Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

GSZAK-MAGVAROR5ZÄG 4

1971. it©¥. 2O.,„SE@mb0t

Üj társfeda i

.i,-.i

v

ezetőség e k

Választások a szakszervezeti művelődési intézményekben

A felsőbb szakszervezeti irányító szervek határozatának megfelelően 1972. március 31-ig újjá kell választani a különböző szakszervezeti társadalmi szerveket. így például a művelődési házak társadalmi vezetőségeit, a társadalmi bíróságokat, a kereskedelmi társadalmi ellenőröket, és a vállalati felügyelő bizottságokba delegált dolgozókat. A Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége intézkedési tervet dolgozott ki e feladatokkal kapcsolatban. Az alábbiakban a művelődési házak társadalmi vezetőségének újjá- választásával kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.

A választások célja, hogy az MSZMP X., valamint a szakszervezetek XXII. kongresszusának határozatai az ujjáválasxtással, illetve a megválasztott tisztségviselők működésével még hatékonyabban érvényesüljenek. Ennek megfelelően értékelni kell a művelődési otthonok jelenlegi társadalmi vezetőségének tevékenységét, s figyelembe véve az eredményeket, valamint a szocializmus építésének soron következő feladatait, meg kell határozni a további tennivalókat. Olyan személyeket választva a tisztségekbe, akik eddigi munkájukkal kivívták dolgozótársaik elismerését és felkészültségük alapján képesek tisztségük ellátására.

A szakszervezeti bizottságok a felsőbb szakszervezeti szervektől kapott irányelvek figyelembevételével készítik elő a választásokat, a művelődési otthonok igazgatói pedig a fenntartó szerv útmutatása alapján előkészítik és lebonyolítják azokat.

A művelődési házak társadalma vezetőségeinek és számvizsgáló bizottságainak újjávabasztását minden olyan intézményben meg kell tartam, ahol 20 hónapnál régebben volt utoljára vezetőség- választás. Mentesülnek azok az intézmények, ahol a helyzet a választást nem indokolja, például a felszámolás előtt álló, vagy hosszabb ideje szünetelő intézményeknél.

A jelenlegi társadalmi vezetőségek elkészítik, megvitatják és jóváhagyják a legutóbbi választás óta eltelt időszak munkájáról készített beszámolót, a működtető szervek — tehát a vállalati szakszervezeti bizottságok, valamint az SZMT —, megszabják. a megválasztásra kerülő, új vezetőség létszámát, értékelik a jelenleg működő társadalmi vezetőség munkáját, az illetékes állami és társadalmi szervekkel együtt figyelemmel kísérik a jelöléseket, ellenőrzik a vezetőségválasztás széles körű nyilvánosságát és demokratizmusát.

A vezetőség tagjainak legalább a fele az intézményt látogatók köréből kerül majd ki. Természetesen helyet kell, hogy kapjon a vezetőségben az adott intézmény igazgatója, a vállalat és a KISZ- szervezet képviselője, valamint az intézmény életében jelentős szerepet játszó társadalmi és tömegszervezetek képviselője. A jelölésnél a legfomtostabb szempontok: a politikai tisztánlátás, az aktivitás, a művelődéspolitikai tájékozottság és az általános műveltség kell, hogy legyenek.

A választás lebonyolítása két szakaszban történik. Először a kisebb közösségek — klubok, szakkörök, művészeti csoportok választják meg önmaguk vezetőségét és döntenek róla, kit javasolnak küldöttként az intézmény vezetőségét választó közgyűlésre, s maguk közül is kit javasolnak ebbe a vezetőségbe. A második szakasz a közgyűlés, amelyre meghívják a terület

dolgozóinak, lakosainak azon képviselőit, akik rendszeresen látogatják az intézményt, valamint az állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselőit. Itt az igazgató, majd a számvizsgáló bizottság elnöke számol be a végzett munkáról, azt megvitatják, és ezt követi a tulajdonképpeni választás. Az SZMT által kiadott intézkedési terv részletesen megszabja a választás lebonyolításának menetét, ugyanakkor- tanácsot is ad rá; e vezetőségválasztást arra is fel kell használni, hogy a művelődési intézményekben önvizsgálatot végezzenek eddigi tevékenységükről, számba vegyék a tartalmi munka fejlesztésének és az akadályozó tényezők felszámolásának lehetőségeit, frissítsék fel az intézmény aktívahálózatát, új erőket, fiatalokat, munkásokat és értelmiségieket vonjanak be a vezetésbe. Az új társadalmi hálózattal fogják át hatékonyabban működési területüket, hogy a továbbiakban eredményesebb rétegmunkát végezhessenek. Minden egyes művelődési intézményben olyan vezetőség választására kell törekedni, amely képes a művelődéspo- liitttoaí elvek érvényesítésére.

Társadalmi vezetőségek eddig is működtek a művelődési intézményekben. Némelyükben rendkívül intenzív módon, máshol formálisan. Az újjlávátesztás, az SZMT intézkedési tervének jó betartása módot nyújt rá, hogy mindenütt élő szervezetté váljék e társadalmi bizottság.

(bm)

íj kisregény lapunkban

Látogató

Holnap, vasárnap kezdjük meg a Ludas Matyiből és más lapokból ismert szerző,

Látvány és élmények

Tóth B. László kiállítása a Szónyi-tererabcn

A Képcsarnok Vállalat Szőnyi-termében tegnap, november fittén délután nyitotta meg Tok Miklós, a városi tanács vb elnökhelyettese Tóth B. László festőművész kiállítását. Több mint 50 alkotását — többnyire az utóbbi két esztendő munkáit — láthatják a festőművészet miskolci barátai. A művész először jött Miskolcra, ezt a kiállítását megelőzően négy esztendővel ezelőtt a Csók István teremben állította ki munkáit.

Egy-egy festményét szem-' lélve olyan érzés ébred bennünk, mintha ott lennénk, ahol a művész dolgozott, mintha már láttuk volna valahol ezt a tájat, átéreztük volna annak minden szépségét. Az alkotó „hitvallása” szerint, nem akar mást, mint megmutatni: nézzék, milyen sziép is a természet, a fák, a virágok, az ég, s mindaz, amit az ember alkotott! Mert az ember és alkotásai is részévé válnak a természetnek. Látvánnyal ajándékoz meg bennünket, a természet látványával. A napfénnyel, amely elömlik a táj felett, s amely feloldja a száneket,

csodálatos harmóniába olvasztva őket. ,

— A sejtelmés, sötét tónusokat sohasem tudtam szeretni — mondotta beszélgetésünkkor.

S aki megnézi a tárlatát, az igazolhatja is a művésznők ezt a mondatát. Még altkor is érezzük a napfény világosságát a képeken, amikor az eget sötét felhők takarják.

Az impresszionistákkal ro- konítják, s valóban rokon velük, a természethez való kapcsolatában. Tóth B. László . „megállapodott” festő. Azt mondta, sohasem törekedett arra, hogy magáévá tegye a festészet legújabb törekvéseit. Természetelvű volt mindig. Ügy akarta, úgy festi meg a természetet, hogy a nézőkben is ugyanazt az élményt keltse, ami benne támadt. S ez sikerült neki.

— Miskolcot láttam és megszerettem. — Ezekkel a szavakkal búcsúzott. Amikor jöttünk, csodálatos tavakat láttunk. Egyszer eljövök ide, festeni:

Talán egy következő tárlaton ezeket a képéket is látjuk majd.

Csitlorás Annamária

Kürti András Látogató a Kopasz-hegyen című kisregényének közlését.

Hogy ki és honnan jön a látogató, azt nem illő elárulnunk, de fogadása már kissé ismerős. Mondhatnánk úgy is: magyaros. A nyüzsgés, a szereplési vágy valameny- nyiünk által ismert jelenség. A szatirikus hangvétel tehát helyénvaló. Közéletünk, közgondolkodásunk más fonákjait is megfricskázza a szerző.

Vasárnaptól tehát: Látogató a Kopasz-hegyen. Kürti András kisregényét több mint egy hónapig közöljük lapunk hasábjain.

Az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat, Tárcái

FELVÉTELRE KERES

villamosipari technikumi vcgzcttséggtl rendelkező

TECHNIKUST

energetikusi munkakör betöltésére.

Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztát

lyán.

Telefon: Tárcái, 7.

Két elsőfilmes rendező bemutatkozik

Szokatlan esemény tanúi, illetve élvezői lehelünk a kö- vetkező, november 25-én kezdődő filmhéten: két elsőfilm,es magyar rendező egyszerre mutatkozik be. (Bár országosan már korábban megtartották a Madárkák bemutatóját, Miskolcon technikai okok miatt csak most kerülhet rá sor, s így adódik, hogy egymással párhuzamosan, egyszerre két magyar film kerül a két premiermozi vásznára.)

A két rendező mint játékfilmes tekinthető csak első filmjével jelentkezőnek, hiszen mindkettőt ismerjük már máshonnan. A Madárkák című film rendezője, Böszörményi Géza, akit korábban az Ismeri a szandi-mandit? című film Írójaként ismerhettünk meg. Azt a filmet felesége, Gyar- mathy Lívia rendezte. Most közösen írták a forgatókönyvet, és a férj, Böszörményi Géza mutatkozik be rendezőként. A másik film rendezőjét, Huszárik Zoltánt különösképpen Miskolcon nem kell bemutatni, mert mint kisfilmrendező nemcsak állandó szereplője a miskolci filmfesztiváloknálc, hanem egy alkalommal. Elégia című filmjével a nagydíjat is elnyerte, ugyancsak díjat nyert itt Capriccio című filmje. Most játék-filmrendezőként mutatkozik be, a Szindbáddal, amelyet Krúdy Gyula novelláiból maga írt filmre.

A Szindbádot talán felesleges is előre ismertetni, hisz KrTidy Gyula novelláit igen sokan olvasták és szeretik, és bizonyára szívesen látják majd filmre átfogalmazva, Sára Sándor kitűnő képeivel, a. címszerepben Latinovits Zoltánnal, a főbb szerepekben Dayka Margittal, Ruttkai Évával, Nagy Annával, Szegedi Erikával és másokkal.

A Madárkák vidám, mai történet, sok-sok társadalmi tanulsággal, de mindvégig derűt fakasztó képsoroklcal két falusi kislányról, akik városba vágynak, s mint árva madárkák két életforma között verdesnek. A kél lányt Bánsági Ildikó és Schütz Ila játssza.

A két „madárka?. irít IbilHi

....Ír ‘

A .Szinti búd bevezető képsorának egyik kockája.

Városszépítés

magasabb

fokon

Megvan-e a létjogosultsága » a városszépítési egyesületnek Kazinobarcikán, ebben a fia- (

tál városban? Ezzel a kérdés- 5

sei fordultunk Takács István 1

elvtárshoz, a Kazincbarcikai *

városi Tanács elnökéhez, aki <

kérdésünkre elmondta, az or- 1

szágban elsősorban a régi pa- j

tinás városokban működnek <

csak városszépítő egyesülő- 1

tek. 1

Kazincbarcikán mégis van múltja az egyesület létreho- ,

zásának. Az elmúlt években igen sok történt a város szépítése érdekében. Ápolt, gondozott parkok létesültek, s a városi tanács kidolgozott programmal biztosította, hogy a városszépítést célra fordított összegből mit valósitsa1

1

<

(

nak meg.

Ilyen előzmények alapján érlelődött meg a Kazincbarcikai Városszépítési Egyesület megalakításának gondolata, amelynek alakuló ülé- ]

sét az elmúlt napokban az :

Egressy Béni Művelődési i

Központ kultúrtermében tar- ]

tották meg. I

Ez a továbblépés — a széles körű szervezeti forma !

megteremtése — az 1969-ben elnyert Tiszta, virágos város 1

cím és 1970-foen a megye vé- .

rosai közül ismét elnyert cím

méltó folytatása. i

1

A városszépítési egyesület megaJatadása új, tartalmas szervezeti formát biztosított Kazinobarcikán a városszépítés és gondozás hagyomá-* nyálhoz, valamint a további munkákhoz.

Közlemény

Türibesí'tj üle fogyaisát3ómk5aít> hogy x 1972. évi gázszerelési igényüket :'a köteiezetts ég váHiailás tnélilcüü. szí- - veskedjemek a TIG-ÄZ miskolci üzemegységhez (Máskaié, József A. u. 20.). 1071. december 3l-ig bejelenteni.

Több év tapasztalata igazolja, hogy az őszi-téli időszakokban a szerelési igények aránytalan ni. magasabbak az első félévhez viszonyítva és ez mind fogyasztóink, mind a vállalat érdekeit figyelembe véve kedvezőtlen, mivel az egyenlőtlen kapacitás leterhelés a szerelések átfutási, idejének elhúzódásához vezet és így az egyébként jogosan kielégíthető igények is áthúzódnak a. következő évre. Fogyasztóink előzetes bejelentése alapján az igények megerősítése végett a bejelentéseket 1972. március 1-ig visszaigazol j uk.

TIGÁZ miskolci üzemegysége

Beszélgetés az NME nevelési rektwhelyettesévcl

A közelmúltban, Budapesten rendezték meg a III. országos felsőoktatási nevelési konferenciát. A tanácskozáson természetesen ott volt és a közös munkában részt vett a Nehézipari Műszaki Egyetem delegációja is, amelyet dr. Sulcz Ferenc nevelési rektorhelyettes vezetett. Öt kértük meg, hogy nyilatkoz. zék lapunknak a tanácskozás tanulságairól.

— A Művelődési Minisztérium által rendezett konferenciák közül a most lezajlottat tartom a , legeredményesebbnek. Mig ugyanis az első, a szegedi, s később a debreceni nagyon általánosan, elvontan foglalkozott a különböző felsőoktatási intézmények nevelési szerepével, feladataival s a végrehajtás módjaival, illetve a hallgatói közösségek önnevelő tevékenységének formáivá], ezek kibontakoztatásával, támogatósával, addig most a különböző intézmények tapasztalatait, céljait adták közre az egyes hozzászólók:

Mind az írásban kiadott anyagon, mind dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes szóbeli kiegészítésén és a felszólalásokon végig vonult, s mint igen lényeges refrénként vissza-visszatért, hogy a nevelés legfontosabb egységei a tanszékek, az intézetek, az önálló vezetésű laborok, és így tovább, s hogy alapvető célnak az önálló munkára, az alkotó tevékenység fejlesztésére való nevelést kell tekinteni: örömmel állapíthattuk meg, hogy mindez egyezik vallott elveinkkel és követett gyakorlatunkkal. Tehát, végső fokon a konferencia megerősített bennünket törekvéseinkben. Ez persze nem jelenti azt, hogy nálunk minden a legjobb, hogy munkánkkal minden vonatkozásban elégedettek lehetnénk. Van tennivalónk bőven. A legközelebbi mindjárt — a konferencián tapasztaltak alapján —, hogy elkészítsük a képzés öt évéhez igazodó nevelési tervet, az oktatási tawterv analógiájára, azzal

összhangban. A nevelési célt, az egyes évfolyamokra lebontva kell meghatározni, figyelembe véve az évfolyamok jellegzetességeit és a . hallgatók életkori sajátosságait.

Végezetül hadd szóljak még egy igen figyelemre méltó külföldi kezdeményezésről, amelyről szintén a konferencián hallhattunk. A varsói politechnikai főisko- la fiatal oktatói pedagógiai, didaktikai képzésének gyakorlatáról van szó, amely elkeli, hogy gondolkoztasson bennünket is — itt ugyanis a kinevezés előtt álló fiatal oktatóknak kótszázötvén órás speciális képzésen kell kötelezően — kinevezésük feltételeként — részt ven- niök. Ennek sikeressége érdekében, külön tanszéket hoztak létre.

Összegezve az eddigieket, a konferencia igen hasznos volt, és eredményes munkát végzett.

B. I*.

;

!

I

h

legerősödtünk törekvéseinkben