Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
1971. nov. 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Qondoh m sörgyár építésénél A HATÁRIDŐ KÖZELEDIK. Alig több, mint fél év múlva, 1972. júniusában a Borsodi Sör- és Malátagyárnak meg kell kezdenie a termelést. Az első lépcsőben a sörgyári!ak 50 százalékos, a malátagyárnak pedig 100 százalékos kapacitással kell üzembe lépnie. És fél évvel később már az egész gyár teljes kapacitását üzembe kell helyezni. A több mint egymil- liárd forintos költséggel megvalósuló létesítmény egyike a megyében épülő legjelentősebb beruházásoknak. Kiemelt egyedi állami nagyberuházás, amelynek átadási határidejét a Gazdasági Bizottság határozata rögzítette. S az ilyen, jelentős létesítményeknél különösen fontos lenne, hogy a határidők ne maradjanak papíron. Sajnos, az építkezés helyzete egyre aggasztóbb. A gyár leendő gazdái borúlátóan .nyilatkoznak, mind kevesebb a remény, hogy a jövő év júliusában valóban megkezdhessék a termelést. Bezeczky Gyulával, a Borsodi Sör- és Malátagyár főmérnökével jártuk végig a napokban az építkezést. Magunk is láthattuk, hogy a létesítmények egyike-másika az eredeti ütemtervhez, képest is jól halad: például a TMK műhelynél, a vízműnél, a fő- zöháznál és az úgynevezett Padozatos raktárnál nincsenek különösebb problémák. Annál rosszabb azonban a helyaet a malátagyárnál és az „erjesztő ászoknál”. Holott, ezek alapvető fontosságú létesítmények, s a máris több hónapot jelentő lemaradás súlyosan veszélyezteti a jövő nyári átadást. A technológiád berendezéseket, a gépeket szállító vállalatok általában eleget tettek, illetve tesznek kötele- • zettségedknek; A szerelést azonban nagymértékben akadályozza az építők lemaradása. Sok drága berendezést nem tudnak a végleges helyére beszerelni. Az építés legnagyobb és legfontosabb részét a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat végzi. Ez a vállalat azonban kapacitás gondokkal küzd, s főképpen ezzel magyarázható a jelentős lemaradás. Az Mikor kerülhetnek végleges helyükre a drága berendezések? Egyenlő munkáért — egyenlő bért A lemaradás nyilvánvaló épületek tetemes hányada még nincs lezárva; Pedig a tél közeledik, s hacsak az időjárás nem lesz különösen kedvező, a következő néhány hónapban számos akadálya lesz a folyamatos munkának. A jövő nyári átadás máris veszélyben van. De az is félő, hogy a lemaradás még tovább növekszik. Mindenképpen átfogó és határozott intézkedésre van szükség, hogy ne ez történjék. ifjúsági bizottság alakult az SZMT-ben A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége az ifjúságpolitikai feladatuk hatékonyabb teljesítése érdekében tegnap, november Bi-án, kedden ifjúsági bizottságot hozott létre az SZMT fiatal tagjaiból, a területi. megyei bizottságok és n a gy v általatok i f j úságának képviselőiből. Az alakuló ülésen részt vett Kovács Kálmánná, az SZMT titkára, Kopcselc Imre, az SZMT szervezési- és káderbizottságának vezetője, valamint Alágy Lajos, az ifjúsági bizottság titkára. A bizottság feladatairól, munkájáról, munkamódszeréről, szervezési felépítéséről adtak tájékoztatást. Az ifjúsági bizottság elnöké Járai János, a KISZ megyei bizottságának titkára lett. AZ 1,3 MILLIÓ HEKTÓ- LITER sör és 18 ezer tonna maláta gyártására tervezett létesítmény népgazdasági jelentőségét — úgy véljük — nem szükséges külön hangsúlyoznunk. A beruházás elhúzódása tetemes anyagi kárral járna, tehát a lemaradások behozása, vagy legalábbis minimálisra csökkentése igen fontos feladat. Elsősorban a 31; szám ú Álla mi Építőipari Vállalat erőfeszítésednek r fokozására, s ezen túlmenőén a Borsodi Sör- és Malátagyár megvalósításában részt vevő valamennyi vállalat szervezettebb összefogására van szükség. Csakis így képzelhető el, hogy e népgazdasági szinten is jelentős létesítmény idejében elkészüljön, s megkezdődhessen a termelés. Planck Tibor Foto: Szabados György Ä nők egyelj ogáságáról „A nők teljes egyenjogúságáért tett erőfeszítéseket mégsem tekinthetjük befejezettnek. Amíg a nők egyenjogúsága közjogi és politikai értelemben biztosított, addig érvényesülésüket korlátozzák szemléleti problémák és a gazdasági lehetőségek. A nők általános és politikai műveltségének színvonala, közéleti aktivitása, érdeklődése is sok tennivalót kíván. Tudatosabban kell számolni a nők kettős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű gondjaival, a nőkkel szemben még meglevő előítéletekkel. Társadalmi összefogással kell biztosítani a nők egyenjogúságát.” (MSZMP KB 1971, február 18—19-i állásfoglalása.) E gondolatok tükröződtek abból a jelentésből, amely tegnap került az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottságának asztalára, s ez érződött a téma kapcsán kibontakozó, sokrétű, alkotó, a szó igazi értelmében nagyszerű gondolatokat alkalmazó vitából. Kellemes érzés volt hallani, mi minden történt Miskolcon^ a nők politikai, gazdasági es szociális helyzetéi-e vonatkozó párt- és kormányhatározat végrehajtása során. Mindezt számos helyi vonatkozású intézkedés bizonyítja. De bizonyítja az iß, hogy a nők helyzetével való foglalkozás nem valamiféle divat, hanem ■ céltudatos tát sadalmi tevékenység lett. Az első intézkedések Már az 1013-as kormányhatározat megjelenése is hozzájárult, hogy a nők munkakörülményeinek javításával kapcsolatos intézkedések helyet kapjanak a váll alati kollektív szerződésekben. Meghatározták egy-egy vállalatnál á nők számára tiltott munkaköröket, szabályozták a nők, főleg a kisgyermekes anyák túlóráztatását, biztosították a terhes anyák védelmét, a jutalomszabadságoknak és a törzsgáréa-ld tüntetéseknek méltányosabb adományozását a nők számára. Persze, mindez még nem minden. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkig sem. tűzték tanácsülés napirendjére a párt- és kormányhatározatból adódó tanácsi feladatok megoldását. Kevés dolog történt a bölcsődék és óvodák férőhelyének növeléséért, sőt, sok helyen a nyitási és zárási időt is szeretnék módosítani. A foglalkoztatottság Miskolcon a munkaképes nők száma meghaladja a 61 ezret. Növekedett a foglalkoztatott munkaképes korú nők száma is. Ehhez hozzájárult a vállalatok, üzemek intézkedése a nők foglalkoztatásának szélesítésére. Volt olyan tizem is, ahol a férfi munkaerő hiánya ösztönözte a vezetőket, hogy egyre több munkakört tegyenek alkalmassá nők számára. Az LKM-nél szociológiai felmérés alapján került sor néhány gyárrészlegnél mintegy 200 nő munkába állítására. HaVJ Álaeskán a községen átvehető patakon 1972. év tavaszán kezdik meg az életveszélyessé vált híd korszerűsítését. Az új híd építésire büntegy félmillió forintot fordít a tanács. sonló intézkedéseket tettek a December 4. Drótműveknél, a VIMELUX-nál és az Avas Bútorgyárban. Mindezek ellenére jelentős Miskolcon a nem foglalkoztatott nők száma. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy többségük nem szívesen vállalna fizikai munkát, sőt. a pamutfonodá- tól, a hűtőháztól, vagy a közlekedési vállalattól is idegenkedik. Kedvező jelenség, hogy növekedett a nők különböző funkcióba állítása. Ilyen tapasztalatok vannak a posta- igazgatóságon, ahol a különböző vezetői munkaköröket betöltő nőlí aránya másfél esztendő alatt hét százalékkal növekedett. Még jobb a helyzet a szövetkezeteknél és a kereskedelmi vállalatoknál. Kereseti viszonyok A vállalati intézkedési tervek egyértelműen hangsúlyozzák az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, A gyakorlati élet azonban nem mindenütt ezt tükrözi, jóllehet, Miskolcon a határozat megjelenését követően. 20 000 nőt részesítettek bérkorrékci óban. Az üzemek nagy többségénél megszüntették az ezer forint alatti béreket, amelyek főleg kisegítő állományban fordultak elő. Azonos körülmények között dolgozó nők és férfiak esetében az LKINÍ-ben. a 3. sz. Volánnál, és a December 4. Drótművekben csökkentették a bérfeszültséget. Viszont még mindig gondot okoz, hogy az alkalmazott állományban esetenként 500 —600 forintos bérkülönbség is van a férfi és a nődolgozók jövedelme között, azonos'képzettség és gyakorlat esetében is. Sajnálatos az is. hogy a vállalatok többségénél a bérezés „tói—íg” rendszerben rejlő lehetőségeit, néha úgy használják ki. hogy a nőle az alsó határ környékén vannak, a férfiak pedig a felsőnél. A végrehajtó bizottsági ülésen sok szó esett a nők munkakörülményeinek, szociális helyzetének javításáról. Többen is hangsúlyozták a munkásvédelmi előírások betartását, a fokozódó higiéniai lehetőségek igénylését. A nők politikai és közjogi egyenlőségéért, a munkához és tanuláshoz való jógiiért mennyi szenvedélyes közéleti vita hangzott már el, ennék ellenére néha bizony még most is egyfajta harcot kell folytatni olyan dolgokért, amelyeknek társadalmunkban természetesnek kellene lenniük. Igyekszünk intézményesen is növekvő megbecsülést biztosítani a nőknek. A vonatkozó törvények nagyszerűek, mégis, a végrehajtás során néha szemléletbeli változásokra lenne szükség. Mert az egyenjogúság nemcsak jogi fogalom; társadalmi gondolkodásmóddá kell érlelődnie. Paulovits Ágoston Decemberben: kongresszusi hónap A nyári munkák gépei pihennek Sáta határában <gi«ry»i.«K>: ■: réatoasHM Foto: Laczó József (Folytatás az 1. oldalról) Martos Flóra nevet viselő, valamint a Fenyvesi István és Halász Lajos vezette szocialista brigádokat, amelyek mind a termelésben, mind a magánéletben és a tanulásban a kivánalmaknak megfelelően dolgoznak. A mozgalom nagyon eredményes, különösen a vasöntödében, a húzó és hőkezelő, az alapanyag gyáregységben. Itt a párti-, szakszervezeti és a gazdasági vezetés lelkiismereti ügynek tekinti, s törődik a mozgalommal és ennek eredménye nem is marad el. Gácsi Ferenc mozgalmi vonatkozásban és Zambó Pál, a gyár vezérigazgató-helyettese a termeléssel, a gazdaságossággal kapcsolatosan szólít a feladatokról. A gyár dinamikus fejlődése 1971-ben megtorpant. Kétségtelen, hogy ebben közreműködtek objektív tényezők, mint a világpiaci ár alakulása, az anyagellátás, de befolyásolta ezt a munkafegyelem lazulása, egyes helyeken a vezetők és a dolgozók nem kielégítő együttműködése. Ez főleg az acélműben levő korábbi állapotokra vonatkozik. A martin nem kielégítő munkája kihatott a többi egységekre is. Kétségtelen, hogy gondot okoz a munkaerőhiány, de nagyon sok a „magyarázgaitás” is. A munkaerőhiány ellentéteként, esetenként a gyárban találkozni belső „munkanélküliséggel”, sétálgató emberekkel. A vezérigazgató-helyettes a szocialista brigádok segítségét kérte: adjanak még több segítséget a munkafegyelem erősítéséhez, a hatékonyabb munkához, a kollektív felelősségérzet további erősítéséhez. A felszólaló brigádveaetök — az előadókhoz hasonlóan — kritikusan elemezték brigádjuk, s az adott egységben a mozgalomban részvevők munkáját. Kádas Imre elő- hengerész például hangsúlyozta; valamennyi üknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdaságosságra, a belső tartalékok feltárására, a munkafegyelem megszilárdítására. Ugyanakkor a vezetőknek többet kell törődniük a műszála feltételek megteremtésével. És ne ikanv pányszerűen foglalkozzanak a brigádmozgalommal, csak akkor, ha baj van, hanem tekintsék valamennyien közös feladatuknak a törődést. Sury István az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdek szoros kapcsolatáról beszélt. A jó munka kihat az egyén, a vállalat jövedelmére, a népgazdaság erősödése, az egyének boldogulására. Korábban a beszámolókban és a felszólalásokban elhangzott a kérés: emeljék méltó szintre a kohászok erkölcsi és anyagi elismerését. Közölte, hogy most dolgoznak a bérpolitikai koncepción, amelyben a kohászok — ezen belül különösen az öntők és a kovácsok — gondjait is figyelembe veszik. Az acélmű KISZ-esei felhívással fordultak a gyár dolgozóihoz: decemberben tartsanak a KISZ VIII. kongresszusa t i sz teleiére kongresszusi hónapot. A brigádtanácskozás részvevői egyöntetűen csatlakoztak a kezdeményezéshez. (Csorba.) imolhatő-e a lisisraiás ?
