Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. nov. 24., szerda Igazgatók tapasztalat­cserén Néhány miskolci oktatási intézményben tegnap és teg­napelőtt Bács-Kiskún megyei iskolai igazgatók „vendéges­kedtek”. Az igazgatók kétna­pos tapasztalatcserére érkez­tek városunkba: a helyi ok­tatási intézmények vezetői­vel aktuális közoktatásügyi és nevelési kérdésekről cse­réltek eszmét. A beszélgeté­seken és iskolalátogatásokon a különböző szaktárgyak ok­tatásával kapcsolatos kérdé­sekről és a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek se­gítéséről volt szó. A kétna­pos tapasztalatcserét a Mis­kolci városi Tanács művelő­désügyi osztályának tovább­képzési kabinettje szervezte 1 meg. A vendégek tegnap el­utaztak Miskolcról. // júsávi rendezvények Sárospatakon Végéhez közeledik a sá­rospataki ifjúsági műszaki hetek rendezvénysorozata. Befejezésképpen november 24-én, ma este 18 órai kez­dettel ifjú vasas szakmun­kások szakmai vetélkedője kezdődik a művelődési ház­ban, 25-én, csütörtökön pe­dig 14.30 órakor előadással j és filmvetítéssel egybekötött pályaválasztási tanácsadás lesz a gimnáziumi tanulók részére. Á tudomány téglahordói Egy honismereti szakkör tíz esztendeje Nemzetközi teSpmfz­tudós adózott köszönettel a sátoraljaújhelyi gimnázium Kazinczy Ferenc honismere­ti köre ifjú kutatóinak azokért az értékes adalé­kokért, amelyekkel a tudo­mányt gazdagították. Az új­helyi Kossuth. Gimnázium­ban tíz éve működik a hon­ismereti szakkör, Kováts Dániel tanár ügybuzgó irá­nyításával. Valójában már az „alapítók” is elkezdett munkát folytattak: vezető­jük ugyanis — mielőtt ide helyezték — a Bodrogköz északkeleti csücskében, a Zemplénagárdi Általános Is­kolában is figyelmet keltő eredményeket ért el kis ta­nítványaival a néprajzi’ és a nyelvjárásgyűjtő országos pályázatokon. A gimnázium­ba került régebbi tanítvá­nyai alkották az új szakkör törzsgárdáját. A többi ér­deklődő tanuló is mind a bodrogközi, a hegyközi, vagy a közeli Hernád-völgyi fal­vakból jött, olyan környe- zetből, ahol még a szűkebb, s a tágabb családi körben gyakran találkozott a nép- hagyománvok emlékeivel. A kedvezi az iskolai hagyományok is serkentően hatottak a nép­rajzi gyűjtésre.' Ezen a vi­déken írták össze a XVIII. században a szomszédos pa­taki főiskola diákjai az el­ső magyar népmesegyűjte­ményt, itt buzdította a XIX. század közepén a jeles tu­dós, Erdélyi János a népköl­tészet gyűjtésére tanítvá­nyait, s folytatták ezt a munkát e században is a környékbeli diákok, így hordták össze, társadalmi gyűjtéssel, a Faluszeminá- rium néven ismert tudomá­nyos adattár nagy értékű anyagát. Az újhelyi gimná­ziumban is 1789 óta műkö­dött a Kazinczy Ferenc ne- ■ vét viselő, tudományos igé­nyű önképzőkör. Az elődök példája élesztette újjá — korszerűbb formában — a diákok kutatókedvét. Azok a tudományos intéz­mények hasznosítottak a leg­többet a diákok önkéntes „téglahordásából”, amelyek elsőkként ismerték fel és hirdették, hogy az egész or­szágra kiterjedő társadalmi gyűjtés nélkülözhetetlen a teljesség igényével készülő tudományos feldolgozások­hoz. A Néprajzi Múzeum és a Nyelvtudományi Intézet rendszeresen küldött mód­szertani útmutatókkal segí­tette a honismereti szakkör munkáját. A fiatal kutatók legnagyobb vállalkozása volt, hogy — a felnőtt gyűj­tőkkel együttműködve — részt vettek a sátoraljaújhe­lyi járás egész területére ki­terjedő földrajzi helynév- gyűjtésben. Ennek a mun­kának az elvégzését ,az sür­gette, hogy a mezőgazdaság szerkezetének átalakulásával, a falusi életforma gyökeres megváltozásával feledésbe merülnek a nyelvtudomány ás a történettudományok számára pótolhatatlan becsű helynevek, foglalkozási elne­vezések. A még* íeüeSlielő tárgyi emlékek összegyűjté­sével is sok értéket mentet­tek meg a tudomány számá­ra a honismereti szakkör tagjai. A bodrogközi ken­Sesjít a tv és a rádió Pályázat, melyen mindenki nyer AZ UTCÁKON és a köny­vesboltok kirakataiban már ott a felhívás. Kell a jó könyv — hirdeti. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a különböző társszer­vek olvasópályázata megkez­dődött. A mai szovjet iroda­lom és az orosz irodalom klasszikusainak 43 alkotását kínálja játékos, mégis tanul­ságos formában, olvasópályá­zat útján. A 43. alkotás kö­zül — a pályázat feltételei szerint — hatot kell elolvas­niuk a pályázóknak. E hat elolvasott műből feltett kér­désekre. kell három- három választ adniuk. Köny­vesboltban és könyvtárban egyaránt lehet pályázni. Ma­ga a pályázat 1972 októbe­réig tart. Volt már olvasópályázat — nem is olyan régen —, mely a szovjet irodalmat kívánta közelebb vinni mindazokhoz, akik szeretik az írás művé­szetét, akik közelebbit akar­nak megtudni a baráti Szov­jetunió mai irodalmáról, irodalmán keresztül pedig életéről, eredményeiről és gondjairól. Ez a mostani pá­lyázat azonban — bár sok rokonvonást mutat a megelő­zővel — más. Más, mert kedvezőbb feltételekkel in­dul; a könyvtárakban és a 'könyvesboltokban megközelí­tőleg elegendő mennyiségű könyv várja az érdeklődő­ket. S ez alapvető feltétel, hiszen egy pályázat eredmé­nyessége múlhat rajta, van-e elegendő könyv a meghirde­tettekből. Felkarolta ezt a pályáza­tot a rádió és a televízió is. , Az elkövetkezendő időszak­ban mindkét kommunikációs orgánum 11—11 művet mu­tat be az olvasópályázat könyvei közül dramatizált formában. Ezzel is fel akar­ják hívni a figyelmet a pá­lyázatra, segíteni kívánják a mai szovjet irodalom alko­tásainak megismertetését. Az olvasópályázat értéke­lésére a jövő év novemberé­ben kerül sor, s a legjob­bak között akkor sorsolják majd ki a Zsiguli személy- gépkocsit, az 1 és 2 szemé­lyes társasutazásokat, ame­lyeknek szerencsés nyertesei Moszkvával és Leningráddal ismerkednek majd meg. Kétségtelen, hogy nagy a nyeremények vonzereje. Mégis, azt kell mondanunk, nem a nyereményeken van a hangsúly — hiszen min­denki tudja, hogy csak né- hányan lehetnek a szeren­csés nyertesek között —, ha­nem az olvasással szerzett ismeretek .örömén. Így való­jában mindenki nyer. Kelle­mes, szép perceket és órá­kat, amelyeket a könyvek szereznek, gazdag érzelmi töltést, melyeket, az alkotá­sok nyújtanak. S ezért az örömért érdemes részt ven­ni a pályázaton. Bár még egészen fiatal ez a pályázat, alig egy hónapja indult útjára, örömmel ta­pasztaljuk, hogy kedvező visszhangra talált. Különö­sen a könyvtárakban tapasz­talhatunk nagyobb érdeklő­dést. Van már olyan könyv­tár — nem is egy —, amely­ben több mint tízen jelent­keztek már a Keli a jó könyv olvasópályázatra. Ha figyelembe vesszük a pályá­zat életkorát, igencsak elé­gedettek lehetünk az eddigi eredményekkel. S azt is számba kell vennünk, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagjai, a szocialis­ta brigádok minden bi­zonnyal kihasználják majd ezt a lehetőséget. SOKAN VANNAK az iro­dalom barátai között, akik szívesen lapozgatják a mai szovjet írók és költők, vala­mint a klasszikusok műveit.. Számukat növelni; ez a pá­lyázat nemes célja, s ehhez a munkához mindannyiunk­nak segítséget kell adnunk. Csulorás Annamária dertermesztés és feldolgozás teljes eszközanyagát sikerült összegyűjteniük: a speciális talajművelő eszközöktől a művészi értékű szőttesekig, hímzésekig. A témakörből rendezett átfogó kiállításuk­ért a múlt évben 25 ezer fo­rintos díjat nyert az iskola. A honismereti szakkörnek saját időszaki kiadványa is van: Krónika címmel jele­nik meg, s a legjobb gyűj­tők tanulmányait, feldolgo­zásait közli. Most látott napvilágot a 21. száma. Ezen­kívül Kováts Dániel szer­kesztésében, a járási „Hely- történeti publikációk” soro­zatban 400 oldalas tekinté­lyes kötet jelent meg „Abaúj és Zemplén népéletéből” címmel a szakkör tagjainak gyűjtéséből. Az újhelyi gimnázium diákjai közül többen nyer­tek értékes díjakat, arany- és ezüstérmeket az országos gyűjtőpályázatokon, a két­évenként rendezett diákna­pok versenyein. S a szárny­ra bocsátó szakkör megtartó erejét szépen igazolja, hogy az egykori gyűjtő diákok közül a karcsai Nagy Éva, a zemplénagárdi Farkas Má­ria — aki azóta dr. Juhász Jánosné lett —, a cigándi György Károly immár peda­gógusokként, tanítványaik körében terjesztik tovább a tudományos kutatás nemes szenvedélyét. A hegyközi Filkeházáról való Petercsák Tivadar pedig, aki újhelyi diák korában a honismereti szakkör titkára volt, az ot­tani élmények meghatározó hatására választotta élethi- ! vatásának a néprajz és j népművelés szakot, s most a I megyei művelődési központ j munkatársaként a megyénk j biztatóan terebélyesedő hon­ismereti mozgalmának egyik szaktanácsadója, irányítója. Az újhelyi szakkör pedig működése új évtizedé­ben kiterjesztette gyűjtőkö­rét a városi helytörténet ku­tatására is, és máris sok ér­tékes adatot derített fel Sá­toraljaújhely ipari üzemei­nek, munkásmozgalmának irodalmi-művészeti életének történetéből. Berccz József Praktikum és esztétikum S zükségtelen bizonygatni ma már, hogy a panelek gyár­tása meggyorsítja az új lakások születését, a házele­meknek tömeges készítése, s a házgyári elemek­ből való .építkezés egész lakótelepek gyors felépítését teszi lehetségessé. A közelmúltban a televízió mű­sorában kétszer is jelentkezett a Naponta száz új lakás című riportműsor — egyszer élő adásban, egyszer is­métlésben —, amely a hazai házgyárak munkáját, a IV. öt­éves terv házépítési, illetve lakásépítési feladatainak megol­dásában betöltött szerepüket mutatta be. A riport ipari vo­natkozásaihoz nincsen hozzáfűzni valónk. Viszont a házgyári termékekből összeszerelt házak és lakótelepek esztétikuma megér egy-két gondolatot. Tagadhatatlan igazság, amit az egyik közreműködő riporter — az új lakótelepek látványától fellelkesedve — Győrből mondott: a házgyár átformálta a városok arculatát. Ez tény. Olyannyira átformálta, hogy már nemcsak az egyes házak és utcák között nehéz valami különbséget felfedezni, hanem például az ózdi, a diósgyőri, a győri, a budapesti újpalotai tömbök közölt is. Azonos az utcakép, a madártávlati kép, eltűnik a korábban volt helyi jellegzetesség. Egyhangú szög­letességek, az ipari praktikum követelte uniformizáltság az egész országban. Az ipari praktikum, a termelékenység, s a tömeggyártás­ból adódó sablonszcrűség kényszerítő körülmények, jelenlé­tük nem küszöbölhető ki egykönnyen, ha mind több lakást akarunk mind gyorsabban felépíteni. A IV. ötéves tervben előírt lakásmennyiséget felépíteni törvényszabta kötelesség, s ennek teljesítésében a házgyári építkezés a leghatékonyabb segítő erő. A tömegméretű építkezés mellett azonban a há­zak és lakótelepek esztétikuma háttérbe szorul, az építészet­ben az ipari tevékenység a domináló az épitömüvészettel szemben, holott e házak, lakótelepek nemcsak a tervben elkészíteni rendelt ipari produktumok, hanem embereknek otthont adó létesítmények is lesznek, azok kell, hogy legye­nek, s mint ilyeneknél, talán nem felesleges a vonzóbb kül­sőn, az esztétikumon meditálnunk. Érzik az egyhangúságot, a gyári házak esztétikai fejlesztésé­nek szükségességét az egyes építők és tervezők is, mert — mint a riportból megtudtuk — Győrött például loggiás meg­oldásokkal kísérleteznek. Ugyanakkor — szintén a riport ta­núsítja — a diósgyőri építkezésnél kárhoztatják azt' a ter­vezői törekvést, hogy a hatalmas házsorban két épület alsóbb szintjei eltérjenek a többiétöl. Egyébként éppen itt, Diós­győrben tapasztalható — mintegy a G.yőri kapu párhuzamos sorú tábor jellegének ellentéteként — az a tervezői jó törek­vés, hogy legalább városképileg nyújtsanak valami újat, va­lami sajátost a házsorok kiképzésével. (Hasonló törekvésekről tanúskodnak az avasi városrész tervei is.) A z építőművészek szövetségének főtitkára is panaszolta a riportban, hogy nem tudnak eléggé változatos variáció­kat létrehozni, s kifejezte reményét, hogy az 1974-ben belépő újabb házgyár majd több variációs lehetőséget bizto­sít, városképi szempontból is lehetőséget nyújt némi változa­tosságra. De addig, 1974-ig el kell készülni — az ötéves terv előirányzatai szerint— mintegy háromszázezer lakásnak, s azok többsége mai házgyári, egyhangú, minden esztétikum­tól mentes ipari termék lesz. S akkor is fognak benne lakni emberek, amikor ezeket a házakat már olyan lenéző szána­kozással nézi az utókor, mint most az ötvenes évek elejének stílusában épült, s több új városunk jelleglelenségét erősítő házsorokat. Benedek Miklós f P ELŐ NAPJAINK Néhány hetes szünet után újra Élő Napjaink-estet tar­tottak Miskolcon, a Kossuth Lajos Művelődési Ház klub­termében, ahol' mcst a Nap­jaink írógárdájából Kalász László é.s Ördögh Szilvesz­iív.im^eassnwamBBBBwaammm Denkey Zoltán munkája tér állt — szó szerint is — reflektorfényben a közönség előtt. A közönség előtt, mely szép számban gyűlt össze, hogy meghallgasson néhánv költeményt, elbeszélést, szót váltson az írókkal. Főképpen fiatalok foglaltak helyet a székeken, de az idősebb kor­osztályt is többen képvisel­ték. A vendéglátó tisztségét Papp Lajos költő vállalta el, é.s hogy örömmel vállalta, az abból a szerétéiből, megbe­csülésből látszott, amellyel figyelmünkbe ajánlotta a két embert, és abból a jó értelemben vett provokálás- ból is. amellyel a különböző témákban igyekezett szóra bírni, mintegy több oldalról bemutatni — és sikerrel — Kalász Lászlót, Ördögh Szil­vesztert. Mértékkel persze, hiszen Kalász Lászlót, bár éveit te­kintve fiatal költő, nemigen kell már bemutatni. Amint az esten elhangzott: csendes jubileum felé közeledik, mivel jövőre lesz húsz éve, hogy első verse nyomtatás­ban megjelent. Azóta kötetei látlak napvilágot, és rend­szeresen publikál a külön­böző folyóiratokban, lapok­ban. Számos író—olvasó es­ten találkozott már közön­séggel, másrészt foglalkozá­sából eredően — tanító — naponta szükséges a „fellé­pés”, a nagyobb csoportok előtti beszélgetés, Így érthe­tő, hogy ezen a legutóbbi es­ten is rögtön megtalálta azt a szimpatikusán csendes, kissé ironikus hangot, amely- lyel maga mellé tudja állí­tani azokat is, akik először találkoztak vele személye­sen. Néhány szép versét ol­vasta fel, melyet a közönség most is jó szívvel, tetszéssel fogadott. ördögh Szilveszter mun­kásságát tekintve is a fiata­labb prózaírók közé tarto­zik. Szegedről indult, most az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem negyedéves hallgatója. A Napjainkban és más, irodalmi folyóira­tokban jelentek meg írásai, az esten „A tor” című elbe­szélését olvasta fel. Kellemesen, szépen telt el az este. Talán még egy meg­jegyzés a technikai részt il­letően. Feltétlenül megérné ezeknek az összejöveteleknek olyan helyiséget találni, amely otthonosabb, klubsze- rűbb lehetőséget biztosít mind a közönségnek, mind az íróknak. (Pl)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom