Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

1971. szept. 5., vasarnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az ember és környezete védelmének világprogramja Töténele folyamán az em­ber egyre többet és előny­telenebből vett el az ót kö­rülvevő világtól, a termé­szettől, mint amennyit ész­szerűen hasznosítani tudoU. Nemcsak növényi és ál­latfajok ezrei pusztultak el, hanem napjainkban a technika és a műszaki for­radalom idején már olt tar­tunk, hogy életet jelentő környezetünk is megbomlott. A levegő, a víz, a talaj szeny- nyeződóse, a zaj és a túlzsú­foltság már ma fel sem mer­hető károkat okoz. A győző fölényével* az em­ber megfeledkezett arról, hogy a természet kincsestá­ra nem kimeríthetetlen, ju­ráival sáfárkodni is keli. A tudomány feltárta es még napjainkban is ontja bizonyí­tékok tömegét, hogy a kör­nyezetünkben bekövetkezett változás, romlás olyan fokú. hogy ha a leromlott vis/o-. nyok tovább éleződnek, ve­szélybe kerülhet maga az ember is! hitei jvd lii'diink egészére A káros hatások többségé nem korlátozódik kis terü­letekre. Kihatásuk már nem ismer országhatárokat, kon­tinenseket. hanem kiterjed földünk egészére. Csak anv- nyi a különbség, hogy ma még vannak kevésbé vagy súlyosan szennyezett részeit, országok. Például az USA- ban 1970-ben már hét ál­lam folyóin és tavain el kel­lett tillani a halászatot, mert a halak higanymérgezettek voltak, Cape Cod strandjain a nyaralók olajban törődtek. Japánban, a föld másik legszennyezettebb országá­ban legnagyobb a smog, oly­annyira, hogy a hajók nap­pali is összeütköztek, mert nem voltak láthatók a na­vigációs műszerek; a gyere­kek védőálarcban jártak is­kolába; a közlekedési rend­őr 4 óránként az őrszobára volt kénytelen betérni, hogy oxigént lélegezzen be. Mind­ez érthetővé teszi, hogy csak­is világméretű, nagy nemzet­közi összefogással lehet a környezetvédelmi feladato­kat, tennivalókat eredménye­sen megoldani. Az ^UNESCO Ki. közgyűlése már 1962-ben meghirdette ..Az ember és a bioszféra" című világprog­ramul. \eni egész' i 50 év atutt. . U Thant l!)tii)-ben ,.Az em­ber a természet gyilkosa” című drámai hangú felhívá­sában fordult a kormányok­hoz, összehangolt környezet- védelmi intézkedéseket, nem­zetközi összefogást sürgetve. Nem ok nélkül, hiszen föl­dünk érintetlen természetvé­delmi területei ma már szin­te csak tüszúrásnyi pontocs­kák térképeinken. A kör­nyezetünk romlására vonat­kozó újabb hírek pedig egyre riasztóbbak. Jacques Yves Costeau professzor, a neves francia óceánkutató 1979. szeptember 27—29-én Srass- burgban ülésezett Európa Tanácshoz küldött jelentésé­ben arról számolt be, hogy az óceánok élővilágából nem egészen 50 év alatt több. mint 1 ezer állatfaj teljesen kipusztult. Különösen roha­mos volt a pusztulás az utolsó 20 év alatt, mely idő­szakra esik az előbbi pusz­tulás 40 százaléka! E riasztó jelenségek megakadályozásá­ra nem lót más megoldást, mint a víz, a levegő és a ta­laj szennyezésének, mérgezé­sének eltiltását szigorú nem­zetközi intézkedésekkel. De rámutat arra is, hogy ha ez nem történik meg, belátható időn belül veszélybe kerül maga az ember is. Ugyanis a földünkön végbemenő min­den szennyeződés végül is az óceánokban koncentráló­dik, s ennek öntisztuló ké­pessége már a jelenlegi szennyeződést sem képes el­lensúlyozni. Márpedig ha az óceán élővilága elpusztul, maga után vonja a föld fló­rájának pusztulását, a növé­nyek után állatvilágunk tűn­ne el. természetszerű, hogy ezt követően az ember is. i tennivalók Pedig ez még nem is min­den. Nem ok nélkül hang­zanak el c témával foglal­kozó tudósoktól olyan nyi­latkozatok, hogy a ..Föld nevű űrhajó utasai vagyunk ... nagyon bolondnak, vagy nagyon , tudatlannak kell lennünk, ha nem értjük meg; azon vagyunk, hogy tönkre­tegyük a természetet, ami felér a kollektív öngyilkos­sággal.” A legfontosabb tennivaló a szennyeződés, a környezeti ártalmak hatásának csökken­tése, később megszüntetése. Ez azonban óriási anyagi erőfeszítéseket igényelne, amire mi, kis ország lévén, életszínvonalunk jelentős csökkenése nélkül nem len­nénk képesek. Egyes becs­lések szerint anyagi erőink egyharmadát kellene kör­nyezetvédelemre fordítani. Szerencse, hogy a veszély nálunk nem olyan nagy, mint az USA-ban és Japánban, ahol előbbi helyen a sorra kerülő öt évben 71 milliárd dollárt, a bruttó társadalmi . termék .'1 százalékát. 21)00 után pedig már 10 százalé­kot lesznek kénytelenek kör­nyezetvédelemre költeni — Japánban, ahol jóval na­gyobb a laksűrüség, még en­nek is többszörösét! Igaz. ezek jelentős része máris kimutathatóan megté­rül. Nemcsak életszükséglet te­hát a környezetvédelem, ha­nem megoldható gond, a rá­fordított anyagi eszközök pe­dig a legkülönbözőbb módon, csatornákon visszafolyva té­rülnek meg minden nemzet számára. Ebben a világmére­tű programban mint KGST- tagország, mi is részt ve­szünk. Az Európai Gazda­sági Bizottság 1967. évi ülé­se határozatot hozott, hogy a tagországok kormánys’zak- értői nemzetközi szintű ta­nácskozáson vitassák meg 1971. május 2—15-ig Prágában kormányaink környezetvé­delmi politikáját. Dolgozzák ki. társadalmi-gazdasági ter­vezéssel, tudománnyal és technikával kapcsolatos in­tézkedéseiket. Ez megtörtént, es most már 1972-ben Stock­holmban következik sorra az a környezetvédelmi világ­konferencia. amelyet az UNESCO 25 tagú nemzetközi koordinációs bizottsága ké­szít elő. A nagy összefüggések meg­állapításán kívül ekkor te­remtik meg az ENSZ kör­nyezetvédelmi világprogram­jának tudományos alapjait. A program végrehajtása nemzeti, de nemzetközi kö­telezettség is, hogy az ember ne váljék ..pusztuló dino­szaurusszá”. s ne legyenek földünkön a szennyeződéstől ,.égö folyók"! H. Szabó Béla Befejeződött a fakitermelők országos versenye ' Borsodi sikerek Tegnap egész nap foly­tatódott a csanyiki verseny- pályán a fakitermelők orszá­gos versenye. Már a délutáni órákban sor került az egyes versenyszámokban az ered­ményhirdetésre. A fejszével való eélbavágós győztese Nagy József, a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság dolgozója leli. A máso­dik Baráih József, a Bala- tonfelvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság, a harma­dik pedig K. Szabó István, a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság motorfűrész- kezelője. A darabolás győz­tese Bozzai László, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság motorfűrészkezelője, a második Budai Ferenc, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság, a harmadik pe­dig Jelasics István, a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozója. A leg­nehezebb verseny győztese Greczmajer József, a Borso­di Erdő- és Fafeldolgozó Az összesíteti egyéni ver­seny győztese Bozzai László, a Zalai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság motorfűrész- kezelője ben Tözsér László, a Mecse­ki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozója jeleske­dett a legjobban, a motorfű­rész-szerelés győztese pedig Kovács Sándor, a Szombat- helyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verseny-képviselő­je győzött. Bár az ünnepélyes ered­ményhirdetésre és díjkiosz­tásra az összetett csapat-, il­letve egyéni versenyben csalt ma déíelött kerül sor. már tegnap este ismeretessé váll. hogy az összetett csapatver­senyt a Balatoníelvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság I. számú csapata nyer­te. a második a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság 1. csapata lett. a harma­dik helyre pedig a Balaton- felvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság II. csapata jutott. A fakitermelők or­szágos összetett egyéni ver­senyét Bozzai László, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­bad szemmel, távcső nélkül azt se lehetett látni, hol áll­nak az örök, s mi történik a hegytetőn. A GYAKORLAT BÉKÉS szakasza, az objektum őrzé­se azzal fejeződött be. hogy két lövés dörrent a hegyte­tőn. „Rélőttek” az ottani őr­re. * — Riadó! — Kiss József azonnal intézkedett, — Az őrséget megerősítem! Ké­szültségben levők futásban közelítsék meg az őrhelye­ket! Járőrparancsnok! Azon­nal induljon beosztottaival a hegytetőre! A legközelebbi úton fedve és rejtve közelít­sék meg a kijelölt magasla­tot! Derítsék fel, mi történt! Örváltás Éoló: Szabados György volt. aki csak reggel öl óra­Rádiós összeköttetés PARAS SZÜRKESÉG ne­hezedett a hegyekre. Korán reggel még felhőt dagasztott a szél. Miskolc, a nagyvá­ros nyüzsgő, reggeli lüktetés­sel kezdte a napol, szeptem­ber harmadikat. Autóbuszok. villamosok, teherautók, személygépkocsik százai kergették egymást. S köztük terepjáró vipponok. Azok. akik munkába mentek és éjszaka jól aludtak — nem tudták, hogy a vippono- kon kik ülnek. Azt se Júl­iák, hogy munkásőrök. Pedig sokan voltak köztük olyanok, akik éjszakai műszakban dolgozlak, és közvetlenül a kohók, martinkemencék, író­asztalok. gépek, szerszámok mellől, vagy éppen a bánya mélyéről indultak el, hogy végrehajtsanak egy harcgya­korlatot, Olyan munkásőr is daság motorfűrészkezelője nyerte, második helyen Lo- patovszki Pál. a Borsodi Er­dő- es Fafeldolgozó Gazda­ság motorfürészkezelője vég­zet I, a harmadik díjat Ba­rátit József, a Balatonfelvi- déki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság motorfűrészkezelő- ; je nyerte el. Ma reggel 8 órától féi 11- ig az. Ifjúsági vetélkedőre ke- . rül sor, melynek keretében j három csapat, a Szöcsény- ; pusztai Erdőgazdasági Szak- | munkásképző Intézet, a Kő- i kor kapla meg a parancsot, hogy indulni kell. Haza se ment a családjához, üzent, hogy hívja a szolgálat. Mire kiérlek a terepre, a Rózsás-hegy tövébe, szétsza­kadoztak a felhők és az ég sötétkék sátra kitisztult. Fel­szállt a reggeli pára, és gyen­gén csapkodott a búkkal jai szél. Az őrszolgálatra beosz­tott munkásőrök első cso­portja — az .első váltás — megkapta az eligazítást, meg­ismerkedtek a feladatokkal és az őrök felálltak kijelölt helyeikre. A gyakorlat első részét Kiss József irányította. Ö volt az őrparancsnok. Rend­ben megtörtént az első vál­tás. Talán Ankli Sándor al- egységoaranesnok izgult leg­jobban. Az ö százada mutat­ta be a meghívott alegység­parancsnokoknak, hogyan kell megszervezni és bizto­sítani egy fontos objektum őrzését, s védelmét az ellen­séges támadás észlelése utón. A zászlóaljparancsnok tájé­koztatta a meghívott alegy­ségparancsnokokat árról, mi a feladat, s hogyan hajtják végre a munkásőrök. Min­denki figyelt, mindenki táv­csővel „hozla” közelebb a távolabbi tereprészeket, hogy láthassa a folyamatokat. A Rózsás-hegy elég nagy. Sza­A négy munkásőr ponto­san. szabályosan végezte fel­adatát. Nemsokára rádióje­lentés érkezett, elfogtak egy ismeretlen egyént, lefegyve­rezték. — Kísérjék az őrszo­bába! Még az „ismeretlen egyén” is megizzadt, mire le­értek a hegyről. Nem csoda: két kezét mindvégig hátul, a tarkóján összefogva kellett tartania. Kihallgatás következett. Az elfogott egyén elmond­ta. hogy ö csak megtévesztő lövéseket adott le. Az igazi támadás más irányból vár­ható. Bevallotta, hogy egy diverzáns csoport nemsokára megtámadja az objektumot. Az őrparancsnok jelentette az eseményeket az objektum védelmi parancsnokának, aki azonnal elrendelte a másod­fokú védelmet. Két teherau­tón golyószórókka! is felsze­relt; erősítés érkezett. A munkásőrök futva és kúszva, egymást fedezve foglalták el az előretolt védelmi álláso­kat. Hamarosan lövések dör­dültek. Előbb a hegyről tá­madtak a diverzánsok. Fegy­verek sorozatai válaszoltak a támadásra. Megszólaltak a golyószórók is. A támadók menekültek. Egy. rajnyi erő üldözni kezdte őket. majd egy támadót megsebesítettek. Izzasztó, nehéz futás a hegy­oldalon. Bekerítették és el- togták őket. A sebesültet el­sősegélyben részesítették, fe­jét bekötötték. A hegyoldalon még löpor- füst-ídszlányok látszottak, amikor egy másik irányból újabb támadás kezdődött az objektum ellen. Gyors tűz­harc keletkezett. S hamaro­san jelentés jött: három tá­madó meghalt, egy megsebe­sült, a többit elfogták. Játék? Már akinek. Meg­csinálni. végrehajtani az ilyen gyakorlatot sokkal ne­hezebb. mint nézni. A nehéz terepről, a Rózsás-hegyről verítékezve térlek vissza a miskolci munkásőrök. Az­után még megbeszélték a gyakorlat tapasztalatait. A MISKOLCI MUNKAS- Í)RÖK délben mór otthon ebédeltek. Egészen bizonyos, hogy nagyon jó étvággyal. Szendreí József zéprigóczi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet es az Ásotthalmi Erdőgazda- | sági Szakmunkásképző Inté­zet háromtagú csapatai ver- ! senyeznek. A fakitermelők országos öttusa bajnokságának mosta- : ni versenye lehetővé tette az , erdészetek legkiválóbb szak- j embereinek, hogy összemér­jék tudásukat, technológiai ismereteiket, gyakorlottságu­kat. és jól szolgálta a ta­pasztalatcserét. a legjobb munkamódszerek elterjeszté­sét. Külön dicséretei érdemel a Borsodi Erdő- és Fafeldol- j gozó Gazdaság, ennek lilla­füredi erdészete. amely oroszlánrészt vállalt a ren­dezés munkájából, s ezt a feladatot kiválóan oldotta meg. O. J. Továbbképző tanfolyam orvosoknak Kéthetes továbbképző tan- folvamra, érkeznek az ország minden részéből Miskolcra az orvosok. Szeptember 6-tól szeptember 18-ig ugyanis a miskolci Szentpéteri kapui kórház II. belgyógyászati osztálya és a budapesti or- vostovábbképző. az OTKI szervez továbbképző tanfo­lyamot. A továbbképzést szeptem­ber 6-án 10 órakor dr. Pa v- lyak Pál megyei főorvos nyitja meg a Szentpéteri ka­pui kórház klubhelyiségében. A Gas'troenterológiai Társa­ság nevében dr. Varró Vin­ce professzor, a társaság el­nöke mond megnyitói, Dr. Földváry Gyula megyei bel­gyógyász főorvos ..A belgyó­gyászaton belüli profilok ki­alakulásának lehetőségei a megyei kórházban” címmel tar! előadási. Az első hét programjában a gyomorbetegségek diag­nosztikája és therápiája, a második lét programjában a vastagbél-betegségek diag­nosztikája és therápiája sze­repel témaként. A témakö­rökben harmincnál több szakelőadás hangzik el. Az orvostovábbképző tan­folyam szeptember 18-án fe­jezi be munkáját. Zárszót dr. Prónay Gábor a megyei kórház II. belgyógyászati osztályának főorvosa mond. Gyakorlat a Rózsás-hegyen Gazdaság huszonhárom éves brigádvezetője, aki a saran- golásban lett első. A döntés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom