Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1971, nov. 25,, csütörtök A nemzetközi könyvév borsodi programjából Két űj magyar film S Z I N D B Ä ü I i A virágáruslány, meg Szindbád (Muszle Anna és LatinoMint már korábban hírül adtuk, az UNESCO' 1972-t nemzetközi könyvévvé, a könyv és az olvasás esztendejévé nyilvánította. Borsod megyében — más megyékhez hasonlóan — előkészítő bizottság alakult a könyvév programjának kidolgozására. E bizottság már összeállította a programpontokat. Az 1972-es év nemzetközi könyvévvel kapcsolatos programjából elsőként a tudományos ülésszak emelendő ki, amelyet a Nehézipari Műszaki Egyetem műszaki könyvtára rendez és amely több helyen, üzemben előreláthatólag áprilisban, vagy májusban kerül megrendezésre. A Diósgyőri Gépgyárban, az Észak-magyarországi Vegyiművekben, a Borsodi Szénbányáknál, a Lenin Kohászati Művekben, a Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtárában, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, a Miskolci városi Könyvtárban, valamint a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának központi könyvtárában lesznek a tudományos ülésszak első napján szakmai előadások, a második napon pedig az ülésszak részvevői tanulmányi kirándulás keretében ismerkednek a miskolci és borsodi könyvtárakkal. Kiállítások Különböző kiadványokat is terveznek megjelentetni, ezek ’ közül különös figyelmet érdemel a Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtára által kiadandó, Régi műszaki könyvek 1800 előtt című kötet, valamint a Miskolci városi Könyvtár évkönyve. rosi könyvtár pedig csehszlovák könyvkiáilítást rendez, azonkívül Magyar illusztrátorok és a Könyv az ember életében címmel rendez tárlatot. Ebben az esztendőben a városi könyvtár két pályázatot is kiír, egyet gyermekillusztráíorok számára, egy másikat pedig a diákifjúságnak. Köuyvláravaíásük Több kiemelkedő esemény, rendezvény teszi majd gazdaggá a programot. Például ebben az évben kerül majd sorra a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár új épületének ünnepélyes avatása, ugyancsak felavatásra kerül az új ra- kacai községi könyvtár és országos konferenciát rendez a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár és az írószövetség A gyermekirodalom és az írói ei kötelezettség címmel. Természetesen ünnepi külsőségek között rendezik meg az 1972-es könyvhét, valamint a gyermekkönyv hetévits Zoltán) Krúdy Gyula önmagáról mintázott örök-vándor novellahősének, Szindbádnak kalandjai filmkölteménybe átfoyalmazottan várják a mozivásznon a nagy elbeszélő tisztelőit, régi és újabb híveit, a nemcsak másfél órai szórakozást, hanem maradandó művészi élményt is adó filmek kedvelőit. A magyar filmművészet legújabb gyümölcse kiemelkedően értékes alkotás. Huszárik Zoltán, aki Krúdy novelláiból filmre 'irta, majd rendezte Szindbádot, úgy állította elénk ennek a soha nem volt és mégis nagyon élőnek hihető embernek életét, kalandjait, szerelmeit, bővérű életigenlését, hogy a legkorszerűbb filmeszközökkel keltett életre egy hatvan-hetven év előtti világot, visszaadva annak Krúdy-láttatta hangulatát, s középpontjában megmutatva, az életnek mindig a szépségeit, az élvezeteket kereső embert, a szerelmet. Krúdyval találkozunk a filmen az első játékfilmes Huszárik Zoltán meseszép és egyben mai filmnyelvű át- költésében. A Szindbád történetét szükségtelen elmesélni, de nem is lehetne. Nem kerek sztorit állít élénk az alkotó, hanem apró emlékezésforgácsokból, villanásokból összerakódó művet, ameb’nek építkezése olyan, mint a zenei capriccio (a rendező Capriccio címmel nagy sikerű kisfümet alkotott korábban), kötetlen felépítésű, szeszélyes szerkezetű alkotást komponált. Fel-felvillanó képek a megöregedett Szindbád változatos életéből, egykori szerelmek és szerelmesek, vágyak, amelyek beteljesültek és amelyek csak álomban éltek, menekülések az élet habzsolása, csaliasa- gok és igaz érzések. Száznál több szerető múló emléke, néhány erősebben kötődő szerelem, csodás nők látomása és sok-sok kiábrándulás. Meg a jó ételek sze- retete, az étkezés áhítata. Mindez úgy olvad össze a capriccioszerű remekműbe, hogy bízvást mondhatjuk: Huszárik Zoltán első játékfilmjével mindjárt bizonyított, magas szinten oldotta meg nagy vállalkozását. Krúdy világának filmrevitelét. Kitűnő segítőtársak adódtak e munkához. Elsősorban Sára. Sándor operatőri munkáját kell említenünk, ami szinte a társalkotói rangot is biztosítja. A .kisvárosi hangulatok, Krúdy világát sugárzó belsők, az áttört fényben fürdő, virágos külső képek, vagy a fenségesen zord havas tájak, mind-mind képzőművészeti kompoziciós remeklések. Nagymértékben részese a r sikernek Jeney Zoltán, illetve muzsikája. És persze a nagyszerű szereplőgárda, élén a címszpi-enet játszó Latínovits Zoltánnal, aki hihetetlen ábrázoioeiv- vel jelenítette meg azt a Szindbádot, akit Krúdy nyomán elképzeltünk és megszerettünk. A sok-sok nőalak közül Day ka Margitot kell kiemelnünk. A Szindbád nem egyszerűen egy az új filmek közül. Különös figyelmet, érdeklődést és tiszteletet érdemlő alkotás. Megtekintésének korhatárhoz kötése ezért is indokolt. nek megnyitóját. Balatoni hegyek la)ránt János munkája Ünnepre készül a rudabányai múzeum M A D ARKA A két falusi lány (Schütz Ha és Bánsági Ildikó) az egyik furcsa szituációban Kiállításokat is rendeznek az év folyamán, például a szak- szervezeti központi könyvtár megrendezi a 100 éves a Népszava, a Nyomdászat és kultúra II. című kiállításokat, bemutatja a Kell a jó könyv! olvasómozgalom könyveit, valamint a felszabadult országok irodalmát szemléltető kiadványokat. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár A nyomtatott könyv múltja Magyarországon címmel rendez kiállítást, a váHazánk érc_ és ásványbányászati emlékeit Rudabá- nyán gyűjtik össze. Az ipar- történeti múzeumban már mintegy ezer értékes leletet, köztük régi szerszámokat térképeket, hajdani bányász- viseleteket, lámpákat és írásos dokumentációkat őriznek. A múzeumban helyezték el többek között a középkori vágatokban talált vasércből pattintott fejtőéket, amelynek korát 10 ezer évre becsülik, a Vilmos külszíni bányamezőből előkerült masztodon állkapcsát és a Trizs község határában fellelt Árpád-kori olvasztókemencét, amely már rudabányai érccel működött; A múzeum jövőre ünnepli megalakulásának; 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból májusban nagyszabású ünnepséget rendeznek, ahol a bányászmúzeumok fejlesztéséről lengyel, osztrák és csehszlovák szakemberek közreműködésével nemzetközi ankétot tartanak. Ezen dr. Wirgil Kimbauer, a lenben i egyelem nyugalmazott tanára, Az osztrák bányászati emlékek védelme, gyűjtése és magyar vonatkozásai, dr. Danuta Molenda varsói muzeológus pedig A magyar és lengyel bányászat együttműködése a Báthoriak alatt címmel tart előadást. Az ünnepség alkalmából Rudabányán az európai bányászmúzeumokban elhelyezett emléktárgyakról készült fényképkiállítás, Miskolcon pedig Ércbányászat a magyar művészetben címmel tárlat •nyílik. Ehhez a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Soproni Bányászati Múzeum ad anyagot MÁK 1849-BEN megkezdődött a .szlavisztika egyetemi oktatása Magyarországon. Ennek keretén belül Asbóth Oszkár hirdetett első ízben előadást a bolgár nyelvtan tárgyköréből. De sem ezt, sem pedig a bolgár nyelv lektorok által történő egyetemi oktatását a második világháború ideje alatt és közvetlenül utána, nem tekinthetjük azonban a bolgár filológia bevezetésének az egyetemen, mivel csak a nyelvre korlátozódott. A bolgár nyelv és irodalom oktatásának bevezetésével akkor találkozunk, amikor a szocializmus útjára lépett népi demokratikus országok fejlődő kapcsolatainak eredményeként — a szláv nyelvtudomány és irodalomtörténet nemcsak tudományos szempontokat, haElsőfilmes rendező alkotása a hét másik magyar filmje is. Böszörményi Géza korábban társalkotója — írója — volt a felesége — Gyar- mathy Lívia — rendezte Ismeri a szandi-mandit? című filmnek. Most ő a rendező. nem gyakorlati célokat is szolgái. A BOLGÁR NYELV és irodalom szak a Szláv Filológiai Intézet keretein belül az 1951—52-es tanévben indult, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Két évvel később, már a szófiai Kliment Ohridszki Egyetemen is módjukban állt' a bolgár egyetemi hallgatóknak megismerkedni a magyar nyelvvel. Az oktatás beindításához és fenntartásához a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköz- társaság közötti kulturális egyezmény alapján nyújtanak segítséget egymásnak az egyetemek. A kezdeti nehézségek leküzdése után ma már arra is mód nyílik, hogy közvetlenül is megismerkedjenek a hallgatók választott szakjuk országával, népével, annak életével. Ennek megjegyzése azért szükséges, mert a Madárkák néhány vonatkozásban rokon a korábbi filmmel. Míg ott sajátosan groteszk megközelítésben azt mutatták fel, miként él a gyári dol- * gozó két életforma mezsgyéjén, a modem gyár és a kis- kertes, századvégi polgári törekvésekre csábító otthon között, most a mai magyar valóságnak egy még jellegzetesebb, s nem kis gondot is jelentő jelenségét veszik górcső alá és sajátos, komédiái elemektől sem tartózkodó, derűs megközelítéssel azt jelenítik meg, hogy a mindinkább elnéptelenedő és sivárrá lett faluból a pesti álomvilágba szökő lányok, a munkásosztályhoz csapódott falusi fiatalok mennyire K gyölcérlelenek új környezetükben, mennyire magukra hagyotlan verdesnek még két életforma között, akárcsak a film szimbólumaként fényképezett, két ablaktábla közé zárt madárkák egy elhagyott falusi ház ablakában. A városba kerülő Rozi és Ida története nagyon életközeli, s nagyon valós az őket körülvevő városi és falusi környezet egyaránt. A falu rideg, szokásaiban mór sok a formális elem, a város még idegen, s mert csinos lányok a „madárkák”, sokféle veszedelemmel teli. Böszörményi nagy érdeme, hogy pazar bőségben ontja, kalandból kalandba haös~ni- ja hőseit, s moralizálás helyett mintegy anekdotázva mutatja be írtjukat. De korántsem komoly talankodva. mert, nem ritkán groteszk képsoraiban megrendítő valóságot is tud elénk tárni. (Például Ida randevúra készülése, vagy az AB-bizotl- ság és a műtét lélektelensé- ge.) Kitűnő hangulatú, kellemesen szórakoztató, pikánsan fűszerezett játék a Madárkák, olyan stílusú és hangvételű film, amely manapság „hiánycikk” a magyar mozikban. Szórakoztató és gondolatébresztő. Kitűnő Ragályi Elemér fényképezése, nagyon jó Presser Gábor és az LGT-együttes muzsikája, és elragadó a két főszereplő: Schütz Ila és Bánsági Ildikó. Benedek Miklós UNESce-isMit mm BabssaiyanHfM November 18—20 között tartották meg az asszociált iskolák és UNESCO-körök második országos értekezletét Balassagyarmaton. A magyar UNESCO-bizottság a Balassi Bálint Gimnáziumra bízta e konferencia megrendezését. Az iskola'1 igazgatósága, tanárai s diákjai nagy lelkesedéssel vállalták s hajtották végre ezt a megbízatást. A megjelentek három napig élvezhették a gimnázium s a városi tanács igazi magyaros vendégszeretetét. Az értekezlet ünnepélyes megnyitására 18-án, délután 3 órakor került sor a városi tanács dísztermében, ahol a Balassi Gimnázium igazgatója, Verseghy György, meleg szavakkal, köszöntötte a vendégeket. A konferencián jelen volt a magyar UNESCO- bizottság főtitkára, dr. Maller Sándor, főelőadója, Kovács Máté, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője, dr. Bencédy József, valamint 26 asszociált iskola igazgatója, tanárai és diákjai. Megyénk legrégibb asszociált iskolája a Zrínyi Ilona Gimnázium 3 tagú küldöttséggel képviseltette magát. A háromnapos tanácskozás alatt sok érdekes, színes előadás hangzott el. Különösen emlékezetes volt dr. Maller Sándor főtitkár beszéde, aki méltatta a 25 éves fennáRár sát ünneplő UNESCO jelentőségét, kifejtve azt, hogy az UNESCO 25 éves működése alatt betöltötte hivatását az emberi tudás fenntartásában, növelésében, s terjesztésében. Ezen a téren jelentős helyet foglal el hazánk, hiszen a világszervezet egyik legrégibb tagja, a 125 tag közül a 35. volt. Ezután Kovács Máté főelőadó értékelte az asszociált iskolák és körök munkáját. Kiemelte a Zrínyi Ilona Gimnázium UNESCO-tevékenysé- gét is, amely a népek közötti megértés, barátság, béke gondolatának ápolását szolgálja. Elismerőleg szólt az iskola Népek hazája, nagyvilág előadássorozatról, a diák- levelezésekről’ és csereutazásokról. A nyár folyamán a moszkvai kísérleti üzemi iskola, s a Saluzzo-i tanítóképző tanárai s diákjai látogatták meg az iskolát. A munkaülések mellett a részvevők megismerkedhettek a város irodalmi, művészeti emlékeivel is. Megtekintették a Balassi Gimnázium kiállítását, részt vettek a diákok palóc műsoros délutánján, s hangversenyükön. A legemlékezetesebb élmény a Madách-kúria meglátogatása volt Csesztvén. A palócföldi 3 napos konferencia hasznos és eredményes volt A boigér fii&iégm két évtizede A hét további filmjei Két további, film is a premier-mozikba kerül a héten. A NULLA DÉLKÖR lengyel alkotás, közvetlenül a felszabadulás után játszódik egy elnémetesített lakosságú faluban, s bemutatja az új rend képviselőinek nehéz harcát a falut uraló fegyveres bandával. Sajnos, meglehetősen szokványos munka. A másiknak a címe: SZENZÁCIÓ VADÁSZOK és olaszok készítették. Szereplői között világsztárok — Jean Soréi és Sylva Koscina — is vannak. Tipikus szériamunka. Szardínia zord hegyei között játszódik, egy kiránduló társaság egy napját mutatja be, számunkra erősen csökkentett értékű szenzációval. <úm) i !