Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. okt. 20., szerda Megbeszélés Kairóban Anvar Szádul egyiptomi államfő és Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszubadítási Szervezetek Központi Bi­zottságának elnöke kedden megbeszélést tartott Kairó-1 ban. A megbeszélés előterében ■ az ammani kormány és a pa­lesztin gerillák konfliktusá­nak elsimítását célzó leg­utóbbi közös egyiptomi— ! szaúd-arábi a i erőíeszí lések álltak. MÉrieien az eiiit $Éám A Művelődésügyi Minisz­térium a Színházművészeti Szövetséggel közösen kedden a Fészek Klubban országos értekezletet tartott a színhá­zak igazgatói, főrendezői, párttitkárai, szakszervezeti vezetői és a felügyelő taná­csok képviselői részére. Dr. Malonyai Dezsőnek, a Műve­lődésügyi Minisztérium szín­házi főosztálya vezetőjének HMZAS TŰKOR bevezetője után Szabó Ist­ván, a színházi főosztály osz­tályvezetője bocsátotta vitá­ra a minisztérium tájékozta­tóját az elmúlt évad tapasz­talatairól, s a jelenlegi évad feladatairól. Elmondta: az elmúlt évad­ban kedvezően alakultak a műsorarányok: a bemutatott művek mintegy fele magyar alkotás volt. További 14 szá­zalékuk szovjet, illetve szomszédos szocialista ország írójának művei Külön elis­merés illeti vidéki színhá­zainkat, amelyek egyre inx tenzívebben és felelősségtel­jesebben karolják fel a ma­gyar dráma ügyét. ' A jövőben a konstruktí­vabb módon politizáló, az eszmei vitát életünk fonáksá­gaival, hibáival szemben bát­rabban vállaló, a szocializ­mus eszményeit és elveit nyíltabban és hatékonyabban hirdető színpadi produkciók .számát kívánják növelni. Elejét kell venni annak — a szerencsére csak itt—ott szórványosan jelentkező — kedvezőtlen műsorpolitikai tendenciának, amelynek eredményeként néhány kö­zepes. alacsony színvonalú nyugati kommersz-mű mü- rorra került. Változatlanul hiányzik a színházak műsorából a mai témájú, .nívós magyar musi­cal. A tapasztalatok arra mu- tanak, hogy a színház és a közönség kapcsolata némileg javult. Egyaránt emelkedett az előadások és a nézők szá­ma is. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége kedden a Parlament Gobelin-termében Nagy Mária főtitkár elnökl ősével ülést taríotl. Dr. Mihályíi Ernő (képünkön), az MSZBT elnöke az ügyvezető elnökség nevében javaslatot terjesztett elő a társaság országos értekezletének november 22—23-ra történő összehívásáról, majd ismertette az országos értekezlet elé kerülő elnökségi beszámoló tervezetét. A ter­vezetet az országos elnökség elfogadta. Újságíró stúdió Dr. Várkonyi Péter állam­titkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnö­kének előadásával kedden ünnepélyesen megnyílt a pé­csi újságíró stúdió. A MUOSZ, a TIT és a Dunán­túli Napló szervezésében ta­valy indúlt először újságíró stúdió Pécsett azzal a céllal, hogy fiatal tehetségeknek, az üzemi lapok társadalmi ak­tíváinak lehetővé teg3rék a szakma megismerését. SZERZÖDÉSKIEGÉSZÍTÉS Dr. Korom Mihály igazság- ügymjniszter és Vlagyimir Ivanovics Tyerebilov, a Szov­jetunió igazságügyminiszte­re kedden aláírta a magyar- szovjet jogsegély-szerződés kiegészítéséről szóló jegyző­könyvet. A jegyzőkönyv fő­ként az állampolgárok há­zassági, házassági vagyonjogi és gyermektartási ügyeire tartalmaz új, illetv^ módosí­tott szabályokat. KONFERENCIA TIHANYBAN Tihanyban kedden meg­kezdődött nyolc szocialista ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjetunió és Romá­nia — pártfőiskolai vezetői­nek konferenciája. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai' Bizottságának tagja, a Poli­tikai Főiskola rektora mon­dott megnyitó beszédet, s kö­szöntötte a résztvevőket. A SZOCIALISTA HAZAFISÄGRÖL Eger város Tanácsa, a Honvédelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége rendezésében — a Hazafias Népfront és a KISZ Közpon­ti Bizottságának közreműkö- . désével — kedden megkez­dődött Egerben a szocialista hazafiság kérdéseivel fog­lalkozó kétnapos országos tanácskozás. TÁJÉKOZTATÓ Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével kedden a csepeli munkásott­honban ülést tartott a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa. A tanács tagjai tájékoztatót hallgattak meg a KISZ KB kongresszusi levelének Vita­tapasztalatairól . Az ifjúmunkás tanács meg­vitatta az 1971—75-re megkö­tött kollektív szerződések ta- j jpasztalatait. i SZABVÁNYOSÍTÁS Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnöke kedden megnyitotta a Magyar Tudo­mányos Akadémia kongresz- szusi termében „A szabvá­nyosítás és a gazdasági élet” című konferenciát, amelyet a magyar szabványosítás 50 éves jubileuma alkalmából rendeztek. Csehszíovákiában kémkedett Az Egyesült Államok prá­gai ideiglenes ügyvivőjét kedden a Csehszlovák Köz­társaság külügyminisztériu­mába kérették és jegyzéket nyújtottak át neki. A jegy­zék megállapította, hogy Sa­muel Wise, az amerikai nagykövetség első titkára nemkívánatos személy Cseh­szlovákiában, mert az ország érdekeit sértő kémtevékeny­séget folytatott. Az Egyesült Államok nagykövetségével egyidejűleg közölték, hogy Samuel Wise- nak 48 órán belül el kell hagynia a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság terüle­tét. Vita űz ENSZ-hen Nyugtalan határok M i, európaiak, sok száz esztendős tapasztalatból tud­juk: tartós béke nem létezhet ott, ahol feszültség vibrál a határokon. Az ilyen térségekben elég egy .szikra és a következmények csaknem kiszámíthatatlanok. A legutóbbi órákban újra aggasztó hírek érkeznek egy hagyományosan nyugtalan határról, az India és Pakisztán közötti óriási vonalról. Az indiai—pakisztáni ellentét története vaskos Kötete­ket tölt meg. A két ország között kétségtelenül sok az etnikai és vallási okokból következő, valóságos ellentét. De ezt az ellentétet olyan szívósan és ügyesen használ­ta ki, szította' a gyarmattartó imperializmus, ebben a konkrét esetben a rutinos brit impérium, hogy sok szak- tekintély mindmáig az „oszd meg és uralkodj” taktika egyik iskolapéldájaként emlegeti. ’ Nem véletlen, hogy nem sokkal az angolok kivonulása után kitört a véres, az áldozatok ezreit követelő indiai —pakisztáni háború és ez később is megismétlődött. Jelképnek tekinthető, hogy a szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió vállalta a két ellenfél közötti közvetítést. Így született meg. szovjet területen, Taskentben a híres egyezmény, amely véget vetett Ázsia egyik veszélyes háborújának. De az angol kivonulás annak idején nemcsak az in­diai—pakisztáni ellentéteket hagyta hátra mintegy időzí­tett bombaként, hanem a Pakisztánon belüli ellentéteket. Ez már a földrajzi felosztásból következett: Pakisztán keleti és nyugati részét vagy kétezer kilométer választja el egymástód, ami eleve abnormális jelenség. Ráadásul Nyugat-Pakisztánban koncentrálódott szinte minden gaz­dasági és katonai hatalom és ezt az erőt fel is használ­ták a bengáliai térségben levő keleti országrész rovására. Ezért születhetett meg a „szabad Bengália”, az úgyne­vezett Bangla Desh mozgalma, amelyet Jahja Khan nyugat-pakisztáni erői Tikka Khan helytartó vezetésével brutálisan vérbe fojtottak. Menekültek százezrei özön­löttek át a terror elől a szomszédos Indiába, növelve Űj-Delhi amúgyis elviselhetetlen gazdasági problémáit. Ez a jelenlegi feszültség fő oka. Az Európába készülő Indira Gandhi keddi sajtókonfe­renciáján méltán jelenthette ki: ahhoz, hogy a két or­szág határán helyreálljon a nyugalom, mindenekelőtt az .kell, hogy Kelet-Pakisztánban teremtsék meg a mene­kültek biztonságos hazatérésének minden feltételét. A megoldás kulcsa kétségtelenül Rnwalpindiben, Jahja Khan rezidenciáján van. Kedden délelőtt Pakisztán képviselőjének felszólalásá­val folytatódott az ENSZ- közgyűlés vitája a kínai ENSZ-képviselet kérdéséről. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy nem a felszólalá­sok, hanem az üléstermen kí­vüli „szavazatvadászat”, haté­konysága fogja végső soron eldönteni a vita kimenetelét. A felszólalások száma és a beszédek hossza viszont a vi­ta időtartalmát szabja meg: eddig több mint 70 tagország jelentkezett felszólalásra és a szerda délután 5 órában megszabott jelentkezési ha táridőig várhatólag közel 100-ra emelkedik azoknak a tagországoknak a száma, amelyek le akarják tenni »butusukat a döntésre váró kérdésben. Általános vélemény szerint a szavazatszámlálásnál döntő lesz, hogy milyen messzire megy el az Egyesült Álla­mok a nyomás alkalmazásá­ban, néhány fővárosban. A vita eddigi üteme, alap­ján. megfigyelők arra számí­tanak, hogy a jövő hét .köze­pe^ táján kerülhet sor az első szavazásra. Brexsnycv beszéde (Folytatás az 1. oldalról) De nincs jogunk megfeled­kezni egy másik lenini felhí­vásról sem, nevezetesen ar­ról, hogy a tanulási folyamat együtt halad a kommunista nevelés folyamatával. Szólni kell a Komszomol tevékenység olyan viszonylag új formájáról, mint a diákok építő osztagai. A diákság energiájának, aktivitásának olyan megnyilvánulása és mozgósítása ez, amely — sze­rintem — teljes mértékben megfelel korunk követelmé­nyeinek és az ifjúság igé­nyeinek. Már több mint egymillió ifjú és lány jáufa végig c „harmadik szemeszter” iskoláját. Az építő osztagokban való részvétel olyan magvakat ül­tet a fiatalok leikébe, ame­lyek jó termést nyújtónak. ’ ÖTEZER KILOMÉTER A BARÁTSÁG ÜTJÁN Szicsász... majd kiderül! i. Hajnalban ébredek. Kelle­mesen ring alattam az ágy. Puhán, szinte alig érzékelhe­tő rezdüléssel futnak a há­lókocsi kerekei a síneken. Óvatosan letornászom ma­gam az igazán kényelmes felső ágyról, nehogy feléb­resszem a fülketársakat. Kint, a kellemesen világított folyosón nézem . az órám számlapját. De minek! A másodpercmutató pihen. Ügy látszik, az órám alszik he­lyettem. Persze, hogy elfe­lejtettem felhúzni este, az egész napos utiizgalmak után. Töprenghetnék, hogy hány óra van. Hajnali ket- tő-e, vagy három, s ez a három az otthoni számítá­sok szerint három-e, vagy az itteniek szerint. Azután me­ditálhatnék, hogy a kinti, még alig sejlő derengésben a Rovno. vagy a Zsitomir környéki tájak mellett robo- gunk-e el. Töprenghetnék, ha nem teremne ott mellet­tem mosolyogva kocsink kedves, ősz hajú „gyévocská- ja”. — Csaj? — kérdezi a köl­csönös üdvözlés után. Majd felvilágosít, hogy még csak „esetire” csász és Kijev leg­alább „szto”, azaz száz kilo­méterre van. Mondja, hogy álltátok még, de mert nemet intek, hív a kocsi végébe be­épített szamovárhoz, s nyújt­ja az illatos teával teli po­harat. Jólesik. A tea is, de különösen a kedvesség, a gondoskodás. (Amelyben az­után nincs hiányunk kilenc napon, s ötezer kilométeren át.) A korai ébredést minden­esetre azonnal hasznosítom. Irány a mosdófülke, mert ebből csak kettő van, s ha a harmincöt ember felser­ken, ugyancsak sorakozni kell, amíg mindenki elkészül a toalettel. Gyévocskánk még gyorsan kezembe nyom két „In túr iszt”-jelvényt, s mulatja, hogy ha „csája” kell, csak nyissam meg a szamovár csapját. Borotválkozás közben gon­dolom át, pergetem vissza az első utazási nap esemé­nyeit, s érzem át. vagy in­kább érzékelem a való tényt, hogy messze túl vagyunk a Kárpátokon. Vonatunk száz­kilométeres sebességgel köze­ledik Ukrajna fővárosa, Ki­jev felé. S hogy jól sikerült az első nap! Zökkenő nél­kül rakta át csomagjait, fog-, lalta el „új lakását” — amely bizony három teljes napon át otthonunk lesz -— három- száztizenkét borsodi dolgozó. Nők. férfiak, munkások, tsz- tagok, orvosok, tanárok, idő­sek és fiatalok töltik- meg a tizenegy kocsiból és két étkezőkocsiból álló barátság- vonatot. A cél; közelebbről megismerkedni a szovjet emberekkel, szovjet tájak­kal, az élettel -f- három vá ­ros: Kijev, Leningrad. Moszkva nevezetességeivel. Már amennyire ez néhány papba, az alig több mint két­száz órányi rövid időperió- dusba belefér. S milyen ke­vés, mégis milyen maradan­dóan sok élmény fér bele kétszáz órába?! Ezt azonban inkább érezni tudja az em­ber, mint elmondani. íta Kijev ben esik... Reggel hat óra •— moszk­vai időszámítás, szerint —, s a vonat megáll a kijevi pá­lyaudvaron. Percnyi pontos­sággal, ahogy egy nappal ko­rábban ígérték. Pedig külön menetrendű vonat és sok száz kilométerrel a kiindulá­si állomástól, Csaptól. A ha­talmas pályaudvar előtt ott sorakozik bemelegített mo­torral tizenegy, autóbusz, de olyan vonalban, mintha dísz­szemlére várnának. Szerve­zés kérdése csupán. S kilenc nap alatt hányszor meggyő­ződhettünk arról, hogy a szervezés, az ellátás, a gon­doskodás milyen precíz, s milyen precízen, nyugalmat árasztóan lehet bizonyos vál­toztatásokat végrehajtani, ha éppen a helyzet úgy kíván­ja. Kijevben csak az időjárás nem „precíz”. Napsütést vár­tunk, As sűrűn hull az eső De ne higgye bárki is, hogy. a pillanatnyi kedvetlenség hosszú életű. Kedves . „intú- risztos” kísérőink, tolmá­csaink valamennyi autóbusz­ban eloszlatják a mikrofonon- hangszórón keresztül az ag­godalmaskodást. — 1 Kedves vendégeink, kedves barátaink. Ha Kijev­ben esik, Leningrádban ra­gyogó az idő. Egyébként is, ha reggel itt . esik, akkor ké­sőbb eláll. Csak szicsász ... Szicsász! Mindig csak ezt kell mondani. S majd meg­látják, milyen szép Kijev esőben, a kényelmes autó­busz ablakából. Ilyenkor kü­lön hangulata van a város­nak. — És Kijev esőben is valóban csodálatos város. A „Szicsász” pedig?! Van egy régi orosz köz­mondás, — korábban ma­gam is sokat hallottam már. A mi nyelvünkre fordítva úgy hangzik ez, hogy „hét­szer mérd meg, egyszer vágd le”. Azaz mindent alaposan megfontolva tenni, de tenni, s akkor lesz igazán jó. amit teszel. Ez a Szicsász. Útköz­ben, az ötezer kilométeren át hányszor beszélgettünk ar­ról, mennyire szimpatikus, s mennyire szükséges, meny­nyire célszerű elv, tulajdon­ság ez: a nyugodt magabiz­tosság. Olykor bizony ná­lunk. itthon, a mi minden­napjainkban is több kellene belőle. Különösen amikor megértés kell, egymással szemben, amikor cselekedni kell és lehetőleg hibátlanul! Piros faluk, és ahol a esemI honol Kijev történelmi neveze­tességeit, az ősi Kijev tör­ténelmét nálunk Magyaror­szágon is számos igen jó prospektus, a Panoráma Ki­adó több ismertetője propa­gálja. Hogy 1300 évvel ez­előtt már1 település volt itt. hogy 882-ben már főváros Kijev, s hogy a történelem során oly sokszor dúlták fel. pusztították el, azt ezekből is tudjuk. S ma a Szovjetunió harmadik legnagyobb váro­sa. Lakosainak száma eléri az 1 millió 600 ezret. Olyan történelmi emlékekkel ren­delkezik, mint kevés más vá­ros Európában. Száz pusz­títás után is újra es újra felépítette a törhetetlen em­beri akarat, a teremteni-, alkotnivágyásból fakadó mér­hetetlen emberi erő. Az uk­rán nép fiai a szocialista forradalom győzelme, az el­lenforradalmi erők, az uk­rán nacionalisták felett 1919 februárjában aratott győze­lem után már a kommunis­ta párt, a szovjethatalom ve­zetésével alkottak rendre újat és rendre szebbet mind­annál, ami korábban létezett. S azután következett 778 nap. a hitleri fasizmus rém­uralma alatt . . A történelem nyomait és a mai Kijevet kutatjuk, lessük. Rohanva, mert csak egy nap futja az időből, s annyi min­dent keilene, annyit szeret­nénk megismerni. S csak percek jutnak végigfuttatni tekintetünket a Sevcsenkóról elnevezett egyetem épületé­nek piros falain. A cár test­ien e még pirosra, miután 1901-ben 183. a forradalmi mozgalom szervezésében részt vevő 183 diákot kato­nának. vitetett el. ,.A piros szín emlékeztessen a diákok árulására, legyen szégyen ez az egyetemre” — mondta volt a cár. S a piros fa­lak ma az egyetem egykori forradalmi diákjainak, a forradalmi megmozdulások örök emlékének dicsőségét jelképezik' Azután rövid tisztelgés a Nagy Honvédő Háború hő­seinek dicsőségét hirdető park — az ismeretlen kato­na sírját jelképező gránit- oszlop mellett Tisztelgés gondolatban azoknak, akik a ..Csönd városrészében”, a Babij-Jar földjében pihen­nek. Százezrek, akiket félig élve temetteteü el a hitleri fasizmus fekete hordája. Va­jon elnyerték-e már ezért n büntetést, amit érdemelnek? Barcsa Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom