Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

t971. nov. 3., stertla Egv lépéssel több A minap az idei esztendő gazdálkodásáról — termelés­ről, beruházásokról, jövede­lemről, nyereségről — beszél­gettem Molnár Károllyal, a mezőnvárádi Űj Élet Terme­lőszövetkezet elnökével. Köz­ben egészen természetesen szóba került a múlt — a ne­héz évek — és a jövő is. A szövetkezet területe ugyanis nem nagy. A közös szántó mindössze 1070 katasztrális hold. De a segéd és a kiegé­szítő üzemágak termelésével együtt a tsz 1971-re 25 mil­lió forint termelési bevételt tervezett. Egy tsz-tag átlagos évi jövedelme 30 000 forint. Ez azt jelenti, hogy vannak emberek — a legtöbbet dol­gozók —, akik 50—60 ezer fo­rintot is keresnek évente. Természetesen: vannak olya­nok is, akik csak évi 15—20 ezer forintot. De még így is: az egy tsz-tagra jutó évi 30 000 forint jövedelem sok­kai magasabb az országos át­lagnál. A tsz-ben alkalmazot­tak nincsenek, mindenki tag­ja és tulajdonosa a szövetke­zetnek. Mennyit fordítanak egy ilyen tsz-ben fejlesztésre, be­ruházásokra, felhalmozásra? Mennyi a közös és mennyi a tehermentes tiszta vagyon? Beruházások Mielőtt válaszolt, Molnár Károly elnök elgondolkozott. — Nemrég átnéztem a régi zárszámadási beszámolókat, és magam sem akartam el­hinni, mennyire gyorsan fej­lődött és gazdagodott terme­lőszövetkezetünk — mondta az elnök. — Nyolc—tíz évvel ezelőtt szegények voltunk, az emberek alig vittek haza va­lamit. .Tóval tízezer forint alatt alakult az egy tagra jutó évi jövedelem. A va­gyonunk meg... a tehermen­tes tiszta vagyon is ponto­san tízszerese az 1965. évinek. Az idén elérjük a 40 millió forintot. Azért említem a te­hermentes tiszta vagyont, mert hosszú lejáratú hitelünk van. Nagyon erőteljes nálunk a fejlesztés, a beruházás. Ter­melési hitelt viszont már négy éve nem veszünk igény­ire, mert nem szorulunk rá. Mindig van annyi tartalé­kunk, hogy a következő esz­tendő gazdálkodási költségeit fedezni tudjuk. Ezzel együtt jelentősek a beruházási erő­ink. Nézzük hát a beruházást. A tsz 1971 elején három hó­nap alatt új sütőüzemet épí­tett kereken 3 millió forint­ért. Ebből egymillió forinlot, Miskolc város tanácsától kap­tak — az élelmiszeripari fej­lesztési keretiből —, mert a kiváló minőségű mezönvárá- di kenyér nagyobb részét Miskolcon értékesítik. Esz­tendő elején volt 2 227 000 fo­rint biztonsági tartalékuk. Ezt lényegében elvitte a sü­tőüzem építése, de megérte. A sütőüzem hamar visszafi­zeti önmagát, nem győznek eleget sütni a kiváló minő­ségű kenyérből. A mezőnyárádi tsz tagja a mezőségi sertéskombinátot építő vállalkozásnak. A kom­binát évi 40 000 hízott ser­tést. ad majd a népgazdaság­nak. Az építés üteme jó. a kombinát elkészül 1973 má­jusáig. A mezőnyárádi Üj Elel Tsz, amelynek az összes területe is csak 1500 kataszt­rális hold — 15 százalékot vállalt a sertéskombinát be­ruházási költségéből s ez az összeg 27 millió forint. Ezt az összeget három év alatt fizetik be a vállalkozásba. Francia szolöli E rendhagyóan nagy beru­házás finanszírozásával egy- időben a mezőnyárádi tsz^ sok más beruházást is végez. 1970-ben például telepítet­tek 92 hold szőlői. Csak fran­cia fajtákat. Köztük piros traminit, chardonay-t, semil- lon-t, buvie-et és piros vel- teini-t is. A telepítés költ­sége 8 300 000 forint volt. Fe­lét az állam, másik felét a tsz saját erőből fedezte. Mi volt ezzel a cél? Miért tele­pített a tsz kilenc fajta sző­lőt? És miért éppen francia fajtákat? — Azért — válaszolta az elnök —, mert van saját bor­kimérésünk. Poharazó. Ma­gyar szőlőink, illetve boraink vannak. De mi azt akarjuk, hogy a választék nagyobb le­gyen. Francia borokat viszont — poharazókban — nem le­het kapni Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy 1975 után, ha a francia szőlők ter­mőre fordulnak, sokkal töb­ben betérnek majd a rnező- nyúrádi poharadéba, mintha csak magyar borokat mér- rténk. Egyébként nem törek­szünk tömeges bortermelésre. Mindenből egy kicsit, de sok félét. Ezért telepítettük 10 holdas nagyságban a francia szőlőfajtákat. Szinte szakadatlan beruhá­zási terület Mezőn.várádon a gépesítés. Nem szeretik a rossz, vagy az elavult gépe­ket. Ezért évente egy-két millió forintot gépesítésre fordítanak. Az idén is vásá­rollak öt új traktort, két új A miskolci járási műszaki napokat hétfőn délelőtt a felsőzsolcai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat tanácstermében nyitot­ták meg. Demkó István já­rási K'ISZ-tifkár megnyitója után Barlus Ágoston, a Gépgyártó Vállalat igazgató­ja ismertette a vállalat tevé­kenységét, a mezőgazdaság gépesítésében betöltött szere­pét. Ezt követően a mező- gazdaság gépesítéséről Fiir- jész István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési Hogy miért talál a szekta legtöbb hívet magának éppen Nekézsenyben és a környező bükki kisközségekben, meg­magyarázzák az emberi ve- rej tékszaigot lehelő, meredek dombok, amelyek a falut kö­rülölelik. Nincs itt közös gaz­dálkodás, mert nincs mire szervezni. Ezt a talajt csak a gépnél erősebb és kitartóbb ember tudja megtörni. A falu szélén, az út árká­ban öregember ül. Előtte he­gyesen felszökkenő domb, amely mögül előbb lcét ló fe­je tűnik fel, majd a lovak, s mögöttük egy fiatalabb férfi. Az ember keményen mar­kolja az ekét,.fejét hátraszeg­ve feszíti a nyakába akasz­tott, kötélből sodort kan­tárt’, így irányítja a lovakat. Az öregtől kérdezek néhány nevet, ismeri-e őket, s hol laknak a faluban. Huncutká- san hunyorít, s elkezdi so­rolni a többi neveket is, Je­hova tanúit, Rájuk ismert. A szántó ember megállt egy pillanatra, s magyarázza az utat, majd ismét nekifeszül a dombnak. — A lovak az enyémek — mondja az öreg. — Bérbe adtam. — Maga is Jehova tanúja? — Nem, még nem, de csak idő kérdése. B’",tos az le­szek . .. — Miért biztos? — Nagyon terjed manap­ság ... nálunk igen na­gyon . .. Azt hiszi, kedvemre beszél, és új munkagépeket. Ez a be­ruházási folyamat megszo­kott. A gépparkot állandóan frissítik. Termelési szerkezet A tsz termelési szerkezete is nagyon érdekes. Az összes bevételnek 48 százalékát a segédüzemek és a kiegészítő üzemágak adják. De egyetlen olyan segédüzem, vagy kiegé­szítő üzemág sincs a tsz-ben, amely ne lenne összhangban a mezőgazdasági termeléssel, a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel. Mondhatnánk úgy is, hogy a mezőnyárádi Üj Életben jó a gazdálkodás belső mecha­nizmusa. Ebből fakad a tsz gazdagsága, a tagok magas jövedelme és jóléte. Űgv ter­melnek tehát, hogy a szövet­kezet mezőgazdasági jellegét megőrzik közben. Feldolgoz­nak és értékesítenek, de csak mezőgazdasági termékeket. Ezzel viszont mindenki jói jár — a fogyasztók különö­sen. A tsz alapvetően meg­marad növénytermesztőnek és állattenyésztőnek. Az ipa­ri, vagy feldolgozó tevékeny­ség a mezőgazdasági terme­lésnek csak folytatása. De egy lépéssel több annál. Szendrei József osztályának helyettes vezető­je, a szakmunkásképzés re­formjáról Bujdos lÁszlő, a 116. sz. Szakmunkásképző In­tézek igazgatója tartott elő­adást. A tanácskozást üzem- látogatás követte, ahol Bar- tus Ágoston, a vállalat igaz­gatója kalauzolta a vendége­ket, akik a 116. sz. Szakmun­kásképző Intézet tanulóinak vizsgamunkáiból rendezett kiállítást is megtekintették. Jurecskő László járási népművelési felügyelő s köziben mustráló tekintetet küld a doanb hegyére felka­paszkodott bérlője után, aki lassan újra éltűnik szem elől. Van-c merítő medence? Kora délután van, de a tanács zárva. Az épületben levő könyvtárban öreg néni­két találok, aki elmondja, hogy biztosan a csatolt köz­ségben vannak a tanácsi emberek. — Akkor segítsen nekem maga, néni. A kis öregasszony össze­húzza magát, ha lehet, még apróbbra, s szinte ellensége­sen méreget. — Ha tudok. Elmondom, kiket keresek. A néni tanácstalan. Mon­dom ugyan, hogy cikk ké­szül, de azt. hiszi, biztosan valami jehovista újságba. Mentegetőzik, hogy ő ugyan még nem régen tagja a tár­saságnak, s hogy ilyen öreg korban már nem fogékony az ember agya. — Miért állt közéjük? — Olcsó, lelkem, olcsó. Itt nem kell fizetni a teme­tésért, nem úgy, mint a pap­nál ... ez kell a szegény em­bernek. — Megmerítették? — Meg, persze, hogy meg. — Hol? — Itt, Nekézsenyben, B. Imre házánál. A Lenin Kohászati Művek felhívására tavasszal az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói is felvételüket kérték az MSZBT tagcsoportjainak so­rába, s a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető el­nöksége május 12-i ülésén el­fogadta az ózdiak felvételi kérelmét. Az ünnepélyes csat­lakozó gyűlésen, a felvételi kérelem megfogalmazásakor hangot adtak annak, hogy igényesebbé, tartalmasabbá, akarják teimi a kohászati üzemben az MSZBT munká­ját, a két nép barátságának további elmélyítése, s nem utolsósorban a Szovjetunióról való ismereteik gyarapítása céljából. A közelmúltban az ÓKÜ nagyüzemi párt-végrehaj tóbi­Megmutatja, hol látók B. Imre. Csak a feleségét talá­lom otthon. A konyhából belátok a nyitott ajtón át a szobába, amelynek közepén nagy járóka van, benne olyan nyolc-tíz év körüli le­ányka. Bizony, itt is elkel Jehova vigasza, mint Kata­lin családjában. — Szeretném megnézni a merítő medencét. — Olyan nincs — mondja az asszony zordan, s többet nem szól hozzám. Ellensége­sen tesz-vesz körülöttem, mint akinek töméntelen a dolga, s éppen hátráltatom. Elköszönök. Mire kiérek a főútra, ép­pen befut a bányászokat ha­zahozó busz. Meghozta B. Imrét is. — Nálunk semmiféle me­dence nincs ... Hogy nálunk merítettek meg- valakit?... Kit? ... Mondom az öregasszony nevét. — Nem is ismerek ilyen nevűt... Ez nem igaz... Már kiszaladt az asszony is az útra, s karjánál húzza haza az emberét. Hagyja már, mit áll szóba velem, sok a munka. 11 Orülhcí-e a pedagógus? Ellátogatok még néhány helyre a faluban. Megtudom, hogy 1930 körül készült zotteága is napirendre tűzte az MSZBT munkájának vizs­gálatát, s határozatokat ho­zott a korábban megfogalma­zott igényesség, s magasabb követelmények teljesítése ér­dekében. Vallus Istvántól, a nagyüzemi pártbizottság munkatársától kérdeztük meg, hogy milyen szervezeti, s tartalmi változások szüksé­gesek az MSZBT ózdi tagcso­portjánál. Vallus István elöl­járóban elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a mozgalom csak altkor felelhet meg a maga­sabb követelményeknek> ha az MSZBT munkájának se­gítése a napi politikai mun­ka szerves részévé válik min- dán párt-csúcsvezetőségben és alapszervezetben. egy szakfelügyelői jelentés, amelyikben az áill, hogy a hatodikosok már kevesebbet tudnak az iskolában, mint a másodikosok. Most ez a fel­nőtt generáció. Az iskola egyik pedagógu­sával beszélgetek. Évtize­dek óta itt tanító, fáradt ember. — Sok mindent megpró­báltam már ellenük, de hiá­ba. Amikor az égjük gyere­ket korrepetálni akartam, hogy legyen belőle valami, az anyja rám támadt, hogy ugyan mit akarok, hagyjam a gyereket békén, nem lesz ab­ból miniszter. — Sok gyérek tartozik a szektához? — Vagy tíz százalék. Min­den osztályba kettő-három. Amíg kicsik, szívesen részt vesznek a közösségi munká­ban, szinte szívesebben, mint a többi, mert kívánja a gyerek a társaságot. Aztán, amikor nagyobbak lesznek, magukba zárkóznak; később már csalt egymással játsza­nak, elkülönülnek. — A továbbtanulással ho­gyan állnak? — Sehogy. Nelcézsenyből évtizedek óta csak ipari ta­nulónak mentek. A lányok közül egy sem tanul tovább. Jobb is így... örülök neki. — Ezt hogy érti? — Ügy gondolom, jobb, ha nem tanulnak, mert ha kép­zettebb a Jehova tanúja, ta­lán veszélyesebb, jobban tud hatni. — Arra nem gondol, hogy ha tanulnak, esetleg felvilá­gosultabbak lesznek? — Ha itthon maradnak, nem. Talán, ha kollégiumba kerülnének ... talán akkor... Mózes átkával Már sötétedik, mikor elkö­szönök a tanítótól. A kapu­ban vár B. Imre. — A legalapvetőbb feltétel az MSZBT tagcsoport szer­vezeti sémájának kialakítása volt, annak a szervezeti for­mának a megkeresése, ame­lyik a legjobb munkafeltéte­leket biztosítja, s ugyanakkor biztosítja a párt irányító, el­lenőrző szerepének érvénye­sítését. Novemberben alakul meg az ÓKÜ MSZBT tagcso­portjának 9 tagú társadalmi elnöksége. Ezt követően minden párt-csúcsvezetőség és minden alapszervezetben 3—3 tagú vezetőséget válasz­tanak. A pártszervezetek mellett működő vezetőségek feladata lesz, hogy a terüle­tükön a párt- és a KISZ- esoportokat, valamint a szo­cialista brigádokat bevonják a munkába, szervezzenek, irányítsalak. Fontos, hogy az üzemekben megválasztott ve­zetőség munkáját mindenütt pártmegbízatásnak tekintsék. — Milyen programja lesz az ózdi tagcsoportnak? — A jövő évi program részletes tódolgozása, rendez­vények szervezése a közeljö­vőben megalakuló elnökség és a vezetőségek feladata lesz. Ebben az évben a féladatunk az 1972-es évi tartalmasabb, nagyobb követelményeket tá­masztó munka feltételeinek megteremtése. így még az ősszel biztosítani kell vtint- egy 300 új aktívánk felkészí­tését. Bár még a társadal­mi elnökség nem alakult meg. egy újszerű vonással máris gazdagodott az MSZBT prog­ramja. November 7. tisztele­tére Szovjetunió, 1971. cím­mel kiállítás nyílik a Kun Béla Művelődési Házban. A kiállítás bezárása után a ki­állított anyagokat nem cso­magoljuk ládákba, hanem az üzemi pártházakban vándo­rol tatva állítjuk ki újra — mondta az ÓKÜ nagyüzemi pártbizottságának munkatár­sa. — Már ne tessék haragud­ni, hogy megvártam... Men­tem mindenfelé maga utón, amerre járt ... — És a sürgős munka? — Most nem fontos. Azért vártam meg, hogy figyel­meztessem. Ne merészeljen rólunk rosszat írni, mert ab­ból igen nagy baja lesz! — Mit ért rossz alatt? — Hát azt, hogy gúnyosan ne írjon, meg ne írja azt, hogy műveletlenek, elmara­dottak, sötétek vagyunk... Még egyszer figyelmeztetem, ne tegye, mert megbánja! — Tehát megfenyeget? Visszaérünk a falu köze­pére, s közben teljesen besö­tétedik. A kopár dombok kö­zül kizúduló éles szél tépi az elcsendesedett falut, tépi ruhánkat, borzolja hajunkat. — Ha rosszat ír, betelje­sedik magán az átok... Mert meg vagyon írva: hoz­zád ragasztja az úr a dögha­lált. míg megemészt téged ... megver téged az úr száraz betegséggel, hidegleléssel, aszállyal, szárazsággal és ra­gyával ... megver téged az Isten Egyiptomnak fekélyé­vel és súllyal, varral és visz- keteggel és vaksággal és szí­vednek búsulásával... A szél erősebben tombol, s a megszállottan szitkozódó ember szájából szélszórja az átkot, széthinti a kopár dombok között, amelyek em­beri verejtékszagot lehelnek. Adamovics Ilona (Következik: , Jel a homokon) A farkaslyuki páncélpajzsos fronton dolgozó szocialista bri- ; gád az utóbbi időben szép eredményeket produkál. Termelési tervüket jóval 100 százalék felett teljesítették; A fronton dől- ! gozók nagy biztonságban — szinte páncélalagútban — dől- goznak. T. I. jehova megszállottjai IV. Kopár dombok között, megátkozva speciális líra-tehergépkocsit Műszaki iiipá a miskolci járásban Tartalmasabb, igényesebb munka feltételei Az ÓIÉ iSZi tsicsopertjánál Újszerű a pártszékházakhan rendezett vándorkiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom