Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

1971. szept. 11., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gépkocsi-alkatrészek javítása V ezetésról — vezetőknek Tízéves a borsodi iskola Készlet a 3-as számú ÉPFU megmunkáló műhelyéből, ahol a Béke szocialista brigád tagjai dolgoznak Foto: Sz. Gy. A Volán 3-as számú Vál­lalata az év hét hónapjában 42 millió utast, s 4,6 millió tonna árut szállított. Különö­sen nagy fejlődés van az utóbbiban. A gépkocsipark 14 százalékkal, az elszállított árumennyiség viszont 33 szá­zalékkal nőtt. Mindezek el­lenére év végi nyereségrésze­sedésre aligha számíthatnak... Mi ennek a látszólagos el­lentmondásnak és a jól vég­zett munka jutalma elmara­dásának magyarázata? 300 ezer utassal több A vállalatnál ebben az év­ben a tavalyitól 300 ezer utassal szállítottak többet. Hogyan? A tavalyitól 30 autóbusszal több fut az or­szágutakon. A 30 gépkocsi­hoz viszonyítva kevésnek mutatkozik a 300 ezerrel több utas, a vállalatnál ezt mégis pozitív eredménynek köny­velik el... — Igen. mert a tröszt és a vállalat célkitűzései szerint növelnünk kell az utazás kulturáltságát. Ezt több kor­szerű autóbusszal, s a zsú­foltság csökkentésével való­síthatjuk meg — mondják. Hozzáteszik, hogy még min­dig elégedetlenek a zsúfolt­ság csökkenésével. Sajnála­tosan. ma is sok bosszúságot okoznak a járatkimaradások, a késések. Miből adódnak? Sok a rossz út Borsodban, a rossz, kátvus utak roncsolják a kocsikat. Más vonatko­zásban ma sincs annyi új jármű, amennyi valójában e nagy megyében indokolt. A Volán és az oiefin-prourani A vállalatnak mindig van­nak speciális feladatai. Ta­valy például több mint 100 ezer Tonna követ szállítottak a Szovjetunióbóra szabolcsi újjáépítéshez. Ez évben Bor­sod adott nagy munkát: 20 Tátra kocsi dolgozik éjjel- nappal az olefin-program megvalósítása erdőkében. E járművek eddig mintegy fél­millió köbméter földet szállí­tottak. A másik nagy munka: az .ilmaszálMtás A vállalatnak sok kocsija vesz ebben részt. Eddia s foglalkoztak vele. de most egyre fontosabb fel­adatnak tekintik a szénszállí­tást ;imi «ok erőfeszítést kí­ván a gépkocsivezetőktől. Mi a teherszállításban a legnagyobb gondjuk? Ebben az évben kevés új gépkocsit kaptak. Ennek negatív hatá­sa jövőre fog jelentkezni. Ha nem kapnak új járműveket, gondok lesznek például az LKM-nek dolgozó távolsági gépkocsikkal. A kohászati üzemek mészkő és dolomit nélkül nem élhetnek, ezt pe­dig öreg és rozoga jármű­vekkel nem lehet biztonságo­san szállítani. \ Az országutak egyre zsú­foltabbak. A járművek szá­mának növekedése a gépko­csivezetőket fizikailag, s különösen szellemileg egyre jobban igénybe veszik. Ez már nem is kívánja, hanem megköveteli a gépkocsiveze­tők munkaidejének csökken­tését. A vállalatnál 220 órá­ra akarják leszorítani egy-egy gépkocsivezető havi munka­idejét. Ezt mindenekelőtt úgy valósítják meg, hogy több új autóbuszvezetőt állítanak munkába. A munkaidő-csökkentés megvalósításához, a kulturál­tabb utazás biztosításához legalább 200 új autóbusz- és 100 tehergépkocsivezetőre van szükségünk. Bérfejlesztés — mérésén*reszt'és A pilóták és elsősorban az autóbuszvezetők munkaidejé­nek csökkentése, az emberek megtartása, a differenciálás jelentős bérfejlesztést kíván. Ez évben eddig 8,1 százalék­kal fejlesztették a vállalatnál a béreket. Ennek viszont van egv visszaütője: több millió forint büntetést kell fizetni­ük a bérfejlesztésért. Ezt még kibírnák, de közbeszól a darabárus járat. A MAV-től a Volán vette át az áruknak a háztól-házig szállítását. Ez lakossági szol­gálta tás-jellegű, s a csoma­gokat aránylag olcsón szállít­ják. Ez viszont a vállalatnak nem gazdaságos. Csupán az év ejső felében 10 millió fo­rint volt a darabárus jára­tokon a veszteség, és ugyan­ennyivel lehet számolni az év másik felében. Ez a veszteség nyomasztó­an hat az egyébként igen jól dolgozó kollektívára. Nyo­masztóan, hiszen, ha nem is­meri Kel e veszteséget, ha á vállalat nem tud nyereségré­szesedést fizetni, ez kihat a munkamorálra, s nagyobb fluktuációt idézhet elő. A vállalat az év hátralevő időszakában tovább akár szo­rítani a nadrágszíjon, más­szóval: megkeres minden le­hetőséget a gazdaságosság biztosításához, az önköltség csökkentéséhez. Segítséget is várnak. A rossz utak sok kárt okoznak. Nemcsak a közlekedést fékezik, hanem a késések — mint az elmúlt té­len igen sokszor tapasztaltuk — kihatnak az üzemek, a bányák termelésére is. Egy tudományos felmérés szerint ha a megyében minden út olyan lenne, mint a 3-as, ez pusztán a Volánnál közel 100 milliós megtakarítást hozna. Ilyen jó utunk aligha lesz mindenütt, de még a tél be­állta elölt is sokat lehet ten­ni az utak javításában. És ami a darabárus járat vesz­teségét illeti, a vállalat en­nek az elismerését kéri.l Ügy véljük, a kérés jogos. Csorba Barnabás Gépesített cukorrépa-betakarítás Mezőkövesdeu A mezőkövesdi Búzakalász Tsz-ben a kalászosok termé­sének betakarítása után a legfontosabb gazdasági mun­ka a mintegy 700 holdnyi cukorrépa betakarítása. Ha­gyományos módszerekkel, ké­zi munkaerővel szinte lehe­tetlen lenne ilyen nagy terü­letről idejében betakarítani a termést. Ezért az idén már e fontos ipari növény beta­karítását is teljesen gépesí­tették. A tsz-ben gondosan kijaví­tották a már rendelkezésre álló három darab NDK- gyártmányú cukorrépa kom­bájnt, s új gépsorokat is vá­sároltak. További két darab, 3 soros, kétfázisú, NDK- gyártmányú cukorrépakom- bájnt és egy nagy teljesít­ményű, hatsoros, 3 fázisú francia „Barrault Dapime” gépsort rendeltek meg. Gépeik összteljesítménye napi 30 hold betakarítására alkalmas. Ezzel napi 50—55 vagon gyökér és mintegy 10 —15 vagon leveles répafej „kitermelését” tudják bizto­sítani. A répát a Hatvani Cukorgyárnak szállítják, a leveles répafejet pedig azon­nal lesílózzák az állatállo­mány részére. Próbaszüret A Badacsonyviúéki Pincegazdaság korszerű, nagykapacitású borpalackozó kombinátot hozott létre, 50 millió forint be­fektetéssel Győrött. Az új üzemben 10—15 fajta balatoni bort palackoznak. Képünkön: A pince beépített tároló tar­tálysor» Kedvezett a szeptemberi eső Tokaj-Hegyalja szőlőinek. Már repedeznek a bogyók, és megkezdődött a töppedés. Nagy a remény, hogy a fur­mint és hárslevelű fajták tö­kéin az idén aszú is bőven érik majd. Az Abaújszántói Állami Gazdaságban már megkez­dődtek a próbaszüretek is. Ezzel nemcsak a mennyiség alakulását, hanem a cukroso- dúst is vizsgálják, ellenőrzik, ötnaponként szednek szőlőt az egyes területekről, és az eredmény nagyon jó. Már olyan tábla is van, amelyen a legutóbbi próbaszüret szerint 17 cukorfokos a szőlő. A leg­rosszabb eredmény 13 cukor­fok volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenleg olyan magas a szőlő cukorfoka, amilyen tavaly á teljes szü­retkor volt. A hűvös időjárás most nem jó. A cukrosodás meglassult, de talán lesz még napsütés, jó idő. Az Abaújszántói Ál­lami Gazdaság 300 kataszt- rális holdon termel szólót. A csemegefajták szeptember végére beérnek. Ezekből ké­szülnek majd a kedvelt mus- kotályos borok és a musko­tályaszú is. A teljes .szüret megkezdé­sének időpontja az időjárás alakulásától is függ. Ha kel­lemes, napfényes marad az ősz — késleltetik a szüretet. Mert minél több az őszi napt fény. annál magasabb a cu­korfok. annál több az aszú­szem. És az édes mustból jó minőségű borok forrnak ki. Az eddigi próbaszüretek még egyértelműen biztatóak, jó minőséget ígérnek. Lesz-e nyereségrészesedés a Volánnál? va ezzel más vezetőképző in­tézetek munkájához, s a vállalati vezetők önképzésé­hez. Már megjelent a „Veze­tési ismeretek” első kötete, mely a vezetési tevékenység alapjául szolgáló legfonto­sabb tudományos ismeret- anyagot tartalmazza. A má­sodik kötet témája a döntés, mint a legfontosabb vezetői tevékenység. A most megje­lenő harmadik kötet tanul­mányai pedig az információs rendszer problémáit tárgyal­ják a vezető, a vezetéstudo­mány szemszögéből. 4 •> nl»7í| kötetekhez hason- ,\tj i iUf.w ]óan ej, újabbta_ nulmány (melyet a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó gondoz) a gyakorlatban is használható segítséget nyújt a vezetőknek a hatékonyan működő vállalati információs rendszerek megszervezéséhez. Az Információs rendszerek szerepének, továbbfejleszté­sének általános problémáit tárgyaló tanulmányok mel­lett külön fejezetek foglal­koznak a rövidesen megjele­nő kötetben az egyes részte­rületek és gazdálkodási funkciók — így a számvitel, a marketing, a műszaki fej­lesztés — információs rend­szerének kérdéseivel. Az ér­tékelemzésnek az ipari vezetés információs rendszerében, és a vezetői döntések előkészí­tésében betöltött szerepével foglalkozó tanulmány, a té­makörrel kapcsolatos elméle­ti ismeretek mellett a gya­korlati tapasztalatokat is kifejti. Ezzel minden bizony- nyál hozzájárul ahhoz, hogy ezt a ma még csak viszony­lag szűk körben ismert mód­szert minél több vállala­tunknál alkalmazzák. O. M. kát próbált vezetői már ezen az első ankéton sürgették a szervezett formában történő vezetőképzést, az elmélyült ta pasztalatcseréket. A következő an^eátroka’ MTESZ bevonásával szervez­tük, s az újságiróklub rövi­desen kicsinek bizonyult. . De kicsinek bizonyult a MTESZ tanácskozóterme is. s természetesen később, a té­mák skálájának bővülésével változtak az előadók: szocio­lógusok, pszihológusok, or­szágos tekintélyű szakembe­rek kaptak a miskolci anke. tokon szót. Elsőnek a Diós­győri Gépgyár vezetősége is­merte fel a lehetőséget, s egy­ben a szükségszerűséget: a vezetés tudományát a közép­es alsóbb szintű vezetőknek is el kell sajátítaniok. A vállalat sebesvízi üdülőjében létrehozták saját iskolájukat; ettől kezdve számíthatjuk a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskola történe­tét. Hajdúból, Szabolcsból, Veszprémből és Zalából jöt­tek érdeklődök, kapott Szer­kesztőségünk is leveleket: milyen témák szerepeltek az ankétokon, kiket kértünk fel előadóknak. S azóta a veze­tés elméleti alapjainak meg­ismertetésére, a korszerű ve­zetési módszerek elterjeszté­sére és a folyamatos tovább­képzés igényének felkeltése érdekében a tanfolyamos, ve­zetőtovábbképző iskolák há­lózata jött létre az egész or­szágban. A borsodi iskola oktató- gárdája most tanulmánykö­tetben összegezi tapasztala­tait. tudományos kutatási eredményeit, segítséget nyújt­Neui titkolt büséJ|éi mondhatjuk: lapunk, az Észak-Magyarország is út­törő szerepet játszott az or­szágos hírnévre, sőt külföldi érdeklődésre is szert tett bor­sodi vezetőképző iskola létre­hozásában. Tíz évvel ezelőtt, egy ilyen őszi napon a me­gyei pártbizottság ipari osz­tálya és az Észak-Magyaror­szág szerkesztősége közös an- kétjára gyülekeztek az ipari üzemek vezetői a miskolci Űjságíró Klubban! A téma: a vezetési ismeretek, a kiala­kult tapasztalatok továbbadá­sa volt. Előadónak dr. Su- sánszky Jánost, a Nehézipari Műszaki Egyetem docensét kértük fel. Valami tíz-tizenöten jöttek el meghívásunkra, és vettek részt az első ankéton. Őszin­tén szólva, akkor még mi sem gondoltuk, hogy azt hó­napról hónapra éveken át kö­veti majd a többi... Elhang­zott az első előadás, inkább amolyan vitaindító gondola­tok voltak ezek, s a részve­vők (akik közül többen talán csak azért jöttek el, hogy a meghívásnak már udvarias­ságból is eleget tegyenek) egymás után kértek szót: mindenkinek volt mondani­valója, s rövidesen kiderült, az ankét összehívásának gon­dolatával elevenre tapintot­tunk: az üzemek vezetői sa­játos, de közösnek mondható gondokkal küzdenek. Nincs kialakult vezetési gyakorlat: nincs irodalma; a vezetők egyes kérdéselvben sokszor magúiéra vannak hagyva: a vezetés tudománya — mint olyan, a leírt, hozzáférhető forrásokból nehezen sajátít­ható el. A felszólalók, ipari üzemek, nagyvállalatok so-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom