Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

1971. siept. 8., szerda Ei><£AK-MACiY AROKbZAU D Mához egy hétre: főpróba közsciílúíoyiitáson n járási Uhui ni vezetői} cl Ezekben a napokban, he- lakói számára, hogy az épí- deklődik a járási hivatal ve­tekben alig lehet vezetőket s munkatársakat találni a miskolci járási hivatal épü­letében, szinte valamennyien kinn vannak a járás közsé­geiben. Juhász Sándorral, a hivatal vezetőjével látogat­tunk el három községbe, s kettőben találkoztunk járási emberekkel. Miért ez a nagy mozgás? A tanácstörvény azt kö­veteli, hogy a járás és a község közigazgatási embe­rei új .módon, új körülmé­nyek között dolgozzanak. Az új módot maga a törvény s-.ibta meg, s azon belül az új körülményt is, amikor ki­mondta a járási hivatalok megalakulását, s új körül­ményt jelent a nagyköz­ségek léte is. Űj körülmény valamennyi községben, hogy nagyobb önállósággal ren­delkeznek, több hatáskört gyakorolnak. A nagyobb önállóság azon­ban több munkát is jelent. Ehhez a több munkához ad­nak tapasztalati segítséget a járási hivatal dolgozói. Ju­hász Sándor hivatalvezető ezt így fogalmazta meg: — legfontosabb feladatunk most. hogy a községek veze­tőit segítsük. Alsózsolca sajátossága ? n Alsózsolcán Szabó Ferenc 'tanácselnök szobájában fo­gadják a hivatalvezetőt, az elnök, a községi vb-titkár, s itt találkozunk Karczagi Gyula pénzügyi osztályveze­tővel, s rövidesen megérke­zik a művelődési osztály ve­zetője is. Hiába, most való­ban mindenki a „területen” van, ahogyan ezt a hivatali zsargon megfogalmazná. A községi tanács szervezeti szabályzatáról beszélgetünk, s különösen annak egyik pontjáról, amelyik a község sajátosságait összegezi. Alsó­zsolca a felszabadulás előtt kifejezetten mezőgazdasági község volt, most a lakosság 85 százaléka iparban dolgo­zik, s a helyi termelőszövet­kezeten kívül Hat üzem mű­ködik a község területén, köztük olyan jelentős, mint a házgyár. Természetesen ilyen formában nőtt a helyi tanács feladata is. — Két emberünk került a járási tanácstól Alsózsolcúra, az itteni apparátus erősíté­sére — tájékoztat Juhász Sándor elvtárs — ezenkívül jelentősen tudtunk javítani a dolgozók munkabérén is. Alsózsolca önálló építési szakigazgatási feladatokat is helyileg lát el. — Nagy segítség községünk tési engedélytől a lakhatósági engedélyig mindent itt hely­ben intézhetnek el — mondja erről Kozma János vb-titkár —, hiszen évente 45—50 ház épül a községben. Sok szó esik arról is, mi­lyen nagy segítséget ad a község fejlesztéséhez a ház­gyár, milyen jő a kapcsolat az üzem és a tanács vezetői közt. Közben Juhász Sándor elkéri a tanácselnöktől az idei szakmai oktatási tervet. Ez is szívügye ugyanis a já­rási hivatalnak, hogy községi vezetők és munkatársak egy­aránt lépést tartsanak a szakmai követelményekkel. Jó kezekbe keniSI Következő állomásunk N.vékládháza. Itt most külö­nösen gyakran fordulnak meg a járási hivatal embe­rei, mert a korábban járási tanácsi költségvetési építő­ipari üzem. most Nyékládhá- za község Tanácsáé leli. Szécsényi László, a közsé­gi tanács elnöke örömmel vállalta ezt a kétségtelenül többletmunkával járó köte­lezettséget is. amit az üzem jelent. Jól beállt, jól és időre dolgozó vállalatot kapott a község. Többek között ez az üzem építi a nyékládházi gyógyszertárat is. — Egyelőre minden héten kijön a járástól valaki, a heti munkamegbeszélésre — mondja Juhász Sándor — ez azonban csak addig lesz így, amíg a helyiek meg nem is­merik egészen a költségvetési üzem munkáját. F,7Í a látogatás is eredmé­nyes volt, mert beszélgetés közben elmondotta a helyi tanács elnöke, hogy vállal­tak munkát egy üzemtől is. A járási hivatal vezetője nyo­matékosan felhívta a tanács­elnök figyelmét rá, hogy ez a költségvetési üzem elsősor­ban a járási tanács építkezé­seit kell, hogy kiszolgálja. Csak akkor vállaljanak mun­kát máshonnan is, ha egyet­len községi tanács sem pa­naszkodik építési kapacitás- hiányra a miskolci járásban. Még elkél a segítség és út­baigazítás. hiszen idő kell ahhoz, hogy egy helyi tanács — vállalata szemével nézve — járási összefüggésekben lásson. Itt még sokáig szük­ség lesz a járási hivatal ko­ordináló szerepére. Száz lakásból kétszáz! Sajóbábony az utolsó állo­másunk ezen a napon. Itt most elsősorban az után ér­Közülietek, intézmények, magánosok figyelem ! Síküveget, huzalbetétes fehér, vagy színes öntött üveget, különböző méretű demizsonokat, raktárról soron kívül kiszolgálunk. Sajat kocsival történő szállításnál árengedményt es fuvartérítést adunk. AMFORA—OVERT LERAKATA MISKOLC, Besenyői u. 16. sz. Telefon: 35-166, 36-767. Pályázati hirdetés! A B.-A.-Z. megyei Tas ács V. B. kereskedelmi osztálya a lakosság téli ellátásához szükséges burgonya, zöld­ség- gyümölcs téli tárolására pályázatot hirdet. A pá­lyázat benyújtásának határideje 1971. SZEPTEMBER 15. A pályázat feltételeit az érdeklődök a megyei I inács vb kereskedelmi osztályán Kollár Endre kér. pol. cso­portvezetőnél vehetik át. z.etője, milyen stádiumban vannak az ÉVM és a helyi nagyközségi vezetők meg­beszélései. — Közösen építünk laká­sokat — mondja dr. Szabó István, a sajóbábonyi tanács elnöke. — A lakásépítés ösz- szes költsége 50 millió, eb­ből a tanács 15 milliót ad, a többit az üzem fedezi. így épül fel kétszáz lakás a lakó­telepen, ahol bizony sok csa­lád lakik még most is mun­kásszálláson. Elsősorban őket juttatjuk közösen megfelelő lakáshoz Sajóbábony lakossága 1950 óta több mint kétezerrel sza­porodott. Ennek arányában nem épültek kellő számban az új lakások, bár kialakult azóta egy kertes családi há­zas telep is. Azonban mindez kevés. Most, amikor a tanács száz lakás megépítését ter­vezte, azt az üzem megtoldot­ta még százzal. A nagyközségi tanács elnö­ke elmondotta, hogy most már minden megy, de hiába ők vannak területileg köze­lebb az üzemhez, a megyei tanács és a járási hivatal segítsége és közreműködése nélkül nem jutottak volna idáig az eredményes együtt­működésben. Amerre jártunk, mindenütt örömmel és szívesen fogad­ták a járási hivatal vezető­jét. A tanácstörvény helyi alkalmazása sok izgalmas és fontos kérdést vet fel, s a járási hivatal emberei min­denütt ott ■ vannak, s időben vannak ott, ahol segíteni kell. Adamovics Ilona Kunipány a Szerencsi Cukorgyárban T m ■ """ír Ha munkába áll, naponta tíz vagon répaszeleíet szárít majd ki ez az új, mintegy tízmillió forint értékű lengyel berende­zés Ma még nem füstöl a gyár- kémény, üresen ásít a tároló­hely, nem futnak a répával tömött vagonok a síneken. De mégsem honol csend a hatalmas, szürke üzemcsar­nokokban. A kopácsolás. a szerelés ezernyi féle hangja olvad össze egyetlen zümmö­gő, állandó zajba. A munka hangja sok-sok ember együtemű, összehan­A Darálótól a Zokogó majomig Miskolc város új tanácsa egy interpelláció nyomán, 1971. június 24-i ülésén ha­tározatot hozott, mely sze­rint a miskolci 112. sz. ital­bolt (közismert nevén „Da­ráló”), még átalakításáig sem tarthat nyitva; ugyanis egye­lőre nincs pénz — hangzott az érv —. hogy bisztróvá alakítsák at. Nos, a „Daráló” agonizá- lása még több mint két hó­napig tartott, míg végül az­tán szeptember elején vég­képp legördült a redőny az ominózus „büfé, falatozó” aj­taja előtt. Nehogy azt higgye valaki, hogy egyszerű ügy ez, hiszen a vendéglátóipar egyik, fő hasznot hozó bázisai évek ót< i ól állják a közvélemény í 4 -megújuló rohamait, vi­dáman „üzemelnek”, ontják a részegeket, gyártják az al­koholistákat es százezreket, milliókat forgalmaznak. Mert ezek a kricsmik pénzből épült bástyák, ki tudná megszámolni, hány in­terpelláció csorbult ki ellen­állásukon? A „Daráló” sor­sát sem az döntötte el. hogy nem szabadna már ilyen „csellóknak” lenni sehol, ha­nem „szerencsétlen földrajzi” fekvése, az Eger—Lillafüred felé vezető főút mellett. Hovatovább pedig nemzeti betegségünkké válik az alko­holizmus. A legkülönbözőbb javaslatok születtek csökken­tésére, felszámolására. Per­sze, elsősorban a mértékte­len italozás táptalaját adó kocsmákat kellene megszün­tetni. A „Darálóhoz” hasonló helyeken a józan ember a feltűnő, míg másutt azért nehezebb a sárga földig in­nia magát bárkinek, mert a józanok vannak túlsúlyban. A radikális intézkedések leghasznosabbja, ha ezeket a talponállókat felszámolják. Ha ugyanis kevesebb helyen árusítanak palackozott bort, azzal semmit sem ártunk az alkoholizmusnak, csak a bort kedvelő vásárlóknak okozunk bosszúságot. (Már­pedig farizeus vélemény azt gondolni, hogy aki egy-két pohárral iszik, az alkoholis­ta .. .1 Azok, akik valóban tenni akarnak a sok családot sújtó iszákosság ellen, szorgalmaz­zák a lebujok eltűnését, a „Darálótól” a Búza téri „Zo­kogó majomig”... Szöveg: Nyitray Péter Pót©: Mécs Ernő golt és szinte percekre meg­tervezett cselekedetéből ala­kul, Ezt látja az ember, mi­dőn végigsétál a nagy múltú Szerencsi Cukorgyár udva­rán, bekukkant az üzemré­szekbe, figyeli, issza szemé­vel az. építők, a szerelők műnkájának látvánvát. Idén i%.ezaodik a gyár nyolcvanharmadik kampá­nya A „hivatalos” kezdése a cukorrépa feldolgozásnak: szeptember 21-e. Ám az iga­zi. ünnepélyes aktus az, ami­kor begyújtják a hatalmas mészkemencét. Ennyi idő kell ahhoz, hogy az „induláshoz” már égetett meszel adjon a kemence. A kampány előtti felújítás, karbantartás egy hét múltán véget ér. Mához egy hétre, szeptember 14-én kezdődik a kétnapos főpróba. Akkorra már minden csavar a helyé­re illesztve várja a kezdést. Egy szakértői bizottság járja végig a gyárat e két nap alatt. Megfigyeli az üzempró­ba valamennyi mozzanatát, a nagy es összetett gyártási folyamai ritmusát. Ha nincs egyetlen mellékzörej sem. ha megfelelő ütemű a főpró­ba — kezdődhet a répa fel­dolgozása. wmm A szerződések szerint Sza­bolcsból, Hajdú megye jó né­hány gazdaságától és a kör­nyékbeli szövetkezetekből, borsodi gazdaságoktól érke­zik ebben a gyártási szezon­ban mintegy 29 ezer vagon cukorrépa. Az idei termést e három megyéből több mint 18 ezer holdról takarítják be. A szállítás folyamatosan tör­ténik, egy szigorú ütemterv’ alapján. Erre annál is in­kább szükség van, mert hosz- szabb ideig nem tárolható a répa, hiszen veszít cukortar­talmából. Az idei repaternrés — elő­zetes becslések szerint — holdanként 153 mázsás át­lagra tehető.. A további na­pok időjárása is befolyásol­hatja az idei termést. Egy hét múlva kezdődik a főpróba, majd a gyár tör­ténetében a nyolcvanharma­dik kampány. Ezekben a na­pokban van a karbantartás, a szerelő munkák igazi fini-f se. Ha megkezdődik a cu­korgyártás, naponta 300 va­gon répa feldolgozása vár a cukorgyár dolgozóira. A kampány ideje alatt mintegy 3400 vagon cukrot vár a nép­gazdaság a szerencsi gyár­tól. Nincs új hitelkeret A szeptember 5-én. vasár­napi lapszámban megjeleni „Üj hitelkeret” című cikkünk megírásához az adatokat és az információkat nem a Nemzeti Banktól kaptuk. A bank megyei igazgatójának tájékoztatása szerint egyelő­re külön hitelkeret nincs se gépbeszerzésre, se műtrágya- vásárlásra. Az ezzel kapcso­latos döntés még nem szüle­tett mej. Amennyiben a jövőben a mezőgazdasági üzemek ré­szére póthitelkeretet biztosí­tanak, arról a Nemzeti Bank megyei igazgatósága a saj­tóban időben és előre tájé­koztatja az érdekelteket. Segítség és jó tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom