Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

19^1.. okt. 31., vasárnap ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 3 K orunk eddigi törté­netének szinte ál­landósult jellemző vonása, hogy a nem­zetközi helyzet konf­liktusokkal terhes. Mindez egy pusztulásra ítélt társa­dalmi-gazdasági. rendszer lé­nyege és kétségbeesett ellen­állása. Éleződik a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus történelmi párharca. A forradalmi vi­lágmozgalom folytatja táma­dását, az imperializmus pedig ellentámadásokkal próbálko­zik. Az imperializmus reakciós és agresszív politikájának legfőbb oka az imperializmus természete. A kapitalizmus új jelenségei fokozzák az imperializmus reakciósságát és agresszivitását, ami szük­ségszerűen kihat az imperi­alista politikára is. Az im­perializmus reakciós és ag­resszív politikája éles ellen­tétben van korunk realitásai­val. Ezért az állandó válság állapotába -került. Korunk átmeneti korszak. Minden átmeneti korszakra jellemző a harc, amelyben nemcsak sikerek vannak, ha­nem kudarcok ■ is. Mindez nem változtat azon az alap­vető tényen, hogy korunk ál­talános . tendenciája a szocia­lizmus térhódítása és' az im­perializmus visszaszorulása. Napjainkban egyre több tény bizonyítja, hogy az im­perializmus újaibb területe­ken is viszaszorulóban van. A szocializmus katonai ere­je felülmúlja az imperializ­musét. Az imperializmus mindinkább elveszíti talaját saját országaiban is. Politi­kájának új módszeréi nem váltak be hosszabb távon, fokozatosan gyengülnek tá­maszai. Az imperialisták megvaló­síthatatlan célokat tűztek ki. Egyre szembetűnőbb a fő el­lentmondás az imperializmus ..erőpolitikája” és az imperia­lizmus reális lehetőségei kö­zött. Átmeneti, helyi, taktikai sikereket éfhetnek el, de mint világrendszer nem vált erősebbé. Befolyási övezete szűkül, gyarmati rendszere teübomlott, fokozódik az osz- tályiharc, kiéleződnek koráb­bi ellentmondásai, újak is keletkeznek. Az imperializmus gyengülő, de még veszélyes erő, képes a társadalmi haladás fékezé­sére, megnehezítésére, a vi­lágbéke fenyegetésére. Bár az a kísérlete, hogy vissza­forgassa a történelem 'kere­két a maga javára, nem si­kerül, önnyugtatásoak nincs helye, nehéz és hosszú harc áll előttünk. A szocialista világforradal­mi folyamat eredményekép­pen az elmúlt fél évszázad­ban gyökeresen megváltozott a világ képe. A szocializmus részaránya a világ területében 1919 óta 10 százalékkal, a vú lág népességében 26,6 száza­lékkal emelkedett. 1919-ben még a hat legnagyobb impe­rialista- államra esett a vi- lág-területének 44 százaléka, a világ népességének 48 szá­zaléka, 1969-ben viszont már csak 9, illetve 15 százaléka. Hia á világ 1917 előtti álla­potából indulunk ki, azt lát­juk, hogy az imperialista hatalmak fél évszázad alatt elvesztették közvetlen ural­mukból földünk területének és . népességének egyaránt tofcflb mint 80 százalékát. A szocializmus fiél évszá­zad alatt 40 százalékot hó­dított el a világ ipari ter­meléséből. Az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme 1950—1968 között 11, míg a kapitalista országoké 5,2 százalék. Erősödött a kapitalista' or­szágokban a múnikás- és kommunista mozgalom. A munkások és alkalmazottak száma mintegy 200 millió, szakszervezeti tag 90 millió, a kommunista párttagok szá­ma 6,6 millió az 1939. évi 1,7 ■millióival szemben. A modern kapitalizmus alkalmazkodik a vi­lágban kialakult új helyzethez. A ki­zsákmányolás és el­nyomás leplezettebb formái­ra’ törekednék, hogy eszmei és politikai befolyásuk alatt tarthassák a tömegeket. Az új feltételekhez való alkal­mazkodás nem jelenti a ka­pitalizmusnak, mint rendszer­nek stabilizálódását, általá­nos válsága tovább .mélyül. A megváltozott erőviszo­nyok alapján növekszik a feszültség az imperialista tá­borban, s ezt a szocialista, az új független országok rová­sára kívánják levezetni. A kapitalista hatalmak — nö­vekvő ellentéteik ellenére is — igyekeznek egyesíteni erő­feszítéseiket, hogy fenntart- - sá'k és megszilárdítsák az el­nyomás rendszerét, visszasze­rezzék elveszített pozícióikat. A világimperializmus még sohasem kényszerült rá any- nyira a közös cselekvésre, mint ma. Mindaz, ami az imperializ- ’ mus lényege és természete, kifejezésre jut az amerikai imperializmus világpolitikai irányvonalában és doktrínái­ban. Lehetőségeinek zenitjén azonban már rég túljutott. A problémák sokaságával találja szembe magát. A „tűzoltó-akciók” sorozatát in­dította meg, keresi azt a láncszemet, amellyel irányt adhatna az eseményeik ala­kulásának: Illúziókat fűz a kínai kapcsolatok helyreállí­tásához, abban reménykedve, hogy így nyomást tud gya-' korolmi a Szovjetunióra, a szocialista országokra. Nem kerülheti el a súlyos meg­rázkódtatásokat: ebbeli szán- dókáiban sem. A szocializmus .nemzetközi pozícióinak megszilárdulását tapasztalva az imperializmus a szocialista világrendszer egységét igyekszik gyengí­teni A stratégia lényege az' antikommunizmus. Á kom- munista-ellenesség jegyében száll szembe mindennel, ami forradalmi, haladó. Az anti- kammunizimius aktivizálódása reagálás arra, hogy az erő­viszonyok a szocializmus és a béke híveinek javára to­lódtak el. A- katonai akciókon kívül „lélektani hadviselést” foly­tatnak. Az Egyesült Álla­mokban 120 kutatóközpont foglalkozik ezzel. A kapita­lista világban több mint 100 rádióállomás íolytat rágalom- hadjáratot a szocializmus el­len. A „hídépítés” a szocia­lista országok dezintegrálását szolgálja. A kommunista pár­tokat igyekeznek bomlasz­tani, szembeállítani a töme- . gélekéi. Az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben alkalmaz­zák a szociális manőverezés politikáját, felhasználják a demagógiát, a burzsoá refor­mizmus eszközeit, az oppor­tunizmus- ideológiáját, politi­káját. Mindez a burzsoá ideo­lógia válságát is jelenti. Az imperialista politika taktikai változását nem sza­bad lebecsülni. A szocializ­mus elleni harcban egyre in­kább előtérbe helyezik a „fi­nomabb” módszereket és for­mákat, Korántsem mondanak le nyílt, erőszakos módsze­reikről, ezt bizonyítják a végrehajtott puccsok, az in­dokínai háború, számos la­tin-amerikai kormány meg­döntése. A militarizálás növeli a tö­megek terheit, hatalmas ösz- szeget von el a szociális fel­adatok megvalósításától, -és végletesen eltorzítja a kapi­talista társadalmat. Óriási hadsereget tartanak fenn. A NATO, a CENTO, a SEATO erőinek létszáma meghaladja a 7 milliót. Az imperializmus katonai kiadásainak döntő része az Egyesült Államokra esik. A militarizálás magas foíka azt is mutatja, hogy a tudományos kutatás jelentős ! része katonai jellegű. Az imperializmus ma már . a nemzetközi élet egyetlen j nagy kérdésének megoldásé- | ra sem képes, külpolitikája reakciós, agresszív termé­szetű, újra és újra megerő­södik a kalandorságra való hajlama. Ä nagy és jelentős kezde­ményezések a szocializmustól és más, haladó erőktől szár­maznak. A szocializmus a kezdeményező 'fél a nemzet­közi helyzet enyhítésében és a vitás kérdések tárgyalásos megoldásában, a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek el­tiltásában, az európai bizton­ság megteremtésének kérdé­sében, a béke védelmében, az indókínai háború és a kö­zel-keleti konfliktus megol­dásában. A bókét és a demokráciát az imperializmus fenyegeti, a szocializmus védelmezi. Ezért a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség vala­mennyi erejének a szocializ­mus köré kell csoportosulnia. A .forradalmi folyamat to­vábbi sikere megköveteli az antiimperialista erők szövet­ségének megerősödését. A- munkásosztálynak, a demok­ratikus és forradalmi erők­nek, a népeiknek egyesülniük kell és közösen fellépniük. A munkásosztálynak és min­den imperialista-ellenes erő­nek jutott osztályrészül az ajgresszor megfékezése, az emberiség megméretése az: imperializmustól. A jelenkorban a viliág- fejlődés fő tenden­ciája az imperializ­mus elleni harc fő forradalmi áramlatai erőinek növekedése, melyek­nek élén a kommunista pár­tok állanak. Ez a fő irány az imperializmus megfékezé­sen keresztül annak meg­semmisítése felé vezet. Meg varrnak tehát a reális lehető­ségek korunk legfontosabb problémáinak megoldásaihoz. Uray Miklós Tavasszal több újharango- di lakos kereste fel szerkesz­tőségünket. A pár éves tele­pülés lakói — Harkányi bá­ró és a többi földbirtokos egykori cselédei, s azok le­származottai — részben az iparban, részben az állami gazdaságban és a tsz-ben dolgoznak. A kultúrál ód ás után sóvárgó 333 fős telepü­lés életét néhány helyi kis­király, „fenegyerek” mérge­zi. A legtöbb panasz Kerék­gyártó Sándornéval, az áfé.sz boltvezetőjével és-a család­jával kapcsolatosan hangzóit, el. A közérdekű' bejelenté­sek nyomán a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségé­vel egyetemben akkor vizs­gálatot is tartottunk. i Meglepő változások Vizsgálatunkkor már az el­ső benyomás is döbbenetes volt. Sötét, elhanyagolt, ,ko- ■ szos, mocskos üzlet, sok rom­lott’áruval — árusítottak ‘itt csempészett dolgokat is —, és durva kiszolgálás. A vevőket sorozatosan megkárosították. Keíékgyártóné akkori beis­merése -szerint a gyorsmér­leg 'példáid négy éve csalt, s a boltvezető ezért minden felelősséget az áfész vezetői­re hárított. Kerékgyóntóné még ekkor tisztes bünteités után sem tanult az esetből, mert mulasztásaiért újabb súlyos pénzbírságot kapott egy következő vizsgálatnál. Nos, a régi üzlet „eitörrf”. A helyiséget a Bocs és Vi­déke ÁFÉSZ igen dicséretre- méltóan yen d beszedette, és korszerű fénycsővilágítást szereltetett fed. Oj embere­ket, Nagy Lászlót és felesé­gét találjuk a boltban. A két ember mintaszerű rendet tart Az italbolti részben pél­dául hófehér térítők vannak az asztalokon, a poharakat '— az előző esettel szemben — gondosan elmossák. A fű- szerüxletben minden áru szé­pen, ízlésesen. van kirakva, minden ragyog a tisztaságtól és minden árun ott van az árjeiző cédula, vasjy á fel­írás. A mérleg mintaszerűen pontos, ezt mondhatjuk a ki­szolgálásról is. A vevcjk — akikkel a településen már beszélgettünk 0— igen elége­dettek a változással, a kiszol­gálási kultúra szembetűnő javulásával. •— Kapnak-e elegendő árut? — - Kapnánk — mondja a boltvezető —, de sajnos, a kocsi többször kénytelen azt visszavinni. A boltvezető ugyanis nem itt, hanem Geszlelybeh la­kik. Délelőtt tizenegy és há­rom óra között az üzlet zár­va van és ilyenkor a házas­pár motorra pattan és haza­megy a családjához. Szíve­sen maradna, hogy az eset­legesen befutó járműről le­rakja az árut, de számára nincs pihenőhelyi ség. Akik nem ismernek felelősséget Asz ÜEiet a. tanács tulajdo­núi képező roppant hosszú épületnek alig egynegyedét fogtálja eL A megyei tanács kereskedelmi felügyelőségé­nek képviselőjével, s a gesz- telyi tanács elnökével néz­zük végig a helyiségeket. Az épületben van egy kis kultúrterem. A helység lakói­nak tökéletesen megfelelne. Ismeretien kezek azonban íelszakítolták az ajtót, s a" szél szabadon sétái, ki-be. A KISZ-eseknek van egy klub­termük. Az ajtón hatalmas lakat, de a zár ki ya-n tépve a helyéből. A rádióit ismeret­Kell « borsípdi ssénl Gazdasági aktívaértekezlet a Borsodi Szénbányáknál Megvizsgálják a bányászok jogos igényeit A Minisztertanács az el­múlt héten megtárgyalta a népgazdaság energiaszükség­letét, ezen belül a szénbá­nyászat helyzetét, feladatát a IV. ötéves tervben. A kor­mány álláspontjának ismere­tében pénteken dél/után a Borsodi Szénbányák székha­zában gazdasági 'aktívaérte­kezletre került sor, amelyen az üzemek gazdasági, politi­kai és társadalmi szerveze­teinek vezetőin kívül részt vett Menyhárth László mi­niszterhelyettes, Tamásy Ist­ván, az EMSZ elnöke, Juhász György, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. A 'tanácskozáson a válla­lat igazgatója, Monos János tartott vitaindító előadást. Azzal kezdte, hogy a vállalatnak az év eddig eltelt időszakában nem si­került teljesíteni előírását sem mennyiségileg, sem minőségileg. Ennek okait elemezve el­mondotta, hogy a lemaradást objektív és szubjektív nehéz­ségek idézték elő. A bánya­üzemektől független okok között említette meg a nagy­arányú létszámelvándorlást, amely miatt túlzottan meg­növekedtek a pótrnűszakok. Súlyosan érintette az üze­mek gazdálkodását az anyag­árváltozás, a különböző ka­matterhek, a pótszabadságok, s a nem várt műszaki, geoló­giai nehézségek. Ugyanakkor rámutatott a vezetésből és a •szervezetlenségből származó fogyatékosságokra is. Gyakoriak voltak például a szállítási és a gépi üzem­zavarok. Romlott a mun­kafegyelem, amelynek ékes 1 bizonyítéka, hogy mintegy 20 százalékos volt a kieső műszakszám. Sok időt vettek igénybe a l'rontátszerelések, és nem volt kielégítő a. tisztán ter­melés sem, A hibák és nehézségek fel­számolására a vállalat igaz­gatósága már év közben is «hathatós intézkedéseket tett. Szigorú takarékosságot ren­delt el az anyag- és alkat­rész-felhasználásban, beve­zette a következetes bérgaz­dálkodást, s tudományosan mérte, szinte méterről méter­re a talp-, és főteviszonyo- kat, hogy lehetőségét bizto­sítson az intenzívebb gépi jövesztésre. A vállalat igaz­gatója megállapította, hogy a meglevő gépi berendezések kapacitása nincs kellő mér­tékben kihasználva. Az igényekről szólva is­mertette. mit vár a vállalat az pgyes üzemektől. A IV. negyedévben a Miskolci Bá­nyaüzemnek 250 ezer, a Biikkaljai Bányaüzemnek 213 ezer, a Szuhavölgyi Bánya­üzemnek 224 ezer, az Ormosi Bányaüzemnek 218 ezer, a Mákvölgyi Bányaüzemnek 195 ezer és az Edelényi, Bányai­üzemnek 110 ezer tonna sze­net kell termelni úgy, hogy jelentősen, átlag 250 forintra kell csökkenteniük a szén tonnánkénti önköltségét. Ezt követően az üzemek képviselői kértek szót, s va­lamennyien úgy nyilatkoz­tak, hogy lehetőségükhöz ké­pest maximálisan segítik a vállalatot célkitűzéseinek megvalósításában. Felszólalt a vitában Menyhárth László miniszterhelyettes is, aki egyebek közt elmondotta, hogy az eredeti országos terv­től eltérően évente mintegy 2 millió tonnával több sze­net kéi- a népgazdaság. Job­ban kell alkalmazkodni a fo­gyasztók választéid-gényéh ez. Bejelentette, hogy a fejlesztési alapok kiegé­szítésére a kormány 1 ezer 300 millió forint állami tá-‘ (nógatást ad. A jövő év februárjáig meg­vizsgálják a bányászok jöve­delmével kapcsoiteitas jogos igényeket is. Alfréd len kezek tönkretették, s a televízióban elszaggatták a vezetékeket. A boltvezető nem mondja, a településen közük, hogy ugyancsak isme­retlen kezek már többször kiszúrták az ő motorkerék­párjának a gumiját. Az épület további részét Kerékgyártó Sándor bitorol­ja. Az egyik szobát — önké­nyesen — garázsnak építette át. Hogy a többi szobában mi van, azt nem tudjuk meg­állapítani, mert derék fiacs­kája csak éppen ' hogy ki nem ver, a lakásból. Érde­kes, hogy még ő fenyegető­zik, s úgy viselkedik, hogy az ember zsebében kinyilik a bicska. Mindez nem újság. Ebben a családban szeretnek önbí­ráskodni. A tanácsválasztás idején a falugyűlésen szóvá tettéle túlkapásaikat. A bírá­lót — amikor legközelebb a boltba ment — Kerékgyárló- né kiverte az üzletből. Az említett első, közös vizsgálat után hajszát indítottak azok ellen, akiket bejelentőknek véltek. Most is itt van az if­júval, a település másik „fe­negyereke”, Vaskó Béla, aki­re sorozatosan panaszkodnak a településen erőszakoskodá­sai miatt. Láthatólag rá a nemrégiben kiszabott " bör­tönbüntetés sem hatott. A közösség nyugalma érdekében . A Kerékgyártó csillád vi­selkedése, lciskirályoskodása korántsem véletlen. A bocsi áfész sok mindent elnézett nekik. Jellemző dolog, hogy cikkünk óta — bár Böcsön kapott üzletet, de — Kerék­gyártó Sándor önkényesen, húst sütött és árusított a te­lepen, ■ az üatotfcei kon kunról- va italt 'mért. Az ófész-től a bejelentőnek azt írták, hogy Kerékgyártó ingyen (?!) sü­tötte a húst Egy másik pa­naszra több hónapos késés­sel válaszoltak a tanácsnak, de ebből sem lehet megtud­ni, hogy ismételten felelős­ségre vonták-e a minden ■szabályt felrúgó boltvezetőt, vagy sem. Az új település lakóinak nyugalma érdekében Kerék- gyártóéknak mielőbb el kell költözniük a tanács épületé­ből. Szükség van a helyisé­gekre raktár, pihenőszoba, klubterem' céljára. A változatosság kedvéért most már nem az asszony; hanem Kerékgyártó Sándor kapott boltvezetői engedélyt Bőcsön. Bár a fekete Volgá­val közlekedik, de így is messze van Harangod. Azon a címen nem költözik ki, hogy nincs más lakása Mi jártunk Ongán. A Ke­rékgyártó családnak 3 szoba, hallos, villaszerű lakása van. Nemrégiben árulták is; ne­gyedmillióért, beköltözhető- séggel. Mátyus József, az áfész helyettes elnöke fel van háborodva az említettek magatartása miatt, s közöl­te; odahat, hogy ne mérgez­zék tovább Kerékgyártóék az újharangodiak életét. Egyéb­ként pedig, miután Kerék- gyártóéknak beköltözhető la­kásuk van Ongán, helyes lenne, ha a tanácsszervek — akár bírói döntés útján — mielőbb gondoskodnának Új­harangod lakói érdekében az említett család kiköltözteté­séről. Csorba Barnabás Mi történt azóta? Még egyszer az újharangod! ügyekről flz imperializmus mai arculata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom