Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. okt. 31., vasárnap Tanácskozik a nőkonferencia .(Folytatás az 1. oldalról) Szóvá tette Vályi Péter a továbbképzést, napjaink meg­oldandó kérdéseként említet te meg a lányok körében a pályaválasztás és az iskolá­zás munkájának hatékonyab­bá tételét. A fejlődés ellené­re. még mindig alacsony a szakmát tanuló lányok szá­ma. Végezetül a Miniszterta­nács elnökhelyettese az anyákról szólott, hangsúlyoz­ta megbecsülésük fontossa- gát- , Ezután kerültek ismerte­tésre a szekció-viták tapasz­talatai. A konferencia mun­kabizottságainak vezetői ösz- szegezték a tennivalókat. így a többi között a Magyar Nők Országos Tanácsának figyel­mébe ajánlották, hogy gozó. nő jógán a férj is kap­hasson SO százalékos vasúti kedvezményt Hangot adtak annak a kí­vánságnak is, hogy a műszaki diplomával rendelkező tehetséges lá­nyok, asszonyok az eddi­ginél nagyobb szerephez jussanak a gazdasági építőm unka iráhyításá- ' ban. A bizottságok elnökeinek beszámolóját követően a konferencia az európai biz­tonsággal és a nemzetközi szolidaritás kérdésével fog­lalkozó határozatot fogadott el. A konferencia munkáját Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke összegezte, ezután a Közzétette irányelveit a Dózsa-emlékbizottsá? A Dózsa György születése 500. évfordulójának megün­neplését előkészítő Dózsa- emlékbizottság, amely Kállai Gyulának, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, az emlékbizottság elnökének ve­zetésével az ünnepségek elő­készületeit -irányítja, közzé­tette az évfordulóval, a Do- zsa-tradícióval foglalkozó irányelveit. Dózsa György, az 1514. évi magyarországi parasztháború vezére, történelmünk kima­gasló alakja az 1470-es évek első felében — pontosan még; nem határozható idő­pontban — Erdélyben szüle­tett. A , végvári harcokban • szerzett vitézi hírneve alap­ján jelölték ki a török ellen toborzott kereszteshadak ve­zetésére. A kereszteshadjá­ratból parasztháború lett. A Dózsa nevével összeforrott pa­rasztháború az 1848—41). évi i polgári forradalmat és nem­zeti szabadságharcot, megelő­ző időszak legnagyobb je­lentőségű antifeudális küz­delme; szerves része volt a kor európai osztályküzdel­meinek és eszmeáramlatai­nak. Az irányelvek elemzik azo­kat a társadalmi-gazdasági ' körülményeket, amelyek vég­ső soron kiváltói voltak az elkeseredett jobbágy paraszt­ság e nagyarányú megmoz­dulásának, majd a Dózsa-pa- rasztháború történelmi je­lentőségét,-helyét és tanulsá­gait összegzik. Az irányelvek külön fejezetben vizsgálja a Dózsa-tradíciónak, mint ideo­lógiai-politikai hagyomány­nak az alakulását, változá­sait a magyar történelem különböző korszakaiban. Az 500. évforduló ünnep­ségei országosan 1972-ben kezdődnek; Kazinczy Fereic «ilékirniepséi Sátoraljaújhelyen Az országos nőkonferencia vitájában felszólalt Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese a lányoknak is a fiúké­val azonos esélyeket kell biztosítani a szakképzés­ben, . Sürgető teendő a nők, elsősorban a csalá­dos anyák éjszakai mű­szak alól való felmenté­se. * s ahol ez nem lehetséges, ott a harmadik műszak munka­feltételein kell javítani. Ki­emelten kell foglalkozni a gyermekintézmények hálóza­tának bővítésével. Az óvo­dák, bölcsődék, gyors, olcsó felépítésében érdekeltté kell tenni az érdekelt vállalato­kat. Hatékonyabbá kell ten­ni a családtervezéssel, szüle­tésszabályozással kapcsolatos felvilágosító munkát. A szolgáltatások időszerű kérdéseivel foglalkozó mun­kabizottság kifejezte meg­győződését, hogy a nők családi „műszak­jának” terhein jelentősen könnyít majd a - kor­mányhatározatban és a IV. ötéves tervben rögzí­tett fejlesztési program megvalósulása. Hangsúlyozták, hogy első­sorban a falusi szolgáltatások körének bővítése a sürgető feladat. Górcső alá, vették a női egyenjogúság kérdését is. Sérti a női egyenjogúságot — hangoztatta a bizottság —, az a paragrafus, amely szerint az együttélő házastársak gyermeke .után járó családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani, és csupán apai jogon tarthat igényt a gyer­mek jcülönböző betegség- biztosítási szolgáltatásokra. Biztosítani kellene, hogy betegségbiztosításra és családi pótlékra az együttélő szülők bárme­lyikének munkaviszonya jogosítson. Javasolta a bizottság, hogy a fiatalok' házasságkötési szán­dékának bejelentése, illetve az esküvő közé határozza­nak meg '30 napos „várako­zási időt”, ezzel talán elejét _ lehetne venni sok elhamar­kodott házasságnak. Kérték, begy a közszolgálatban dal­konferencia újjáválasztotta a magyar nők 174 tagú, a nő­társadalom minden rétegét képviselő országos tanácsát, örökös tanácstaggá válasz­tották Gárdös Mariskát, a magyar nőmozgalom egyik megalapítóját. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke is­mét Erdei Lászlóné lett. A sátoraljaújhelyi városi tanácsiháza, a hajdani zemp­léni megyeháza falai között — ahol egykor Kazinczy Fe­renc a közélet terére lépett, s ahol máig őrzi keze nyo­mát az általa rendezett le­véltár — tegnap, október 30-án országos szintű ünnep­ségsorozat kezdődött Ka­zinczy halálának 140. évfor­dulója alkalmából. Az emlék­ünnepség első eseményeként bonyolították le a „szép ma­gyar beszéd” versenyének területi döntőjét, amelyben Borsod-Abaúj-Zemplén, Ha.j- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyék és Debrecen, Mis­kolc, Sátoraljaújhely városok középiskolás tanulói közül a legjobbak vettek részt. Az újhelyi városi tanács nevében Homonnay Nándor- né népművelési felügyelő köszöntötte a versenyzőket, a meghívott vendégeket, és a zsűri tagjait, akiknek sorá­ban helyet foglalt dr. Ben- cédy József, a Művelődés- ügyi Minisztérium főosztály­vezetője, dr. Deme László egyetemi tápár, a nyelvtudo­mányok kandidátusa, Meré­nyi József, a megyei tanács művelődési osztályának he­lyettes osztályvezetője, Z. Szabó László, az első Ka- zinczy-díjas tanár, a győri Kazinczy Gimnázium nevelő­je, Gálos Tibor, a Művelő­désügyi Minisztérium főelő­adója. Megnyitó beszédet Gálos Tibor mondott. A szép magyar beszéd ver­seny értékelésére és az ünne­pélyes eredményhirdetésre ma, vasárnap kerül sor Szép­halmon, Kaziczy Ferenc siT- jánál. Ugyancsak ma rende­zik meg a sátoraljaújhelyi művelődési központ színház- termében a Kazinczy Ferenc emlékünnepélyt. — ez — Brezsnyev búcsú látogatása az Élysées-palotában. A képen: Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára elutazása előtt Pom­pidou francia államfő kíséretében elhalad a köztársasági gárda üdvözlő sorfala előtt. Ritka hét az olyan, amely­nek szinte mindegyik napjá­ra jut egy-egy történelminek számító nemzetközi esemény. A most. véget, ért hét pedig így vonult be a krónikába. Mert ki tagadná, hogy \ tör­ténelmi pillanat volt, amikor a New York-i üvegpalotában a közgyűlés indonéz elnöke ismertette a szavazás ered­ményét: a világszervezet 78 tagállama akarja a. Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai­nak helyreállítását, 35 tagál­lam ellene szavazott, 17 or­szág képviselője tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés szavazásának ez a kimene­tele azt jelentette, hogy — képletesen szólva — tágra nyílt a világszervezet kapuja a Kínai Népköztársaság előtt. Ugyanakkor — hogy a ha­sonlatnál maradjunk — e hátsó kapun át távozni kel­lett a csangkajsekisták kép­viselőjének, az amerikaiak áltál fenntartott bábállam, Tajvan küldöttének. De térjünk át • a szovjet diplomácia a héten elért eredményeire: Brezsnyev pá­rizsi tárgyalásaira, Koszigin kanadai és kubai látogatá­sára. A Szovjetunió vezetői a világméretű békeoffenzíva új elemeit munkálták ki Pá­rizstól Ottawáig. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és Franciaország viszonyát még szorosabbra fűző, a két or­szág közti politikai, gazdasá­gi. együttműködés minden eddiginél nagyobb arányúvá fejlesztő . megállapodásokra jutott Pompidou elnökkel. A Pompidou—Brezsnyev tárgyalások, az "európai biz­tonsági konferencia ügyének újabb lendületet adott az e téren . kibontakozó szovjet— francia egyetértés. S itt kap­csolódik be a szovjet diplo­máciai oífenzíva másik ele­me: Koszigin kanadai tár­gyalásai igen sikeresek vol­tak. Az az észak-amerikai ország, amely a NATO tagja és amelynek csapatai Nyu- gat-Európában állomásoznak, érdekelt az eui'ópai enyhü­lésben, most már sokkal ked­vezőbben nyilatkozik , az összeurópai értekezletről, az európai • biztonságról, mint korábban. HARMINCÁN BORSOD KÉPVISELETÉBEN ■J ■ ! a >'Íj ! 01.1.1,; ; ! ; Az országos nőkonferen­ciára 30 borsodi nő kapott meghívást. A lányok, asszó- . nyok csütörtökön délután, a miskolci Tiszai pályaudvaron adtak egymásnak „randevút”. S ott, az egyik szobában már az indulás előtt lehetővé vált, hogy összeismerkedje­nek. szót értsenek, akik most találkoztak először. A vonatra már úgy ültek fel, hogy ki­ki tudta, kivel utazik, melyik szakaszban, ki lesz az úti- társa. s a parlamenti ülésen a szomszédja. Szinte valamennyi korosz­tályt és minden társadalmi réteget képviseltek. Az in­dulás előtt mondta Bonta Lajosné, a megyei pártbizott­ság nőfelelőse: — Van itt, a csoportunk­ban munkásasszony és köz­gazdász, /szakszervezeti tiszt­ségviselő és tsz-brigádvezető. Eljöttek az ipari szakszerve­zetek képviseletében az asz- szonyok, de van körünkben fiatal lány és idős pedagógus, ménnökinő és háziasszony is. Eszmecsere a vonaton A krónikás is ábban a1 megtisztelő helyzetben volt. hogy a nőkonférencia első napján végigkísérhette 'a szűkebb hazánk képviseleté­ben, megjelenő nőik munkáját. Hogy mily felelősséggel ké­szüitek a tanácskozásra, és mennyire híven foglalkoztak a nőtársaik által rájuk bízott problémákkal, annak már Pest felé, a vonaton tanú­jeleit adták. — Kívántok-e szót kérni a plenáris ülésen. - vagy vala­melyik szekcióban, elvtárs­nők? — kérdezte Kovács Kálmánná, a Szakszerveze­tek megyei Tanácsának tit­kára. — Én szeretném ' elmon­dani, mi az a visszahúzó erő,, amely miatt ma még — ha szabad a divatos kifejezéssel élnem — hátrányos helyzet­ben vannak a falun élő ér­telmiségi és fizikai munkát végző lányok, asszonyok egy­aránt — sorolta Kőhalmi Richárdné, a harsányi Pelőfi Tsz mérnöke. <, —; Én szívesen elmonda­nám — szólt közbe; Szabó Józsefné, a , Hegyalja Ruhá­zati Szövetkezet dolgozója —, a mi tapasztalatunk szerint mi az oka annak, hogy oly kevés a szakképzett nő... — Halljuk, halljuk! — kí­váncsiskodtak a többiek. — Nos -r~ mondta Szabóné —, nálunk 4—5 év után olyan gyakorlatra tesz szert egy nő, hogy a szalagon jól tud dolgozni, jól is keres, tehát semmi nem “ösztönzi rá, hogy tanuljon. Bartók Andrásné, a KI- SZÖV nőbizottságánaík tit­kára csak annyit fűzött eh­hez még hozzá: a szekció­ülésen bizonyos javaslatot szeretne tenni a nőket érintő jogszabályok módosítására. Az Orszáoluíz folyosóján A borsodi nők -legtöbbje már nem először lépte át a Parlament kapuját. Dr. Farkas Józsefné neík, az NME ad­junktusának társaságában mentünk be a -kongresszusi terembe. Megfigyeltem: lép­ten-nyom on ráköszöntek, vagy ő vett észre régi isme­rőst, a nőmozgálom más me­gyéből jött képviselőjét. Midőn megnyitó előadását tartotta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, az egyik mondat hallatára valaki halkan megjegyezte mögöt- lem: „Bárcsak otthon is ezt hallanám minden vezetőtől, minden embertől, hogy való­ban az egész társadalom fel­adata a nőkérdés megoldása, nemcsa.k a nőbizottságoké ...” Erdei Lászlónénak, az MNOT elnökének vita-indí­tója közben figyelem az asz- szonyokat, szinte mindenki lázasan jegyzetel. Mellettem, dr. Fankasné á tervezett hoz­zászólásának soraiból jó né­hányat kétszer 'is aláhúzott, felkiáltó jeleket tett — mint­egy önmagának is kiemélve egy-egy különösen figyelmet érdemlő részt. Szünetben, a Parlament folyosóján aztán megkérdez­tem: — Mit tartott oly fontos­nak.? — A hallgatók régi prob­lémája: az idő néha szétfor- gácsoiódik, sok a rajz-fel­adat, és néha egy-egy elő­adásért kell, csak szombaton bejönni.' Régi vágyuk, hogy legyen az egyetemen is sza­bad szombat... Sorra jönnek az asszonyok — és találkozunk- a folyosón Vaskó Mihállyal, a megyei pártbizottság titkárával is, aki elkísérte a borsodi nőmoz­galom képviselőit a konfe­renciára, s a szünetben sor- ra-másra ösztönzi az asszo­nyokat, kérjenek szót a szek­ció-üléseken, említsék meg a területükről hozott problé­mákat. A szünet után Varga Gá- borné, az országgyűlés al- elnöke, megyénk tanácsának elnökhelyettese elnökölt. A borsodi Küldtötték tudták, hogy Reiniss Sándorné, a Borsod megyei Fodrász Szö­vetkezet elnöke szót kért, s most mindannyian várták, miikor kerül sor a felszóla­lásra. (Lapunk tegnapi szá­mában egyébként erről már hírt adtunk — Szerit.) Szociálpolitikai munkabizottság Jól fejezte (ki az asszonyok közül valaki: „Néhéz a vá­lasztás, valamennyi témakör érdekel. A legjobb lenne ,„pendlizni”... Nagy Sándortiéval, az SZMT nőbizottságának veze­tőjével abban a munkabizott­ságban vettem részt, amely a család- és a nők védelmé­ben hozott szociálpolitikai intézkedések tapasztalatait értékelte és javaslatokat tett , a helyzet javítására, A gyermekgondozási segély igénybevételéről Nagy Sán­dorné a borsodi tapasztala­tokat mondotta el egy nem­rég végzett reprezentatív fel­mérés alapján. Egj'ben java­solta: érdemes lenne orszá­gosán közvélemény-kutatási tartani és a távlatokban fog­lalkozni bizonyos módosítás kérdéseivel, hiszen manap­ság kis keresetű nők veszik igénybe a hároméves szabad­ságot. Amikor a, tudósítást irtani, még a 'tanácskozás és -a vita', valamint a nőmozgalom or­szágos vezetőinek újjávátasz- tása volt napirenden. Ami kicsendült- valamennyi bor­sodi meghívottal a szünetek­ben folytatott .beszélgetésből: a következő időszakra szá­mos ötletet, jó módszereket, hasznos tapasztalatokat — és nem utolsósorban az egész társadalom nevében kije jel­zett, további „jó hozzáállás” ígéretét viszik haza tar­solyukban. Gyárfás Katalin líÍTtyiLÁGHIRADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom