Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

1971, akt. 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 75000 autórádió Jegyzetek az LKM fiataüßamah kongresszusi készük»'űésérot A Lenin K'-'uiszati Művek KISZ-fiataljai ./. elmúlt na­pokban adtak számot a leg­utóbbi választások óta eltelt időszak munkájáról. Az alapszervezeti vezetőségvá­lasztó taggyűlések és a nagy­üzemi küldöttértekezlet be­számolói és vitái hűen tük­rözték és összegezték a két választás közötti évek ered­ményeit és gondjait. A pártkongresszus után A KlSZ-vezetöségválaszta- sokra és a kongresszusra va­ló felkészülés lényegében már pártunk X. kongresszu­sa után elkezdődött. Az üzem ifjúmunkásai aktívan bekap­csolódtak a társadalmi és közéleti vérkeringésbe. Ered­ményesen tevékenykedtek az országgyűlési. tanácsi és szakszervezeti választásokon Mindezek következménye, hogy nőtt a különböző álla­mi és tömegszer vezeti testü­letekbe választott fiatalok száma. A szakszervezeti bi­zottságokba 5 százalékról Ifi százalékra emelkedett a 30 éven aluli fiatalók képvise­lete. A tanácsválasztáskor három városi tanácstagot vá­lasztottak a KISZ-esek sorá­ból. Az elmúlt évben a mun­kásőrség is elsősorban a KISZ-tagok soraiból frissí­tette állományát. így a mun­kásőrség testületének jelen­leg több mint 22 százaléka KISZ-fiatalokból tevődik ösz- sze. Ebben az időszakban óriá­si vitakészség, alkotói kedv jellemezte a KlSZ-alapszer- vezetek tagjait. Az üzem ne­szókimondó vita bontakozott ki. Ezt a célt szolgálta a. vá­laszadás mechanizmusának, módszerének egy-kát új for­mája is. A mostani választá­sok során alkalmaztak első ízben két egymástól eltérő jelölési módszert. A S3 alap- szervezetből 29 alapszervezet­nél nem működtek közre je­lölő bizottságok. A többi alapszervezetnél viszont, a korábbi választások gyakor­latának megfelelően, jelölő bizottságok közreműködésé­vel és előkészítésével történ­tek meg a választások. A tagság nyolc esetben változtatta meg a jelölő bi­zottságok javaslatát és vá­lasztott más személyeket tit­kárnak, illetve vezetőségi tagoknak. A fiatalok azokon a taggyűléseken is érettség­ről, komolyságról és felelős­ségérzetről adtak tanúságot, amelyeken nem voltak jelölő bizottságok. A választások­nak ebben a formájában lé­nyegesen több név került szóba, és a jelöltek feletti vita is sokrétűbb, szerteága­zóbb és időnként szenvedé­lyesebb volt. A szervezeti élet Zeltendülése Az alapszervezetek munká­ja az előkészületi időszak­ban aktívabbá, tartalmasabbá és célratörőbbé vált. S mind­ez befolyással volt az üzem KISZ-en kívüli liataijaira is. Nőtt a KISZ tömegbefotyá- sa a fiatal és az idősebb dol­gozók körében egyaránt. Az alapszervezetek kezde­ményezésére 120 vietnami és 502 kommunista műszakot szerveztek. Ezeken több mint lantani, mert az üzem 83 alapszervezetének, 14 csúcs­vezetőségének és nagyüzemi bizottságának élete, munkája száz és száz más példával is szolgálhatott volna. Wirth Lajos Pénteken a székesfehérvá­ri Videoton rádió gyáregy­ségében elkészült az idei het- í venötezredik autórádió a ] Zsiguli gépkocsik számára. Ezzel a rádiógyáregység tel­jesítette idei szovjet export­tervét. A tizenkét voltos, akkumulátorral működtethe­tő rádiókészülékhez felerő­sítő tartozékokat és hangszó­rót is szállít a Videoton a szovjet autógyárnak. A kö­zép- és hosszú hullámon működő székesfehérvári autórádiókkal elégedett a szovjet megrendelő. Az export megrendelés tel­jesítésével egyidejűleg a Vi­deoton a hazai autósok igé­nyeit is kielégíti. 1971-ben összesen tizenkétezer 12 vol­tos és hatezer 6 voltos üze­meltetésű autórádiót készít a hazai autósoknak. A legjobbak egyike Takács László, a CSIV ongai üzemegységének ifjúsági szo­cialista brigádvezetője, munka közben. Foío: Sz. Gy. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége melleit működő lelepüléspoli- tikai társadalmi bizottság — mint már hírt adtunk róla — legutóbbi ülését Sajó- szentpétor nagyközségben tartotta, s a napirend is a vendéglátó község helyzeté­vel. fejlődésével foglalkozott. Sajószentpéter, ez a Mis­kolc szomszédságában kiala­kult település mindig sajá­tos arculatú volt a nagy ipar­várost körülvevő községek között. Leginkább a bányate­lep hatott rá. Most, az utób­bi évek módosították az év­tizedes faluképet, mégpedig aszerint, hogy' lassan a má­sik szomszéd, Kazincbarcika vonzása erőteljesebb lesz, mint a megyeszékhelye. A településpolitikai vitá­ban nem is egyszer megfo­galmazódott, hogy majd ha Kazincbarcikához csatlakoz­nak, így vagy úgy lesz. Ezt a közelítést maguk a körül­mények is sürgetik, hiszen úgy gondoljuk, teljesen in­dokolt a szentpéterieknek az az óhaja is, hogy ne az amúgy is igen zsúfolt mis­kolci megyei rendelőintézet­be kelljen szükség esetén be­járni, hanem a kazincbarci­kai egészségügyi központba. Ncmeslaky Tivadar. a SZOT titkára, megyénk or­szággyűlési képviselője is úgy vélte, meg kell teremte­ni minden kooperációs lehe­tőséget az új várossal, mert ez készítheti elő a majdani egyesülés útját. A népfrontnak igen nagy befolyása és szerepe lehet a társadalmi igények helyes irányításában. Ezt bizonyí­totta ez a tanácskozás is. ahol többen szóvá tették, szüksége lenne a nagyköz­ségnek egy saját középisko­lára. Igen, de milyen jellegű kö­zépiskola lenne, amelyre olyan nagy szükség van, hogy az be is telne tartó­san? Ezt nehéz lenne meg­mondani. A vita során szó esett az ormosbányai példá­ról is, ahol korábban kér­lek középiskolát, s végül nem lehetett azt fenntartani. Igaz, hogy Miskolcra is, Kazinc­barcikára is járnak diákok Sajószentpéterről, de több tí­pusú középiskolába. A bi­zottság végül is nem állt mellé ennek az igénynek. Ez lenne az a józan mértéktartás, amelyet napjainkban követ­ni kell, mielőtt újabb és újabb kérést tennének le a népgazdaság asztalára. Sok sző esett ezzel szem­ben a helyi tartalékok és erőforrások felkutatásáról. Érdekes volt az a vita, vagy nevezzük inkább egy gondo­latkör több oldalú körüljá­rásának, amely a fiatalok lakásgondjainak megoldási lehetőségét kereste. Tanakod­tak, mit és hogyan lehetne tenni, hogy a tervezettnél több lakás létesüljön, de ne többletráfordítással. Talán az üzemek KST-szervezetét is fel lehetne használni? Sokat segíthetne az emberi mun­kaerő szervezett igénybevé­tele. például épületbontás­nál, rakodásnál. Talán a ter­vezők is adnának ingyen ter­vet egy ilyen ifjúsági tár­sasházépítéshez ? E zek a gondolatok nem értek határozattá, ezek a gondolatok csupán elplántálódtak ott, a nép­frontaktívák körében. S ta­lán valamikor, valahogyan szárba szökkenhetnek. A. I. gyedik ötéves tervének elké­szítése és tárgyalása során a javaslatok csaknem 40 száza­léka fiataloktól származott. A kollektív szerződés előkészí­tése idején 122 érdemi javas­lat érkezett a KISZ-esektől a törvényt előkészítő bizott­ságokhoz. Az ifjúsági törvény megjelenése után a KISZ ak­tivistái a törvény tanulmá­nyozása után nyomban java­solták, hogy vizsgálják felül és módosítsák a kollektív szerződést, figyelembe véve az ifjúsági törvény ailapel- veii. A demokratizmus nyomában A választási előkészületek és a választások a demok­ratizmus jegyében történtek. A ICISZ-vezetők legfőbb tö­rekvése az volt, hogy a KISZ-tagokkal megértessék a kongresszus jelentőségét. En­nek érdekében többféle vita­fórumot teremtettek. Erre a célra felhasználták a politi­kai oktatás különböző for­máit, a taggyűléseket, klub- délutánokaj és -esteket, kö­tetlen ' 'Vezetéseket és a leül ön 'X^.íusági vetél kedö- ket isL/i, J az alapszerveze­tek fiataljai többségében fel­készüllek a választásokra. A 87 százalékos megjelenés, a több mint 700 felszólaló és javaslattevő száma is ezt bi- zonvitja. A felszólalók jelen­tős'része konkrétan, nyíltan és őszintén beszélt a fiatalok problémáiról: a munkahelyi légkörről, a munkásvándor­lás okairól, a ! i a tulok lakás­helyzetéről. általában az ifjú­ság üzemen belüli életéről, megbecsüléséről. A demokratizmus érvénye­sülését mulatja, hogy egy- egy jelöltről élénk, tartalmas, 10 ezren vettek részt, jelen­tős számmal idősebb dolgo­zók és szervezeten kívüli munkásfiatalok. A nemesacél-program fe­letti védnökség során 8 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek a KISZ-esek. A fiatal műszaki értelmiségiek közül a KISZ kezdeményezésére 220-an vettek részt a „kiváló ifjú mérnök”, a „kiváló ifjú közgazdász” és a „kiváló ifjú technikus” mozgalomban. Az ifjúsági brigádok közül 54 már több, 39 pedig ebben az időszakban első alkalommal elnyerte a megtisztelő szo- ci a lista címet. A fiatalok az üzemen kívül is sokat tesz­nek és vállalnak a város fej­lesztéséért. Csatlakoztak a Miskolc a fiatalokért, a fia­talok Miskolcért mozgalom­hoz. Ebben többek között védnökséget vállaltak egy 200 férőhelyes napközis óvo­da építkezése fölött. A választási előkészületek során megélénkült ifjúsági élet hatására ez év január­jától 540 fiatalt vetlek fel a KISZ üzemi alapszervezetei­be. 900-zal nőtt a különböző oktatásokban részt vevő fia­talok száma. S napjainkban is mind több és több fizikai munkás és értelmiségi fiatal határozza el, hogy a jövőben a KISZ keretein belül mun­kálkodik. Az LKM 4 ezer KISZ-korú fiatalja közül je­lenleg 2500 tagja az alap­szervezeteknek. Az aktív KISZ-munka következtében mind több tiatal válik éretté a párttagságra is. Kgy év alatt a KISZ ajánlására 75 fiatalt, vettek fel a párt tag­jainak sorába, A Lenin Kohászati Művek fiataljai lelkesen készülnek a KISZ VIII. kongresszusára. Munkájukról azonban csak néhány képet tudtunk felvil­A munkás1 számára a gyár, a vállalat nem csupán a ke­nyérkereset színhelye. Em­beri, szakmai képességeit is teszi próbára naponta; itt igyekszik kiélni nemes am­bícióit, megvalósítani önma­gát. Sok embert ismerünk, akik a szó igazi értelmében második otthonnak tekintik az üzemet, ahol dolgoznak; testvéri, baráti szálak fűzik egymáshoz a munkáskollek­tívát és a kialakult alkotó légkörben mindenki azon fá­radozik, hogy az üzemi ter­melés, mint az . olajozott gé­pezet, zökkenőmentesen ha­ladjon; újítanak, ésszerűsíte­nek, ötleteket valósítanak meg éspedig nem parancs­szóra, hanem az tizem, a munkáskollektíva iránt ér­zett felelősségből. Az ilyen üzemekben előállított ter­mékekben, azoic használha­tóságában és minőségében te­hát a szorgalom, a munka, a fegyelem, a rend és a pon­tosság testesül meg. A dolgozók ismerjek gyárukat De üzemeink és gyáraink nemcsak termelési, hanem társadalmi, politikai egysé­gek iá. Ahol az emberi, tár­sadalmi viszonylatok formá­lódtak ' (vagy deformálód- r-kvédeíXöl függően, milyen “mörzés vállalat légköre, az itt munka szervezett­ség hatékonysága. Éppen ezert az üzemekben dolgo­zók rendszeres tájékoztatása a vállalati élet semmi más­sal nem helyettesíthető ré­sze. A dolgozók a tulajdonos jogán ismerni akarják mun­kahelyüket, üzemük terveit, gondjait és jövőjét is. A minap Leninvórosban új gyárat avattak. Az ünnep­ség után, a díszebéden mel­lettem ült egy fiatalember. Miről beszélgethettünk: az új, az ország első polietilén­gyáráról. Sokat tudtam már erről a gyárról eddig is, de nem mindent. A mindent, a legapróbb részleteket is et­től a fiatalembertől tudtam meg, nem egészen tíz perc alatt. Kérdeztem, honnan ilyen tájékozott, hiszen mint a beszélgetés elején mondta, helyhez kötötten, a vezénylő- teremben teljesít szolgálatot. Válasza ez volt: nagyon sze­reti ezt az új gyárat, s mert szereti, sokáig itt akar dol­gozni. Életpályának, hivatás­nak tekinti, hogy a hazai po­lietiléngyártásban részt ve­gyen. s ezt a munkát jól akarja csinálni. De jól csi­nálni valamit csak úgy le­het, ha az egész üzemet is­meri: a több száz gépből, műszerből álló komplexu­mot. Ezért hát utánajárt, úgymond, magánszorgalom­ból is gyűjtötte, bővítette is­mereteit, hiszen a tulajdo­nosi jogot úgy képzeli el. hogy nemcsak azért az üzemért felelős, ahol közvet­lenül dolgozik, hanem az egész gyárért, ahol a terme­lés folyik, hiszen az itt dol­gozók életszínvonal-alakulá­sa, keresete nem csupán az adott üzemrésztől, hanem az egész gyár termelékenységé­től függ. • Tájékoztatás és bizalom van és mindenképpen hasz­nos, a vállalat ügyeit viszi előbbre, ha bizonyos idő el­teltével mind a két oldal képviselői elmondják a ma­guk tapasztalatait például az állásidők növekedéséről, az indokolatlan túlóráztatásról, ami végül is az üzemen be­lüli szervezetlenséghez ve­zethető vissza. A példa nem egyedülálló. A munkások, a tulajdono­sok magukénak érzik a gyá­rat, még akkor is, ha vala­mi miatt olykor zúgolódnak. Nem a termelés fokozása ellen, hanem olykor, egyes intézkedések miatt zúgolód­nak és gyakran csak azért, mert egyszerűen nem értik, miről van szó; mert nem kapnak a tervezett intézke-» dés bevezetéséről kimerítő tájékoztatást, megfelelő in­dokolást. Pedig a tulajdono­soknak joguk van hozzá, hogy mindenről tudjanak; a kollektív részvételt, a cíol- gokba való beleszólást csak így lehet biztosítani. Az idén a vállalati igazga­tóknak beszámolót kellett tartaniuk róla, végrehajtot- ták-e a kollektív szerződés­ben foglaltakat. Ezekhez a beszáitiolókhoz fűztek meg­jegyzéseket, tettek kiegészítő észrevételeket a vállalati szakszervezeti bizottságok. A megye üzemeiben szerzett tapasztalatok azt mutatják: szükség van ezekre az esz­mecserékre, hiszen a kollek­tív szerződésnek két oldala Muuka, tartalom, felelősségérzet A tulajdonosi jog kötelez. Éppenséggel arra is, hogy a szerződésben foglalt minden pontot betartsák. A vállala­ti vezetőknek tehát a jövő­ben is rendszeres tájékozta­tást kell adniuk róla, hogy a vállalat alkotmányában foglaltak miként segítik a vállalati és a népgazdasági célok megvalósítását, ugyan­akkor a dolgozók érdekei­nek védelmét. Most már minden esztendőben, még az év elején számot kell majd adni, hogy a kétoldalú szer­ződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még hátra van. Magyarán: munka, tartalom, s tulajdo­nosi jogból eredő felelősség- érzet legyen minden bekez­dés mögött, mely így kezdő­dik: a szerződő felek vállal­ják ... Önotlvári Miklós A KISZ és a diósgyőri mimkásiijúság A szerződő felek vállalják...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom