Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. szept. 30., csütörtök Fi lm jegyzet | Ragyogj, ragyogj csillagom! Vajon van-e még a polgár- háború időszakának új témája a szovjet filmművészetben, vajon van-e még ennek a hősi korszaknak olyan vonása, amelyet ne örökítettek volna meg jó és kevésbé sikerült filmek? Tagadhatatlanul erre gondol a kriti. kus és bizonyára a néző is, amikor beül a moziba, hogy megnézze az Alekszandr Mitta rendezte Ragyogj, ragyogj csillagom című új szovjet úlmet. És nem is kell sokáig néznie a pergő filmkockákat, . hogy megállapíthassa: van új út, van új, eddig meg nem örökített vonás. A Ragyogj, ragyogj csillagom a polgárháború idején, lí)20-ban játszódik egy déloroszországi településen, amikor nemcsak a vissza. visszatérő fehérekkel kellett az új hatalomnak megvívnia harcát, hanem a megtévesztő mezben jelentkező, anar- hista bandákkal is. Egy különös fiatalember érkezik a községbe és a forradalmi művészet, szent megszólaltjaként azonnal Shakespea- re-t. misztérium játék okát és egyéb igényesebb színpadi produkciókat akar bemutat- ni az eddig csak sekélyes ‘iimeket ismerő falusiaknak. Valami nagy-nagy lobogás él ebben az ifjúban, aki a népmesék hőseihez hasonlóan, "gyedül akar megvívni minden harcot, legyűrni minden akadályt. Fehérek fogságába kerül, majd ismét szabad lesz. később újra rab. hős. aztán egy anarchista golyója végez vele. A történet így. összefoglalva. kissé suta, de a rendező kézében lírával, át.-, meg átszőtt, helyenként derűben sem. szegény hőstörténetté válik. Átsüt a filmen az ifjú forradalmár őszinte hite a nemes művészetben, a tömegek és a művészet találkozásának halaszthatatlanságában, néha már naivitással határos jóhiszeműsége, és egv igaz, tiszta emberi vonzalom. egy árva lány — Krisz- ja. — vonzódásának melege Külön értéke a filmnek egy forradalmár népművész, egv naiv festő szerepeltetése, aki képeinek mondanivalója miatt mártírhalált hal. Ezek a képefc, — a színes filmen nagyszerűen érvényesültek" — külön figyelmet érdemeinek: egy fél évszázad elövt forradalmi esemény képzőművészen tükröződését idézik. Oleg Tabakov és .Telena Proklova A forradalmár színészt Oleg Tabakov nagyszerű alakításában láttuk, Kriszját Jelena Proklova keltette életre. A filmen semmiképpen sem sorolható az e korszakról szóló filmek riagy átlagába: nagy értékű, újszerűén fogalmazó, művészi alkotás született. A nagy zsákmány Néhány hete láttuk a mozikban a nemrégen elhunyt francia komikus, Bourvil legutolsó filmjét, a Leon és az Atlanti fal-t. Most ismét Bourvil egy filmjét láthatjuk. Állítólag az utolsóelőttit. A nagy zsákmány-t. Ebben Jean Paul Belmondo a partnere. És ebből már bizonyára is kikövetkeztetik a gyakorlott mozilátogatók, hogy A nagy zsákmány izgalmakban nem szűkölködő, kalandos és mindvégig derűs történet. Egy nagyszabású vonatrab- lás, különböző gengszterbandák harca pereg előttünk, és . két konkurrens rablótársaság között ott táblából két szerencsétlen, kétbalkezes kis vagány, akit — mondani I sem kell — Bourvil és Belmondo alakít. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy nehéz lenne a filmben sok olyan fordulatot, komikus szituációt találni, amelyet hasonló filmekből már régóta nem ismernénk, de Gerard Oury rendezőnek sikerült azokat úgy csoportosítania. hogy az ismétlődés bosszúsága helyeit mindunA Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: automata gázkezelői képesítéssel rendelkező dolgozókat Jelentkezés: Miskolc. Magyar—Szovjet Barátsár tér 4. fszt. 2. Vidékieknek szállást, kétszeri étkezést, utazási ked- vezményt és különélést pótlékot biztosítunk tálán derűt fakasszanak. Mesteri rutinnal készített filmvígjáték. (benedek) SÖTÉT PILLANAT A hét harmadik új filmje, a Jozef Medved rendezte csehszlovák Sötét pillanat egy kamaszfiú életének döntő pillanatát ragadja meg. Az első szerelem, az első nő szerelem nélkül, és az első csalódás a tisztának hitt apában tragédiához vezet a filmbeli, tizenhat esztendős Simon életében. Az első levéltári füzet Mint már hírt adtunk róla, Borsodi levéltári füzetek címmel kiadványsorozatot jelentet meg a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Levéltár. A sorozat első számában Varga Gáborné, az ország- gyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese vázolja a sorozat célját: „a megyében és a megyére nézve folyó helytörténeti kutatómunka közvetlen tájékoztatása és segítése a megyei levéltárban kezelt, anyagokkal kapcsolatos különféle kutatási segédletek, katalógusok, repertóriumok, forrásanyagok, levéltártani és helytörténeti feldolgozások rendelkezésre bocsátásával". Kifejezi rémé nyét, hogy e sorozat a ,megyében fellelhető társadalom- tudományi kutatásnak segítségére lesz, a tudománypolitikai irányelvek szellemében való megélénkülését szolgál, ja, s ezért szívesen ajánlja kutatók és a megye története iránt érdeklődők figyelmébe. A most kiadott első füzet címe: Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Levéltárban. Szerkesztette Román János, munkatársai Homola Jenöné, Judit Istvánné és Kovács 1. Gábor. A füzethez Román János írt bevezetést. E bevezetés nagyrészt szakmai útmutatás is a füzet használatára a benne ‘levő forrásanyagok könnyebb kezelésére. A kötet tartalmilag három részre oszlik. Az első rész a levéltárban fellelhető feudális kori városi összeírásokat tartalmazza, a | második a borsodi és zempléni vármegyei levéltárak | azonos korbeli összeírásait, természetesen szintén a levéltár anyagából, míg a harmadik részben e levéltárak adott kori összeírásainak j községsoros táblázatos kimu. j tatásait találjuk. A füzetet gazdag magyarázó jegyzetanyag egészíti ki. A Roráriusz utolsó napja .,A régi Piac utcának egy zöldre festett ajtajához két lépcső vezetett. Már a negyedik emberöltő tapossa a lépcsőket. Az ajtón, jó magasan, megkopottan aránylik az évszám: alapitíatott 1828. A miskolci biedermeier kevés emlékeinek egyik legdrágábbja ez a kis cukrászda Halványan csillogó, patinás ékszer. Biedermeier-foglalatban, ősöktől itt felejtve" — Így írt Henszelmann Aladár 1934-ben. a Reggeli Hírlapban. A cukrászda, a népszerű Rori, vagy Roráriusz, ma 30-án, csütörtökön éli utolsó napját. Másnap bútorzatai lebontják, átszállítják a budapesti Vendéglátóipari Múzeumba. Pest fogja megőrizni Éssak-Magyarország első cukrászdáját, a külföldön is ismert Rorit. Születési adata tehát 1828. június 9., elmúlása: 1971 október 1. I. Ferencz császár 1828-ban gróf revisnyei Reviczky Adóin bécsi mágnást, kedvencét, nevezi ki Borsod főispánjának. A császári udvarban élő főúr, akinek Firenzében is van lalcása, Miskolcon nagy beiktatási ünnepséget redeziel a lojális miskolci urakkal. Apostol József. Benke József, valamint Klein Gyula Lipót orvosdoktor, az Akadémia kültagja, kilenc nyelven ír költeményt Palóczy László üdvözlő szavaihoz, amelyet az első miskolci nyomdász, Szigethy Mihály ki is adott. A nagy beiktatási ünnepély a városháza udvarán ácsolt fészerben folyik le. Amikor a menüt a nagyúrral c miskolci urak letárgyalják, Reviczky 'csodálkozik. hogy a városban még nincsen cukrász. Rögtön intézkedik. Váltott lovakkal, delizsánsszal Becsből, a HoleI Sacher cukrásza érkezik, Jóst. Adolf. Ö az alapító. De csak három évig vezette a cukrászdát. váratlanul meghalt. Utóda Silvesteri Jakab lesz, aki 1869-ig. haláláig vezeti a bottegát. Fia Rudolf. 1877-ig veszi át a vezetést. Ráhel Albert, majd 1938 novemberétől Roráriusz mester, aki a pesti Gerbeaud- nál húsz évig dolgozott. Egyiküknek sem maradt fenn a síremléke az avast temetőben. Reviczky Adátn életnagyságú festménye a felszabadulásig a megyeházán függött. Holléte jelenleg ismeretlen. A cukrászda épületét októberben robbantják. Komáromy József Miszter \ — tizenkét cv után Éppen egy tucat esztendeje, 1959, őszén hangzott fel utoljára a Miskolci Nemzeti Színház előadásában az akkor színháznak használt, s ma már nyomaiban sem fellelhető egykori nagy vasgyári művelődési házban, a ..Lovardában’’ Miszter X beléIfjúsági kiültök — falun Ha jól emlékszem, van annak már vagy hét-nyolc esztendeje is, midőn egyszer — éppen így, őszidőben — kedves hangú meghívó érkezett lapunkhoz az egyik borsodi településről. A jó néhány ezer lakosú község már akkoriban híres volt róla, hogy a meglevő lehetőségek és a kedvező adottságok kihasználásával igyekeznek megteremteni a munkát, s a megélhetést mindenkinek — otthon. Nos, az ott élő, a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok örömmel invitáltak: vegyünk részt klubjuk avatásán. Ma is pontosan él emlékezetemben az ünnepélyes pillanat: az újjávarázsolt, szép épületben “gy otthonosan beiendezelt klubszoba, s még két kisebb helyiség ajtaját egy-egy keskeny nemzetiszín szalag „zárta le”. A tanács elnöke egy ollóval elvágta a szalagokat, s aztán avatóbeszéd helyett csal: annyit mondott: — Ez most már a ti második otthonotok, fiaim: Használjátok ki jól.. Tanuljatok, szórakozzatok e falak között, töltsétek el hasznosan szabad időtök minden percét. . Ha visszagondolok rá, bizony. akkor szenzációnak számított az a kis ünnepség, amelynek alkalmával a fiatalok, a helyi KlSZ-szet- vezet tagjai kissé meghatottam és büszkén birtokukba vették a klubot. Jogos dicsekvéssel mondhatták: „ebben a klubban a mi munkánk is szunnyad, ez a mi birodalmunk". Az a KISZ-klub sokáig szinte „fehér hollónak” szá- mított mifelénk. Nemcsak a" környékről, hanem a megye távolabbi vidékeiről is gyakran mentek el az ifjúsági mozgalom vezetői tanácsért, tapasztalatokért. Csodájára jártak egy-két évig a klubnak — nem túlzás, ha azl mondjuk. Különösen az volt vidéken akkoriban a ritkaság, hogy egy megüresedett épületei, a fiataloknak adnak át a község vezetői. Ehhez mát nemcsak a kedvező adottság kellett, hanem a bizalom, a kialakult jó vélemény is a fiatalokról. Ez a jó néhány esztendős élmény a napokban jutott eszembe. Barangoltam a mezőkövesdi járás községeiben, beszélgettem sok helyütt a helyi vezetőkkel, megcsodálhattam sok-sok >1 j középületet nemrég avatott létesítményeket. Feltűnt. hogy több helyen elmondották : biztosítottak helyiséget a KISZ-szervezetnek, hozzásegítették őket klub megteremtéséhez. A járási KISZ-bizottságén aztán elmondották. hogv csak egy-két településen nem valósult még meg - / ifjúsági klub — de konkrét tervek azokban a községekben is rendelkezésre állnak, s nem sok híja van az avatásnak. Mindezt természetes jelenségnek tartjuk ma már. hiszen a KISZ legutóbbi kongresszusának határozata valahogy úgy fogalmazta meg: legyen mindenütt társadalmi ügy a fiatalok — különösen a falun élők helyzetének javítása, segítése, a klubmozgalom lehetőségeinek megteremtése. Különösen pedig az ifjúsági határozat megjelenése óta egyre több helyütt tapasztalhattuk az utóbbi hónapokban: valóban közügy az ifjúság sorsa. Nem is oly régen a megyei KlSZ-bizottság végzett egy felmérést, s kiderült: egy esztendő alatt száz borsodi község fiataljai jutottak saját helyiséghez. Természetesen a helyi lehetőségekhez mindig adott, anyagi támogatást az ifjúsági mozgalom is. A tapasztalat az, hogy általában ott valósul meg aránylag hamar és zökkenők nélkül a fiatalok „birodalma”, ahol korábban is jó vélemény alakult ki róluk. ahol az ifjúság is megfelelő mértékben kivette részét egy-egv községpolitikai feladat megoldásából. Bogácsi példaként emlegették Mezőkövesden:' egyetlen község ez a járásban, amelynek vezetői felajánlották: íme. egy épület, segítenek felújításában is, legyen az a fiataloké — hiszen rászolgáltak, megérdemlik. Nos, jó lenne, ha a bogácsi példa minél több követőre találna — annál is inkább, mert ha jól körülnézünk megyénkben, némi j összefogással bizonyára sok helyütt lehetne még hozzásegíteni a fiatalokat a klub életre hívásához. Gyárfás Katalin pője: „Máma itt, holnap ott, oly mindegy.” Kenderessy Zoltán, a színház akkori bon- vivánja énekelte a hatalmas csarnokban, s akkor a „holnap ott” különös hangsúlyt kapott, mert a holnap már az újjászületett Miskolci Nemzeti Színházat jelentette, ahová az együttes nemsokára átköltözött. De Miszter X és a társulata oda már nem jött. Az emlékezést az tette idő. szerűvé, hogy pénteken, október 1-én este ismét bemutatót tart a színház. Kálmán Imre Cirkuszhercegnője kerül közönség elé. s benne az új Miszter X —Rózsa Sándor — énekli majd a hajdan oly néoszerű, slágerré lett belépőt. Az évad egyetlen látványos nagyoperettje nagy' előkészületeket igényelt, sok embert mozgat. Fedóra nagy- hercegnőt Várhegyi Márta játssza Rózsa Sándor partnereként. Vladimir nagyherceg egyik alakítója pedig Fehér Tibor, aki 12 évvel ezelőtt is ugyanezt a szerepet játszotta. Most Kanalas Lászlóval felváltva alakítja. Mábel alakjában Virágh Ilona. slukk Tóniként pedig Kulcsár Imre lép színpadra. A további főbb szerepekben Nádassy Anna. Olgyay Magda. Fekete Alajos. Sárközi Sándor és Mátyás Jenő látható. Kecskeméti vendégmú- vész. Lovas Edit rendezte az előadást, a díszleteket Suki Antal, a jelmezeket Hruby Mária tervezte. A táncokat Bodrogi Zoltán asszisztálásá- val Koboz Ágnes koreogra- fálta. Az előadás egyik karmestere Beliár György, a másik pedig Kalmár Péter lesz. A MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT keres Ich ételre kazánt ülőket, »ázk azán-kezelők et, valamint UOKÖZHONT KÉZELŐKÉT Szakképzetlenek részére vállalatunk díjmentes tanfolyamot biztosít. JELEiJTKEZNI LEHET: Miskolc, József Attila u. 62. sz. alatt. Maiisz László fődiszpécsernél.
