Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

1971. szept. 7., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kongresssusi küldöttközgyűlés a KISZÖ V• ben Az OK1SZ VI. kongresszu­sát előkészítő küldöttközgyű­lést tartották 100 küldött részvételével a napokban a Borsod megyei KISZÖV-ben. Szabó Józseíné megnyitója után Koltai Zoltán, a KI- SZÖV elnöke ismertette az országosan több mint 300 | ezer tagot számláló szövetke­zeti mozgalom életének je­lentős eseményét. A KISZÖV elnöke beszélt róla, hogy az utóbbi évek­ben jelentős változás zajlott le a szövetkezeti mozgalom­ban. A szövetkezeti iparban is meghonosították a gazda­ságirányítás új rendszerét, s így az elmúlt években a szö­vetkezetek tagsága valójában a szövetkezetek gazdájává vált. E kollektívák életében végbement megújhodást bi­zonyítják a legutóbb lezajlott választások is. A gazdasági szabályzók helyes alkalmazá­sa révén megerősödött a szö­vetkezetek gazdálkodása, ön­állósága. Nyugodt lelkiisme­rettel állapíthatjuk meg — mondotta Koltai elvtárs —, hogy a szövetkezetek zöme országosan és a megyénkben is teljesen él a reform adta önállósággal. A párt X. kongresszusának célkitűzései szerint a szövet­kezeti iparban is előtérbe ló is beszélt arról, hogy job­ban kell élni a közös össze­fogás előnyeivel mind a pi­ackutatásban, mind az anyag- beszerzésben, az áru elhe­lyezésében. A tanácskozáson titkos sza­vazással öt tagot delegáltak az ipari szövetkezetek orszá­gos tanácsába, s 21 küldöttet választottak Borsod képvise­lőiként az OKISZ október II —13-án tartandó VI. kong­resszusára. Ifjúsági vetélkedő Záróakkord a lakilermeló üllusáii Foto: Mizerák István Kohászportré Segítenek az úttörők Mintegy HiO gyermektől hangos a sajóvámosi Arany­kalász Tsz gyümölcsöse. Há­rom napon keresztül az úttö­rők segítenek az export körte szedésében. A zetorok pö- fögésétől hangos a hegyoldal. A sorok közé szállítják az üres rekeszeket. Mire a 'pót­kocsiról lekerülnek az utolsó rekeszek, máris kezdhetik a sorok eleien a megrakott gyümölcsös rekeszekkel a pa­kolást. A kezek gyorsan járnak, mert versenyben vannak az őrsök. A ncvélők, az őrsök és a rajok teljesítményét ér­tékelik és a győztes raj, őrs oklevél jutalomban részesül. Egv-egy nap több száz teli rekesz kerül válogatásra, osztályozásra, csomagolásra, melyet szakértő kezek vé­geznek és irányítanak. K. I. hétnapos tudományos konferencia l}fiskoteon Egyetemi tanszékek a bányászat műszaki fejlesztésének szolgálatában került az intenzív fejlesztés. A tízéves fejlesztési program A felnőttek összetett csapatversenyét a Balatonfclvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság I. csapata nyerte Tegnap délelőtt Miskolcon, Győri kapui új lakótelep az Avasról Foto: Mécs E. a Nehézipari Műszaki Egye­temen az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, rendezésében két­napos tudományos konferen­cia kezdődött. A tudomá­nyos tanácskozáson megje­lent Menyhárt László, a ne­hézipari miniszter helyette­se és dr. Zambó János egye­temi tanár, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora is. Dr. Gyulai Zoltán egyetemi tanár, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke megnyitó­jában elmondotta, hogy az egyetem az oktatással, a bá­nyamérnökök képzésével, másrészt pedig különféle kutatásokkal szolgálja a ma­gyar bányászatot. Az egyete­men az Akadémia, illetve a Művelődésügyi Minitsztérium támogatásával alap- és al­ző Intézet, a Középrigoczi Er­dőgazdasági Szakmunkáskép­ző Intézet és az Ásotthalmi Erdőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet háromfős csa­patai mérték össze erejüket. Az ifjúsági versenyt össze­tett csapatban és összetett egyéniben egyaránt a Közép- rigóczi Erdőgazdasági Szak­munkás-képző Intézet fiatal­jai nyerték meg. Mint erről már beszámol­tunk, a fakitermelők idei országos bajnoksága borsodi sikereket is hozott. A gazda­ság azonban a verseny ren­dezésében is jeleskedett. Dr. Szász Tibor, az ÉRTI osztály- vezetője a verseny szervező bizottságának titkára elmon­dotta, hogy a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a verseny megrendezésének te­rén kifejtett munkájával egyaránt kivívta a MEDOSZ, s az Országos Erdészeti Egye­sület, a NEM, a KISZ, az ÉRTI, a versenyzők, a szak­mai kísérők és a vendégek legnagyobb elismerését. alapján a szövetkezetekben megteremtik a termelés kor­szerű feltételeit. Többek kö­zött a IV. ötéves terv idősza­kában Miskolcon kilenc szö­vetkezet közreműködésével megépül a belvárosi szolgál­tatóház, több más egységgel egyetemben. Koltai Zoltán, valamint több más felszóla- ' Vasárnap, a déli órákban fejeződött be a fakitermelők 1971. évi VIII. országos öt- tusa-bajnöksága a Csanyik- völgyben. A többnapos vetél­kedő alapján tegnap délelőtt került sor az ünnepélyes, eredményhirdetésre és a dí­jak áladására. Ezt megelő­zően a Szócsőnypusztai Er­dőgazdasági Szakmonkáskóp­Szovjet gépekkel új front indult Tervtáron Hétfőn, szeptember 6-án reggel nagy izgalommal vári eseményre került sor a her- bolyai bányában, a tervtárói aknánál: új, szovjet beren­dezésekkel kezdték meg a termelést a D/4-es fronton. — Ilyen berendezés más­hol még nincs a Borsodi Szénbányáit területén — Hal­lottuk Pócsik Sándortól, az aknaiizem pártalapszerveze- tének titkárától, amikor Für­jes Józseffel, a szakszerveze­ti bizottság titkárával együtt éppen néhány fontos tenni­valót beszélt meg azzal a szo­cialista brigáddal, amely az új frontra kerül. — Kísérleti alkalmazásra kaptuk ezt az MK 97—K tí­pusú berendezést, amelytől azt várjuk, hogy jobb ered­ményeket hozzanak, mint az eddigi angol gépek. Eddig ugyanis csak Dobsonokkal dolgoztunk. Szovjet gépek csupán Feketevölgyön van­nak. de azok is kisebbek, mint ez a típus — tájékozta­tott Fürjes József. Németh István I., a szocialista front­brigád vezetője pedig elmon­dotta, hogy emberei jól fel­készültek az új gépek üze­meltetésére és nagy lelkese­déssel. érdeklődéssel várják az eredményeket. — A gépeket egy 150 mé­ter kifutású, 75 méteres íronthomlokon szereltük be — folytatta a brigádvezető. — S ezt nyomban el is nevez­tük szovjet frontnak. Remél­jük. hogy az új berendezés beválik és az eddiginél több szenet tudunk adni. Szüksége van erre az országnak, hi­szen közeledik a tél. Mi pe­dig. a Bükkaljai Bányaüzem i egyik aknájaként azt szeret- j nénk, ha munkánkkal az | idén ötödszörre is kiérdemel- ; hetnénk az élüzem címet. (rnttkay) í halmazon kutatás folyik, ezenkívül azonban a terme­lő, ipáid vállalatok is kötnek szerződést különféle kutatá­si témákban. Így 1970-ben az egyetem tanszékei és az ipari vállalatok 178 szerző­dést kötöttek, az idén pedig az első fél évben már 99 szerződés alapján kezdték meg kutatási feladataikat a tanszékek. Itt elsősorban a termelékenység fokozása, a gépesítés, az automatizálás és a bányamunka biztonsá­gának a fokozása szerepel a témák között. Az egyetemi tanszékek a bányászat műszaki fejleszté­sének a szolgálatában ormi kétnapos tudományos kon­ferencia idején három szek­cióban összesen 28 előadás hangzik el. Ezenkívül a meghívott mintegy 150 szak­embernek bemutatják sn. egyetem laboratóriumait: azokat a tárgyi feltételeket, amelyekkel a különféle ku­tatásokat segítik. Mmdew- ken kívül a kétnapos kon­ferencia természetesen hoz­zájárul ahhoz is, hogy az egyetem és a társadalmi egyesület kapcsolata tovább erősödjék. Sok a sörároa AZ IDÉN KIVÁLÓ minő­ségű sörárpát takarítottak be a borsodi mezőgazdasági üzemek. Megyénkben ugyan­is több évszázados hagyomá­nya van a sörárpa-termesz- tesnek. Az idei termés nem- ! csak kiváló minőségű, ha­nem mennyiségben is annyi, hogy Borsod megye jelenleg a söripar összes szükségletét fedezni tudná. Sajnos, a fe­lesleget senki sem vásárolja meg, hiszen a söripar igénye behatárolt, és sörárpa más megyékben is terem. A felvásárlásban és forgal­mazásban az idén már részt vett a Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája is, amely 1971 tavaszán kötött szerződést az Országos Sör­ipari Vállalattal, ötszáz va­gon sörárpát vásárolt fel a megye termelőszövetkezetei­ben. A felvásárolt mennyiség tárolását és folyamatos szál­lítását a TKI biztosítja. A söripar elégedett. A to­vábbi együttműködés érdeké­ben a söripar képviselői és a TKI vezetője már többször' tárgyaltak. A TKI 1972-ben 2000 vagon sörárpát szeretne felvásárolni Borsodban a sör­ipar részére. A terv megvaló­sításának egyelőre pénzügyi • akadályai vannak. A TKI ugyanis nem rendelkezik annyi tőkével, hogy a 2000 vagon sörárpa árát fedezhes­se. Erre a célra hitelt sze­retne igényelni. A tárgyalá­sok folyamatban vannak, ke­resik a legjobb megoldást. A TKI által történő sörárpa- torgalmazás ugyanis a ter­melőszövetkezeteknek elő­nyösebb lenne. A TKI a fez­eknek forgalmazási költséget nem számol fel, sőt, a sör­ipar által biztosított költség­ből is visszatérítene a sör­ipar részére, hiszen a közvet­len forgalmazás sokkal ol­csóbb, mint a közvetett. Nyilvánvaló, hogy a ter­melőszövetkezetek a TKI-t támogatják szándéka meg­valósításában, mert így ma­gasabb árat kaphatnak a sör­árpáért. A probléma jelenleg elég bonyolult. A kínálat most sokkal nagyobb, mint a kereslet. Jövőre várhatóan javul a helyzet, hiszen elké­szül és termelni kezd Bocs határában a Borsodi Sörr és Malátagyár, amelynek kapa­citása olyan nagy lesz, hogy megszünteti a kereslet-kíná­lat közötti különbséget. Az idei termést azonban már aligha tudják értékesíteni a termelő gazdaságok. FONTOS TEHÁT, hogy a sörárpa termeltetésének, fel­vásárlásának és forgalmazá­sának rövid időn belül olyan módszerét dolgozzák ki az il­letékesek. amely megfelel a termelőszövetkezetek érde­keinek. A jelenlegi termel­tetési és felvásárlási mód­szerrel ugyanis szinte min­denütt elégedetlenek a ter­melőszövetkezeti vezetők. Nincs megfelelő értékesítési biztonság, és „nyakukon ma­rad” a drága sörárpa. vagy — az egyetlen lehetséges megoldást választva — azt takarmánynak használják lel. Ezért is sürgetik a sörárpa- termeltetés és forgalmazás módjának megváltoztatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom