Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
1971. nov. 3., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A pártszervezetek feladata a beruházások előkészítésében Dojcsák János előadása Kazincbarcikán Élni és visszaélni™ (Folytatás az 1. oldalról.) gyei gondokkal is megismerkedjenek és világosabban lássák az összefüggéseket. Annál is inkább, mert a beruházás-politika, s az ebben kialakult helyzet bonyolult összetevők következménye. Ha akár taggyűlésen, vagy más fórumon ezekről beszélünk, azt sohasem tehetjük a főkérdéstől, a nemzeti jövedelem alakulásától elvonatkoztatva, hiszen a beruházások hatékonysága, az egyes ágazatokban kialakult feszültségek mindig összefüggésbe hozhatók a nemzeti jövedelem alakulásával, melynek egyik oldala a fogyasztás, a másik a felhalmozás, melynek jelentős részét a beruházásokra fordítjuk. De milyen legyen a beruházásokra fordítható hányad, hol van a határ, ameddig elmehetünk; a befejezett beruházások hatékonysága miként alakul, és egész gazdasági életünknek ezekkel összefüggésben mik 'a fő problémái — ezekről sok szó esik mostanában és e kérdésekben eligazodni nem könnyű. OOJCSÁK JÁNOSNAK, a megyei pártbizottság titkárának előadása ehhez az eligazodáshoz adott sokoldalú segítséget. Egy figyelemre méltó adat: a megyében a III. A JÁRÁSI ÉS VÁROSI Népi Ellenőrzési Bizottság november 2-án, 9 órai kezdettel tartotta meg ülését. A nők gazdasági és társadalmi helyzetének megj avításáról szóló határozat végrehajtását és az erről készített vizsgálat anyagát tárgyalták a részvevők. Az ülésen elhangzott jelentés és a vita azt tükrözte, hogy a nők helyzetét nem lehet csak munkahelyi, vagy csak a második műszak vonatkozásában vizsgálni. A nők helyzetén való könnyítés — a munkahelyi változtatásokon túl — a szabad idő jobb felhasználásától is függ. Itt került szóba többek között a kereskedelemben dolgozó nők munkaidejének csökkentése, ami ugyanakkor még több problémát, időveszteséget okozhat a második műszakot végző háziasszonyoknak. Ismételten szó esett az óvodai férőhely- hiányról és a dolgozó családanyák ezzel kapcsolatos problémáiról. A NEB által vizsgált, javarészt nőket foglalkoztató üzemek, vállalatok is többet foglalkoznak a megoldással, hiszen sokan azért nem vállalnak munkát, vagy a gyermekgondozási segély lejárta után nem térnek vissza munkahelyükre, mert a gyermeket nem tudják elhelyezni. A jövőben a városi tanács és az érdekelt vállalatok még szorosabban együttműködve felmérik az igényeket, és a vállalat bizonyos összeget ajánl az építéshez, esetleg saját építőipari szakembereit is rendelkezésre bocsátja. A felépült óvoda azonban természetesen tanácsi kezelésben marad. A megvizsgált vállalatoknál megállapították, hogy a bérezésben az üzemek vezetői, a szaleszervezetek, azon vannak, hogy az egyenlő, vagy legalább a férfiakét ötéves terv során megvalósított új beruházásokkal 11 000 munkásnak és alkalmazottnak teremtettünk munkalehetőséget, s e beruházások mintegy 90 százaléka Miskolc, Ózd, Kazincbarcika és Lenlnváros térségében jött létre. A beruházások témája a politikai munkában minden fórumon, így az alapszerve- zetekben is napirenden szerepel. Ennek haszna, elsősorban a döntések meghozatalaikor mutatkozik — mondotta Dojcsák János elvtárs —, de ugyanakkor még mindig sok tényező akadályozza a jobb munkát. Többek között, hogy a felelősségvállalás még mindig nem egyértelmű; elégtelen a tervezői, kivitelezői kapacitás, vagy egyes helyeken az erőnket meghaladó, szinte luxus kivitelű beruházásokba akarnak kezdeni, de nem utolsósorban említhetnénk, hogy megvalósult beruházásaink sem hozzák mindig azt a minőségi eredményt, melyet el lehetne várni tőlük. A gondokat egyetlen intézkedéssel nem lehet megoldani, intézkedések tömegére, sok szerv és intézmény összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon. Megyei szinten vannak általános jellegű feladataink, memegközelítő bért ki lehessen fizetni. A nők politikai és szakmai oktatása, és a tanulás lehetősége azonban nincs biztosítva. A vállalatoknak nincs módjukban engedélyezni a munkaidő alatti tanulást. Ezzel kapcsolatban az ülésen elhangzott egy javaslat, hogy a tanuló nőknek hosszabb idejű tanulmányi szabadságot kell adni, mint amennyi jelenleg rendelkezésükre áll. EGY UGYANCSAK közérdekű és érdekes javaslat lyek vonatkoznak az iparra, a kereskedelemre, az élet minden területére — mondotta — és vannak konkrét feladataink. Hogy a beruházási tevékenységet szorosabban figyeljük, az egyensúlyra vigyázzunk, és olyan beruházásokba ne kezdjünk, melyeknek nincs meg a fedezete. A konkrét tennivalók végzése során a pártszervezetekre elsősorban az a feladat hárul, hogy a döntés előkészí tésében vállaljanak nagyobb szerepet, állják útját a felelőtlen, pazarló gazdálkodásnak, az e téren szerzett tapasztalatokat időben jelezzék és lépjenek fel a kellően elő nem készített fejlesztési célok ellen. Sok egyéb mellett változatlanul időszerű és fontos feladat a szocialista munkavenseny, de mindenekelőtt az egységes szemlélet, egységes cselekvés minden fórumon, minden szinten — mondotta az alap- szervezeti titkárok értekezletén tartott előadásában Dojcsák János elvtárs. AZ EGÉSZ NAPOS titkári értekezleten, amelyen dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára elnökölt, i’észt vett Ollári István, a BVK nagyüzemi pártbizottságának titkára, s ott voltaik a városi és üzemi pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságának tagjai is. született a dolgozó családanyák helyzetének javítása érdekében. Egy édesanya gyermeke egyéves koráig kérhet táppénzt azon a címen, hogy a gyerek beteg, vagy más természetű probléma van vele. A javaslat úgy szól, hogy legalább a gyerek hároméves koráig az anyának megállapított idő — három hét, egy hónap évente — ilyen esetben rendelkezésén; álljon; Az ülés részvevői elfogadták a javaslatot, és a j többi indítványhoz csatolták. I A társadalmi tulajdon védelme valamennyi állami, államigazgatási és gazdasági szerv alapvető feladata. Sokmilliós értékek halmozódnak fel egy-egy üzemben, vállalatnál, kereskedelmi egységnél, így érthető, az a társadalmi figyelmesség, amely a népi vagyon megóvására irányul. Ma már egyre kevesebben vallják, hogy a társadalmi tulajdon védelme csak a bűnüldöző szervek feladata. Mégis, néha felelős gazdasági vezetők csak akkor foglalkoznak rangjának megfelelően e témával, amikor a bűnüldöző szervek felfedik a visszaéléseket, a csalásokat, a' jogtalan eltulajdonításokat. A társadalmi tulajdon védelmének fontosságát bizonyítja, hogy éppen a napokban került ez a téma az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottságának asztalára. Az előterjesztés és a szóbeli kiegészítés, valamint a tanácskozás vitája arról tanúskodott, hogy a tételes in- tézlcedések ellenére is az utóbbi egy-két esztendőben egyre többen hozzányúlnak a közös vagyonhoz. Vannak, akiknek szemében és tudatában „elmosódik” az enyém és a miénk közötti határvonal. Sajnos, elég sok a közömbösség is, a társadalmi tulajdon iránt. A magánl.uiajdönt jobban féltik és védik. Ha a Búza ''téren egy pénztárcát kihúznak az ember zsebéből, üldözik a tolvajt — a társadalmi tulajdon megkárosításánál már nagyobb a „megértés” és az elnézés. Egyéni érdek — a közösség kárára Figyelmeztető, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények számának csökkenése 19(59 óta emelkedik. Feltűnő az is, hogy a bűncselekmények szaporodása általában az ellenőrzés hiányára vezethető vissza. Sokszor úgy tűnik, a gazdaságirányítási rendszer adta kötetlenségek és ennek helytelen értelmezése — az egyéni érdek előtérbe kerülése a közérdek kárára — is oka a gyakori visszaéléseknek. Az elkövetés okait vizsgálva, szinté egyetlen olyan ügy nem fordult elő, ahol az anyagi rászorultság, . a szükség vitte volna az elkövetőt bűncselekménybe. Viszont gyakori a jogtalan haszon- szerzés vágya, a munkanélküli jövedelemszerzés, az irreális igények kielégítése, az italozás, és a liarácsolás. Túlzott bizalom Sokszor szembetűnik a belső ellenőrzés elmaradása, felszínessége. a felsőbb szervek felületessége, és túlzott „megértése”. Ez a magyarázat rá, hogy néhol hosszabb ideig zavartalanul folytathatnak visszaélésekéi. Segíti a bűn- cselekmények elkövetését a magasabb beosztású személyek iránti kritikátlan bizalom is. A belső ellenőrzés hiánya tette lehetővé, hogy a Miskolc városi Tanács egyik dolgozója ötvenezer forintot sikkaszthatott. Az ellenőrzés teljes elmulasztásának volt a következménye, hogy a miskolci kórházak területéről 260 darab radiátort szállítottak ki jogcím nélkül. A felületes ellenőrzés tette lehetővé, hogy a TÁV miskolci kirendeltségén két éven keresztül mesterséges többletet képezzenek, s azt értékesítve 95 ezer forintot sikkasszanak. Hasonló visszaélésre derült fény a MIK egyik raktári dolgozójánál is. A túlzott bizalom, s az ellenőrzés hiánya vezető állású dolgozókat csábított visszaélésre a DIGÉP-nél. Magánimmkálatefcat végeztek dolgozói jelentős exporttela vállalatnál a Sajópetri Tsz részére — a gyár költségén, A kár meghaladja a 450 ezer forintot. Példákat lehetne említeni a gyermekkocsigyárból. ahonnan gépkocsik csomagtartójában szállították ki a kész termékeket, később pedig helyben és vidéken értékesítették azokat, kártérítés és nicsctőzcs A társadalmi tulajdonban keletkezett kár megtérítésére a bűnüldöző és igazságügyi szervek nagy gondot fordítanak. A rendőrhatóságok már a nyomozati időszakban bűnügyi zárlatot rendelnek el, az ügyészség pedig kártérítésre való kötelezést indítványoz. Számos intézkedést tesznek a bűnüldöző és igazságügyi szervek a társadalmi tulajdon elleni bűntettek megelőzésére is. Sok mindent motivál egy- egy bűncselekményt, sikkasztást, visszaélést. Azonban éppen az imént említett példák is azt bizonyítják, hogy bt- salmi munkakörbe nem hálás dolog büntetett előéletű embereket helyezni. A társadalmi tulajdon megóvása, rangjának megfelelő kezelése személyi feltételekkel is összefügg. Éppen a bűncselekményekben érinteti, bizalmi munkaköröket betöltő szentélyek nagy száma bizonyítja, hogy ezek nemcsak éltek a lehetőségekkel, hanem gyfik- rasn vissza is éltek velük. Kezeljük a közösség vagyona! a társadalmi tulajdon rangjának megfelelően. A tulajdon megóvásában jelentsen egyet a miénk és az enyém. Paalovits Ágoston adaton ntuiikáilkodiíak. 1973. végéig — a Komplex Külkereskedelmi Vállalat lebonyolításában — több mint 120 millió forint értékben 300 000 darab olyan előfeszített vasbeton vasúti aljat szállítanak a Szovjetunióba, amelyeken a vonatok 120—150 kilométeres sebességgel szá.guld'hat- nak majd. A kiváló minőségű termék ellenértékéként cement és betonacél érkezik majd hazánkba. Az üzem szakemberei — a magasabb műszaki követelmények kielégítésére — a gyártósorokat átalakították és az export vasúti aljak készítését szeptember végén megkezdték. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy az év végéig legyártásra kerülő mintegy 38 ezer vasúti aljat a folyamatos szállítás érdekében irányvonalokon küldik a ha tárállomásra. Az első vasbetontermékkel megrakott irányvonatot, november 7-én indítják és azt. majd két-három naponként követi egy-egy aljakat szállító szerelvény. A szovjet ha-y táráilomáson történő átrakodást az alsózsolcaiak házilag készült ügyes gépével oldják meg. j .. 19? A Tiszai Vcgyikombinát legifjabb üzemének, a polietilén gyárAs ??agyközpontban a kap».«««. Foto;S2.Gs, Ülést tartott a járási-városi NEB A nők gazdasági és szociális helyzete JSovember 7. tiszteletére Irányvonat Alsózsolcáról a szovjet határra A Beton- és Vasbetonipari Müvek alsózsoicai üzemének
