Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

1971. okt. 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZA6 5 Tokaji kő Kiskörének H , J Termei a csufi-gékúti Mf hányat Hordókat, boroskádakat szállító teherautók, lovas ko­csik sokasága fogadja, a To­kajba látogató idegent. Ezernyi színben pompáznak a Kopasz-hegy fái és a vi­lághírű nedűt adó szőlőtő­kék. A Bodrog partja men­tén üres uszályok várakoz­nak az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság' régi kő­bányája előtt, . . — Nézzük meg az új bá­nyát — invitál Schmied Gyula, a bánya vezetője es Simon 1 zászló, a fiatal mér­nök. — Ez itt, már lassan kihalóban van. Kevés a kő. másik helyen kellett kutat­ni. (répkocsival í*azdasájíosabb n p Az országúiról keskeny, mintegy kilométernyi bekö­tő fit vezet a fák között ka­nyarogva az új bányához, amelyet Csurgókúton nyitói­tok. A vibrátoros osztályozó­gép dübörgése fogadja a lá­togatót, s a kövek dübörgé­se, amint az osztályozó alatt álló teherautóba hullanak. — Innen gépkocsikkal szállítjuk a követ a kikötő­be — mondja Simon László. — Egyébként a bányában is ezt a szállítási módot alkal­mazzuk, mivel gazdaságo­sabb, mint a szállítószalag/, kiépítése.. °01v — Mikor nyitották r... bányát? kitett term Schmied G: elf ~ valaszül Keskenv r. . , . .. , paszkoduni4* b®tonlePCSŐn ka­zógéphez. '<•*« tei “ osztal.'V°- la. darabso Az autokra a U'sz" .. ... . *fl)S kő kerül, ami hasznos1 terméket útépítő ^«sorban íSj? ^°^-bíH5íás kínéiban i,ni r»0ruv lel.iesilinenyu mar­csikTt pek rak->ak a Sépko- liatali ' amelvek terhüket egy Äfcias vasrácsra öntik, j^íin kerül az osztályozóra "il;/0' Néhány ember stan- és kalapácsokkal ve­nnie? csórt hét j) nun zet azokat a darabokat, Ivek fennakadtak a ra­Ezt. a műveletet nem le­gépesíteni — mutat a ^ vtftkásokra a mérnök. — kel H 1 vun elle szükség, hogy ,'a ‘-három mázsás tömböket kelljen az uszályokból ki- ,;ni. ral / faló ro'i neg a — 1968-ban kis kapa j,- sál. kézi termeléssel í rí tünk. Később, 3 970 került sor a próbaüzem'" ' 1971-től indult meg a g'Nje_ on hosszú csikók jelzik a bbantó furatok nyomait. I — Üj, országosan is jól jpevált módszerrel dolgozunk. fA ao milliméteres furatokat függőlegesen készítjük el és karéjban, robbantjuk a kö­vet. Így 20—30 ezer tonna „jön le" egyszerre a falról. Feljebb megyünk, a bánya „tetejére". Alattunk 35—40 méteres mélység, fölöttünk sárga, agyagos meddőréteg, odébb félretolt főid. Lábunk alatt a bánya második szint­jének szürkésfehér „kőpad­lója” fénylik. Körben gyü­mölcsfák és sárguló szőlőtő­kék ... Gaxdusági je^ySete^ A Imire figyelni kell a könnyíiiparban K azt jelen 6—-7 milliárd forinttal önnyűiparunk termeléséin , a lakosság jó áruellátás* rendkívül nagy szerepe van bár a népgazdaság a nr5aban' Ezert örvendetes, hogy -37 százalékos tenbelésImelkM^dlk ötéves tervben csak 34 tói. a vállalati és a szöveti’^ var a ^nnyu pari agazal- mintegy 50 százalékos növek<???'et\ tervf,f «"r lené, hogy a tervezettnél . !d«fel szamolnak' Ez .... t öbb áru kerül a piacokra. „nim A többlettermelésre lőrék . , ség, de mivel a népgazda, ,'?« természetben poziüv jelen- a, . . , 1", sági tervben eddig szereplő ige­! wy rtn ilyen arányban, valószínű, hogy csak azok a vaUalah ,zövetkezctek 1vdlmk majd Z°JZ'Líe- ,°nn,1; „7>tvele jobban alkalmazkodnak a vevő igényéihez, vagy olt* , • állítják elő termékeikéi. A könnyűiparban ehal na ügyelni kell rá, hogy a vál- la Intők es a s'/oveiko^oteL , ■ , .két. s a tényleges szükség / Szeresen egyeztessek tervei- vedelemnövelési elképzelési^ alapozzak termeles. es jo­Nemrégiben egy országot ■ . ,, „ ..___ , k önnyűipari miniszter is beli -'cskozason Keserű Junosné, • " - Sa- ■ atkozott, ezzel a kér­déssel. Nagyon fontos lenne. fl szövetkeze. lek is napirenden tartanuk ezt .^«jelenséget, Meri. nagyon örvendetes, hogy sok helyen a . , , , írtnál nagyobb mértekben törekszenek a lakosság zavartalan , , . ,">bb. jobb el­látására, ezenkívül az export nagyobb aranyu-.. , . . . , . ,, , -.veleset is tervezik, de a túlzott, az igényeket esetleg meghala ^ melés is veszélyekkel járhat. Szólni kell itt még arról is, hogy egyes vállalatok, s/.. vetkezetek eleve bizonytalan helyzetbe hozzák önmagvlcd^ azzal, hogy nem elég reálisan tervezik a fejlesztés beruhá­zási forrásait. Megyénkben is találkozunk olyan jelenséggel a könnyűiparban, hogy a fejlesztési terveknél viszonylag csekély saját alappal, ugyanakkor a reálisan várhatónál ma­gasabb hitélekkel, vagy állami támogatással számolnak. Az ilyen esetekben alapos mérlegelésre van szükség. Ugyanis phol nem a reólis mértékben számítanak a központi, ál- vek szerit ttokra, a fejlesztési terveket nem fogúik tudni reg­ben kezdik, elmarad a? ígért többtermelés, valamint a vári, Az itt eltjiyereség is. bői a Cen könnyűipari ágazathoz tartozó vállalatok és ban 'öte!,(.;[<ezetek tervezett nyereségét illeti, a vállalati hengeiniütotávú tervek ezt is 4—6 milliárddal magasabbra beíonacéloeltornázni, mint arra a népgazdasági tervezés sza­kai és má.csak ott fogadható örömmel, ahol a többletet el­gyártanak iköltségcsökken léssel, a gyártmánystruktura javí- A ’29 íjb munkaszervezéssel és nemcsak árszintnövelés • alaplerület,. elérni. germúben Ul. s.) szág legna kikötőből »” ‘".V'7U1- V"",l.a ,, uszályokon Kisko­építke/é« isza IL vízlépcső - ' ■ éhez szállítanak. Az apio. m- dd­n,l­1S az — Meddig üzemelhet a nya? TrLi — A kutató fúrások ííndö fai szerint 1(1 évre elegeis a itt a kő. Az igényektől c> a | további kutatásoktól fügjí termelésünk — veszi át szót Schmied Gyula. Kvcnlc 1(10 «‘zer lomia * Egy éve nagyközség -Encs ÖRÖMÖK ÉS GONDOK AZ ÉVFORDULÓ ELŐTT ,há- ‘ Az 'lOO A csorgókúti bánya rom műszakban üzemel, évi tervezett mennyiség: '.Az ezer tonna kitermelése, víz- Eszak-magyarországi Vból ügyi Igazgatóság bányájá^él- több ezer tonna kő kerül ízIo- használásra Kiskörénél, s la- lyóink partvédelmi munka'* fainál. 11 I . G.\ . •1 November elején lesz első évfordulója annak, hogy Én- eset nagyközséggé nyilvání­tották. Egy év egy település történetében nem nagy idő. és pusztán a megváltozott rangsorolás, a „cím”, nem feltétlenül jár együtt a nagy változásokkal. Emsen azon­ban mégis változik sok min­den, az urbanizálódás jól felismerhető jelei mutatkoz­nak itt is, ott is. Az embe­rek igényei egyre növeked­nek. sok probléma, megol­dást t áró helyzet adódik. A nagyközségi tanácson Kovács Lajos elnök és Rácz- kevy Dezső vb-fitkár fogad. Hogy a hirtelen fejlődé«! ér­zékeltethessék, azonnal a la­kásépítésekről esik szó. Lakásépítés, kiizmíívcsítéM ««ndokka! — Ez év májusában kije­löltünk 94 házhelyet eladás­ra — mondja az elnök —. s most már csak 15 házhely gazdátlan. Nagy ütemben fo­lyik az építkezés, magánerő­ből is, de szinte a földből nőnek ki a 12 lakásos szö­vetkezeti házak. Már — egy kis lokálpatriotizmussal — elmondhatjuk, hogy Encsitek is van egy modern lakótele­pe. Ez nagyon örvendetes, de h ái­Ok tuber 20-át mutat a naieta tár. Az időjárás hetek ó rt hűvös, eső is volt, de azé?./, elég gyakori a napsütés. Aii- időjárás viszont — különü'is sen ősszel — nagyon fontregi tényező a mezőgazdaságai munkákban. Az idén aliglíbr lehet panasz rá, még akk<yi- is, ha hűvös. Az őszi szárAsi tás-vetés, a betakarítáili- munkák Borsod-Abaűjr- Zemplén megye egesz terca- letén, valamennyi mezögazen dasági üzemben jó ütemben- haladnak. Megyénk meze it gazdasága még sohasem ál fis olyan jól az őszi vetéssel c betakarítással, mint most. A vetőszántás elkészült A |T100;VH «llupii o’uy-Ly,', . gai október 15-ig a bűzave- tés 82, a cukorrépa-betaka­rítás 66, a kukoricabetaka­rítás 63 százalékát végezték el. Erről vasárnapi lapszá­munkban részletesen beszá­moltunk. Tegnapra megér­keztek az összefoglaló je­lentések a járásokból is, így a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának szakfelügyelői már pontos adatokkal szolgáltak, hogyan haladtak eddig me­gyénk termelőszövetkezetei az őszi munkákkal? Megyénk összes termelő- szövetkezetében az idei őszön 139 615 katasztrális hold föl­det kell bevetni. A munkák menetében elsődleges a ve- tőszántás és a talajelőkészi- tés. Jól haladtak ezzel a munkával. Október 15-ig 124 138 holdon végezték el a vetőszántást és a talajelőké­szítést, s azóta is szakadat­lanul dolgoznak a traktorok. A meglehetősen sok vető­szántással egyidőben elvé­gezték termelőszövetkeze­teink 68 171 katasztrális hold őszi mélyszántását is —tava­szi vetések alá —, s ez az összes őszi mélyszántásnak 33 százaléka. Hogy ez meny­nyire jó eredmény, azt leg­inkább érzékeltetik az előző évi adatok — tavaly és ta­valyelőtt —, amikor október 15-én az őszi mélyszántásnak csak 18—19 százaléka volt , kész. i Ma viszont októbei; 20. van. és a búzavetés ideje — t|iz optimális számítások sze- * ríni — lejárt Az eredmény- > azonban így sem rossz. Ter- é melőszövetkezeteink október a!5-ig csaknem 90 ezer hol- bó?n vetették el a kenyérga- nek'öt az összes vetőterület- mánvb« százalékán. Takar- ,,v,iá nn*zát is vetettek, de nck aligV tl0ldat- a tervez,ett­alékát. a-több mint 40 szá ban vecheK kővetkező napok- I'úz.át. de t »\eg t.-ikarman.v- bona Annak 50 ” kenyerga- végéig mind\ ve esel október A mai naptól ;nu!t befejezik. egy 25 ezer h(Í számítva mxnt- •oldon kell mea a búzát elvetni, s ez meg­követeli a minden eddiginél erőteljesebb ütemet. jő üiemü j betakarítás Az őszi árpát mindenütt elvetették — összesen 4516 holdon, s ez több a terve­zettnél. Rozsot 3737 holdon vetnek, s ez a munka már kész. Az őszi takarmányke­verékeknek október 15-ig a 86,3 százalékát vetették el 1262 holdon, örvendetesen jó volt az őszi lucernatele­pítés is. Borsod megye lsz-ei 2464 hold új lucernát tele­pítettek, 200 holddal többet a tervezettnél. Az őszi munkák másik nagy része: a betakarítás. Ezzel is iól haladnak terme­lőszövetkezeteink. A burgo­nya betakarítása 17 531 hold­ról megtörtént A termésát­lag 70 mázsa körül alakul megyei szinten, de vannak tsz-gazdaságok — elsősorban az ózdi járásban —. amelyek 100 mázsa fölötti termést ta­karítónak be. Cukorrépát 7083 holdon termesztettek termelőszövet­kezeteink. A betakarítással 50 százalékosan végeztek e - az dig. Igen örvendetes a k koricabetakarítús helyzete. Tsz-területen összesen 89 733 katasztrális holdon termett kukorica, és október 15-ig 66 783 holdról takarították be a termést. Az arány: kö­zel 75 százalék. Az előző években október közepén a kukoricának fele se volt még betakarítva. Az idei termés­hozamok — megyei átlag­ban — nem magasak. Mind­össze 13—14 mázsa (májusi morzsolt) kukoricára számít­hatunk holdanként. A mis­kolci, szerencsi és mezőkö­vesdi járásokban viszont meglesz a 17—18 mázsa liol- dankénti átlag. Ha az őszi munkák hieny- nyiségét — munkanapokban, vagy átlagnormával — <ösz- szesítjük. kedvező végered­ményt kapunk. Az ismerte­tett adatok szerint az ösz- szes őszi munkának már több. mint 75 százalékát vé­gezték el termelőszövetkeze­teink, s ha az időjárás to­vábbra is kedvező marad — november elejére a betaka­rításokat is maradéktalanul befejezik. Kirívó hiányosság Egyetlen kirívó hiányossá­ga van az idei őszi munkák­nak — es az egész mezőgaz­dasági termelésnek —, s ez: a műtrágyázás. Nagy bajok lesznek ha a termelőszövet­nekünk állandóan főhet a fejünk, hogy hová is épít­sünk előbb járdát, hová ve­zessük a vizet. — A másik dolog az — veszi át a szót a titkár —, hogy ahol lakások vannak, oda bölcsőde, óvoda, iskola, áruház is kell. Igaz, az óvo­da problémája a közeljövő­ben megoldódik, mert mos: készült el egy modern, 75 gyereket befogadó épület. A megyei tanács 1 millió 200 ezer forinttal segített, az ak­kor még járási tanács 600 ezret adott, saját fejlesztési alapunkból pedig 1 milliót költöttünk^ rá. De iskolára is égetően szükség van, s bár elkezdték a négytantermes iskola bővítését, az csak 1973-ra készül el. Bölcsőde építésére semmiképp sem futja az alapból, pedig az is kellene. Van Encsen egy gim­názium is . .. Ismét, az elnök válaszol: — Az is sok gondot: okoz nekünk. A gimnázium 300 tanulója közül csak negyven az encsi, a többiek a kör­nyező településekről járnak be. Kollégium viszont nincs. Az az ..intézmény", amit így nevezünk, csak valamiféle szálláshely, mert tanulásra, szórakozásra nincsen hely az épületben. A tervekben a negyedik ötéves tervidőszak végéig sem szerepel diákott­hon építése. Kevés helyijén a munkalehetőség — Munkaalkalom minden­ki számára van itt, helyben ’ — Encsen 3 ezren laknak, s ezek közül 5—600 ember naponta ingázik, nem is szá­mítva azokat, akik csak hét­végeken járnak haza. A bu­dapesti bútorgyár, a BUBIV kezeti vezetők és vák továbbra is mellőzik a műtrágyát. Az 1971-ben fel­használt hatóanyag — me­gyei átlagban — mindössze 60 kiló holdanként, s ez na­gyon kevés. Az országos át­lag 129 kiló volt az idén — hatóanyagban számítva. Saj- nr > a műtrágyafelhasználást len sok tsz-ben hamis ek uralkodnak. Vannak vezetők, akik nem vé­tók figyelembe a műtrágyák termelésnövelő hatását és csak a kiadásokra hivatkoz­nak. A műtrágyázás költsé­ge' Sr'Z-ont hat-nyolc mázsás heké’-nkenti adagok haszná­latánál is bőségesen megté­rülnek. Ma október 20. van és következik az őszi munkák hajrája. Mindenütt megér­tették: most már sietni kell. Kapkodásra nincs ok. Eddig szinte valamennyi termelő­szövetkezet jól végezte őszi feladatait. Egyértelmű a megállapítás: jól állunk az őszi munkákkal. kolleklí-ís: ,,'ah’3fw5. 'K,.,iíu Gimnázium ■ 6. 2. sz. Szakközépiskola 42 ponttal. Lányoknál: 1. Her­man Gimnázium 77 pont, 2. * Kilián Gimnázium 59. 3. n Mezőkövesdi Gimnázium 51.5, 4. Enes 49,5, 5. MisilcoVitKöz- i gazdasági Techi.N t,vjír 37. 6. , I. sz. Szakközépiskola 36 \ ponttal. l.c tűi luc J leli Sl íutás Az országúton köz^ km-en, az ifjúságiak és —: ők 7000 m-en, az ifjúsági nerr.úk és lányok 4300 m-es Uj von versenyeztek. Áltaiá- tunfcn a válogatott leeret tagjai rendierték a versenyt. A bor- y.eti iiak közül Vincze a fel­fogd,4-teltnél 6. helyen végzett, legro serdülő korú Bokros Ist- eszkm a férfi ifjúságiban a 4. lóbett. Egyébként a férfi fel- fej lőtteknél a bajnok Sőtér lctx'BSE), nőknél Monspart (Bu­dapesti Spartacus), férfi if­júságiaknál Klimstein (MAFC), lányoknál ék, (BEAC). jeti .................. j a­iést IIPVDSZ­villámtoriií' Borsod útjai egyre zsúfoltabbak. Az óvatos közlekedés azon­ban sokat segíthet a balesetek elkerülésében. Foto: Laczo József a ki- ko­A megyei KPV’DSS a lámtornát rendezett :cok férfi kispályás labdá­ból Heves, Szabolcs élvaooi sód megye részvételével. A megyék székhelyét képvise­lő csapatok háromszor talál­koztak egymással. Eredmények. Nők: Nyír­egyháza—Eger 1:3, Miskolc— Nyíregyháza 5:0. Miskolc— Eger 5:0. Férfiak: Nyíregv- kolaza—Miskolc 1:1, Nyíregy- még’f.—Eger 0:0. Miskolc— fejlődi: 1:1. K. L Hajrá ét őszi munkákban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom