Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

1971. október 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 IMövetni kell a beruházások hatékonyságát Ék megyei pártbizottság mbs tg V r is m m f m uiesenek vitafa Mint az Észak-Magyaror- szág tegnap számában közöl­tük : szeptember 29-én, szer­dán kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. Napi­renden a megyei beruházások egyensúlyi helyzete szerepeli. Fegyelmezettebb. leikiissnrrc(csel)h m u »Lát Az írásos anyag és a szó­beli kiegészítés lelett a párt- bizottsági ülés részvevői .igen aktív, konstruktív vitát foly­tattak. Elsőnek Körtvélyes István, a BVK igazgatója kért szót. A BVK-ban folyó beruházások helyzetéről a kö­vetkezőket mondotta: A BVK 1960-tól 1971-ig összesen 5,5 milliárd forint értékű beru­házást, gyárépítést bonyolí­tott le. Ez a nagy összeg 5 nagyobb és 1 kisebb beruhá­zás között oszlott meg; eltérő technológiákat vezettek be, berendezéseket építettek, legtöbb esetben vállalva az úttörő szerepet is. Az így összesen megvalósított 6 be­ruházás közül négynél a ter­vezetthez képest költségmeg­takarítást értek el, ami a nagyvolumenű beruházások­nál ritka eredmény. Ám, ke­vésbé kedvező a helyzet — mondotta —, ha a beruházá­sok átfutási idejét vizsgáljuk. Rendkívül nagyok az előké­szítési idők, beleértve a ter­vezést is, és ugyancsak indo­kolatlanul hosszúak a kivite­lezési idők. Az első szűk ke­resztmetszet, vagy egyensúly- hiány az építőiparban mutat­kozik — beleértve az építő­anyaggyártást és a kivitele­zést egyaránt. Körtvélyes Ist­ván a továbbiakban példák­kal illusztrálta a most folyó beruházások kivitelezési ne­hézségeit, összefüggést keres­ve az okok és az okozatok között. Hangsúlyozta: érde­keltté kell tenni a tervező­ket a beruházási költségek csökkentésében. Ugyanakkor intenzívebben kell végrehaj­tani a kormány által meghir­detett könnyűszerkezetes programot, hogy az már a IV. ötéves terv folyamán is érez­tesse hatását beruházásaink­nál. Dr. Havasi Béla, Miskolc város Pártbizottságának első titkára elmondotta felszólalá­sában, hogy Miskolcon a III. ötéves terv során az összes beruházások mintegy 6 milli­árd forintot tettek ki. A IV. ötéves terv idejére 12—13 milliárd forintot terveznek beruházásokra. Ugyanakkor megyénk az elmúlt középtávú tervekben mintegy 28 milli­árd forint értékű új beruhá­zással gazdagodott, most 45 milliárd értékű beruházást irányoztak elő. melynek csak­nem fele építőipari jellegű. Fejlesztéseinkre az a jellem­ző,^ hogy új. korszerű terme­lési technológiát alapoznak meg: hogy összehasonlíthatat­lanul magasabb színvonalú és felszereltségű létesítmé­nyeket. üzem fket lakásodat, üzletházakat. kórházakat. . gyermekintézményeket stb. hozunk létre Úgy is mond­hatnánk tehát hoev a mi be­ruházási cond iáink a saját magunk által diktált ütem­hez kénest ielentenek son- dot Am. ez nem ielentheti és nem i; ic'mti a valóságos ak?-’ "''.ok feltárásának és megszüntetések igényéről va­ló lemondást — mondotta. — Feladatainkat ketté kell vá­lasztani például abban az ér­telemben. hogy melyek azok ameh-ekhe? idő. oénz szüksé­ges 's müvek azok. ame­lyekre csupán más szemlélet, racionálisabb gondolkodás és irányítás. fegyelmezettebb, lelkiismeretesebb munka is elégséges lenn­\ beruházásokért érzett ei kölesi politikai felelősséget hangsúlyozta hm! Gyula, a Szerencs járási Pártbizottság első titkára is, aid a követ­kezőket mondotta: fokozott erkölcsi felelősséget kell tá- masztam a vezetés minden szintjén dolgozó kommunista és nem kommunista gazdasá­gi vezetővel szemben munka­köri kötelezettségének jó tel­jesítéséért, az állami és vál­lalati érdek összhangjának szocialista elveken nyugvó megteremtéséért. A felszólaló példákkal illusztrálva foglal­kozott az építőipar munka­erő-ellátottsági helyzetével, munkafegyelmével, a munka szervezettségével, a gazdasá­gi szabályozóknak a beruhá­zások megvalósítására gyako­rolt hatásával. Újabban az építőipari vál­lalatok és a sajtó is gyakran hivatkozik a gépesítettségi háttér hiányára, mint olyan tényezőre, amely nagyban hátráltatja a beruházások építési határidejének betartá­sát — mondotta felszólalása elején dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója. — A hivatkozásoknak a gyakorla­ti életből merített tapasztala­tok szerint _ jelentős alapja van : az építőipar további gé­pesítése az egyik legfonto­sabb feltétele a beruházások meggyorsításának, de van en­nek egy másik oldala is: ha az építőipar szervezettsége, irányítási színvonala megfe­lelő, úgy a gépesítettség mai állása mellett is tartani lehet a határidőket., a költségeket. Példaként a Lenin Kohászati Művek építkezéseit hozta fel és kifejtette: az ott szerzett tapasztalatok alapján az I, KM-bori jó véleménnyel vannak a náluk dolgozó épí­tőipari vállalatok munkájáról. Eddig még valamennyi nagy beruházás határidőre, s a tervezett költséggel épült meg a diósgyőri gyárban, de nem egyértelműen pozitív a kép, ha a most folyó építkezé­sek költségkihatásait vizsgál­juk. Csalt egy példa: amíg égy 100 forint értékű gép be­szerelése egy betonalapba 1968-ban 8 forintba került ina ugyanazért 25 forintot Ítéli kifizetni, a villamos sze­reléseknél még ennél is na- gyobb a költségfelfutás. A költségemelkedések az LKM finomhengerműve esetében például 123 millió forint több letkiadást jelentenek. Nagyobb hatáskör, nagyobb felelőssé« Kapás Pál, a Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdasági Bor­kombinát vezérigazgatója a mezőgazdasági beruházások helyzetével foglalkozva el­mondotta: a mostani terv­időszakban nő a mezőgazda- sági beruházások építésigé- n-ve. mert a nagyüzemekben sok, rövid élettartamra terve­zett létesítményt kell újjal kicserélni, és a háztáji gáz- d asá gok álla tállományának folyamatos csökkenése miatt a nagyüzemekben újakkal kell pótolni a kiesó férő­helyeket. Számolnunk kel] a mezőgazdasági gépberuházá­sok növekedésével és a meg­levő géppark fokozatos lecse­rélésével. A beruházási poli­tika fontos és a korábbi öt­éves tervek készítésétől eltérő problémája annak célszerű szabályozásé, milyen hányad feleit döntsön központilag az állam és mekkora hányad fe­lett a vállalatok A gazdasá­gi mechanizmus közgazdasági szabályozói ugyanis nem te­hetik lehetővé a mai beruhá­zási rendszer alapvető meg­változtatását. a vállalati pénz- ''Írások növelését, ugyanak­vó' igénylik a beruházási po­litika és az egész rendszer finomítását Di. Pusztai Béla, a megyei hinaus elnökhelyettese hang­súlyozta Borsodban fokozot- 'an éreztük és érezzük a be­ruházási piac feszültségét. Az okok egyike, hogy megyénk­ben az ellátási szint — jó ivóvízben, szennyvízcsatorná­ban, a 10 ezer lakosra jutó gyógyintézeti ágyak számá- ban, a 100 bölcsődéskorúra jutó bölcsődei férőhelyek szá­mában, az óvodai ellátottság­ban stb. — rosszabb az orszá­gos átlagnál. A beruházásban reszt vevő szervek magatar- tasabaii tapasztalható ugyan a nagyobb önállóság, de a hatáskörök bővülése nem mindig jár együtt a nagyobb felelősséggel; nem érvényesül következetesen az az elv. hogy minden fejlesztés meg­határozója a valóságos pénz­forrás. így eshet meg, hogy esetenként olyan kötelezett­ség-vállalásra is sor kerül, melynek fedezete nincs bizto­sítva a költségvetésben. A megyei tanács elnökhelyette­se a továbbiakban foglalko­zott az építőipari kapacitás növelésének kérdésével, a megyében folyó lakásépítke­zések helyzetével, s a feszült­ségek feloldására tett intéz­kedésekkel. Siir«ös incisolöást igényel Huszár Andor, a Tiszai Ve- gyikombinát igazgatója a napirencjcp szereplő témával kapcsolatosan elmondotta: azok a problémák és ellent­mondások, amelyek a beru­házások területén fennállnak nem újkeletűek; azok nép­gazdaságunk fejlődésének kü­lönböző időszakaiban — elté- rő élességgel és módon fel­vetődve — mindig is kísérő jelenségek voltak. Az a kö- rulmeny, hogy ezek Az utób­bi időben különösen erőtelje­sen, sürgős megoldást igény­lőén vetődtek fel, az új gaz­dasági mechanizmus egyik eredményeként és nem nega­tívumaként fogható fel Ugyanis a vállalati önállóság növekedése többek között azt is eredményezte, hogy a vál­lalatoknak kell viselniük a beruházási döntések követ­kezményeit., beleértve a be­ruházások elhúzódásából s a költségtúllépésekből eredő valamennyi kedvezőtlen anyagi, sőt, erkölcsi konzek­venciát akkor is, ha egyedi nagyberuházásról van szó, te­hát a döntések alapvetően vállalati szférán kívüliek, esetleg még az „ómechaniz­mus” idején születtek. A to­vábbiakban foglalkozott a be- ™Wzási piac kereslet-kínálat oldalával, az Olefin-program megvalósításával összefüggő kérdésekkel. Kinstrátív határozat Vincze Géza, a BÁÉV ve­zérigazgatója kifejtette- az utóbbi években az építőipar a legdinamikusabban fejlődő iparágak egyike, ennek elle­nere a piaci feszültség válto­zatlanul fennáll. Vállalatuk azonban, miként eddig, ez- után is mindent megtesz, hogy a nagy ütemű kapaci- lasfejlesztéssel meg tudjon birkózni az új iparosított la­kásépítési technológia meny- nyiségi, minőségi, tárgyi és szubjektív követel műnyelvei — mondotta. A beruházások ózdi tapasz- talataival foglalkozott Fürjes amil, az Ózdi Kohászati Üze­mek vezérigazgató-helvettese kiéin elve a megkezdett épít­kezések befejezésének fontos­ságát. Nagy figyelemmel hall­gattak a pártbizottsági ülés részvevői Bónus Rókusnalc. a Magyar Nemzeti Bank me- gyei igazgatójának felszólalá­sát,_ aki a beruházások terve­zésének. bonyolításának pénz­ügyi tapasztalatait, összefüg­géseit vizsgálta. Kerepesi Fe­renc, a Miskolci Tervező Vál- alat igazgatója a tervezői munka felelősségéről szólott Gacsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója ki­fejtette; a vállalatoknál, az iparban és a mezőgazdaság- ban a fejlesztéssel, azon be­f«Kiilib,er|U1hilzásC)kkal sokkal többet kell foglalkozni, és eh- hez megfelelő szellemi kapa­citást kell biztosítani. Majd arról szólott: mielőtt a Gaz­dasági Bizottság és a kor­mány által is kiemelt beru­házásokat megkezdenék szükséges, hogy minden félté- telt biztosítsanak a tervezett határidőre történő megvalósí- tusához. A vita következő résztvevője Kádár László. a beruházási bank igazgatója S,akl, ? Politikai jellegű állásfoglalások és cselekvé­sek fontosságát is hangsú­lyozta a beruházási tevé- kenyseggel kapcsolatban, jelentősege van annak mondotta —, milyen politi­kai légkört tudunk terem te- ?nily?n Szegben dolgo­S45rházások meeva­* Mim tudósításunk elején jeleztük: a pártbizottsági ülés több órás vitája mindvégig igen aktív, konstruktív jel- le?u volt. A felszólalók — '.cent a vitában részvevő Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára is kifejtette — nagy politikai felelősséggel szóltak, s állásfoglalásaikkal, véleményükkel a beruházások hatékonyságát segítő, fontos megyei határozat született. A beruházások hatékony­ságának alakulása és a beru- hzási egyensúly hiánya a gazdasági fejlődésre gyako­rolt jelentős hatása miatt egyúttal politikai kérdés is. A legfontosabb feladat ezért olyan politikai légkör kiala­kítása — állapítja meg töb­bek között a szerdai, megyei pártbizottsági ülésen elfoga­dott határozat —, amely ele­ve nem tűri a lazaságot, a pazarlást, a helyi érdekeknek az össztársadalmi érdekek fö­lé helyezését. A követelmé­nyek mércéjét — különösen a kommunista gazdasági ve­zetőkkel szemben — ezért magasabbra kell emelni; döntéseik során a szűkebb vállalati érdekeken felül­emelkedve az össztársadalmi érdekeket is vegyék figye­lembe. A megyei párt- és állami szervek, továbbá a vállala­tok és szövetkezetek gazda­sági vezetői, párt- és tömeg­szervezetei számára feladat­ként fogalmazódott meg, fo. lyamatosan figyeljék a be­ruházásokkal kapcsolatos po­litikai követelményeket, azt; a beruházások előkészítési és megvalósítási szakaszában ezek hogyan érvényesülnek. A népgazdasági egyensúlyt veszélyeztető és a tervet meghaladó erőforrások meg­szerzésére irányúló törekvé­seket minden szinten vissza- kell szorítani. Meg kell aka­dályozni a rendelkezésre ál­ló erőforrásokat meghaladó beruházási célok kitűzését, kezdésüknek és megvalósítá­suknak szorgalmazását, s a kivitelezői kapacitások elap- rózására irányuló törekvése­ket. Fel kell lépni a pazarló, luxus jellegű, vagy az adott lehetőségekhez képest költsé­ges megoldásokkal szemben. Az elfogadott határozat­ban olyan igény is megfogal­mazódott. hogy folyamatos tájékoztatást kell adni a la­kosságnak a tervben szerep­lő és megvalósítás alatt álló beruházásokról, azok jelentő­ségéről. A tervekben szerep­lő új beruházások megvalósí­tásának időpontjáról azon­ban nem szabad a közvéle­mény előtt előre, olyan köte­lezettséget vállalni, amelyek nehéz helyzetek, vagy kész tények éllé állítják a döntési hozó szerveket. Szűnjenek we» a beruházási feszii Itségek A megyei párt- és állami vezető szervekre, testületek­re háruló feladatok között leszögezi a határozat: az adott évi befejezésre és kez- i désére tervezett beruházások . helyzetét évente legalább egy 1 alkalommal, vb-szinten kell ÓRIÁS DARUK Szabad szombatokon és vasárnap a szénosztályozó nem üzemel. E napokon a hőerőmű több hétre elegendő széntarialékából, két hatalmas daru segítségével biztosítják a kazá­nok folyamatos működését Foto: Gallyas Béla megtárgyalni. Hassanak oda: a beruházási feszültséget nö­velő tendenciák megszűnje­nek, ösztönözzék az építőipa­ri kapacitás bővítésére irá­nyúló törekvéseket. Az épí­tőipari szakmunkás- és mű­szaki káderek képzésének szélesítését az ahhoz szüksé­ges feltételek megteremtésé­re irányuló törekvések támo­gatása révén is szolgalmaz- ni kell. A megyei területfejlesztési célkitűzések kidolgozásánál a népgazdasági érdekekkel való összhangon kívül a le­hetőségekkel való összhan­got is fokozottabban kell vizsgálni ás érvényesíteni. Kimondja a határozat: po­litikai ellenőrző munkával is biztosítani kell, hogy a ta­nácsok a népgazdasági terv­ben^ biztosított pénzügyi le­hetőségek betartásával tel­jesítsék az előirányzott vá­ros- és lakásépítési feladato­kat. A Leninváros térségé­ben megvalósuló nagy beru­házásokkal kapcsolatban fel­hívja a figyelmet az erőfor­rások nagyfokú koncentrá­ciójára. A bankok és ellenőrző szervek feladataival foglal­kozva a határozat leszögezi: a bankok, mindenekelőtt a beruházások döntéselőkészí­tési munkafázisában, az ed­digieknél következetesebben vegyék figyelembe az egyen­súlyi szempontokat, s a be­ruházási folyamatot elemez­ve törekedjenek az egyen­súly megbontására irányuló tendenciák feltárására. A bankok és az egyéb ellenőr­ző szervek (népi ellenőrzés, döntőbizottság) a beruházási folyamat ellenőrzésének gya­korlatát az eddigieknél kö­vetkezetesebben, határozot­tabban végezve, adott esetek­ben a felelősségre vonás kér­dését is felvetve állják út­ját az egyensúlyt megbontó törekvéseknek, függetlenül a szándékok jóhiszeműségétől. Az összes lehetséges és ren­delkezésünkre álló eszközök­kel állják útját a felelőtlen, vagy pazarló gazdálkodást jelentő gyakorlatnak. Segítsenek a pártszervezetek A beruházó, tervező és ki­vitelező szervekkel, valamint pártszervezeteikkel szemben támasztandó legfontosabb követelmények közül fontos a határozat azon része, amely kimondja: a megvaló­sítani tervezett beruházások költségirányzatát és átfutási időt befolyásoló tényezőket a lehető leggondosabban mér­jék fel A meglevő erőforrá­saikat elsősorban a már fo­lyamatban levő beruházások hieggyorsitására koncentrál­ják. s csak azt követően in­dítsanak újabb beruházáso­kat. Kellően elő nem készí­tett beruházások kivitelezésé­hez még akkor se kezdjenek hozzá, ha arra egyébként a jogszabályok, előírások lehe­tőséget nyújtanak Töreked­jenek a 7. egyes beruházási célok több változatban tör­ténő kidolgozására. A fej­lesztési tervekben és a kivi­telezési tervdokumentációk­ban. költségvetésekben meg­felelő tartalékokat irányoz­zanak elő az árak emel­kedésével kapcsolatos több­letköltségek fedezetére. A beruházók növeljék a beru­házások kivitelezésének, sze­relésének műszaki-gazdasági ellenőrzési színvonalát A vállalati, szövetkezeti pártszervek párttaggyűlésen számoltassák be a gazdasági vezetést a beruházások hely­zetéről A pártszervezetek és a szakszervezetek hatékony társadalom ellenőrzéssel so­kat tehetnek a beruházási fe­gyelem megszilárdításáért, a vezetés, a munka- és üzem­szervezés tartalékainak fel­tárásáért. a? erők és eszkö­zök ésszerűbb takarékosabb felhasználásáért a mimvsidó iobb k'haszná’á'áó-* ,■ 3 munka feavelem nunka­morál megszilárdításáért — szögezte le többek között az elfogadott határozat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom