Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-09 / 238. szám
ESZAK-MAGYÁRQRSZAG 4 1971. október 9., szombat Műszaki propaganda a népművelésben A Íflí.ínijl/nj tudományos fejlődés, az ' etilül»«1 ember életét mindenhol körülvevő technika mind több műszaki ismeretet követel meg mindenkitől. Szükséges a műszaki ismeretek fejlődése, hogy általános műveltségben követni tudjuk mindennapjainkat:, és természetesen szükséges, bizonyos munkakörökben, hpgy 'lépést tudjunk tartani a munkánk során adódó teendőkkel, a gyorsuló életben jelentkező íel- a da tokkal. Mindezek felismerése indította a közművelődés országos irányítóit arra, hogy a népművelés fogalomkörét a korhoz alkal- mazkodóan kibővítve, a technikai-műszaki ismeretterjesztés arányának növekedését szorgalmazzák. ’ A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ mint megyei módszertani intézmény munkatársai < a közelmúltban fel-/ mérték a termelési propagandatevékenység helyzetét megyénk művelődési intézményeiben. Járásról járásra, községről községre, a művelődési intézményekben járva mérték fel: hol, miként értelmezik ezt a feladatot, milyen ismeretterjesztési, vagy szakköri, s egyéb formában igyekeznek termelési, műszaki, technikai ismereteket adni. illetve e munkát a népművelés szerves részévé tenni. Részletes, .elemező vizsgálatuk eredményét 'nagyszabású tanulmányban tették közzé a Borsod megyei Népművelési Tájékoztató múlt havi számában. A teljes anyag ismertetésére itt nincs módunk, pusztán a következtetéseket, illetve a vizsgálódás tanulságait ismertethetjük. .................. B orsod megyében a városi, és járási művelődési házak, valamint a nagyközségeit terveiben mindenütt szerepel a termelés népművelési eszközökkel történő segítése. A terület gazdasági profiljának megfelelően, a műszaki, technikai, illetve mezőgazdasagi propagandamunka kapott nagyobb hangsúlyt. Sajnos, a termelést segítő pépműve- • lési munkát erősen befolyásolja, hogy Borsodban nagyon sok az olyan kisközség, ahol a közművelődós feltételei merőben mostohák, s össze sem hasonlíthatók a nagyabb településeikével. Sok községben az egyedi előadások jelentik a műszaki és mezőgazdasági ismeretterjesztés egyedüli formáit, amelyek egymástól teljesen elszigetelt témájúak, vagy az általánosság szintjén állnak. A felmérést végző művelődési központi munkatársak vér leménye szerint, — s ezt mi, a lap nyilvánossága előtt csak aláhúzni tudjuk , sokkal hasznosabb lenne, ha évente egy-egy, néhány előadásból álló tematikus sorozatot Indítanának, amelyek bizonyos rétegek érdeklődésének, igényeinek jobban megfelel- , nek, s így eredményesebbek is. A termelési, műszaki, techninui n/A'Jí U kai ismeretterjesztés legjobb, leghatékonyabb formáinak a szakkörök bizonyulnak. Százszázalékos növekedés tapasztalható az elmúlt öt év alatt, a természettudományi és terfnelési profilú, szakköröknél és kluboknál, viszont a megye nagyságához viszonyítva még így is kevés az ilyen egyesülések száma. Gyorsabb fejlődésüket a helyiség, a felszerelés, és az anyaghiányból fakadó gondok megszüntetése szorgalmazhatná. Hagyománynak számit már többfelé az olyan jellegű kulturális hetek, illetve hónapok'1 szervezése, amelyek műszaki, mezőgazdasági, vagy egyéb termelési ‘profilt nyernek. Ezek abban az esetben hasznosak, ha az éves munkába Szervesen illeszkednek és nem néhány kiemelkedő rendezvénnyel rövid időre összesűrítve próbálják az egész évi munkát »helyettesíteni, . illetve pótolni. Jónak ítélhetők azok a kezdeményezések, amikor az üzemek dolgozói előadásokon, kiállításokon, egyéb alkalmakkor megismerkedhetnek egymás munkájával, a lakosság pedig az „üzemi nyílt napok” keretében figyelheti 'meg a termelést, a technológiát. Ugyancsak célszerűek az országos kiállításokra szervezett tapasztalatcsere-látogatások, ha azok valóban a ■ műszaki-termelési ' érdeklődést szolgálják és nem ürügyül használják fel egyszerű kirándulásra. A szakirodalom jgen jelentős helyet foglal el a természettudományi é,s termelési ismeretek terjesztésében és ezért fontos, hogy a közművelődési intézmények mindenkor támaszkodjanak a könyvtárakra, szóró» sabb. legyen a kapcsolat, s a könyvtár segítségét mind a szakkönyvek kölcsönzésében, mind kiállítások és a szakírókkal való találkozók szervezésében vegyék igénybe. Nem használják ki eléggé a műszaki termelési propagandában a tömegkommunikációs eszközök ilyen jellegű Ismeretterjesztő műsorait, holott például a filmek szerepét, sokkal jobban lehetne hasznosítani. Az is kívánatos, hogy a termelőüzemek több segítséget nyújtsanak a termelési-műszaki kul-' túrát szorgalmazó népművelési tevékenységhez. > . k mell v/'ileil a különböző népművelési tt munka tervekben és azok megvalósulásában még sok az általánosság. Különösen,káros, hogy nem tűnik ki például a programokból, milyen rendezvényt kinek a részére akarnak megrendezni. A fejlődés azonban így is jelentős, és ez az egész megyét átfogó fejlődés bizonyára nagy lendületet ad majd a borsodi műszaki termelési propaganda-tevékenységnek. (bin) Szakmunkásképzés aDIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyár fontos • feladatának tekinti a szakmunkásképzést. A MüM- tanintézetekkel közösen mint- fegy 300—400 szakmunkást képeznek ki. Ez a létszám biztosítja a vállalat szakmunkás-utánpótlását. Á gépgyár KlSZ-bizottsá- ga több alkalommal napirendre tűzte a szakmunkás- tanuló fiatalok helyzetét, részletesen vizsgálta a munkássá válás folyamatát,, a fluktuáció okait, valamint a sza km unkástan ülők 'politi ka 1 nevelését. A vizsgálatok eredményeként a vállalat intézkedéseket hozott' a III. , éves szakmunkástanulók teljesítménybérben való foglalkoztatásáról, az Ijnólló foglalkoztatás bevezetéséről, a társadalmi ösztöndíj adományozásáról. Felülvizsgálták a fiatal szakmunkások ösztönzőbb bérezésének lehetőségeit is. A 100. sz. intézettel szocialista szerződést kötöttek, mely a kapcsolatok kiszélesítését, az oktatás reformjának vállalati végrehaj- ’ tását segítené.' Az üzemi tanulóképzés helyzete A fiatal szakmunkásokkal szemben támasztott fokozottabb követelmények • miatt fokozatosan megváltozik a szakmunkásképzés jelenlegi szerkezete, és változások következnek be a tartalmi kérdésekben is. Az alap- és az alapszakmai képzés továbbra is az iskolai, vagy az üzemi tanműhelyek feladata. A speciális képzési időszakban a fiatalok olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol az üzemi technológiái ismeretek megszerzésén kívül a termelő jellegű foglalkoztatásra is felkészülnek. A vállalat határozatot ho-. zott a XII. éves szakmunkásjogügyi ’ csoporthoz gyors-gépírót alkalmaz a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, Miskolc, Állomás u. 1. Jelentkezés a jogügyi »csoportnál. Nem kívánunk beavatkozni Érettségizett, ífyákorloit ífyors- és qépírónőt felveszünk ’ Jelentkezés: az Állami Biztosító szerencsi járási fiókjánál. Vegyipari és gépipart technikusokat sárospataki üzemünkben, bányaipari TECHNIKUSOKAT hejőszalontai üzemünkbe FELVESZÜNK. Jelentkezés: B.-A.-Z.megyei Építőanyagipari V.j Miskolc, Győri kapu 23. Tliki, SoLA aláírásával lüDlí ldHO levelet kaptunk a miskolci Kun Béla utca 144. számú ház lakóitól, amelyben arra kérnek minket, avatkozzunk be, ’hogy egy, a szomszédukban megkezdett . játszótér építése abbamaradjon. Sajnos-, nem tudunk, s nem is akarunk eleget tenni az aláírók kérésének. Már csak azért sem, hiszen nem is egy alkalommal magunk is arról cikkeztünk, milyen nehéz a bérházban élő gyermekek helyzete, milyen kevés a jól felszerelt játszótér Miskolcon, milyen nagy gond, hogy. a nagyobbaknak szinte semmi szórakozási lehetőségük nincs, ha már kinőttek a homokozóból. Mi magunk sürgettük és sürgetjük ma is, hogy több legyen a városban a zöldterület, több legyen a gyermekjátszótér, s hogy azokat rendben tartsák. Bírálat helyett örömmel üdvözöljük a KlSZ-bizottság kezdeményezését, hogy KISZ-védnökséggel három új játszótér építését kezdték meg a városban. Az egyik éppen a Kun Béla—Pétneházi . utca sarki, a másik a martintelepi, a harmadik az Örs utca—Miklós utca sarki. A . készülő játszóterekhez a városi tanács biztosítja az anyagot, felszerelést, a műm kát pedig fiatalok végzik el, eppen a Fiatalok Miskolcért, Miskolc a fiatalokért mozgalomban. Az az érzésünk, a levél aláíróinak aligha vannak kiskorú gyermekeik, mert ha egyáltalán gyermekeik lennének, nem viseltetnének már eleve rosszindulattal a mai fiatalokkal szemben. A levélben ugyanis többek között ez áll: „Ez a sportpálya az itt lakú sqk-sok becsületes dolgozó hmber nyugalmát veszélyez- tetné, akik a napi fáradságos és felelősségteljes munka után szeretnének otthonukban nyugodtan pihenni, nem pedig az ordítozást. és a trágár megjegyzéseket akarva- akaratlan hallgatni...” Már elnézést k|ppen az ott lakó becsületes dolgozó szülők gyermekeinek nevében is ezért az eleve rosz- szat feltételező megállapításért.; Miért biztos az, hogy a kislabdapályán játszó és tollaslabdázó gyerekek az ott lakó felnőttek fülét és erkölcsi ízlését sértő megjegyzéseket fognak tenni? De folytassuk az idézetet: „Felvetődik annak a kérdése is. hogy a lakások közelsége miatt a betört ablakokat ki fogja majd annak idején megfizetni? * Azóta a labdapálya mére-. tét kisebbre vették, hogy a pálya és a ház között elférjen egy fasor. Különben meg_ gondolandó lehet esetleg az, hogy ugyanolyan dróthálókerítés kerüljön ide is, mint amilyet a pályának az üt felé eső részére terveznek. Levélíróink tanácsot is adnak : '' „Tájékoztatásul közöljük, hogy a tiérházterület szomszédságában mintegy 20—30 méterre a felépült garázsok mellett nagyméretű kihasználatlan terület van...” Erre, csak azt tudjuk mondani, hogy ez a tanács nem a legjobb megoldást javasolja, hiszed akkor a gyerekeknek a város egyik legforgalmasabb útján, a Kim Béla utcán kellene átjárniuk a -játszótérre. Ez olyan balesetveszélyes lenne, hogy mi nem tudnánk jó szívvel ajánlani. | \í*ííléimfmiI csak annyit. T kedves levélíróink, gondolják meg, hogy nem olyan könnyű ebben a forgalmas, szűk város- ; ban a gyermekek , élete sem. | A játékra, mozgásra, még ! hangos kiab/ülásáikna is teret I kell adnunk, s éppen mivel I szűkek a lehetőségeink, ott, ) ahol erre egy kis hely- is kínálkozik. Próbálják ezt megérteni! Mi pedig további aktivitásra buzdítjuk a KISZ- | eseket, hiszen jó ügyért tevékenykednek; még akkor is, j ha olykor vitázniuk keli j azokkal a felnőttekkel, aki!-: elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok, sőt, . még gyerekek is. Adamovics Ilona í tanulók önálló foglalkoztatására, és intézkedett a hiányzó üzemi kapacitás betöltéséin 1 szakmu nkás tan utókkal. A cél az, hogy a fiatalok már a tanulóidő utolsó évében szorosabb kapcsolatba lépjenek a termelő gyáregységekkel, megismerjék munkahelyeiket, beilleszkedjenek az üzemek kollektíváiba, ezáltal csökkenjenek a munka kezdeti szakaszának nehézségei. A tanulói: üzemben elért teljesítménye támpontot ad a felkészülésre, a foglalkoztatásra vonatkozóan is. A írni mű helyi képzés problémái ' A vállalati szakmunkásigény kielégítéséhez szükség . van a gyakorlati oktatás feltételeinek maximális biztosítására. Fejleszteni kell a tanműhely gépparkját az igényeket ki nem elégítő gépek selejtezésével, valamint új, a szakmacsoportok megváltozott jellege alapján szükségessé vált, de eddig a tanműhelyben még nem alkalmazott gépek elhelyezésével. A mérőeszközök kezelésének begyakoroltatását segítő mérőszobát alakítanak ki. A fejlesztés célkitűzései elvetik azt a régi szemléletet, amely szerint a tanulók képzésére csak nélkülözhető, használt, korszerűtlen munkaeszközöket biztosítanak. Nevelés, politikai • tudatformálás A tanműhelyi KiSZ-tevé- kenység az elmúlt évek so~ . rán egyre magasabb szintű lett. Szervezett formában folyik a szakmunkástanulók politikai oktatása, a szakma kiváló tanulója verseny és a KISZ-akcióprogram szerint történik - a rendezvények .lebonyolítása. Ilyenek a fel- szabadulási emléktúra, a di- ákparlamenti ülésen való részvétel, bajnokságok . és sportrendezvények. » Á szakmunkástanulók szervezeti hovatartozása is rendeződött! Á ‘ TIT. éves szakmunkástanulók az üzemek KISZ-alapszervezeteiben végeznek KISZ-munkát, a -fiatalabbak pedig az iparitanu- ló-tanács közvetlen irányításával. Fontos szempont marad továbbra is, hogy a fiatalokat elsősorban tanulmányi munkájuk, az eredményes felkészülés céljainak megfelelően mozgósítsák. Csúcsvezetőséget választottak a kórházi KISZ-esek A miskolci Egyesített Kórházak ' K {S Z-s zer veze tő né 1 pénteken zajlott le a csúcs- vezetőséget választó küldött- értekezlet. A Szentpéleri kapui kórház kultúrtermében rendezett értekezleten a kórházi alapszervezetek több mint 70 küldötte vett részt. Gaál Lenke, az egészség- ügyi KISZ~bizo+tság megbízott titkára számolt be a KISZ Vili kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, s a kongresszus óta éltéit; időszak alatt végzett KISZ- munkáról. A KlSZ-oktatás- ról beszélt elsőként a megbízott KISZ-titkár, Lényeges javulás — mondotta —, hogy az idén minden alapszervezetnél indul önálló politikai oktatás. Hangsúlyozta, hogy minden vezetőnek arra kel] törekednie, hogy egyre vonzóbb legyen a KISZ-élel. A vezetők mindenkor vegyék figyelembe a tagság javaslatait, ötleteit. A fiatalok szabad idejének hasznos kihasználásáért is sokat tehet az 'alapszervezet. Néhány helyen már tettek lépéseket ennek érdekében. A KÖJÁL KISZ-alapszerve_ zeténél például gyakran rendeznek klubesteket, s port- rendezvényeket. Az egészség- ügyi szakiskola KISZ-esei ezüst érmet nyertek az országos sportbajnokságon, ugyanitt hagyományossá válT. tak a tanulmányi és a szavalóversenyek. A tüdőgyógyintézet és a Semmelweis kórház KISZ-fiataljai a társadalmi munkában tűntek ki. Több alapszervezet kapcsolódott be a „Fiatalok Mis- kolcért, Miskolc a fiatalokért” mozgalomba is. A továbbiakban a szervezeti szabályzat módosításáról és a KISZ ICB kongresszusi leveléről hangzott el vitaindító előadás, amelyet több hozzászólás követett. Ezután került sor az egészségügyi KlSZ-bizottság, illetve a városi küldöttértekezlet részvevőinek megválasztására. Értesítés. Értesítjük az alább - felsorolt utcákban lakó fogyasztóinkat, hogy az áramszolgáltatást 1971. október 11-én 7 .órától 15 óráig, fenntartási munkálatok miatt szüneteltetni lógjuk Ságvári, Gyula, Opren- dek, Báthori, Rácz Á. u. és Győri, kapu 100—120. sz. között, EMASZ III. sz. kirend. Elati használt és új JUTA és PAMUT olcsón és nagy mennyiségben. Árra, minőségre, méretre, mennyiségre részletes felvilágosítást ad bármelyik. cukorgyár, vagy a Cukoripari Vállalatok Gazdasági Irodája, Budapest. Telefon: 832-500.
