Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

1971. október 15., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 építészmérnök, általános mérnök vagy felsőfokú te-chn i kus részére termelési osztál vvezeto-heiyettes i munkakör betöltésére A Beton- és Vasbetonipari Müvek miskolci gyára A pályázatot önéletrajzzal együtt személyesen vagy postán kérjük eljuttatni a gyár termelési osztályvezető­jéhez. (Miskolc. József Attila u. 25—27.1 íbkaj-Hcgyalján használatos, magyar űrmérték a 136 literes gönci hordó. A nemespenésszel „párnázott” pincékben ezek­ben érlelik a legnemesebb borokat: az aszút, a szamorodnit, a hárslevelűt és a furmintot. Az Erdőhorvátiban lakó Golenya Miklós, a kisszámú Zemplén hegység! kádárok egyike gönci hordókat is készít. Képünkön: a kádár műhelye 1 izotópos vizsgálat segítsé­gével ellenőriz minden egyes varratot. Nagyon felelősség- teljes a munkája. A tökélete­sen elvégzett radiológiai vizsgálatok egyrészt azt mu­tatják, hogyan dolgoznak a hegesztők, feltárják az eset­leges hibákat, amelyeknek a kijavításával a későbbiek folyamán a komoly problé­mát okozó üzemzavarok megelőzhetők. Ha hibát ta­lálnak, ezeket természetesen kijavítják, de azután még egyszer, magát a javításokat is izotópos vizsgálatnak ve­tik alá. A 17 tagot számláló szige­telő részleget néhány kilomé­— Az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetése óta ; arsvállalataink szakszerve-' réti titkáraival még nem ke- i ült sor ilyen közös, országos jellegű tanácskozásra, — je­lentette ki elöljáróban Res­tás DeSső, a BSZ szakszerve­zeti bizottságának titkára, aki a továbbiakban kifej­tette: — Azért tartjuk jelentős­nek ezt az összejövetelt, mert így megvitathatjuk, melyek azok a módszerek, amikkel a szakszervezet leg­inkább segítheti a bánya­ipari, a bányászok élet- és muhkaköi'ülményeinek javí­tását, az ország szénellátásá­nak biztosítását. Kestás Dezső ezután hely­zetképet adott a vállalat gazdasági életéről: — Tőlünk az idén 4 mil­lió 650 ezer tonna szenet vár az ország. Vállalatunknál mintegy 16 ezer ember dol­gozik, s 07,1 százalékuk szak- szervezeti tag. Éjekből az adatokból is kitűnhet, hogy a szakszervezetnek milyen jelentőségteljes feladatai vannak a BSZ-nél. Beszámolója után a rész­vevők leginkább a szakszer­vezeti munkabizottságok te­vékenységéről és a reszort­felelősök mindennapi felada­tairól érdeklődtek. A szak- szervezet hatásköréinek bizo­nyítására elismeréssel fogad­ták a példákat: a BSZ-nél intézkedési terv készült a rokkant vájárok bérezésének rendezésére, a nődolgozók A szolgáltató tevékenység hovatovább annyira fontos lesz gazdasági életünkben, mint a termelés. A lakosság igénye egyre nagyobb a kü­lönböző szolgáltatások iránt. Ez elsősorban a műszaki fej­lődésnek, a technikai szín­vonal emelkedésének köszön­hető. A rádió, a televízió, a különböző háztartási gépek és műszaki felszerelések, va­lamint a személygépkocsik szaporodása megköveteli, hogy elegendő javító- és szervizrészleg álljon a lakos­ság rendelkezésére. A. megyed .tanács pályáza­tot is hirdetett a különböző szolgáltatások fejlesztésére. Ennek lényege: a szolgálta­tó üzem, vagy üzemegység létesítéséhez a megyei ta­nács anyagiakkal is hozzájá­rul, ha az valóban a lakos­ság igényeinek kielégítését segíti. A megyei tanács pályáza­tán „nyert” 600 000 forintot a putnoki Egyetértés Terme­lőszövetkezet is, amely sze­mélygépkocsi " szervizállo­mást létesít Púin okon, a tsz gépüzemében. Saját erő­ből ugyancsak 600 000 forin­tot biztosít a termelőszövet­kezet, így 1 200 000 forintos költséggel alakítják ki, és szerelik fel a szervizállo­mást. Valamennyi típus ja­vítására, kezelésére beren­dezkednek. Az állomás reg­gel 6 órától este 10 óráig. tart majd nyitva, s napi két | műszakban dolgozik. Egye-1 lőre öt szakmunkás látja majd el a szolgálatokat:, évi 10 000 óra kapacitással. A putnoki személygépko­csi szervizállomás még eb­ben az évben elkészül, és megkezdi működését. Az ál- i lomást a gépüzemen belül í alakítják ki, de önálló egy-! ség lesz. Építenek a szerviz- állomás elé betonozott par­kírozót is, A munkákat már megkezdték. Szerszám, fel­Barátság II. Barátság II. Barátság II. Barátság II. 1 uh jerő-utánpó s Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben évek óta rendszeresen gondoskod­nak a talajok termőerejének pótlásáról. Az idén is 300 katasztrális hold területre szórnak istállótrágyát. Az őszi munkákat is úgy szer­vezték, hogy azoknak a trá­gyázás szerves része. Trágya- szóró kocsik dolgoznak. A 300 holdból 200 holdra már kiszórták a szükséges dózist, s utána azonnal szántják a földet. Jövőre kukoricát és burgonyát termesztenek a megtrágyázott területen. szerelés és szakember van. A megyei tanács segítségé­vel épülő szervizállomás ja- j nuár elsejétől kezdve — reg­geltől késő estig — a lakos­ság rendelkezésére áll. A gönci hordók mestere... Természetesen, a mennyiség mellett a jó minőségre is megfelelő gondot fordítunk, hiszen a mi munkánktól is függ, mennyi időt képesek kibírni majd ezek a csövek a föld alatt. A közel két méter mély­ségű árokban térdig érő ta­lajvíz van. A két oldaldarus traktor — amelyeket Török Mihály és Deli József vezet —, szinkronban halad a szi­getelőgéppel: az egész egy­séges komplexumot képez. Mikor ismét megmozdulnak a gépek, akkor az emberek munkája már csak arra kor­látozódik. hogy irányítsák, kiszolgálják a berendezése­ket. Megindulnak a lánctal­pas járművek, a szigetelő masina fekete műanyaggal vonja be a vastag acélcsö­vet. A gépkomplexum nem vé­letlenül állt az előbb. Ezt jelzi a műhelykocsi jelenlé­te is. Mayer Károly szere­lőcsoportvezető és Fenyvesi János gépkocsivezető, szere­lő univerzális szakember. A műhelykocsi is jól fel van szerelve, olyan, mint egy ko­moly műhely. A szerelők azonban mégis panaszkod­nak. Nem az időjárásra, nem a vándoréletre, az ezzel já­ró kényelmetlenségekre, ha­pern az alkatrészhiányra. Ez az, ami megkeseríti a szere­lők, de a vonalon dolgozó gépkezelők munkáját is. Közben az önjáx'ós szigete­lő gépkomplexum már mesz- szire előrehaladt. A frissen szigetelt csővezeték egy ré­sze végleges helyére, a mély árokba, az árok alján fel­gyülemlett vízbe került. Lánctalpas traktor érkezik. A szürkére festett csoport- bódét erős drótkötelekkel utána erősítik. Aztán a trak­tor megindul a szigeteiőg'ép nyomában. Mint valami szántalpon, úgy húzza maga után a bódét. Megelőzi a szigetelőgépet, aztán megáll. AZ A HELY. ahol két órával ezelőtt még a csoport munkaterületének központja volt, már ismét néptelen. Csak a súlyos gépek lánc­talpának nyoma és a Maludt tűz lassan kihűlő hamuja őrzi emléküket. Az a kis, fé­lénk. néhány hónapos kutya, amely követi őket, most za­vartan szaladgál a legelőn, a régi és az új táborhely között. Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György (Folytatjuk) KINT A „PRÉRIN” —, ahogy a Kőolajvezeték Vál­lalat ^dolgozói nevezik mua- ka helyüket — tűzrakással kezdődik a munkanap. Haj­nalban, amikor megérkeznek a csoportkocsikkal, már ősz van és hűvös az idő, délfelé, ha süt a nap, a vénasszo­nyok nyarát emlegetik, de estére, mire kihűl rajtuk a veríték, ismét felkerülnek a pufajkák és a bekecsek. A hegesztő és a szigetelő csoport között levő mintegy 30 kilométeres távolságban találkoztunk a minőség őreivel, akik a varratok ra­diológiai vizsgálatát végzik, s akiket munkatársaik egy­szerűen csali röntgenesek- nek neveznek. Malatúnszky Károly 26 éves radiológus — aki egyébként Dunaújváros­ban lakik, — most Gele.i és Mezőkeresztes térségében Malatinszky Károly radiológus és Varga László besegítő izo­tóppal vizsgálja az egyik varratot. Munkában az önjárós szige­telőgép. Termelőszövetkezetek! A Középületépítő V általat a téli időszakban (novembertől áprilisig) az időszakosan jelentkező munkaerőfelesiegüket jól téliesített (fűtött stb.) budapesti munkahelyeikéin, kölcsönös előnyökön nyugvó szerződés alapján tudja foglalkoztatni Érdeklődés telefonon: 121-367, levélben: Középületépítő Vállalat, Bp., 5., pf.: 549. Országos jellegű tanácskozás a BSZ-nél A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Országos Központja javaslatára az el­múlt napokban hazánk hét bányaipari vállalatának szb- titkárai kétnapos tapasztalat- cserére érkeztek a Borsodi Szénbányákhoz. Részt vettek a BSZ szakszervezeti bizott­ságának ülésén, másnap pe­dig tanácskozást tartottak. helyzetének javítására, s nagy összegekkel segítik a családi házat építőket is. Vígti Árpád, az országos központ titkára elismeréssel állapította meg: — Országos viszonylatban is jól hasznosítható módsze­reket ismerhettünk meg. Az idén még egy hasonló ösz­szejövetel szervezését ter­vezzük, Tatabányán. A jö­vőben pedig legalább két­évenként egyszer szeret­nénk országos tapasztalat- cserét tartani a bányaipar szakszervezeti titkáraival. Szeretnénk, ha munkánkkal még jobban gazdagíthatnánk országunkat. Lánctalpak és szánta Ipák Hogyan segíti a szakszervezet a szénbányászatot? A megyei Samíes scgííségével ^ a r || ¥ térrel hátrább találtuk meg. Az önjárós, nagy teljesítmé­nyű, amerikai gyártmányú szigetelőgép éppen állt, va­lamit állítottak rajta. A gé­pet kiszolgáló személyzet a szürkére festett, szántaipali­hoz hasonló, csőaljzaton ál­ló csoportbódé előtt rakott tűz körül melegedett. A sili vidéken még fali sem állják útját a csípős őszi szélnek. Polakovics István csoportve­zető sorban bemutatta mun­katársait és külön felhívta a figyelmet a Nyírvasváriban lakó Hudák Imrére, aki en­nek az önjárós szigetelőgép­nek a kezelője.. — Hia minden renben megy — mondotta a csoport- vezető — egy 10—12 órás munkanapon négy-öt kilomé­tert: is előre tudunk halad­ni. A gép jól működik, a ke­zelők értik a munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom