Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

1971. okt. 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Magasabb színvonalon A miskolci fúrás kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről .4 közelmúltban több fórumon napirendre került a mis­kolci járás kereskedelmi helyzete, az áruellátás színvonala, u fogyasztói érdekvédelem és a hálózatfejlesztés. A leg­utóbbi koordinatív megbeszélésen, amelyet a megyei tanács járási hivatala rendezett, és a kereskedelmi szervek, vál­lalatok vezetői, a nagyközségi tanácsok elnökei, a fontosabb üzemek, termelőszövetkezetek i képviselői vettek részt, ugyanezekről a kérdésekről esett szó. A járás kereskedelmi hely­zetét alapvetően .meghatároz­za, és befolyásolja Miskolc város közelsége. A járás te­lepüléseinek zöme a város vonzáskörében van. A tartós fogyasztási cikkek forgalma jórészt nem a járás kereske­delmi hálózatán keresztül, hanem a város — nagyobb áruválasztékot kínáló ■— szak.üzleleiben bonyolódik le. 10 száza lék kai alacsonyabb A járás lakosságának fo­gyasztási igénye nem marad el a megyei átlagtól, mégis, az egy lakosra jutó kereske­delmi forgalom 40 százalék­kal alacsonyabb a megyei színvonaltól. Ennek oka az, hogy a vásárlóerő jelentős része Miskolcra áramlik a já­rás településeiről. A város közelsége miatt ugyanis a já­rás kereskedelmi hálózata nem fejlődött kielégítően, vi­szonylag ma is korszerűtlen, elavult, s nem felel meg a növekvő ellátási igények za­vartalan lebonyolításának. A lakossági igények erő­teljes tendenciája viszont az, hogy az alapvető fogyasztási cikkeket és a tartós áruféle­ségek nagy részét helyben szeretnék beszerezni. Ezért szükséges a helyi áruválasz­ték bővítése, az ellátási igé­nyek jobb, kulturáltabb ki­elégít ése végett a kereskedel­mi hálózat korszerűsítése és fejlesztése. kis alajpícrüíct — na«v torgaioni A feladat fontossága és sürgősségé mellett szólnak a kereskedelmi forgalom ada­tai is. Az előző ötéves terv időszakában ugyanis a kis­kereskedelmi és vendéglátó egységek alapterületének nö­vekedése elmaradt a forga­lom növekedési ütemétől. A bolti kiskereskedelmi hálózat alapterülete például csupán 26 százalékkal, a forgalom viszont több mint 70 száza­lékkal nőtt. Ez a tény, to­vábbá a munkáslakta telepü­lések népességének nagy ütemű növekedése, a járás területén található országos jelentőségű üdülőkörzet el­látási igényeinek kiemelt je­lentősége, a fokozottabb há­lózatfejlesztésre hívják fel a figyelmünket. A járás kép­viselői azt várják a keres­kedelmi szervektől, hogy mindenekelőtt a munkáslak­ta települések, valamint az üdülőkörzetek kereskedelmi ellátásának alapvető megja­vításával segítsék a járási feladatok végrehajtását, ter­mészetesen ne hanyagolják el a járás egyetlen települé­sének ellátását sem. A közeljövőben a járás ki­emelt ellátási körzeteiben további megbeszélésekre ke­rül sor az érintett kereske­delmi, valamint helyi taná­csi és gazdasági vezetők rész­vételével. Egy üti mii It őri esi lehetőségek A tanácskozáson a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának képviselői is kiemel­ték a miskolgi járás keres­kedelmi helyzetének legége­tőbb problémáit, és a járás vezetőivel egyetértésben kér­ték a vállalatok hatékony segítségét. A IV. ötéves terv időszakában csaknem 6000 négyzetméterrel szükséges a járás kereskedelmi hálózatát bővíteni. A központi támoga­tási alapokból a járás is kap ugyan segítséget, de az is szükséges, hogy a meglevő kereskedelmi hálózatra ala­pozva — jobb kereskedelem­szervezéssel, kulturáltabb ki­szolgálással, választékbőví­téssel stb. — a benne rejlő belső tartalékok fokozottabb feltárásával javítsuk az el­látás színvonalát. Széli Imre jf alajjavítás hétezer hektáron 1972-ben 45 millió forint állami támogatást kapnak a tsz-ek meliorációs munkákra acsák. fóliában A Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai üzemében éven­te 300 vagon pecsenyekacsát dolgoznak fel. Naponta 160 000 kacsát tisztítanak, csomagolnak. A feldolgozott baromfi löbb mint 80 százalékát exportálják. A tíeíegelSátás é® a körülmé Egy hétig tarló reprezenta­tív vizsgálatot tartott me­gyénkben az Országos Or­vosszakértői Intézet 45 tagú bizottsága. Azt tanulmányoz­ták, milyen Borsodban a járóbeteg-ellátás, hogyan, milyen körülmények között működnek megyénk rendelő- intézetei. Az erről nyert . összkép kedvező. Már az is eredmény, ha elmondhatjuk, hogy a rendelőintézeti ellátásban nem állunk rosszabbul az országos állagnál, sőt bizo­nyos mulatóink jobbak is. Dicséretes az a sokoldalú­ság. amellyel a zömmel ren­delőintézeti igazgatókból ál­ló bizottság felmérte me­gyénket. Mint mondották, csupán pillanatképet kaptak, s bár lehet, hogy ez a kép helyenként torzít, vagy túloz, de az adott időben minden­képpen a valóságot tükröz­te. hét nagyüzem szolgálatában Érdekes összevetni a nagy­üzemek szomszédságában működő rendelőintézeteket. Vizsgálták például az ózdit és a diósgyőri vasgyárit. Mindkettő korszerű, megfe­lel nemcsak a jelenlegi, ha­nem a távlati igényeknek is. Tanulságos azonban, hogy a két, azonos körülmények kö­zött működő intézetben mé­gis. mennyire különböző a bejáró beteg helyzete. Ózdon délelőttönként idegesítő zsú­foltság uralkodik a folyosó­kon, rendeléseken, mert: ed­dig nem sikerült megszer­vezni, hogy a betegek igé­nyeinek megfelelően délután is tartsanak szolgálatot. Ez­zel szemben a miskolci vas­gyári rendelőintézetben nincs zsúfoltság, pedig most már nemcsak a nagyüzemek, hanem a sűrűn lakott, kör­nyező lakótelepek igényét is ott elégítik ki. A betegirányí­tást jól szervezték meg. s azokon a rendeléseken, ame­lyeken nagy a forgalom és megoldható, berendeléssel ke­rülik el a folyosókon való hosszú álldogálást. Berende­léssel dolgozik például a sze­mészet is, a szem üvegrende­lésnél. munkát. Nincs központi kar- tonozója, nincs gyermekgyó­gyászata. fogászata. Műszer­ellátottság szempontjából meg sem közelíti a kórházat, de mint ahogyan mondották, ha lennének korszerű felsze­relések, a szűkös helyen gondot okozna elhelyezésük. Mindennek ellenére jó lég­körben, a kórházi osztályok­kal szoros együttműködésben dolgoznak itt, példa rá a kór­ház füll-orr-gége osztályán elhelyezett modern audioló- giai állomás is, amely, bár nem a rendelőintézet épüle­tében van, mégis megyei igényeket elégít ki. Vegyes tapasztalatokról számoltak be a Semmelweis Kórházhoz tartozó rendelő­intézetben szerzett benyomá­sok alapján. Itt jó. megol­dott a betegirányítás, a kar­tonozás, de jogos panaszuk van az egészségügyi dolgo­zóknak; ilyen korszerű in­tézményben nincsenek szo­ciális helyiségek, még csak fürdeni sem tudnak munka után. Hiányzik az intézetből a gyógytornász, a tornate­rem — pedig az alagsorban annak idején létrehoztak ilyet — s a mozgásszervi utókezelésre szorulókat most kénytelenek a Szentpéteri kapuba küldeni. Ez olyan gond. amelyet valóban jobb lenne helyben megoldani, hi­szen éppen a nehezen mozgó embereket utaztatják. Az egy beteg vizsgálatára jutó percátlag ebben a ren­delőintézetben jobb az or­szágos átlagnál. Jegyes a vidéki Lép Vizsgálta a bizottság a vi­déki rendelőintézetek hely­zetét is. Szikszóval kapcsolat­ban megállapították, hogy éppen a tizenkettedik órá­ban készül ma jd- el a kórház rekonstrukciója, amely meg­oldja a rendelőintézeti gon­dot is, mert a jelenlegi álla­pot már nem tartható to­vább. Mezőkövesden szintén mostoha körülmények között dolgoznak, még meleg víz sincs abban az épületben, ahol az intézetet elhelyezték. Itt is időszerű lenne új lehe­tőségről tervezgetni. Téli felkészül a BÁÍÉV építkezésem Az idén összesen 31 millió forint állami támogatást kaptak Borsod megye ter­melőszövetkezetei a meliorá­ciós munkák folytatására. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától kapott tájékoztatás szerint a tervezett meliorációs munká­ltat valamennyi termelőszö­vetkezet befejezi az esztendő végéig. Viszont már október végéhez közeledünk, és a MÉM 27/1970. (XII. 13.) ren­deleté értelmében november 1-ig be kell küldeni a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához az 1972. évre szóló igénylé­seket, mert amelyik tsz ezt elmulasztja — nem részesül­het állami támogatásban. Az 1972. évi meliorációs munkákhoz az állami támo­gatást csak azok a tsz-ek kap­hatják meg, amelyek az előkészítő munkálatokat a rendelet előírásai sze­rint elvégzik. Ezzel kapcsolatban a közel­múltban a megyei tanács vb járási hivatalai értekezlete­ket tartottak és tájékoztat­ták a tsz-vezetőket az állami támogatás igénylésének fel­tételeiről. 1972-ben Borsod megye termelőszövetkezetei az előirányzat szerint — 45 mil­lió forint állami támogatást kapnak a meliorációs mun­kák folytatásához. Az állami támogatás aránya 50 60 és 70 százalékos lesz. Legkedve­zőbb a kémiai talaj javítások állami támogatása, amely a hatósági elbírálás alapján a tsz természeti és közgazda­sági helyzetét figyelembe véve — 70 százalékos is le­het. A tervek szerint 1972-ben megyénk ter­melőszövetkezeteiben 7000 hektáron kell elvé­gezni a talajjavítást, s ehhez az állam 13 millió forint támogatást-- bizto­sít. A meliorációs tervek kivi­telezése előtt el leteli végezni a területrendezést, a táblásí- tást és a dűlőút-hálózat ki­építését. E munkák állami támogatásának előirányzott összege 1972-ben 5 500 000 fo­rint. Az üzemen belüli víz­rendezésre 9 500 000 forint támogatást ad a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, de álla­mi támogatást ilyen célra csak az a tsz kap, amely a meliorációs munkákat már elvégezte. Az üzemközi víz­rendezésre íi 400 000 forintot irányoztak elő állami támo­gatás címén, de az Országos Vízügyi Hivatal és a vízgaz­dálkodási társulások is hoz­zájárulnak a költségek fede­zéséhez. Az állami támogatás 50 százalékos. További 30 százalékot a társulások, 20 százalékot az OVH biztósít. Így az üzemközi vízrendezés­re 1972-ben összesen 16 800 000 forintot költhetnek el a termelőszövetkezetek. 1972-ben folytatódik a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése, korszerűsítése is. Erre a célra négy­millió forint állami tá­mogatást vehetnek igény­be a borsodi termelőszö­vetkezetek. Az idén elvégzett állami támogatásos meliorációs munkák befejezése után 60 napon belül el keli készíte­ni az elszámolást' Amely tsz j e kötelezettségnek határidőre nem tesz elegei — a felhasz­nált állami támogatás ösz- szege után havi fél százalék támogatáslekö tési j á gul ékot köteles fizetni. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki vezetői felkészültek arra, hogy a téli hónapokban — amennyiben az időjárás meg­engedi — minden dolgozót foglalkoztassanak és a ház­gyári termékekből minél több lakást adjanak át. A felmérések és a számítások szerint, ha a hideg miatt de­cemberben az építők 2 szá­zalékának, januárban és feb­ruárban pedig 8 százaléká­nak nem tudnak folyamatos munkaterületet biztosítani, a vállalatnak félmillió forint I fagyszabadsági díjat kell ki- j fizetni. Ennek elkerülésére — mi­vel a paneles technológia bevezetésével a téliesitési eszközök fejlesztése nem tar­tott lépést — azokat a há­zakat jelölték ki téli mun­kára, ahová a társvállalatok összefogásával és segítségé­vel időben be tudják vezet­ni, a központi fűtést. A ter­veknek megfelelően Diós­győr új városközpontjában, Ózdon. Kazincbarcikán és Leninvárosban 29 négy- és tízemeletes épületben több mint ezer lakás belső és kül­ső kialakításán dolgoznak majd. ha a még hiányzó köz­művek, elsősorban a fűtőhá- lózatok idejében elkészül­nek. A hideg időjárásban ké- j szülő lakóházak paneljeinek I hézagbetonozását gyors gőz­fejlesztőkkel érlelik majd és több helyen, így a miskolci Győri kapui ÁBC-árüház és az Állategészségügyi Intézet új székházának belső helyi­ségeit földgázzal fűtik. A Borsod megyei Építőipari Vállalat téli felkészülésének maradéktalan teljesítésében, valamint az új lakások át­adásának meggyorsításában tehát az idén elöntő szerepe lesz a társvállalatok mun­kájának. szerdán az ózdi járás K1SZ- alapszervezeteinel? 92 küldöt­te — 2720 KISZ-fiatal kép­viseletében — egésznapos mu nkaért ekezlete n ér l éke 1 t e a legutóbbi választás óta végzett munkát, s meghatá­rozták a soron következő idő­szak legfontosabb feladatait. Ózdon, a Liszt Ferenc Mű­velődési Központban meg­tartóit küldöttértekezleten az elnökségben foglalt helyet többek között Kovács Mi­hály. a megyei pártbizottság osztályvezetője. Soös Ottó. az Ózdi járási Pártbizottság első titkára, Oelb Miklós, az Szoros egységben a kórházzal Megyénk legnagyobb for­galmú rendelőintézetéről, a Szentpéteri kapuiról koránt­sem alkottál? a legjobb képet a bizottság tagjai. Bár nar gyón jól érvényesül a kór­ház-rendelőintézeti egység, látszólag mégis másodrendű szerepet kapott a rendelő a valóban jól felszerelt és korszerű, tudományos eszkö­zökkel dolgozó kórház mel­lett. Már az elhelyezés szű­kössége is hátrányosan befo­lyásolja a rendelőintézeti SZMT megyei elnökségének tagja, Havasi Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára, Fü­géd i Péter, a megyei tanács ózdi járási hivatalának el­nöke. A munkaértekezletet Hu­nyok Mihály, a küldöttérte­kezlet elnöke nyitotta meg, majd Török László, az ózdi járási KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az előre kiadott tartalmas, írá­sos beszámolóhoz. A járási KISZ-bizottság titkára szó­beli kiegészítése során jó példaként említett® Borsod- nádasd, Mályinka, Dédesta- polcsány és az Ózd vidéki Kazincbarcikán az új kór­házzal szoros egységben mű­ködik a járóbeteg-ellátás. Most már egyre jobban hiányzik az ideg- és bőrgyó­gyászati szakrendelés, ugyan­is a kórházban sincs ilyen osztály. Jogos a felvetés, hogy éppen egy ilyen üzem, mint a BVK, nem lehet meg bőrgyógyászati szakrendelés nélkül. A bizottság vizsgálta még a tüdőgondozók, ideggondo­zók helyzetét, az ottani mun­kakörülményeket. Tapaszta­lataikkal, jó szándékú és hasznos észrevételeikkel igen sokat segítettel?, hogy a mi­nisztérium és a megyei szak­vezetés figyelmét jobban rá­irányítsák a járóbetegellátást még zavaró tényezőkre. A. I. Szénbánya fiataljainál? mun­káját. Csupán a két nagy­üzemben, a Borsodnádasdi Lemezgyárban és az Ózdvi- déki Szénbányáknál az el­múlt évben több mint 20 ezer óra társadalmi munkát végeztek a fiatalok. A pénzügyi ellenőrző bi­zottság beszámolója, majd a módosított szervezeti sza­bályzat megvitatása után megválasztottál? a 35 tagú KISZ-bizottságot, a 11 tagú végrehajtó bizottságot és a megyei értekezlet küldötteit. Az ózdi járási KlSZ-bizott- ság titkára újra Török Lász­ló lett. T. I. Kl&Z-küldöttértekesieteia fiz feli lírás fiataljainak számadása Tegnap, október 20-án 4IliIli letelte l®r várható A Borgazdasági Válla­latok Trösztjének vezérigaz­gatója, Dömötör József tá­jékoztatta a sajtó munkatár­sait az idei szőlőtermésről és a várható must-, illetve bor- mennyiségről. Elmondotta, hogy a szolok az egész ország­ban egészségesek, és a tavalyi évhez viszonyít­va két héttel korábban ért meg a termés. A cu­korfok magasabb, mint tavaly. és a borok minősége is sok­kal jobb lesz az előző évi­nél. Az idei szüret országszer­te korábban kezdődött, mint tavaly. A hivatalos becslése.? szerint az ország szőlőültetvé­nyein 4.600.000 hektoliter must, illetve bortermés vár­ható. Ez 300.000 hektoliterrel több a tavalyi mennyi­ségnél. Ha azonban az idei szüret bármilyen ok miatt elhú­zódna — csak a tavalyi mennyiséggel azonos borter­mésre számíthatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom