Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

1971. október 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A lakásépítések meggyorsításáért A Beton- és Vasbetonipa­ri Müvek miskolci, kazinc­barcikai, bodrogkeresztúri, alsózsolcai telepein a téli ké­szülődés mellett az időará­nyos tervfeladatok teljesíté­sével is jól haladnak. Az időjárás alakulása nemcsak a mezőgazdasági munkák végzését befolyásolja; min­den olyan helyen, ahol sza­badtéren is dolgoznak, mint például a betonipari termé­keket előállító vállalatoknál, a kedvező feltételek egyike a száraz, napos idő. A hosz- szú őszt jól használták ki a művek telepein, az időará­nyos tervekhez képest csak­nem mindenütt tervtúlteije- sítés várható. Ám a téli ké­szülődés is javában tart, lassan a befejezéshez köze­ledik. A sóder, a cement, mint a termékek legfonto­sabb alapanyaga, a tárolóhe­lyeken rendelkezésre áll: a téli készlet biztosítottnak látszik. A művek kazincbarcikai, miskolci és alsózsolcai tele­pén készülő betonipari ter­mékek alapanyaga a sóder, a bodrogkeresztúri telep vi­szont mésztufa-zúzalékot használ fel a falazóblokkok, termoíor-elemek és más ter­mékek készítéséhez. Hegyal­jánk a népgazdaságnak sok ásványi kincset ad, ezek egyike a mésztufa-őrlemény, melyből az idén 6 millió kis méretű téglának megfelelő falazóblokkal több várható a tervezettnél. Kazincbarcikán is, ahol a födémelemek ké­szülnek, legalább 300 e*zer darabba! többet gyártanak, mint az előirányzat volt, míg a miskolci telep terv- túlteljesitését ma még az importgépek beérkezésének késése gátolja, de ennek el­lenére — mint Korompai Iván főmérnök elmondotta — a miskolci telep sem ma­rad adós. Képriportunk a bodrogke­resztúri telepen készült, ahol a falazóblokkok gyártásával elsősorban a kislakásépíté­sek meggyorsításához járul­nak hozzá, s ahol a techno­lógiai folyamatok korszerű­sítésével, a gépesítés állan­dó tökéletesítésével nemcsak az ott dolgozók fizikai mun­káját könnyítik meg, de ez­zel a termelékenység is év­ről évre emelkedik. A bánya még hosszú évekig biztosítja a telep alapanyag- szükségletét A szabadtéren tárolt elemek lerakását is gépesítették A kihordó kötélpálya a vállalat szakembereinek közremű­ködésével készült Foto: Szabados György 1,3 milliárd fejlesztésre Az utóbbi időben rohamo­san növekvő energiaigények zavartalan kielégítésére a Nehézipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint az Or­szágos Anyag- és Árhivatal felülvizsgálta a IV. ötéves terv energiafejlesztési prog­ramját. Az elemző munka célja az energiatermelési tervek módosítása, az idő­közben fellépett újabb szük­ségleteknek megfelelően. A Minisztertanács csütör­töki ülésén elfogadta azo­kat a határozati javaslato­kat, amelyek a módosított energiatermelési terveket tartalmazzák. Határozatot hoztak arra is, hogy a szén- hidrogének fokozatos térhó­dítása szükségessé teszi a tervezetten felül 300—400 ezer köbméter kőolaj- és fű­tőolaj-tárolótér építését. A szénbányászat fejlesztésére 1,3 milliárd forint állami tá­mogatást találtak indokolt­nak. A szükséges létszám biztosítására, továbbá a bá­nyászok életszínvonalának növelése érdekében határo­zatba foglalták; meg kell te­remteni annak feltételeit, hogy a IV. ötéves tervben a szénbányászatban elérhető legyen az állami iparban célul tűzött átlagos jövede­lememelkedés. Lelkes kongresszusi f r bb « ap f f készülődés r Uj létesítmények, növekvő taglétszám, bővülő szolgáltatások a borsodi áfész»ekben Mint ismeretes, ez év de­cember 14—15—16-án tárt­jaik meg Budapesten a fo­gyasztási szövetkezetek VII. országos kongresszusát. Me­gyénkben a jövő héten, októ­ber 28-án kerül sor a megye fogyasztási szövetkezeteinek rendkívüli, kongresszust elő­készítő, X. megyei küldöttér­tekezletére. A borsodi áfészekben, va­lamint a takarék- és lakás- szövetkezetekben mindenütt javában folyik a lelkes kong­resszusi készülődés. A kong­resszusi irányelvek megis­merése, megvitatása után a megye minden fogyasztási szövetkezetében az irányel­vek célkitűzéseit a megvaló­suláshoz segítő akcióprogra­mot dolgoztaik ki. A szövet­kezetek közel kétszázezres tagsága és a szövetkezeti al­kalmazottak most mindenütt az akcióprogramok megvaló­sításán dolgoznak. Az Edelény és Vidéke ÁFÉSZ Izsóf alván, a bá­nyászközségben adott át ha­táridő előtt rendeltetésének egy szép ABC-áruházát. A szerencsi szövetkezet Beke­csen és Mezőzomboron, a megyaszói áfész Újcsanáloson nyitott meg új egységeket. Sok szövetkezetben igen eredményes á célrészjegyek jegyzése. A mezőkeresztest szövetkezet tagsága például már több mint 2 millió fo­rint értékű célrészjegyet jegyzett. A sátoraljaújhelyi áfész, amely akcióprogramjá­ban 200 ezer forint értékű célrészjegy kibocsátását tűzte lei célul, ma már a 250 ezer forintnál tart. A szövetkezeti tagság igé­nyeinek megfelelően több he­lyen bővítik a különböző szolgáltatásokat. Az Abaúj- szántó és Vidéke ÁFÉSZ például mosó és tisztító rész­leget létesített Abaújszántón. Sátoraljaújhelyen lakáskar- bantartó-szolgá Itató részleg felállítását tervezik. Több áfész-ben adnak különböző kedvezményeket a régi ala­pító tagoknak, a szövetkezeti nyugdíjasoknak. A taglétszám növelése is sok helyen szerepel a kong­resszusi akcióprogramokban. Az ózdi áfész például 60 új szövetkezeti tag beszervezé­sét vállalta a kongresszusig, s már eddig több mint nyolc­vannal növekedett a taglét­szám. A Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ a VII. kongresszusig háromszázzal kívánja növelni tagjainak számát. A szövetkezetek tagsága sok helyen vállalt jelentős társadalmi munkát Az encsi- ek például 40 ezer, az abaúj- szántóiak 20 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vállal­tak a kongresszusig. Napirenden az iskolák tejellátása A Miskolc városa Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya üzemlátogatással egybe­kötött tanácskozást szerve­zett szerdán délelőttre a miskolci tejüzemben, ahol az üzent" ViäSfciOi, S kéreiskeué- lesm szakemberei és a város alsó- és középfokú oktatási intézményeinek vezetői Mis­kolc iskolai tejellátásának problémáit, illetve a meg­oldás lehetőségeit beszélték meg. Az értekezleten — amelyet Marcziniák Sándor- né, a művelődésügyi osztály­vezetője nyitott meg, részt vett Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese is. A vita során kiderült, hogy a Borsod megyei Tejipari Vállalat és a kereskedelem is készségesen az iskolák ren­delkezésére áll. Nemcsak a tanács kereskedelmi osztálya, hanem a Miskolci, Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat cs a Miskolc és Vidéke Áfész is kész a segítségre. Orosz László, a kereskedelmi osz­tály vezetője már elöljáróban — a megoldások részletezése előtt — leszögezte, hogy a kereskedelem mindent meg­tesz az iskolai tejakció lebo­nyolítására. A legkülönfé­lébb gondok mellett igen Eredményes volt A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban megvizsgálták, hogy milyen eredményeket hozott az a szervezeti korszerűsítés, ame­lyet az elmúlt évben az er­dőgazdaságokban hajtottak végre. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a szervezeti válto­zás meghozta a várt ered­ményt; rövid idő alatt meg­szűnt a fakitermelők és fel­dolgozók között korábban eléggé gyakori érdekellentét, ami megakadályozta az er­dőgazdaságok folyamatos fej­lesztését, a termékek válasz­tékának bővítését és a mi­nőség javítását. A fakiterme­lők és a feldolgozók most már közös anyagi érdekelt­ség szerint dolgpaaak. sok hasznos gyakorlati ta­pasztalatról is beszámoltak az iskolák igazgatói, választ adva kollégáik aggodalmaira. Bőséggel akad jó példa a vá­rosban, néhány iskola köz- ] vétlenül a tejüzemmel és a i . 'Ütőipari vállalattal áll kap- | cKoia'jban. s máris megoldót- j ta e gondot. A Dunai Vasműben 1970-ben kezdték meg az ország egyik jelentős, saját erőből történő ipari beruházásának, a folyama­tos acélöntőműnek építését. Az építmény 48 méter magas csarnoka és technológiai megoldása egyedülálló az országban. Az első gép beszerelése 1972 negyedik negyedévre, a másodiké pedig 1973 áprilisára várható. Kilencesei* kilométeres utasás Mi van az Élni irisfisi? A polcról mint egy hímes tojást, ügy emeli le a bő­röndjét Nagy Sándor, a dö- vényi termelőszövetkezet el­nöke. Felnyitja a fedelét, s kiemedi onnan a messziről jött „vendéget". — Nézd meg! Tudod, mi ez? Olyan, mint a mi pisz- pangunk, csak a levele he­gyesebb. Mosolyogva várja a felele­tet, eltalálom-e, mit is tart a tenyerében. Szabad a gaz­da, mondanám, de ő már folytatja is: — Kávécserje ez . .. Muta­tóba viszem a tagságnak. Kilencezer kilométert uta­zott velem. Tegnap ilyenkor még ott voltam, ahol ez te­rem .,. Nagy élmény Délután ot óva. Tizenöt perc múlva indul az Özd felé tartó vonat. Hazafelé tart a tsz elnöke is. Nagy útról tér meg. Harminc tár­sával tanulmányúton volt a Szovjetunióban; Moszkvában, Krasznodárban, a Kaukázus­ban és másutt:... Nem is kell faggatni, buzog belőle a szó, vétek lenne útját áll­ni. — Nagy élmény, soha nem felejtem el. Tudod — mélá­zik ' el egy pillanatra — a gyakorlatban láttam a jö­vőt ... Pletyivorszikban, ahol az utolsó hivatalos állomá­sunk volt, 143 féle gyógyvíz várja a betegeket. Ezt a he­lyet az öt hegy városának is nevezik. Innen kétszáz kilo­méterre van egy szovhoz, aK?l. egy álló napot töltöt­tünk. Sertéstenyésztő gazda­ság. NsJgyon modern. Kere­ken kétezer hízósertés gon­dozását egyetlen ember lát­ja él. Csalt irányit, gombo­kat nyom. figyel a berende­zésekre. Már kéS?en áll en­nek a gazdaságnak tS“!'Ve is, hogy ötezer sertés „ter­melése” váljék lehetővé. 4 szem is belefárad... A krónikás csak győzze je­gyezni az adatokat, amit Nagy Sándor fejből sorol. — Hogy milyen a határ? — kérdez vissza. — A szem is belefárad a távolságba. Egy-egy tábla hossza két kilométer, szélessége ezer méter. S a „parcellák” között mindenütt erdősávok. S min­denütt a gép, a magas szín­vonalú technika segíti a munkát. Nem is lehet más­ként, hiszen a legkisebb kol­hoz is 5—6 ezer hektár. A kolhozok és a mi ter­melőszövetkezeteink szerve­zeti felépítése sok hasonlósá­got, de sok különbséget is mutat. Ott is brigádokban dolgoznak, de például — ami nálunk még nincs meg — az elnöknek három helyettesé van. Aztán hirtelen átvált, más­fajta ólméuyokvől kezd me­sélni, olyanokról, aniit fel is jegyzett, de szépen el is rak­tározott az emlékezetében. Minden átmenet nélkül arról beszél, hogy nem ritka az olyan bérház, amelyben 4— 500 lakás van, s amit 50 nap alatt építenek fel. Ami pe­dig a pií viszonyaink között még teljesen ismeretlen, hogy előre megmondják, kié lesz a lakás, ami majd épül. S a leendő tulajdonosok rendszeresen eljárnak az építkezésre segíteni. Gyak­ran az egész család. I'lindenütt, amerre jár­tunk, nagy-nagy szeretettel fogadtak — mondja. — Lesz miről meséim a tagságnak, s én mindent el ak.11'0^ mon­dani, mert amit láttam és tapasztaltam, az iu-‘mcsak az enyém, a közösségé Is­( r Uj alapokon A dévényiek közössége 116 tag, akiknek 2700 Imid szán­tó és 1360 hold rét; legelő és erdő a birtoka. Nem ta­gadja az elnök: egészen 1988- ig csak döcögött a szekerük. Az istennek se tudtak az öt­ről hatra lépni. Kevés volt a jövedelem, sovány a kasz- sza, s kevesebb jutott a tag­ság kamrájába is. Ha szabad ezt mondani, a „fordulat éve” Dévényben 1968. S ahogy telték az évek, telje­sen magára talált a tsz. Az­óta nincs mérleghiány, ha­vonta rendszeresen bért fi­zetnek, az egy tagra jutó jö­vedelem ís, az addigi 87*!0 forintról 12 950 forintra nö­vekedett. Mire mindezt elsorolta Nagy Sándor, búcsúzni is kellett. Másfelé vitt az út­ja. Sajókazán autóbuszra ült, hogy mihamarabb haza­érjen, a falujába. X. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom