itt a téliesített munkahelyeken gasi- kálvhák biztosítják a megfelelő hőmérsékletet, kint pedig a kokszkosarakban izzik a tűz. — Természetesen, rosszabb a hidegben dolgozni, mint nyáron, lüszen többször zsebre is teszi az ember a kezét, de a munka nem állhat meg — mondja Kovács Sándor művezetőhelyettes. — A korán beköszöntött tél, a hó, a hideg, a szigetelésnél okozott problémát, azonban esi is sikerült kiküszöbölni. Az a közel 70 munkás, aki itt dolgozik, jól kiállta a tél első próbáját, s ezért remélem, hogy a párt- és tanács- ház épületét időben át tudjuk adni rendeltetésének. Végignézve az építkezést, meggyőződhettünk róla. hogy az építőmunkásók — Vogel István kubikosbrigádja, Nehéz Sándor kőmüvesbrigád- ja és Jánosi Albert ácsbrigádjának egy részlege, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — nem tekintik akadálynak a telet, a korán beköszöntött hideget és a havat. Igaz. hogy munkájuk nem tűri a kesztyűt, de a gázkályhák, a kokszkosarak és főleg a róluk való gondoskodás enyhíti az időjárás hideget, az időjárás viszontagságait. S ha az emberek, mindazok. akik kénytelenek szabadban teljesíteni kötelességüket. szabadban és kesztyű nélkül, érzik, a róluk való gondoskodás hideget enyhítő melegét, úgy képesek helytállni, mintha az évszakoki változása, mintha a tél beköszöntése nem is szólhatna bele életükbe. Oravcc Janó*
