Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. szept. 9., csütörtök Fiim Rejtő Jenőről A halhatatlan légiós Egy jellegzetes P. Howard-i jelenet: a kocsmáros és Fülig Jimmy (Alfonzó és Juhász Jácint). A film teljes címe: A hal­hatatlan légiós, akit csak pé- hovárdnak hívtak... Igen, P. Howard néven Volt is­mert Rejlő Jenő, a légiós regenyek, ponyvaparódiák kifogyhatatlan ól let ű írója, aki napjainkban valósággal reneszánszát éli, .s neve alu'i talán már olyan művek is megjelennek, amelyeket, ha élne, esetleg nem vallana magáénak. Ha éleiében ti- zedrész annyi megbecsülést kapott volna, mint mostaná­ban, talán egy boldogabb emberre emlékezhetnénk. Műveiből már többször készítettek filmet, nem min­dig sikerrel. Verbális humo­ra elsősorban olvasmányként érvényesül, lefényképezve sokat veszít erejéből. A most: bemutatott film. amelyet Rejtő műveinek felhasználá­sával Somló Tamás írt és' rendezett, nem légiós film, nem egy, vagy több P. Ho- ward-regény iilmadaptáció- ja. Aki valami Howard-i „bunyós dolgot” vár, az csa­lódik, még akkor is. ha a főcím előtti bevezető képso­rokban egy ilyen kocsmaje- lenelet láthatunk. Szerencsé­re Somló Tamás nem a hal­hatatlan légió, vagy egyéb. Rejtő megálmodta történés filmváltozatát kívánta adni, hanem az írót, a halhatatlan légióst akarta bemutatni a maga emberi valóságában, mintegy számvetésként szo­morú pusztulására emlékez­ve. A film több síkon jeleníti meg Rejtő Jenő világát. A ,'10-as évek végének, 40-es évek elejének pesti, pony­vát gyártó kávéházi ,iro­dalmi” élete — bár nem minden gúnytól mentesen, de — sok szeretettel ábrá­zoltán jelenik meg a fil­men. Látjuk a mindig pénz­zavarral küzdő írót, amint a pincérrel küldi át a kéz­iratoldalakat, kiadójához, hogy a cserébe kapott fillé­rekkel egyenlítse ki számlá­ját, biztosítsa a napi lét- fenntartását. Látjuk életre kelni regényhőseit, s ezzel párhuzamosan egy valóságos történetet is: Rejtő Jenő be­vonulását a biztos halált je­lentő ukrajnai munkaszolgá­latra a munkaszolgálatos évek szenvedéseit, s azokkal párhuzamosan az álomké­pekben a Howard-j regény­figurákat és a történéseket. S érdekes, roppant figyelmet érdemlő szerkesztési mód. ahogyan minden erőszakolt- ság nélkül elénk áll a pár­huzam: a légiósregények de­rűsen ábrázolt „Szörnyűsé­gei”, a tisztek fölényes gúnv- nyal bemutatott ostobasága, ugyanakkor ötvöződnek ezzel a valóságos pokol képei, az ukrajnai munkaszolgálat sok-sok drámai pillanatban gazdag képsora. A film rész­ben színes, részben fekete­fehér, az álomképek, a Rejtő Jenő képzelte figurák és történések mindig színesben jelentkeznek, a valóság ko­mor szürkében. Somló Tamást, a film al­kotóját eddig operatőrként ismertük. Első alkotásával nagy tettre vállalkozott. Nagyra, mert Rejtő Jenő megidézettékor százezrek a régi regényekből ismert lé­gióst őrién eleket várják. Somlónak volt művészi bá­torsága és ereje a halhatat­lan légiós mögött az embert felmutatni. És ez volt vállal­kozásának nagy értéke. Rejtő Jenő alakját Öze Lajos kelti életre igaz em­berséggel, szinte eszköztele- nül, nagyon bensőséges át­éléssel. Nehéz lenne felso­rolni a főbb szereplőket akik egy-egy Howard-i figurát je­lenítenek meg sok sikerrel, vagy akik az író utolsó hó­napjainak emberi környeze­tét jelentő embereket ját­szották. Feltétlenül ki kell azonban emelni Gera Zolánt egy rabbi szerepében, aki­nek különösen munkaszolgá- latos-temetési jelenete sike­rült megrázóan drámaira. A hét további filmjei: Van aki megteszi, van aki nem A Duncan Wood rendezte angol film az idősebb mozi- látogatóknak nem jeleni új­ságot. Vagy másíél évtized­del ezelőtt ugyanez a törté­net, ugyancsak angol fel­dolgozásban már pergett mo­zijaink vásznán Nevetés a paradicsomból címmel. A film alapjául szolgáló no­vella címe ehhez jár köze­lebb: Hahota a menyország­ból. Tagadhatatlan, hogy aki a tipikus angol humort kedve­li, sok-sok neveltető szituá­ciót talál a filmben, annyira azonban nem jó, hogy elfo­gadható legyen , ugyanannak a történetnek másodszori feldolgozása más szereplők­kel. De mert vannak fiata­labb nézők, bizonyára sokan derülnek majd a négy angol rokonon, akik egy nagyobb örökség reményében sok mindenre képesek, végül az­tán nagyon felsőinek. A fekete zászlók városa A jugoszláv filmalkotók­nak kimeríthetetlen tématár a II. világháború és a nem­zeti ellenállás. Nagyon sok filmet készítettek ebben a témakörben és Pori Jankó­mé most bemutatásra kerü­lő filmje is ebbe a kategó­riába tartozik. Eredeti cí­me Véres rege, s bár ri­asztóbb a hangzása, tartal­milag nagyon fedi a film mondanivalóját. A történet a fasiszta meg­szállás első idejében törté­nik Kragujevácon es való­ságos eseményre épül. Hősei 10—12—13 éves gyermekek, akik a felnőtt lakosság el­lenállását, t r. c g k i n za t á s á t. és pusztulását látva a ma­guk módján próbálnak szem­beszállni a németekkel, akik épp olyan könyörtelenül le­mészárolják őket, mint a felnőtteket. A történet meg­rázó. azonban sokkal inkább dokit ment um ja tél: jeli egü mintsem művészi átfogalma­zásban tálalt valóság. (bm) Levelek múzsa-ügyben TUCATJÁVAL érkeznek levelek a szerkesztőségekbe. Felfedezésre vágyó költője­löltektől, kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül. Hangjuk legyen bár szerény, humoros, követelőző vagy kö- i nyörgő, céljuk, óhajuk egy: megjelenni. Az egyik költőjelölt Így panaszkodik levelében: „A környezetem nem ért meg . . . csak rrieigamnak írok, aztán e!énv lem.” A mellékelt né­hány versnek megkegyelme­zett, nem ítelte máglyahalál­ra, hátha meghökkentheti érteden, csúfolódó környeze­tét. Némelyik levélírónak a megszólítás okoz gondot, nyilván, mert úgy gondolják, az ügyes, találó megszólítás — fél siker. ..i.11 • kérek a megszólí­tás nélküli sorokért, de so­káig gondolkoztam, mi volna a helyes megszólítás, ilyet nem találtam... ezért írok csak így . . „Kedves Szer­kesztő elvtársi” „Szerkesztő Űr!” „Kedves Uram!” „Ked­ves Kovács János!” S van, aki így kezdi: „Zavarban vagyok, éts ez talán levele­men is érződik, mert nem tudom. hogyan szólítsam meg . . .” EgyiküK-másikuk j jó verssel felérő, már-már romantikus önéletrajzot közöl: „20 éves vagyok, Budapes- 1 ten születtem. Nem fejeztem be a gimnáziumot és nem járok egyetemre. Szándé­komban sincs. Voltam figu- ráns, így eljuiottam hosz- szabb időre Örhalomba, Csurgóra, Csökölyre és más falukba. Most rikkancs va­gyok vasárnap, hogy hét­közben tanulni, olvasni tud­jak a Széchényi Könyvtár­ban, vagy rövidebb-hosz- szabb ideig csavarogjak Ma­gyarországnak egyes, nem idegenforgalmi területein. 16 éves koromtól máig sokat írtam. Most csak néhány verset küldök el. Kérem, ha­marosan válaszoljon, közöl­nek-e tőlem, vagy nem?” Hamarosan megkapta a kí­vánt választ, melyre nemso­kára megküldte újabb ver­seit. Levele most rövid, de szellemes: „Örülök, hogy meglepetést szereztem, de szeretném a lap olvasóit is meglepni.” EGYIKÜK kénytelen meg­magyarázni, második külde­ménye miért kézírásos. Az ok valóban egyedülálló: ....... most kézzel írott ver­seket küldök — remélem, el tudják majd olvasni —, mert sajnos, elhagytam a gépíró- kislányt. akivel jártam, és így másképp nem cseleked­hettem ..Akinek nem fut­ja írógépre, becsülje meg jobban a ..gcpärokisl anyó­kát” — az ő áldozatos köz­reműködésük nélkül mire megy egy költő? E gy ifjút a gépírás becsű­verseinek to- „ ... van négy versem. Egy- tudok vele mit csinálni, gondolom, szemét­kosárba dobni sa.iat. kézből mégiscsak marhaság, mert tisztelni kell a munkát lése késztet vábbítására: lap lege peif szerűen nem Lenkey-kiállítás nyílik Szeptember 11-én, szom­baton délben 12 órakor nyílik meg Lenkey Zoltán grafikus, művész kiállítása a Miskolci Galériában. A miskolci szü­letésű művész a Képzőmű­vészeti Főiskola elvégzése óta, 1962-től alkot Miskolcon, ahol eddig is jó néhány tárlaton láthatták munkáit, azonban ezúttal mutatkozik be első önálló kiállításával szülővá­rosában. Az 1964—67-ig Derkoviís- Bsztöndíjas művész alkotásai­val nemcsak a miskolci és a magyar közönség találkozott már, hiszen Lenkey munkái szerepeltek már egyebek kö­zött Tokióban, Krakkóban. Moszkvában, Párizsban. Bér linben, Dortmundban. Essen ben, Luganóban és Bukarest­ben is. Az ötven alkotásból álló ön'áUó Lenkey-kiállítás októ­ber 3-ig naponta — hétfő ki­vételével — 11 órái ói 19 óráig tekinthető meg a Miskolci Galériában. (mármint a gépelés ujjper­gető műveletét) ezért kül­döm el.” Szempontja kétség­telenül tiszteletre méltó. A szerkesztő válasza nem minden esetben bátorító, ám a költészet ifjú szerelmese hűségében fölöttébb kitartó. ..szövegelemzéséből” erre- az álláspontra jut: . . -de mert ott állt a „sajnos” is. meg­próbáltam javamra érteni a fogalmazást. Most bátorsá­got veszek, és küldök újabb verseim közül. Kérem, ha mód van rá, fogadják el őket, mert nagyon kellene már egy kis levegő.” Levegő alatt: a nyilvánosság ózon­dús légkörét érti. „Nem tudom, újabb je­lentkezésem mit ébreszthet (bár gondolom), de nagyon bízok a türelmében”. „Üjra próbálkozom! Ké­rem. értse meg menekülése­met, segítsen, biztasson. A szememben nagyra nőtt szer­kesztő urat mindig tisztelni fogom, emberi, lelki megér­tése lekötelez.” Vajon meddig? „Eddig csak a magam szó­rakoztatására próbáltam ver­seket faragni, -s most bará­taim tanácsára fordulok önökhöz..A barátai ugyan olvastak-e már éle­tükben az övén kívül ver­sekei? SZEGÉNY szerkesztők! Olykor nehéz helyzetbe is kerülnek, hiszen rajtuk ál!, vagy bukik, nem Uit-c zá­tonyra egy házasság: „Ké­rem. segítsenek rajtam. Kö­zöljék verseimet. Akkor nem válik el tőlem u feleségem.” Sajnos, csak egyet tehet­tünk az. érdekében. Több ha­ragostól megkíméltük. Drcnkó Éva A nuwkds-puras/A szülők gyermekeiért • A munkás-paraszt szülök gyermekeinek továbbtanulá­sáról tárgyaltak szerdán a pedagógusok Fáklya klubjá­ban a SZOT és a szakszer­vezetek megyei tanácsainak illetékes vezetői. Az. állami szervekkel és a KISZ-szervezetekkel együtt­működve az új tanévben folytatják a szakszervezetek a munkás-paraszt szülök gyermekeinek továbbtanulá­tő akciói cat. Erre a Szakszer­vezetek Or Tanácsa újabb 1.7 sai se; millió forintot ajánlott fel. Üjabb tanulók számára szer­veznek bentlakásos tanfolya­mokat. nyári tanulmányi tá­borokat, s az akciót most már kiterjesztik az általános iskolák VI. a középiskolák III. oszályos munkás-pa­raszt származású tanulóira is. Bánk bán a diákoknak A Miskolci Nemzeti Szín­ház igazgatósága a Bánk bán előadását azzal a célzattal újította fel, hogy a felnőtt közönség gyönyörködtetésén túlmenően segítséget nyújt­son a diákifjúságnak, első­sorban a középiskolásoknak. Szívesen vállal a megye na­gyobb helyein a diákok ré­szére akár külön ifjúsági előadásokat is nagy*nemzeti drámánkkal. Sajnos, eddig nem volt túlzottan nagy igény az in­tézetek részéről. A tanév megkezdése után egy héttel hihetőleg megerősödik az ér­deklődés, iskoláink, élni fog­nak a színház kínálta lehe­tőséggel. í I í S E 8 S i S S! RENDKÍVÜLI IV ­LOTTÓSZELVÉNY Számhúzás: SZEPTEMBER 19-IiN Hagy összeg! pénznyeremények A rendkívüli tárgynyeremény-sorsoláson EGY ÖRÖKLAKÁS ÉS 1000 ÉRTÉKES TÁRGY- NYEREMÉNY fi tv lattiszeivéay sorsolását e tv közvetíti Szórakozva nyerlef!

Next

/
Oldalképek
Tartalom