Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
1971. oki. 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARÓRSZÁG 9 7 udomány — technika ' A műanyagipar jelene és jövője A műanyagok „karrierjének” története alig több, mint < negyedszázados, s mi ez a fa, az üveg, a fémek, a keramikus anyagok nagy múltjához képest. Ám e negyedszázad is ezeket az anyagokat, ma már viszont jelentős bázis-iparral rendelkezünk az előállításukhoz. A Tiszai Vegyikombinát polietiléngyára például TIPOLEN márkanévvel ma ; * A szemcséseit polietilén — fontos alapanyag elég volt ahhoz, hogy az iparilag fejlettebb országokban az egy főre jutó műanyagfogyasztás elérje az évi 30 kg- os értéket, a világtermelés pedig túllépi az évi 25 millió tonnát. Magyarországon a műanyagfogyasztás pillanatnyilag alig valamivel haladja meg az évi 11 kg/főt. de 1975-re várhatóan már 23 kg körül lesz, 1980-ban pedig elérheti a 39—40 kg/főt. Hazánk nemcsak az egy főre jutó fogyasztás mutatószámában, hanem több más i vonatkozásban is elmaradt attól a szinttől, amelyet népgazdaságunk általános szerkezeti anyagfelhasználása és műszaki fejlettsége megkívánna. Az oleßn program A müanyagtennelés javarészét a poliolefinek (polietilén, polipropilén), a PVC és a polisztirol teszik ki. Sokáig csaknem teljes egészében külföldről szereztük be festik az útburkolatot A rohamosan fejlődő autóközlckedés sok új problémát vet fel. Ezek közé tartozik az útburkolati jelek felfestésének és rendszeres karbantartásának szükségessége is. Kézi munkával ma már aligha tudnák elvégezni ezt a feladatot, de még a gépeknek is lehetőleg nagy tel jesítmányűeknek kell lenniük. A képezi látható angol gyártmányú festőgép óránkénti 7 kilométeres sebességgel „rajzolja” a széles fehér vonalakat a gyorsforgalmú utak burkolatára. A festéshez különleges ■műgyantából és adalékanyagokból összeállított festékanyagot használ fel, amely sokáiv megtartja színét, nagymértékben kopásálló, és a szélsőséges hőmérsékleti hatások sem tesznek kárt benne. A legnagyobb előnye azonban az, hogy 30 másodpercen belül megköt az útburkolaton, és így a festés művelete nem akadályozza a gépkocsiforgalmat. A festőkocsi tartályában termosztáttal szabályozott melegítőberendezés tartja állandó hőfokon a festékkeveréket, amelyet sűrített levegővel, fúvófejetken át szórnak az útburkolatra. if ti fs > '■ *vv 1 VSÍr * ' s vW ^ már évi 24 ezer tonnát gyárt ebből az értékes műanyagból, megszüntetve ezzel a magasnyomású polietilén importját; Műanyagiparunk komplex fejlesztése érdekében. 1970, szeptemberében nagy jelentőségű szerződést kötöttünk a Szovjetunióval: az ún. olefin-egyezményt. A — nagyrészt a Szovjetunióból érkező — kőolaj feldolgozása során két fontos terméket nyerünk: az energiatermelés számára nélkülözhetetlen fűtőolajat és a nem kevésbé jelentős motorbenzint. Az előállítás folyamán tekintélyes mennyiségben, motorok hajtására alkalmatlan benzin is keletkezik, ami viszont jól felhasználható a műanyag-kémia szempontjából oly fontos olefineik gyártására. A két ország közötti megállapodás értelmében hazánk a leninvórosi Tiszai Vegyi- kombinátban olyan olefinüzemet létesít (a hírneves Linde cég technológiai berendezőkéinek üzembe állításával), amely 1975-től évi 250 ezer tonna etilént, 125—130 ezer tonna propilént, és 80 ezer tonna ún. C,,-frakciót (butadién nyerhető belőle) állít elő,' a műanyaggyártás, fontos alapanyagait. Mindezeken kívül még évi 200 ezer tonna mennyiségiben aromás vegyületéket tartalmazó pirobehzin is keletkezik a gyártás során. A fenti alapanyagokból ilyen hatalmas mennyiségre nincs szüksége a hazai iparnak, viszont az előállításuk így a leggazdaságosabb. Éppen ezért a szerződés értelmében 1975. és 1984. között évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént a Szovjetunió vesz át tőlünk (az előbbit kb. 300 km hosz- j szú csővezetéken, az utóbbit ] tartálykocsikban szállítjuk | majd). Ennek fejében kis- és nagynyomású polietilént, ütésálló polistirolt, akrilnit- rilt, etlénglikonokat és sti- rolt kapunk cserébe, az egyezményben rögzített azonos értékben. A szállítási kötelezettségeken kívül termelt 120 ezer tonna etilén a magyar ipar rendelkezésére áll: 80 ezer tonnát a PVC gyártásához* használunk majd fel a Borsodi Vegyikombinátban, a fennmaradó 40 ezer tonnát pedig a már meglevő polietilén-gyárunk fogja feldolgozni. Alapanyagból — kész termék Alalpanyagunk tehát a jelek szerint bőven lesz a jövőben, ám ez önmagában nem elég, a hazai féldolgo- zástechnikai és alkalmazástechnikai fejlesztésnek is lépést kell tartania a növekvő igényekkel és követelmények - kél. Sokan — főleg a konstruktőrbe — ma még idegenkednek a műanyagok merész alkalmazásától. A jövő egyik feladata tehát az is, hogy legyőzzük az emberi természetből fakadó minden újjal szembeni bizalmatlanságot. Miköziben gyárak épülnek egy-egy jól bevált műanyagfajta előállítására, a kutatólaboratóriumokból egyre újabb, javított tulajdonságú műanyagváltozatok kerülnek ki. Példaként említhetjük a poliölefinék családjának egy éj tagját, a poüibutént, mely magasabb hőmérsékletet bír el, mint „rokona”, a polipropilén. Az etilénvinilacetát (ÉVA) is nagy jövő előtt áll: ha a rideg, törékeny és morzsolódó paraffinhoz ÉVA ko- polimert kevernek (aránylag kis mennyiségben), akkor hajlékony, rugalmas anyaggá változik. De szólhatnánk a polimetilpentánról is, a nagyon szívós fóliák gyártására alkalmas ionomer-gyantá- ról, mely ugyancsak túl van már a kísérleti koron. bqy megdőlt prognózis Néhány éve az iparilag fejlett országokban eluralkodott az a vélemény, hogy a műanyagipar üteme fokozatosan le fog lassulni, hiszen számos helyen máris a telítődés jelei mutatkoznak. Nos, az éle^ rácáfolt a prognosztikára: a megj ósolt lelassulás helyett fokozott igénynövekedés állt elő, olyannyira, hogy a korábbi évek 13—15 százalékos fejlődésével szemben az utóbbi évek során évente több mint 20 százalékkal nőtt a műanyagfogyasztás! Egészségvédelmi tanácsok: £ koffein és az egyéb izgatószerek Irta: Dr. Tóth Emil Tulajdonképpen a koffein izgatószer, s mint centrális, központi izgatót, a gyógyászatban felhasználjuk. Kis adagban tágítja a koszorúereket a szivén, tágítja az agyereket is. Innen van az, hogy élénkíti szervezetünket. Ezenkívül segíti a gondolattársítást, javítja a megfigyelőképességet és az ítéletalkotást. A koffein az izomerőt is fokozza, de csak átmenetileg, így növelheti a fizikai teljesítőképességet. Tágítja a gyomor körüli ereket is, ezért kiadós ebéd után segíti az emésztést. A kávéfogyasztás nálunk világviszonylatban is jelentős, ennek ellenére nem tartozunk az élen járó kávéfogyasztók közé. Az orvostudomány mai állása szerint a koffein kevésbé ártalmas, divatos élvezeti szer, mint a nikotin, főleg pedig az alkohol. Tillzptt fogyasztása (napi egy-két feketénél több) azonban állandó izgalmat idéz elő, túlérzékenység alakul ki, és jellegzetes szívpanaszokat okoz. Elvezeti szerré vált, és mint ilyen, mindenképpen kerülendő. Nikotin Sokan, nagyon helyesen érméregnek is nevezik- Huzamosabb, nagyobb mennyiségű rendszeres dohányzás súlyos érelváltozásokat, érszűkületet okozhat. Vannak kimondott érfali megbetegedések, amelyeknek oka kizárólag a dohám.fzás. Ez az elváltozás főleg a végtagokon fordul elő. A betegség előrehaladtával az erek any- nyira beszűkülnek, hogy a keringés akadályozott, a végtag kékes-vörös lesz, és ha a folyamat nem áll meg, akkor a betegség a végtag elkötéséhez vezet. Nagyon súlyos betegség! Végül a szív- erek beszűkülése kapcsán szívrohamokat is okozhat a dohányzás. Ennek természetesen súlyosabb következményei is lehetnek. A másik súlyos következmény a tüdőrák. A nikotinban, de főleg a cigaretta papírjában levő kátrány (elég nagy ntennyiségben van jelen) tüdőrákot okozhat. Ehhez a tudományos megállapításhoz ma már semmi kétség nem fér. Vannak országok, amelyekben a cigarettadobozokon halálfej jelzi a nikptin borzalmas hatását. Nem árt megjegyzenünk azt sem, hogy szoptató anyáknál a csecsemőkbe is átmegy a nikotin. Terheseknél a dohányzás korasziilést okozhat. Alkohol Minden fajtája, de főleg a tömény szesz fogyasztása káros. 'Ez ugyanis gyomor- és b élgyulladást okoz,, zavart szenved a felszívódás és végül májmegbetegedéshez, súlyosabb esetben májzsugorodáshoz vezethet. Az idült alkoholista nem eszik, nem éhes, mert az alkoholból nyeri kalóriaszükségletét. Persze ez a kalória csak egy része a tulajdonképpeni szükségletnek, ezért szokott azután bekövetkezni az alkoholisták fogyása is. A túlzott mennyiségű alkoholfelvétel túlterheli a szívet, a szív pedig kitágulásával igyekszik megfelelni ennek az új feladatnak. Mondanunk sem kell, legtöbbször eredménytelen a szív ezen fáradozása, így súlyos szívelváltozások lépnek fel. Az alkohol idegrendszeri és morális hatása rendszerint még ennél is súlyosabb. A gátlások felszabadulása után (amit az alkohol okoz) az emberek sem családjukkal, sem társadalmukkal szemben nem kötelességtudók. Kevés olyan élvezeti szer van, amely annyira káros az egyén, a család és a társadalom szempontjából, mint az alkohol! Nem hiába mondják: az alkohol öl, butít és nyomorba dönt! Mindenki nap mint nap olvashatja a sajtóból, hogy a balesetek nagy százalékáért az alkohol a felelős. Mindez vonatkozhat férfiakra és nőkre egyaránt. Senki előtt sem kétséges továbbá, hogy a munkahelyeinken előforduló baleseteket is mennyire befolyásolja az alkohol fogyasztása. Jegyezzük meg jó}: a szervezetnek nincs szüksége alkoholra. Náthaszezonban — Nézd, tüsszent.és nem teszi a szája elé a kezét!... Idegenvezetők HA VÉGIGMEGY az ember a pesti utcán, vagy vidéki városaink főterén, mérget vehet rá, hogy mire a sarokhoz ér, legalább két külföldi is megállítja. Merre van az IBVSZ-központ, hol van az a bizonyos műemléktemplom, hogy juthat el a legközelebbi vendéglőbe? Hiába, növekszik' az idegenforgalom! Villogó szemű leányok, hátizsákos fiatalemberek, öregek és fiatalok járják kercsztül-ka- sul az országot. Mindenre kiváncsiak, és mindenkitől választ, eligazítást kérnek. Valamennyien pót-idegenvezetők és póttolmácsok vagyunk. Holott magunknak is éppen elég észben tartani, megjegyezni, mi, hol található. Hát még amikor német, orosz, angol nyelvkeverékböl keli kihámozni, mit is akar tudni az idegen! Ha egyik nyelven sem értünk szót, marad a nemzetközi jelmagyarázat, a gesztikulálás, a mutogatás. Ebből sokszor mulatságos, fonák dolgok sülnek ki. Egyik bajbajutott utcai pót-idegenvezető barátomtól megkérdezték: kit ábrázol Vörösmarty szobra? Az érdeklődők flamandok voltak, ö nem tudott ezen a nyelven válaszolni. Jött a mutogatás. Költő, költő, ismételgette, majd hirtelen ötlettel teátrális pózba vágta magát a tér közepén. Es szavalni kezdte a Szózatot. A frappáns idegenvezető-módszer nagy tetszést aratott, és azóta a flamandoknál úgy tudják, hogy a Vörösmarty téren egyik legnagyobb színművészünk szobra áll... Tegnap hasonló érdekes eseménynek voltam szemtanúja. Búzakalász szőke, nyurga svéd fiatalember toporgott az utca sarkán, kezében térkép. Mellette szemüveges, fényképezőgépes, nyúlánk hölgy mormolta a kimondhatatlanul nehéz magyar szót: „Köztársaság tér..Szinte beletört a nyelve. Ah, mily nehéz szavak ezek az ilyen átutazók számára! Hogy könnyítsék sorsukon, illendően kérdem németül: Oda kívánnak-e menni? Igen, örvendeznek, és rögtön tanakodni kezdenek, hogyan is jutnak el oda? Elmondják, hogy az Erkel operaházat szeretnék megnézni. — Erkel... Erkel... — szólal meg hátunk mögött egy termetes asszonyság. — Az Erkel utca Újpesten van, mindjárt elmagyarázom, hogy jutnak oda. Szánjanak fel egy trolira. — Trolibuszra?! Szól közbe egy fehér köpenyes fodrász. — Miért bolon- dítja el a szerencsétleneket? Ha Újpestre akarnak menni, olt a villamos! — Es mutogatja a megállóhelyet a két derék északinak. Egy motorkerékpáros nagyon élvezi az ingyencirkuszt, hiszen már többen hajbakaptak. — Újpestre akarnak menni? — kérd ági. Biztos a Dózsát akarják látni. En is Dózsa-szur- koló vagyok, majd én megmagyarázom nekik, hogy jutnak el oda. — Hogy magyarázza meg, hiszen nem tud bolgárul? — szólt közbe egy postás. ■>— Majd én elmondom! És mondja a magáét a svédeknek — lengyelül. Közben ordítás, lárma, egymás szavát sem értik az alkalmi és kéretlen idegenvezetők. A javaslatok tucatszám röppennek fel: metró, autóbusz, taxi. Mindenki szid mindenkit, A tömeg egyre gyűlik, már egy rendőr is előkerül. Mindenki mondja a magáét. A KÉT KÜLFÖLDI közben kereket oldott. Nyilván egyik tanácsot sem fogadták meg. A térkép segítségével eligazodtak, és már oda is találtak. Csodálják, csodálják a híres Erkel operaházat, persze, szomorúak, hogy csak kívülről. De miért? Előadás nincs, azt megértik, de az sehogy sem megy a fejükbe, miért nem tekinthetik meg belülről? Szívesen fizetnének is érte, úgy. mint más világvárosokban. De ha nem, hát nem. Ezt is elkönyvelik, mint Budapest egyik kedves furcsaságát... Furcsa, vonzóan kiszámíthatatlan, olykor megmagyarázhatatlan város. Talán ezért nehéz megválni tőle, mint egy szép és szeszélyes nőtől. Abai Pál I
