Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. szcpt. 3., péntek Budapesti nagygyűlés a VDK nemzeti ünnepén A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, kikiáltásának 26. évfordulója alkalmából csütörtök dél­után nagygyűlést rendeztek Budapesten, az Országos Gu­miipari Vállalatnál. Az el­nökségben helyet foglalt Fe­hér Lajos, a kormány el­nökhelyettese, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Dr. Ko­rom Mihály igazságügy-mi­niszter, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyette­se. Ugyancsak az elnökség tagja volt Nguyen Hung Khan, a VDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kiss Károly, az Országos Beketanács és a SZOT alel- nöke mondott ünnepi beszé­det. Rámutatott beszédében, hogy a Párizsban immár ne­gyedik esztendeje tartó tár­gyalási időszak bebizonyítot­ta, hogy a hadszíntéren kí­vül a politika és a diplo­mácia frontján is sikerrel Husszein vitatkozik Egyiptommal A Jordániái uralkodó fel­kereste a róla elnevezett Husz- s/.ein-hadosztályt, s a tisztek előtt mondott beszédében — 1967 óta első ízben — tá­madást intézett Egyiptom el­len. Felrótta mindenekelőtt azt. hogy Kairó nem konzul­tált vele, amikor 1970 au­gusztusában beleegyezett a ,uzszünelbe, másfelől ..éssze­rűtlennek” minősítette Egyip­tomnak azt az álláspontját, hogy a Rogers-kezdeménye- zés és az azt követő tűzszü­net a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatán ala­pult. „Az Egyesült Államok soha nem értelmezte szá­munkra kielégítő módon ezt a határozatot —. mondotta, majd hozzátette: így Egyip­tomnak az az állítása, hogy a tűzszünet, amelyet nem hi­vatalosan ma is tiszteletben tart, egybecseng a Biztonsá­gi Tanács határozatával, nem hangzik valami ésszerűen”. Jordániát nem lehet ki­zárni a konfliktus megoldá­sából, „.nincs felszabadító háború Izrael ellen Jordá­nia nélkül” — folytatta a király, közvetett módon vá­laszolva ezzel Anvar Szá­dat elnöknek, aki a Jordá­niának szállított amerikai fegyverek rendeltetését nem Izraellel, hanem Szíriával és a palesztin mozgalommal hozta összefüggésbe. Furcsa és kissé szemfor­gató beszédében Husszein közömbösnek mondotta azí, honnan kapja Jordánia a fegyvereket. küzd a vietnami nép. Emlé­keztetett az 1971. július 1-én a DIFK nevében Nguyen Thi Binh külügyminiszter- asszor.y által előterjesztett j hétpontos békeprogramra, amely meggyőzően tükrözi 'a reális alapon nyugvó őszin- j te törekvést a háború befe- j jezésére. Vietnamot és Indo­kinát illetően ma nincs fon­tosabb politikai dokumentum ennél a hét pontnál — mu- j tatott rá a szónok. Hozzá- 1 tette: — a11 magyar nép ezek­nek a követeléseknek a tá- ; mogatásával is segíti Viet­nam. Indokína népeinek igazságos harcát, abban a mély meggyőződésben, hogy szabadságküzdelmük győze­delmeskedni fog. Felszólalt a nagygyűlésen Hoang Cuong, a VDK buda­pesti nagykövete is. Beszá­molt egyebek közölt a harci győzelmeken kívül azokról a sikerekről, amelyeket a hát­országban folyó békés épí­tőmunkában ért el a VDK népe. Köszönetét mondott a szó­nok azért a szolidaritásért és tevőleges támogatásért, ame- | lyet a magyar nép nyújt; harcoló vietnami testvérei­nek. Ülésezett a Magyar Szolidaritási Bizottság A Magyar Szolidaritási Bizottság — Harmati Sándor elnök vezetésével — csütör­tökön ülést tartott. Megemlékeztek az esemé­nyen a VDK megalakulásá­nak 26. évfordulóiáról. Be­számoló hangzott el az afro­ázsiai népek szolidaritási szervezete végrehajtó bizott­ságának X. üléséről, amelyen júniusban magyar delegáció is részt veti Damaszkuszban. Napirenden szerepeltek a bi­zottság ülésén azok a beszá­molók. amelyek összegezték a BVT budapesti közgyűlése idején a Magyar Szolidaritá­si Bizottság és több nemzeti felszabadítási mozgalom kép­viselői közötti megbeszélések — mozambiquei, angol, gui- neai-bissaui, dél-afrikai kül­döttekkel, valamint az afro­ázsiai népek szolidaritási szervezetének főtitkárával folytatott tárgyalások ered- mén veit. ijahh nuíomaükus űrállomás I heodorakis felhí vasa Mikisz Thepdorakisz görög zeneszerző, a diktatúra-elle­nes hazafias front (PAN) Pá­rizsban élő elnöke csütörtö­kön felhívást intézett az ösz- s/.es kormányhoz, szervezet­hez és a nemzetközi közvéle­ményhez annak érdekében, hogy a lehető legsürgősebben tárjanak közben Panagulisz hadnagy, Amalia Fleming és más hazafiak életének meg­mentéséért. Theodorakisz nyi­Harcok Dél-Libanonban Heves harcok színhelye csütörtök reggel óta a dél-, libanoni Kfar Hamman vidé­ke. ahol izraeli reguláris csa­patok és az El Fatah palesz- tinai gerillaszervezet katonái vívnak egymással tűzharcot —, jelentették ki a hírügy­nökségek a libanoni hadse­reg hivatalos szóvivőjére, il­letve a palesztínai ellenállók bejrúti irodájának képviselő­jére hivatkozva. Az ellenállok szóvivőjének közlése szerint az izraeli ka­tonák nehéz tüzérséggel lőt­ték a gerillák állásait, ezt követően pedig behatoltak Libanon területére, és tűz­harcra kényszerítették a pa- jesztínaiakat. Az AP úgy tud­ja, hogy a harcba bekapcso­lódtak a libanoni hadsereg alakulatai is. Kfar Hammen mindössze öt kilométerre feleszik a li­banoni—izraeli határtól a Hermon hegység közelében. latkozataban hangsúlyozza, hogy a letartóztatott Fleming asszony és társai a rendőrségi provokációnak estek áldoza­tul. A Szovjetunióban csütör­tökön felbocsátották a Lu­na—18 automatikus űrállo­mást. Az űrállomás útjának célja: folytatni a Hold és a Hold körüli kozmikus tér- , ség tudományos kutatását. ; A kozmikus térség kuta­tási programjának megfele­lően csütörtökön moszkvai idő szerint 16 óra 41 perc­kor (magyar idő szerint 14 1 óra 41 perckor) — rajtolt a . hordozórakéta, fedélzetén! a ! Luna—18 automatikus úrál lom ássál. Az automatikus űrállo­mást a mesterséges hold pá­lyájáról indították a Hold felé. A Luna—18-cal szilárd a rádióösszeköttetés. A tele- metrikus adatok, szerint az állomás fedélzeti rendszerei I es gépegységei szabálysze­rűen működnek. A koordi­nációs számi főközpont fel­dolgozza az érkező informá­ciókat. tgy hallqataa ezredes a vádlottak padján A Mary land-állambeli Fort Meade-ben hadbírósági tárgyalás kezdődött. Ahogy ilyenkor lenni szokott, mind a bírói pulpituson, mind a védő és az ügyész helyén, mind a vádlottak padján, egyenruhák és rang­jelzések láthatók. A mi számunkra ezúttal az utóbbiak a figyelemremél­tók: a rangjelzések, különösen a vádlotté. Az a Hen­derson nevű tiszt ugyanis, aki most a bírái előtt áll: ez­redes. Hogy miért érdekes ez? Azért, mert a per témája egy immár világhírű, sokszorosan szerencsétlen dél-vietnami falucska neve — My Lui. A hírhedt vérengzés elkövetése idején Henderson ezredes a tizenegyedik gyalogos dandár parancsnoka volt. Emlékezzünk csak: amikor nyilvánosságra került — egy becsületes amerikai ’ katona jóvoltából — ez a rémtett, a Pentagon először reflexeit követte: egy­szerűen mindent tagadott. Ma már groteszk olvas­mány az amerikai hadügyminisztérium akkori nyilat­kozatainak nem épületes gyűjteménye. Az alaphang az, hogy az amerikai hadsereg minden rendű és rangú hazai és külföldi ellenségeitől nem is lehet várni mást, mint ilyen „rágalmakat . Aztán történt valami nagyon kellemetlen: kiderült, hogy a szörnyűségről képok is léteznek, sőt ezek a fel­vételek — meggyilkolt asszonyok, gyermekek és öregek tetemei hevernek egy nyomorúságos falu viskói kö­zölt — bejárták a világsajtót. Most már nem lehetett egyszerűen tagadni — a ké­pek tanúsága egyszerűen megcáfolhatatlan volt: amit a lencse megörökített, azt nem tudta meg nem tör­téntté tenni a földkerekség legköltségesebb propaganda­gépezete sem, A tagadás ideje lejárt, valamit tenni kellett. És a Pentagon pontosan azt tette, amit ebben a helyzetben várni lehetett tőle: talált egy bűnbakot Calley főhadnagy, a vérengző szakasz vezetője szemé­lyében. Csakhogy az ölszögű épületben és a Fehér Házban ismét lebecsülték a hazai és a nemzetközi köz­véleményt. Hogy lehel az,) hogy egy tömeggyilkosságért csak és kizárólag egy főhadnagy a felelős? — záporoztak a kérdések az USA-ban és külföldön. Valamit újra tenni kellett, és bíróság elé állt Calley felettese, Ernest Medina százados is. Most Medina parancsnokánál, Henderson ezredes­nél tartunk, aki a tanúk szerint megdicsérte Calley alakulatát, csak hallgatást parancsolt nekik. Főhad­nagy, százados, ezredes ... ami My Lai ügyében tör­tént és történik, egy hadsereg és egy államvezetés ri­asztó kórképe. Merénylefsorozat Belfastban Csütörtökön délben Bel­fast szívében újabb bomba- merénylet -sor o ziat o t hajtot­tak . végre a szélsőséges IRA ideiglenes szárnyának terro­ristái. Három ookolgép rob­bant fel szinte percekkel egymás után az üzleti ne­gyedben. Mindegyük robba­nást nagy ere j ű bomba idézte elő. Az egyik bomba a hatal­mon levő Unionista Párt székházában pusztított. Az unionista székházban a bombát a kapubejáratba te­lepítették és a pokolgép szétvetette az épület fronl­ANDRZEJ ZBYCH: KLOSS KAPITÁNY Ablaktalan ház. A falakat fehérre me­szelték. Szürke pokróccal letakart három szalmazsák, billegő asztal, rajta injek­ciós tűk és fecskendők, meg a legszükségesebb gyógy­szerek. Ennyiből állt az egész berendezés. Amikor Eiert von Vormann társa­ságában belépett, az egyik szalmazsákon fekvő, s te­kintetével a mennyezetre meredő férfi nehéz légzését hallotta. A másik két szál A mazsák üres volt. Az SS- egyenruhás orvos fehér kö­penyt viselt zubbonya fe­lett. Fejét az érkezők irá­nyába fordította. — Agonizál — mondta. — Tessék adni neki vala­milyen injekciót — rendel­kezett Elért, s a másik fér­fi vállrándítására hozzátet­te: — Olyan injekciót adj neki, öregem, hogy még tudjon valamit mondani. A hullák már nem érdekel­nek. Az orvos erélyes lendület­tel döfte a tüt a beteg er­nyedt alkarjába. — Ki sem főztük a tűt — motyogta. — Ennek most nincs je­lentősége — felelte az ez­redes, és a fekvő ember fö­lé hajolt. Mintha egy pil­lanatra élet költözött volna a sebesült tekintetébe. Rá­nézett Elértre, aztán le­hunyta szemét. — Hol vagyok? — kér­dezte franciául. Von Vormann gyorsan le­fordította. de Elért intett, hogy hallgasson. A sebesüli megrázkpdott: keze a taka­rón matatott, mintha vala­mit keresett volna, ujjaival hol itt, hol ott markolászott görcsösen. — Kár a fáradtságért, ez ^ redes úr — mondta az or­vos. Elért elfordult, az aszta­lon keresgélt, kiemelte az egyik üveg dugóját, bele­szagolt. — Tiszta szesz? — kér­dezte, hogy megbizonyosod­jék, s amikor az orvos bó­lintott, hozzátette: — Ezzel próbálkozzunk. Én az egy­szerű eszközök híve vagyok. — Biztos halál — közölte az orvos. — Minden csepp folyadék ... — öntse le neki a tor­kán. Két órával előbb vagy utóbb, mit számít az... Erik elfordult, mintha tá­vozni készült volna. Az ez­redes megragadta karját. — Várjon. Vormann had­nagy, tanuljon. Ez az igazi munka, s nem az, amit ma­ga Münchenben csinált. Le­het, hogy kifogása van a módszerem ellen? ’ Vormann egyenest a sze­me közé nézett. — Igen, ezredes úr. — Nem baj — vágta rá. Odalépett az orvoshoz, és segített neki szétfeszíteni a .sebesült összeszoritott áll­kapcsait. Bugyogó üveg. A sebesült luldoklik. alig kap levegőt. A szemét ki sem nyitotta. — Párizsban a legjobb gesztenyét a Place Pi galle­on lehet kaphi — skandál­ta Eiert a fülébe. — Zuzanna csak ősszel szereti — suttogta a beteg. Majd hozzátette: — Űj szál­lítmányt kapsz. Kinyitotta szemét, és mintha hirtelen megértette volna, hogy nagy baj tör­tént. Tekintetét a fölé.ie hajoló , három egyenruhás férfin táncoltatta, arcát a rémület, s gyűlölet rántotta egyetlen görcsbe. Az ezre­IV/ZJO JO -Cl ll 1CI l'-/ A gépkocsiban des vállon ragadta és va­dul megrázta. — Kinek szól ez a jel­szó? Beszélj! — üvöltötte. — Ha megmondod, meg­mented az életed. Már úgyis eleget mondtál. A tieidhez már nem térsz vissza soha. Kinyírnak... — Úgy lát­szik, megérezte a sebesült izmainak elernyedését, mert hirtelen, undorkodva elen­gedte. — Megyünk — szólt oda a hadnagynak. — Megmondtam előre — dohogott az SS-mundéros orvos, és a pokrócot ráhúz­ta a férfi arcára, akit va­lamilyen kontár sebész ajándékozott meg a még most is látható mosollyal. Elért szivar­ra gyújtott, s az első füstöt von Vormann arcába pöf- fentette. — Tessék megjegyezni, hogy maga nekem , Vormann hadnagy marad. Semmiféle „von”-ozáshoz nem érzek kedvet. Világos? Örülnék, ha megszabadítaná magát ettől a majomságtól is — mutatott Erik monoklijára, amelyet éppen idegesen igazgatott. Elhallgatott, mintha a hadnagy reagálá­sára várt volna. — Vissza­térve az ügyre — mondta később —. a jelszót nyu­godtan elfelejtheti. Majd magam járok a vegére. Majd ellenőrzőm — húzta gúnyos mosolyra ajkát — a Pigalle téri gesztenye ízét. Értette, Vormann hadnagy? — Értettem, ezredes úr. (Folytatjuk) ját, kitérte az összes abla­kot. Az épület előtti autó­busz-megállóban várakozó emberek közül sokan meg­sebesültek, miközben ez törtéint, újabb két pokolgép robbant fel a közeli iroda­ház alatt levő autóparkoló­ban, a gépkocsik kigyullad­tak, a belváros megtelt a garázsokból kitóduló ko­romfekete füsttel. A merényletsorozat nem egészen űj az IRA módsze­rei között, de a stílusa még­is az. Néhány napon belül ez a második eset, hogy a pokolgépes merényleteket olyan órákra időzítették, amikor sok ember fordul meg a céltáblául kiszemelt épületben. A robbanásoknak 89 sebe- sültje van, de legtöbbjük állapota nem súlyos; üveg­szilánkoktól sérültek meg, vagy a megrázkódtatás mi­att szorulnak kezelésre. A csütörtöki merényletsoroza! valójában csak kárt okozott a katolikus kisebbség ügyé­nek és hátrányos helyzetbe hozta a polgárjogi mozgal­makat. Ptiantemok az NSZK Rak Melvin Laird hadügymi­niszter 49. születésnapja al­kalmával szerdán este meg­osztotta születésnaoi tortáját néhány meghívott újságíróval és közölte velük, hogy az USA megállapodást kötött a nyu­gatnémet kormánnyal, s en­nek értelmében 175 darab F—4 típusú Phantom vadász­bombázót szállít az NSZK- rtak. mintegy 750 millió dol­lár értékben. A nyugatnémet légierő a Phantomokkal óhajtja felvál­tani az, ugyancsak amerikai gyártmányú S ta rf i gh tér eket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom