Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
ÉSZAK-MAGVARORSZÁG 4 1971. október 2., szombat Zenekarról, évad kezdetén A Miskolci Szimfonikus Zenekar október 3-án indul 1 első külföldi vendégszereplésére. A. Művelődésügyi Minisztérium kiküldetésében a pozsonyi zenei fesztiválon vesz részt és többek között olyan nagy hírű együttessel közösen színesíti a fesztivál programját, mint a Bécsi Szimfonikus Zenekar. Ez a megtiszteltetés és bizalom természetesen jólesik az együttesnek, de a zenekaron kívül Miskolc valamennyi zenei intézményének az ügye is, mert a kiválasztásban rejlő elismerés a miskolci zenei intézmények összességének munlcáját is honorálja. A pozsonyi vendégszereplés után megkezdődik azene- kar új évada. Egy rövid számvetés ilyenkor igen időszerű. certre és jó műsoregyeztetéssel igénybe vehető esetleg napközben is. Legutóbb április végén beszélgettünk a zenekar helyzetéről, gondjairól. Ami az akkor említett létszám- és elhelyezési gondokat illeti, sajnos kevés előrelépésről adhatunk számot. Ismeretes, hogy a Miskolci Galériával egy épületben van a zenekar; nagyobb kiállításoknál igénybe veszik a próbatermét, ki kell költöznie, másfelé próbálni, hangszereit tárolni. A felkészülés és a hamgszertá- rdás így nehézkes, s az hogy majdan a televízió stúdió épületében kapnak korszerű elhelyezést, még távoli jövő. A létszámgondok változatlanok: az alacsony létszám messze elmarad a hasonló együttesektől és a szükséglettől, igen érezhető a főváros elszívó hatása és az idekötődő művészek is lakásgondokkal küzdenek. A zenekar művészeti-közművelődési tevékenységében mindig nagy szerepet játszották a munkáslakta környékeken adott koncertek. A diósgyőrvasgyári Bartók Béla Művelődési Központban már rendszeres a zenekar koncertsorozata. A most kezdődő évadban négy hangversenyt adnak itt. Az első olasz operaest lesz, amelyen közreműködik Horváth Eszter és Szabadi József, mindketten a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagjai, korábban népszerű miskolci művészek. Ha igényit tartanaik rá, a zenékar szívesen elmegy más művelődési otthonokba is, mert úgy érzik, a zeneművészet ilyenfajta propagálása elsőrendű feladatuk. o E nehézségek azonban nem befolyásolhatják az évadkezdést. Október 11-én lesz az első miskolci koncert. Újszerű vonása a most kezdődő évadnak — és ezt nagy-nagy örömmel üdvözliik az együttes tagjai —, hogy egy-egy koncertműsort most már több alkalommal is bemutatnak, s Miskolcon kívül Ózdon, Kazincbarcikán és Len invárosban is. A zenekar tevékenységének tengelyében az Országos Filharmónia bérleti sorozata áll (enhek programját már korábban ismertettük), s ehhez kapcsolódik az ifjúsági program. Az általános iskoláknak szánt Filharmónia-programok, zenekari hangversenyek egy részét a miskolci Zeneművészeti Szákközépiskola zenekara adja a most kezdődő évadban, s ez tehermentesíti a szimfonikusokat. A középiskolások koncertjeit viszont a zenekar szívesen tartaná a nagy befogadóképességű Rónai Sándor Művelődési Központban, amelynek kitűnő az akusztikája, alkalmas nagyzenekari konSzeretne a zenekar jobban betömi a szakmunkásfiata- lofc közé is. A KISZ közelgő kongresszusát megelőző felkészülés, többféle kulturális akció talán alkalmas lenne, hogy ezt elkezdjék, és rendszeres ízlésfejlesztő programmá tegyék. Ehhez a KISZ segítségét várják. Az ifjúság kérdésével egyébként más vonatkozásban is foglalkozik a zenekar: a zeneoktatási intézmények és a pedagógiai intézmények fiataljainak zenei nevelése részben szintén zenekari feladat lenne és éppen ezért szeretne például Sárospatakon js többet szerepelni, meg ahol zeneiskola van, ott rendszeresen koncertezni. A zenekar vezetői többször megfogalmazták — nagyon helyesen — állásfoglalásukat a zenekar, a miskolci főiskolai tagozat, a zenei szakközépiskola és az egyéb zeneoktatás! intézmények ösz- szefüggésérői és kölcsönhatásáról, amelynek lényegle, hogy a főiskolai hallgatók számára elengedhetetlen a zenekari szereplés gyakorlata, a zenekarnak pedig szüksége van a fiatal zenészekre, s meg kellene találni annak a módját, hogy a főiskolát végzett fiatal zeneművészek Miskolcon maradjanak. Budapesten rendezik' meg okt. 4. és 0. között a KGST- országök első mezőgazdasági integrációs szimpozi- onját — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján dr. Marton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója. A nagyszabású eszmecserén 16 előadásban ismertetik a részvevők eddigi integrációs tapasztalataikat, és az1 ezzel kapcsolatos kutatásokat is. Igen megtisztelő, hogy ezt a rendezvényt Budapesten tartják; a szakmai elismerést a hazai kutatók csaknem egy évtizedes munkásságukkal vívták ki. Magyarországon 1962-ben kezdték meg az Agrárgazdasági Kutató Intézetben azt a tudományos munkát, amely később alapját adta a mezőgazdasági és élelmiszeripari tárca Összevonásának. és az élelmiszergazdaságban kialakult, jó úton haladó integrációnak. Az iparág számos területén máris eredményesnek mutatkozott az a szemlélet, amely alapján összekapcsolták az egész termelési-értékesítési folyamatot, a mezőgazdasági termesztéstől egészen a kereskedelemig. Ennek eddig legjobb példáját adja a hazai : borgazdaság, majd a baromfiipar. de értékes kezdeményezések születtek a cukor-, iparban, a húsiparban és a i konzerviparban is. Ezekkel a gazdasági kezdeményezések-; kel, valamint a már kiala-1 kult 462 szövetkezeti-vállalati kooperációval hazánk élen j jár a KGST-országok között, j amelyek többségében 1—2 ; éve kezdődtek meg az integrációra vonatkozó kutatások.: A legújabb hazai kutatási | témák már előremutatók;! ezekben meghatározzák az ; integráció optimális szerve-1 zeti konstrukcióját, az integrá- j lódó szervek anyagi hozzájárulásának mértékét és a gaz- I dasági eredmények elosztását. I Többet szeretne tenni minden területen az együttes. A diósgyőri vár meg a sárospataki vár jobb kihasználásában szívesen vállalna nagyobb részt. Sokaikkal egyetértve tarthatatlannak ítélik, hogy Diósgyőrben egész nyáron szünet legyen. Tartalmas vonzóbb rend Beszélgetés a TIT Borsod megyei titkárával A pozsonyi vendégszereplésről hazatérve közvetlenül a miskolci idény kezdete után országos fórumon ad számot ismét a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Október 21-én a Rónai Sándor Művelődési Központból egyenes adásból közvetíti a rádió koncertjüket, 24-én pedig a Petőfi rádió hullámhosszán hallható ugyancsak egyenes adásban az a koncert, amelyet a budapesti zenei hetek keretében a fővárosban a Zeneakadémián adnak. (benedck) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének titkárával, Dobránszíky Mihállyal beszélgetünk az évadkezdésről és a későbbi tennivalókról. — Az idei szezon kezdetének tervei között számos érdekes rendezvény szerepelt. Mennyiben sikerült ezek megvalósítása? — A munkát a tervek szerint sikerült megkezdenünk. Ezek a tervek persze a már évek, évtizedek óta kialakult, jól bevált módszerek alapján készültek, az elnökség, a szakosztályok véleményére, nagy tapasztalatára alapozva, mely már eleve biztosította a sikeres kezdést és a későbbi sikeres munkának is záloga. Pár nappal ezelőtt nyitottuk meg a csillagászati heteket, melyek alkalmából a miskolci, az ózdi, a leninvárosi csillagvizsgálóban és számos művelődési otthonban tartanak rend ezvé n vöket. Nagy érdeklődéssel kísért esteket, rendezvényeket, hiszen ma, az űrhajózás korában e tudományág iránt felfokozottan jelentkeznek az igények. Mondhatom, hogy a rendezvények sikeréhez adottak a megfelelő szakemberek, távcsövek, filmek, fotók stb. — Biológiai és természetvédelmi napokról is hallottunk. — Igen, ezeket a napokat is szervezzük. Ezzel kapcsolatosan itt rendezzük meg a második országos természet- védelmi ankétet is, október 23-án és 24-én. Az ország különböző részeiből jelezték már a szakemberek érkézéMegjelent a Borsodi Szemle és a Napjaink legújabb száma Megyénk két folyóiratának, a Borsodi Szemlének és a Napjainknak legújabb, októberi számában egyaránt érdekes, friss szociológiai tárgyú írásokkal találkozhat az olvasó. Borsod ipari körzet: különös jelentősége van itt az ipari munkásság körében végzett kutatómunkának, elemzéseknek, az üzemi szociológiai felméréseknek s a belőlük leszűrhető társadalompolitikai rangú tamrlsá- güknalt. A Borsodi Szcmic bevezető tanulmányában Barta Imre a III—IV. ötéves terv borsodi beruházásait, s azok gazdasági hatását elemzi. Tóth Árpád a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói körében végzett felmérés tapasztalatait publikálja, amelyek különösen a munkaerő-mozgás szempontjából figyelemreméltóak. P. Iványi Anna a Miskolci Pámutfonó dolgozóinak demográfiai helyzetét vizsgálta: a gyár dolgozóinak túlnyomó többsége nő. Körülményeik, szociális helyzetük ismerete az üzem vezetése számára is hasznos tanulságokat adhat. Demo Dezső a nemzetiségek énekíkul- túrájának fejlesztésével foglalkozik cikkében. A hely- történeti rovat írásai közül Tóth Pál tanulmányának második részén kívül Gyárfás Ágnes érdekes dolgozatára hívjuk fel a figyelmet, amely a miskolci színház felszabadulás utáni újraindulását jeleníti meg érdekes adalékokkal, sok tárgyi ismerettel. Kemenczeiné Végh Katalin honfoglalás- és Árpádbori régészeti emlékeink feltárását ismerteti. A művészeti rovat Kárpáti Béla A giccs „esztétikájához” című cikkét és Tóth Sándor Gondolatok építészetünk társadalmi szerepéről című írását közli. A Könyvszemlében Ba- csálc Gábor irt jegyzetet Hegel Enciklopédiája II. és III. részének megjelenéséről. A folyóiratot Seres János grafikái illusztrálják. A Napjaink Ä a kulturális jelleg mintha túl erősen, a szépirodalom rovására is dominálna. S ha a szépirodalom visszaszorulásával nem is értünk egyet, annak fedtétlenjül örülünk, hogy az utóbbi számok a ko- rábbinál nagyobb s egyre növekvő érdeklődést tükröznek a szűkebb haza, Észak-Ma- gyarország, s elsősorban Borsod és Miskolc dolgai iránt. Igen időszerű téma, a zaj- áirtalom, zaj vizsgálat apropója íratta a lap vezető cikkét, amelynek Bekes Dezső a szerzője. Nem (kevésbé érdekes írás az egri Pataky Dezsőnek a pakáofcu tatás eredményeit és új terveit ismertető cikke. E. Kovács Kálmánnak a sárospataki tanítóképzés történetét összefoglaló tanulmánya most a tanítóképző 1948-ban történt államosítását és az azt követő változásokat tárgyalja. N. Tóth Árpád a diósgyőri munkásság műveltségét elemző felmérés eredményeit teszi közzé a lapban. Figyelmet érdemlő gondolatokkal szolgál Novák Istvánnak, a borsodi fiatalkorú bűnözés okait, körülményeit vizsgáló cikke is. Végvári Lajos műtörténész Lenfcey Zoltán művészeiét elemzi kiállítása kapcsán, s értékeli a katowi- eei festők miskolci kiállítását. Bírálatot közöl a lap A félkegyelmű miskolci előadásáról, a Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó premierjéről Papp Lajos tolláiból. Oravec János irodalmi riportja a felszabadulás utáni széncsata borsodi hőseinél-: álHt emléket Sándor László kitekintése a kárpát-ulkiraij- naí magyar nyelvű irodalom figyelemre méltó alkotásaira hív fel, Pomogáts Béla pedig az erdélyi német irodalom fejlődésével foglalkozik írásában. Elbeszélést Szentmi- hályi Szabó Pétertől és Dalos Györgytől, verseket Ken- deffy Gyulától, Kovács P. Évától, Sípos Árontól, Kis Benedektől, Kertész Lászlótól, Gutái Magdától, Beren- csy Sándortól és Nádor Páltól közöli a Napjaink. A kritikai rovat írásai fiatal pró- zaírók, költők első köteteivel foglalkoznak. A folyóirat októberi számát Tarái Sándor, Feledy Gyula, Lenkey Zoltán, Mohácsi Regös Ferenc, Püs- pöky István, Teliinger István rajzai díszítik. süket. A későbbi hónapokban, de még ebben az évben rendezzük meg a magyar nyelv hetét, körülbelül azzal a jelleggel, mint a csillagászati heteket, tehát nagy területet, számos művelődési otthont, intézményt átfogóan. — Mi a véleménye a szabadegyetemekről? — összesen 24 szabadegyetem indítását terveztük, és 6 tagozat kezd munkához. Ebből is kitűnik, hogy a későbbiek folyamán föltétlenül szükséges lesz ennek a különben nagyon hasznos ismeretterjesztési módnak érdekesebbé, vonzóbbá tételén gondolkodni, tanácskozni. Itt szólnék az üzemi ismeretterjesztéssel kapcsolatos gondjainkról is. Áz üzemi ismeretterjesztésben ugyanis szintén előbbre kell lépnünk. Különösen a természettudományok témakörében. A módszerek fejlesztése mellett szükséges a „területfejlesztés” is, például a tsz-ek. a ktsz-ek, az áfész-ek, a középes kisüzemek nagyobb számú bekapcsolódása az ismeretterjesztésbe. — Valamikor a Kazin- ezy-klub a miskolciak sokaságát vonzotta. Van- nak-o új elképzelések a klubbal kapcsolatosan? — Elsősorban azt a bizonyos vonzó hatást szeretnénk kifejleszteni, vagy továbbfejleszteni. Méghozzá a rendezvények valamiféle folyamatosságának, egymásba kapcsolódásának megteremtésével. Ilyen rendezvényünk lehet például a „mai vendégünk” sorozat, ahol egy-egy közéleti emberrel beszélgethet el közönségünk. A „nagykövetségi lilmestek” ugyancsak ilyen sorozattá válhatnak. Legközelebbi rendezvényünkként megemlítem az október 5-én kezdődő film- papokat, melyeken a vadászati világkiállítás természet- filmjeiből vetítünk a klubban. Persze sok minden mással is próbáljuk érdekessé, vonzóvá tenni a TIT-klubot, amelynek programjáról a jövőben rendszeresen tájékoztatjuk a közönséget. (pl) Érícsíícs! Értesítjük az alábbi utcákban lakó iögyaszlóin- kai és üzemelő közülc- Ickct, hogy munkálatok végzése miatt az áramszolgáltatást szüneteltetjük: 1971. október 4-, 5-én, 7 órától 17 óráig Szabó L. u., Dayka G. u., Hunyadi u. 12—végig, 5— végig. Selyemrét u„ Augusztus 20. u., Augusztus 20. strandfürdő területe. 1971. október 6-, 7-én, 7 órától 17 óráig Baj esy-Zsi 1 i n szky u. 29- től 41-ig. Zielinszki u. 27. sz.. Éder Gy. u. 1971. október 5-én, 7 órától 17 óráig Latabár Endre u. 1971. okt. 8-án. 7 órától 17 óláig Bajcsy-Zsilinszky u. 27., Bajcsy-Zsilinszky u. páros. a Körösi Csomótól végig. Az alábbi területen az áramszolgáltatást szakaszosan szüneteltetjük: 1971. október 11-töl november 2<i-ig, 7 órától 16 óráig Bornemissza u„ Nádasrét, Latinka S. u. és Fövényszer u. ÉMÁSZ I. sz. kirend.
