Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. szept. 8., szerda JEGYZETEK Kulturális témákról 1. Vígjáték, hol vagy !1 A Filmtudományi Intézet egyik kiadványa közli a HON- GAROFILM összeállítását az első félév külföldi magyar filmsikereiről. A kimutatás nem a filmforgalmazás adatait tartalmazza, nem a mozikban bemutatott filmeket sorakoztatja fel, hanem a fesztiválok, filmhetek, ünnepi filmnapok eseményeit. Ebből kitűnik, hogy az első félévben 17 nemzetközi fesztiválon vettünk részt 10 játékfilmmel, és hét helyen voltak magyar filmhetek, illetve ünnepi filmnapok, s ezeken 67 magyar játékfilmet mutattak be. Ha végignézzük a bemutatott filmek listáját, azok mintegy három-négy év termését ölelik fel napjainktól visszamenőleg, és érdekes módon kizárólag a közéleti töltésű, magvasabb, többségében rendkívül intenzíven politizáló drámai alkotásokból kerülnek ki. (Némelyik természetesen többször is szerepel v A könnyű, szórakoztató, vagy legalábbis ilyen szándékkal készült filmjeink nem szerepelnek sem fesztiválokon, sem ünnepi filmbemutatókon, vagy legalábbis igenigen fehér holló módon, s mint más forrásból nyert értesüléseink igazolják, a köznapi forgalmazásra is viszonylag csekély irántuk a külföldi érdeklődés. A rossz nyelvek szerint kommerszet külföldön jobban tudnak csinálni, mint nálunk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar játékfilmtermés nagy évi szemléjén, a pécsi fesztiválon is 1965. óta hiánycikk a vígjáték, — pedig oda nem valami sznob zsűri válogatja ki a filmeket, hanem a filmművész szövetség tagjai maguk szavazták meg eddig, mely filmek reprezentálják az évi hazai termést (az idén felhúzták a sorompókat és a hírek szerint 16 film szerepel majd a programban) —, nem lehet vitás, hogy a filmvígjátékjaink nemcsak az európai színvonalat nem érik el, de a hazai igényeknek is alatta maradnak. Érdekes módon a drámai filmalkotások rendezőit szokták elmarasztalni e visszásságért, holott ők megteszik a magukét saját műfajukban, többségben értékeset alkotnak; az intelem és a noszogatás inkább azoknak az alkotóknak szólna, akik vígjátékok készítésében honosabbak, vagy akik gyakran készítenek is ilyen filmeket, de már nem a mindig újat mondani akaró művész igényével, hanem a jó mesterember kaptafájának unos-untalan alkalmazásával. 2. Önreklám és címkórság mrem ritkán találkozunk a művészeti életben, s azon belül J j a tömegművészetben, a műkedvelő világban is valamiféle rang- és címkórsággal. Gyakran használunk plakátokon, meghívókon, a sajtószervek részére adott tájékoztatókban reklám céllal önkényesen adományozott, kitalált rangokat, címeket. Ezeknek az alapjuk sok esetben valami korábbi versenydíj elnyerése, ami azonban nem azonos az állami művészeti dijakkal, nem olyan kitüntetés, amelyet címként lehet használni. A Kossuth'-díj, a Munkácsy-dij, Já- szai-dij természetesen velejár viselőjének nevével, csakúgy, mint a műkedvelő együtteseknek adományozott kiváló együttes cint. Természetesen, nem kőtelező ezek használata, de használható címek. És nem használható például a Hí mit tud? versenyen elért díjazás, a Röpülj páva verseny díjazása, a különböző rendű és rangú vetélkedők és versenyek helyezése. mert az egy bizonyos alkalommal elért eredményt regisztrál, s nem kitüntető címet ad. Csakúgy nem illik használni az olyasfajta kitalált jelzőket, mint „az országban az első”, ,,hazánkban a legnagyobb” és hasonlók, mert ezeket általában ritkán lehet leellenőrizni, nagyon gyakran bebizonyosodik az ellenkezője, és viselője bizony nevetségessé válhat. A: elismerést a produkciókkal újra meg újra ki kell érdemelni. És nem előre reklámozni. 3. Divat és szereplés M ostanában férfiaknál divat a barkó, a szakáll, a hosszú haj. Tízezrek, vagy százezrek viselik. Nem tiltja semmiféle törvényes rendelkezés, minden állampolgárnak joga van olyan szőrzettel járkálni, amilyennel akar, ha már saját jóízlése el is tér a közfelfogástól. Van azonban egy nagyon szűk létszámú társadalmi réteg, amelyre ez a szabadság nem vonatkozhat. Ez pedig a színész. A színész, akinek színpadon, filmen, televízióban nagyon sokféle alakot kell megjelenítenie, és roppant visszásán hat különböző szerepekben mai divatos szőrzetével. Egy friss példa: Rózsa Sándor öccse. Bandi, a televízió folytatásos sorozatában egy másfél évszázad előtti tanyasi cselédlegényt játszik, hajviselete a mai galerik tagjaiét idézi. Ugyanezzel a hajjal papi reverendában szerepelt az év elején az Égi bárány című filmben, de ott még nem volt szakálla. Most már az is van A Pillangóban Kozák András a húszas évek elején élő hajdúsági parasztfiúja viselt olyan lobogó, hosszú hajat, mint amilyet, ma viselnek a fiatalok, s amilyet Kozák András a magánéletében visel. Az előbb említett Égi bárányban a Horthv-hadsereg katonái jártak Valiig érő hajjal, “mert a statisztériának, úgy látszik, nem érte meg, hogy a film kedvéért megnyiratkozzék. Színpadon is látni hasonló példákat A színész természetesen elsősorban művészi átéléssé! kei!, hogy megjelenítse figuráját’. De ettől a külső sem választható el. A mai divatos haj, szakáll és egyéb viselet viszont a legritkább esetben találkozik a filmben, vagy színpadon megjelenítendő figurával. Vagy a figurán, vagy a színész frizuráján kell változtatni. Vajon melyik lenne az egyszerűbb? Benedek Miklós « Zempléni láncosok a len a y láíráhan A lengyel. Magas-Tátra híres üdülőhelyén, Zakopáné- ban évről évre megrendezik i i a hegyvidékeken élők nemzetközi folklór fesztiválját, i Az idei ünnepségsorozatra magyar együttest is meghívtak a rendezők. Hazánkat a már nemzetközi sikereket elért Zemplén folklóregyüttes ! képviseli a vasárnap kezdődött, s szeptember közepéig tartó bemutatókon. A Zemplén-együttes a hegyközi Pusztafalu, Nyíri, valamint a bodrogközi Cl- | gánd. Karcsa és Alsóberecki legügyesebb paraszttáncosai- j ból alakult, s a Zempléni j hegység, a Hegyalja és a | Bodrogköz híres néptáncait mutatja be a lengyelországi népművészeti találkozón. Az együttes Vreczky Csaba művészeti vezető, koreográfus irányításával készült fel a nemzetközi szereplésre. AKT Lcnkey Zoltán munkája i KOHÁSZ EMLÉKMŰ KÉSZÜL ÓZDON A negyedik ötéves terv időszakában a borsodi városokban és falvakban mintegy 150 képzőművészeti alkotás elhelyezését tervezik; köztük számos olyan szobrot, amelyek a megyében élt híres emberekre emlékeztetnek. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus megbízásából Gáti Gábor szobrászművész Vatta község nagy szülöttjének, az 1848-as szabadságharc belügyminiszterének, Szemere Bertalannak. Turcsányi Árpád szobrász- művész a hajdani parasztfelkelés vezérének. Tokaji Ferencnek, Nagy István szobrászművész pedig Egressy Béninek a szobrát formálja meg. Ezeket Tokajban és Kazincbarcikán állítják fel. Kisfaludy Stróbl Zsigmond kohász emlékművet tervez Özd részére, és a város középiskolai kollégiumának parkjában állítják majd fel Humonyánszky Jolán alkotását, Aay Endre mellszobrát. Ezeken kívül a tervidőszakban — többek között — a szerencsi vár parkja Rákóczi Zsigmond, a sárospa- | laki vár körüli műemléknegyed I. Rákóczi György. Keleméi’ község pedig Tompa Mihály szobrával gazdagodik. A híres embereken ki- , vül Mezőkövesden, a volt vásártéren, a hajdani „emberpiacon " a múlt legjobban kizsákmányolt dolgozójának, a névtelen matyó summáznak állítanak kőbe formált j emléket. Dolgozókat alkalmaznak A Vörös Csillag Traktorgyár felvételre keres férfi segédmunkásokat, betanítóit munkásokat. Öntödei munkára IX évtől. Kereseti lehetőség: kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés: Vörös Csillag Traktorgyár, munkaerő-gazdálkodás. Telefon: 272- 020, 134 mellék. Felvételre keresünk, üzemünkbe felveszünk női dolgozókat, 2 és 3 miiszakos fonodái munkára. Betanulási idő » hónap. Betanítót i és segédmunkára férfi- dolgozókat ts keresünk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Pamut textil művek Fonógyára, Budapest. £l kerület Bocskai üt 50.. munkaügyi osztálv A lőrinci Fonó 1.» even felüli lányok részére felvételt hirdet. 15—16 év közötti lányok részére: 1200 forint havi keresetet biztosítunk, ló éven felüli lányok részére: A betanulási idő 1 hónap, a kereset 1200 forint. A betanulási idő után 1500—2000 forint a kereset. Vidékieket korszerű leányotthonunkban helyezzük el, havi 100 forint térítésért. A leányotthon közvetlen a gyár mellett vau, üzemi ebéd napi 4 forint. Cím: Lőrinci Fonó, Budapest, XVIII., Gyomrot u. 85—01. Kérésre részletes tájékoztatót küldünk! Gépírni tudó női dolgozókat szám lázói munkakörbe felveszünk. Árukísérőnek férfidolgozót lelve s/nnk. ötnapos munkahét, fizetés megegyezés szerint« AMFORA-ÖVÉRT lóra Kata, Besenyői u. 16. sz. Fiatalok. figyelem! Fonó ét szövő szakmára 3—t. hónap betanulási idővel, igen kedvező betanuló! keresettel. 15 evet betöltött női dolgozókat felveszünk. A betanulási időt követően a kereset havi 1600—2600 1-t Szakmai gyakorlat és szakmai tanfolyamok után szakmunkasképe- sítést nyerhetnek. Felveszünk továbbá 16 évet betöltött női és férfi segédmunkásokat. Napi 3.60 Ft-ért biztosítunk ebédet., az átképzési idő alatt 1 Ft-ért. Egyedülálló vidékiek részére kedvezményes szállásról gondoskodunk. A munka kétmüszakos. de van állandó éjszakás műszak is. 5 napos munkahéttel, igen magas keresettel. Levélben bővebb felvilágosítást adunk. Pamuttextil- művek Központi Gyára, munkaerő-gazdálkodás. Budapest, XI., Haus/man A. ti. 20. Levélcím: Budapest. 112.. pf. 11. Kazánfűtőket és segedfutoket alkalmaz október 15-től a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság. Jelentkezni lehet Miskolc, Zsolcai kapu 32. sz. alatti épületben. A Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet azonnali felvételre keres kivitelezésben gyakorlott építészmérnököt — továbbá felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező dolgozót, termelési és pénzügyi osz- tályvezetői munkakőrbe. Az Edelénvi Tüdőgyógyintézet igazgató-főorvosa azonnali felvételre keres egy diélásnővert és a tüdögondozó-inlézethez egy külterületi ealmatte védőnőt. Bérezés kulcsszám szeriüli bértételnek megfelelően. Nővérszálláson férőhelyet biztosítóé Közgazdasági technikumot, végzett, gyakorlattal rendelkező könyvelőket, azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Szövetkezeti gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezés személyesen, a Sajókazal A FESZ főkönyvelőjénél, litiköh- séget csak felvétel esetén térítünk. Jegyzetek a faluból Múzeumok SOK EZER ÉVES kődarabot nézegetünk. Apró, néhány centis darab, íeliile- 1én/ a pattintások nyomaival. Széle éles. Ha eleink netán akkor már ismerték a borbély kodás l, akár borotválkozhattak is vele. Az ugyancsak több ezer éves rézcsákány már súlyosabb. ezeréves lószerszámok pedig a honfoglalás korából valók. A török kardot:, ulánus kardok, 1848-as fegyverek mellett vannak itt korsók, csobolyók, rokkák, tányérok, piputóriumok, köcsögök, petróleumlámpák, bölcsők,* karbidlámpák, lakodalmas fazekak, komatálak es még annyi minden más. amelyek közös jellemzője: valamennyi érdekes, értékes tárgyat Abaújszántóról, vagy annak közvetlen környékéről gyűjtötték. Innen, Abaújszántóról gyűjtötték be a nehéz fából, keleti türelemmel és művészettel kimunkált asztalt, fotelt és az indián pergödobot is, de hogy ezek honnan kerültek a faluba, azt már nemigen tudná megmondani senki. Döbbenetes különben, hogy a virágvázának vagy padlódísznek, vagy ki tudja, minek látszó indián pergődobról legutóbbi tulajdonosa, egy abaújszán- tói idős néni magától értetődően közölte, hogv ez. kérem. egy indián pergődob, de később bebizonyosodott: valóban az. Itt van most ez is a valószínűleg kínai íaragású asztallal, fotellel és annyi minden igazi, helyi tárgyi emlékkel együtt az abaúj- szántói hajdan ulánus laktanyában, ebben a nagyon szép, de pénz híján ülőtt- kopott műemléképületben, a helytörténeti múzeum anyagában. . Mert helytörténeti múzeum létrehozásához gyűjtögetik az anyagot itt is. mint megyénk annyi más községében. A gyűjtés, mint mindenütt, itt is alkalomszerű. A művelődési otthon igazgatója néhány gyerekkel meglátogatja valamelyik régi hazat, felkéredzkedik a padlásra, be a régi kamrákba, csűrökbe, pajtákba, és a legtöbb helyről nem is távoznak üres kézzel. A kijelölt helyiségben gyűlnek a mezőgazdasági szerszámok, a népművészeti termékek. így csinálják ezt mindenütt, ahol érdemesnek tartják egy-egy község helytörténeti emlékeinek összegyűjtését, bemutatását. És valóban őrzésre, \ bemutatásra való emlékek sokasága gyűlik össze. Értékes, szép emlékek sokasága. Csak akkor ámulunk el. amikor egy helyen együtt látjuk a nyilván nem is teljes anyagot. Csak akkor hisszük el igazából, hogy valóban érdemes fáradozni. időt áldozni ezeknek az emlékeknek a gyűjtésére. Mentést is írhatnánk persze. Mert meg kell menteni ezeket az értékeket is a pusztulástól, és' meg kell kicsit menteni az ügyeskedő mai „falukutatóktól” is, akik nem annyira a néprajzi értéket. mint inkább a pénz- szerzési lehetőséget, a felárat látják egy-egy értékesebb darabban. Természetesen nem az igazi magángyűjtőkről van szó, hiszen ezek legalábbis olyan megszállottsággal rendezik, formálják és bocsátják is (!) a nagyközönség rendelkezésére múzeumukat, mint a hivatásosak. Megszállottságot említettünk, és ezeknek a helytörténeti múzeumoknak a kialakításához, berendezéséhez valóban szükséges a fanatikus elszánás, meggyőződés. Azoké. akik őszintén szeretik a falujukat és szükségét látjuk annak., hogy ezt az érzést másokba is átplántálják. A regi emlékek — akár népművészeti alkotások, akár munkaeszközök — összegyűjtése, megőrzése valahol szintén ezt a celt szolgálja. NEM BAJ AZ, ha nincsenek még vitrin alatt a tárgyak. Nem baj az sem, ha itt-ott a ki tudja honnan származó „különlegességeket” is megtaláljuk. A fontos, hogy összegyűljenek értékeink is. A régi korokból s napjainkból. A nép alkotó erejének, életkörülményeinek bizonyságai. Tudtuk persze, mindig is tudtuk, hogy ezek értékek. De hogy ilyen sok értékünk van, ezt valójában csak mostanában fedezzük fel, a helytörténeti múzeumok szervezésének, kialakításának idején. Priska Tibor
