Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

1971. nov. 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Országos vagy onmegál lapítás Mcoszíínik a (richkönyv — Leltárba veszik a folyók adatait is Huíasz Péter, a MÉM Or­szágos Földügyi és Térképé­szeti Hivatalának vezetője a múlt héten sajtótájékoztatón ismertette a telekkönyvre vonatkozó jogszabályok mó­dosítását, és az új nyilván­tartási rendszer kialakítását. Mint mondotta: a földekről Magyarországon jelenleg két átfogó nyilvántartást vezet­nek: a földhivatalok az ál­lami földnyilvántartást, a bí­róságok a telekkönyvet. Eze­ket még a múlt század köze­pén dolgozták ki, s a jelen­legi szocialista viszonyok kö­zött, amikor a földek nagy részének a társadalmi, gaz­dasági életben betöltött sze­repe alapvetően megválto­zott, a két különálló nyilván­tartás további fenntartása már nem indokolt. Gépi adatfeldolgozás A kormány az idén szep­temberben határozatot ho­zott, mely szerint a telek- könyv és az állami földnyil­vántartás összevonásával új, a gépi adatfeldolgozásra al­kalmas, egységes ingatlan- nyilvántartást kell létrehoz­ni. Ezzel a döntéssel egy több mint százéves jogintéz­mény, a telekkönyv szerepét az új ingatlan-nyilvántartás veszi át. A tájékoztatón elmondot­ták: az új ingatlan-nyilván­tartást úgy kell kialakítani, hogy annak . vezetése az ál­lami, társadalmi és gazdasági életben az ingatlanokra vo­natkozó jogokkal kapcsolat­ban bizonytalanságot ne okozzon, és joghátrány senkit ne érjen. Ez a nyilvántartás a nemzeti ingatlantulajdon megbízható leltára lesz, mely kitérjed az ország egész föld­területére, az épületekre; a társasházakban és szövetke­zeti házakban levő lakások­ra, és a nem lakás célját szolgáló helyiségekre is. Ily módon az ingatlan-nyilván­tartás teljessé válik, mert a „leltár” a földek, házalt, utak, vasutak, még a folyók adatait is tartalmazza majd. Áttekinthetőbb adatok Haszna ennek több oldalú. Mindenekelőtt egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik a nem­zeti ingatlantulajdon leltára; lehetőség nyílik a korszerű gépi adatfeldolgozásokra, ugyanakkor a népgazdasági II társadalmi munka elismerése Patakom Sárospatakon a Hazafias Népfront városi bizottsága a nöbizottsággal együtt rende­zett ülésén napirendre tűzte a nagy múltú város fejleszté­sének időszerű kérdéseit. Tóth József, a városi tanács elnöke részletesen ismertette a folyamatban levő, és a IV. ötéves terv következő évei­ben megvalósuló építkezése­ket. Gyors ütemű fejlődésre van szüksége a gazdag történelmi és kulturális hagyományok­kal rendelkező Sárospatak­nak ahhoz, hogy valóban vá­rosiassá váljék az arculata. Ennek figyelembe vételével készítette el a tanács végre­hajtó bizottsága Sárospatak fejlesztési tervét, melynek a közművesítéssel, az egész- légügyi és művelődésügyi feladatokkal kapcsolatos cél­kitűzéseit a megyei tanács is magáévá tette, és olyan nagy anyagi támogatással segíti azok megvalósulását, ami­lyenben a városnak koráb­ban egy fél évszázad alatt sem volt része. Ha sikerül a szükséges építőipari kapaci­tást is biztosítani — erre minden remény megvan —, a tervidőszak végén — nyu­godtan állíthatjuk — Sáros­patak valóban nagyot lépett a régóta kívánatos urbanizá- fódás útján — hangsúlyozta Tóth József elvtárs. Elismeréssel szólt arról az eredményes társadalmi mun­káról is, amelyet a város Ákosai az utóbbi két-három év alatt a parkosítás, útja­vítás, vízvezeték, járdák, sportpálya és játszóterek építésében kifejtettek a párt­Ezulán a tanácselnök a társadalmi munkában élen­járó 62 dolgozónak átnyúj­totta a Közösségért elneve­zésű kitüntetés arany-, ezüst- és bronzfokozatű jelvényeit. (h. j.) tervezésnél, a statisztikai adatgyűjtésnél, az üzemi , nyilvántartás kialakításánál valamennyi adat egységesen rendelkezésre áll. Néhány gyakorlati kérdés. Az új nyilvántartást állam- igazgatási egységenként (községenként, városonként) külön hozzák létre. A mun­ka 1973-ban kezdődik, és elő­reláthatólag 1980 végéig tart. A telekkönyvi szervezetet azonban a földhivatalokkal már 1972. január elsejével összevonják, ettől az időtől kezdve a földhivatalok, mint a tanácsok szakigazgatási in­tézményei gondoskodnak a telekköm'vi ügyek intézésé­ről, mert mindaddig, amíg az új, egységes nyilvántartás meg nem valósul, a jelenlegi kétféle nyilvántartást az ed­digi szabályoknak megfele­lően tovább kell vezetni. r l!j hatáskör Az új kormányrende]et ér­telmében tehát valamennyi telekkönyvi ügy intézése jö­vő év január 1-től kezdve az ingatlan fekvése szerinti il­letékes városi, járási földhi­vatal hatáskörébe tartozik. Pelhívjuk tehát olvasóink fi­gyelmét, hogy ettől az idő­ponttól kezdve a telekkönyv­ben nyilvántartott valameny- nyi jog (tulajdoni, kezelői, használati, szolgalmi, jelzálog­jog stb.) és valamennyi tény (kiskorúság, gondnokság, per­indítás, kisajátítás stb.) be­jegyzése, megváltoztatása, vagy törlése iránti kérelme­ket ne a bíróságokon levő telekkönyvi hatósághoz, ha­nem a földhivatalhoz címez­ve nyújtsák be. (Önodvári) A KA VÉ Lili ■m.vPs : - - . 1 Egykori kézi pörkölő, daráló és kávésedény i; :yf: íV ä£ii, iÄt’. !: ■ A szállítás! bemutató tabló egy része Foto: Szabados György Nagy sikere volt a MTESZ miskolci székházában a szombaton befejeződött kávé- történeti kiállításnak. Mint. la púnkban korábban már hírt adtunk róla, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglá- lóipari Múzeum, anyagát tar­talmazó kiállítást néhány na­pon át megszemlélhették me­gyénk lakói is. A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi. valamint a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat közös rendezésében megtartott ki­állítás jól érzékeltette a kávé termelésének, szállításának, feldolgozásának útját, ame­lyet kis túlzással a kávé hó­dító útjának is nevezhet­nénk. A kiállított dokumentu­mokból. megismerhettük azt az utat, amelyen Magyaror­szágra is eljutott ez a ma már „nemzeti italunknak” tekintett élvezeti szer. A tör­ténelmi adatok szerint 1570. december 16-án hozta elő­ször hazánkba egy Beharam nevű török kereskedő, aki­nek letelepedési engedélyt adtak Budán. Azóta a kávé szédületes karriert futott be napjainkig. Erről egy kiraga­dott példát: Miskolcon csu­pán egyetlen szaküzletben 160 000 duplának megfelelő kávét adtak el havonta a fo­gyasztóknak. A hozzáértő kávéfogyass- tók szerint igen lényeges a kávé főzési módja, ami biz­tosítja a megfelelő aromát. Természetesen száj-mazási helye, a pörkölés módja mind-mind befolyásolja a kávé izét, zamatot, így ért­hető, hogy hatalmas világcé­gek versengenek az emberi­ség e nagy szenvedélyének kielégítéséért, A kávé útja a fogyasztóig című kiállítás megismertette a miskolci közönség előtt az Afrikából, Közép- és Dél- Amerikából hozzánk kerülő kávé útját, valamint bepil­lantást engedett „történel­mének” egy darabkájába is. hív 'zottság. tanács és a ^épirontbizottság állal közö- s®h meghirdeteti Tiszta virá­gos Sárospatakért és a Dol- Q°zz egy napot városodért! Mozgalom folyamán. Granadai palotákban MÁK A BARCELONAI pályaudvar sem sok jóval kecsegteti az embert a spa­nyol vasutakat illetően. Nincs váróterem, az embe­rek százai ülnek csomagjai­kon, a íiatalabbjai a pálya­udvar- előtot a földön várja a vonat indulását. A várócsar­nokban elképesztő a hőség, elképzelhető milyen meleg lehet a pályaudvarra betolt szerelvényen. Tekintve, hogy a vasútjegy érvényesítésénél csak a vagonszámot adták meg, helyszámot nem, jgy hát egy órával előbb kellett a helyet elfoglalnom. Van gyorsvonat is, ami légkondi­cionált, de hiába szól rá a jegyem, ha nincs hely. Ma­rad hát a döcögő személyvo­nat, 30 kilométeres átlagse­bességgel. Az út Valenciáig délután négytől éjjel egy óráig tart. Valenoiában azért szakí­tom meg utamat, hogy ne kelljen Granadáig 27 órát utaznom ezen a szörnyű vo­naton. Valencia hangulatos, kedves hely, de komolyabb benyomást csak a belváros neves épülete, a selyemtőzs­de, a Honja de la Seda gya­korolja rám. Az építmény gótikus stílusú, a XV. század végén épült. A hatalmas termet a négyszögletű torony osztja ketté. A terem csúcs­ívei, bordázata. érdekesen csavart oszlopai nagyszerű látványt nyújtanak. Az épü­let napjainkban árutőzsde, mindenekelőtt a narancske- reskedelemmé. A teremben mindenütt írópultok, ldsané. retű kolonial íróasztalok, a tulajdonos nevével. Vala­hogy nem tudok belenyugod­ni, hagy ennyi szépség a tőzsdének adjon otthont. Kiszáradt folyómedrek ken még mindig öszvérekkel csépelnek.. Granadához közeledve, az elmaradt mezőgazdasági mű­velés láttán szinte el sem tudom képzelni, hogy az egy­kori mór állam gazdagságát elsősorban — fejlett mező­gazdaságának köszönhette. Nagyszerű mezőgazdasági kultúra volt itt annakidején, Elmaradott a földművelés Granada vidékén, gépet még--1 1 <W Ili / A r* rTAMrtíí !nl\-/l! ni n \ elvétve sem látni. mentén halad a vonat Gra­nada feié. Kopár, sivatagos a táj, csak ott élénkebb a vegetáció, ahol szórócsöves öntözést látni, de ez nagyon ritka. Sok a parlagföld, a gé­pet: még elvétve se látni. Jellemzésként csupán egyet­len momentum; ezen a vidé­(A szerző felvétele.) melyet a mórok elsősorban az öntözés segítségével teremtettek. A mórok kiűzésével azonban lehanyat­lott a magasszintű földmű­velés. s az egykor dúsan ter­mő táj sivatagos pusztaság­gá, szegényes hozamú me­zőgazdasági vidékké degra­dálódott. Spanyol földön, július vé­gén, félkilenc után bukik le a nap. A zsúfolt vonat, a hosszú ideig tartó egyhely­ben ülés után mozgás és le­vegő kell Merre is vehet­nem először utamat, mint az Alhambrához. Ennek hatal­mas kertje, a zöld fák, friss hús levegőt árasztanak. Az ember néhány perc alatt fel- üdüL Hozzájárul ehhez per­sze a Sierra Nevada közel­sége, hófödte csúcsaival, mely nemcsak nagyszerű klímát teremt, hanem csodá­latos látvány is. Az esti ki­világításban már gyönyör­ködhetem az Alhambra külső szépségében. Itt és így már hajlamos elfelejteni az em­ber a 17 órás szörnyű uta­zást, a hőséget. Az Alhambra tulajdon­képpen az izlátn utolsó bás­tyája Nyugat-Európában. Az 1780-as években Wa­shington lrwing fedezi fel újra, s lesz az elfeledett Al­hambra helyreállításának serkentője. Az Alhambra Pa­lotát nem kellett feltárni. Hiszen a mórok kiűzése után is viszonylag érintetlen ma­radt. „Alhambra” Vörös Pa­lotát jelent, nevét a vár­domb vöröses talajától kap­ta. Egyébként nemcsak pa­lota, uralkodó rezidencia, hanem egyben a mór világ kormányzati székhelye is volt. Az Alcázar, az uralkodói rezidencia' a központ. A leg. impozánsabb a mirtuszok udvara, melyet márványból alkottak n\eg ihletűi. A páiió közepén nagyméretű meden­ce hűsíti a levegőt, a víztü­kör szélén, mirbisaojkka^ vi­rág bokrokkal. Az udvar két oldalát patkóíves oszlopsor zárja le. Innen juthatunk be a különböző termekbe, illet­ve a 45 méter magas Coma- res-toronyba. A toronyban található az Alhambra leg­nagyobb terme, a fogadóte­rem. Kanyargó folyosókon, díszes galériákon át, kisebb szökőkutak mentén jutunk el,a szultánok otthonához, a Két Nővér terméhez. Innen már csak néhány lépés a hí­res-nevezetes Oroszlán-ud­var. Az udvart 6 méter ma­gas galéria öleli körül, ame. lyeket iker-oszlopok tarta­nak^ gazdagon díszített osz- lopfőkkéL, díszes patkóívek­kel. Középen a 12 oroszlán őrizte kút. Itt van tulajdon­képpen a palota szíve, an­nakidején ide már csak maga a mór király, s kegyeltje: juthattak be. A granadai katedráiig más mint a többi spanyol kated- rális. Míg a többiekben kö­zépütt valami mindig meg­szakítja a főhajót, egy oltár, vagy a kórus, addig itt a fő­hajóban semmi sem zárja el a szemlélő elöl a középső teret, hanem szabadon hagy­ja, egészen a Capilia mayo- rig. Érdemes szólni a Camil­la Reálról, a királyi kápol­náról. ^ Itt van a templom szintiének magasságában Ferdinand és Izabella sírem­léke. Néhány lépcső vezet 1« egy nyitott helyiségbe, ahoi szabadon áll négy koporsó Ferdinándé. Izabelláé, Szét Fülöpé és Örült Jankáé. GRANADÁNAK MA ÍS( ezer lakosa van, élénk üzle­ti, kereskedelmi élettel. Eb­ben a városban, a mór idők­ben félmillióan is laktak. Boros Bél»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom