Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIÍ. évfolyam, 224. szám Ára: 80 fillér Csütörtök, 1971. szeptember 23. Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Korom Mihály expozéja a szövetkezei! törvényjavaslatról Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, uz MSZMP Központi Bi- ■/"< * ‘.'ágának első titkára. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fe­liér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP 'Politikai Bi­zottságának tagjai, vala­mint a Központi Bizott­ság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplo­máciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelen­tette, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutób­bi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéi­ről szóló jelentését _ az alkotmány rendelkezésé­nek megfelelően benv.’- latta, s azt a , képvise­lők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudo­másul vette. Ezután Apró Antal bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács beterjesz­tette az országgyűlésnek a szövetkezetekről, vala­mint az ifjúságról szóló törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra meg­lepőtök az orszáenvűlés Illetékes állandó bizott­ságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai kö­zött. Az országgyűlés elnö­ke közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be, majd javas­latára az országgyűlés el­fogad ta az ülésszak tárgysorozatát: 1: A szövetkezetekről szóló törvényjavas­lat. 2. Az ifjúságról szóló törvényjavaslat. 3. Interpellációk. Ezután megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat megtár­gyalása. A kormány ne­vében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter mondott beszédet. Az igazságügy-minisz­ter expozéja után dr. Bőd nár Ferenc Borsod megyei képviselő, a tör­vényjavaslat bizottsági előadója, megyei párt- bizottságunk első titká­ra szólalt fel. Ezután Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott be­szédet. A szövetkezeti törvényjavaslat vitájá­ban felszólalt Papp Jó­zsef és Bollók József né Borsod megyei képviselő. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetke­zetek általában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek — szá­mottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek ki­elégítéséhez. A több mint egymillió tagot tömörítő mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­teink adják a mezőgaz­dasági termelés 70 száza­lékát. A közel negyedmilliós tag­sággal rendelkező ipari szö­vetkezeteink a belső forga­lomba kerülő hazai ipari ter­mékek 16 száza lékéit, a szoci­alista szektor által épített la­kások 22 százalékát adják. Az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek taglét­száma több mint másfél mil­lió; a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalomnak közel egyharmadát, a közsé­gek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. A ta­lc arék szövetkezetek kb. 800 000, a lakásszövetkezetek pedig 60 000 tagot számlál­nak. Dr. Korom Mihály emlé­keztetett az MSZMP szövet­kezeti politikájának irányel­veire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szo­cializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam min­den társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad számukra, hogy szerepüknek és jelentősé­güknek megfelelően mű­ködhessenek és fejlődje­nek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam' vállalataival azonos feltételek mellett működő egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének, ösz- szességükben égjük fontos szektorának tekintjük. Jogi­lag is szabályozni kell, hogj' a szövetkezetek vállalati gaz­dálkodást folytatnak. Mind­ehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik Jaj tájával, a szövetkezeti szo­cialista tulajdonnal gazdálko­dó szövetkezetei' és az állami vállalatok gazdasági kapcso­latában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés alá essék. Megmarad ezután is, hogy a szövetkezetek a tagok sze­mélyi és vagyoni társulásai, amelyek a , tagok személyes közreműködésével és a szö­vetkezők tulajdonában, vag>T használatában levő vagyonnal gazdálkodnak. — Az egységes szövetkezeti törvény: előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról és lehetséges-e vala­mennyi szövetkezeti ága­zat jogi kérdéseinek egy­séges szabályozása? Lehfitiséges; mert' bír v egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytat­nak, és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázód­tak és kiforrottak azok a kö­zös vonások, amelyek mind- egyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Az egységes törvénynek és az ágazati jogszabályoknak közös vonásaként említette meg Korom Mihály, hogy tág tetet engednek a szövetkezet ön szabii! vozása számára. Utalt arra, hogy a demokra­tizmus — a gazdasági önál­lósággal párhuzamosan — a szövetkezeteiméit az önkén- ' tességen alapuló létrehozása, szétválása, egjresülése vágj’ megszűnése, továbbá a belső önkormányzat útján kap iga­zi tartalmat. A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szerveinek kiépítése az önkéntesség és az önálló­ság elvéből következően szintén esak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok ér­dekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá. vágj' fölérendeltségi viszony. — A szövetkezetekkel kap­csolatosan is szükség van meghatározott állami-jogi te­vékenységre, nem utolsósor­ban éppen a szövetkezetek érdekében. Megemlítette a miniszter, hogy jogszabályok határozzák meg — egyebek között — a szövetkezetek te­vékenységi körének terjedel­mét is, tehát piti hogy íré­vel foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra. Növeli a törvényjavaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonysá­gát, a vezető szervek felelős­ségét, a felügyelő bizottság, jogkörét is. Befejezésül az igazságügy- miniszter hangsúlyozta: — A törvényjavaslat célja megállapítani az egész szö­vetkezeti mozgalmunk szá­mára irányadó elveket és azokat az alapvető közös sza­básokat, amelyek minden, szövetkezetre egyaránt vonat­koznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialis­ta építőmunkánk követelmé­nyeinek megfelelően fejlődjék tovább. Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Ezután dr. Bodnár Ferenc (Borsod megj-e 23. vk), a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója szólalt fel. Rámutatott, hogy a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet körültekin­tő és gondos előkészítő mun­ka előzte meg az országgyű­lés bizottságaiban is. A ter­vezetet megtárgyalta az ipari, a kereskedelmi és a mező- gazdasági bizottság is, ezután került a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság napi­rendjére, amely megvitatta és összegezte a törvényjavaslat­ra vonatkozó észrevételeket. Á négy bizottságban együttvéve több mint negyven országgyűlési képviselő fejtette ki ál­láspontját a törvényja­vaslatról és az élénk vita során több módosító javaslatot is elfő. gadtak. A bizottságok egy­behangzó megállapítása, hogy a törvényjavaslat álta­lában és részleteiben jó, ren­delkezései segítik gazdasági életünk továbbfejlődését. A törvény bele illik gazdasági mechanizmusunk . jogrendjé­be, s egyben szövetkezeti politikánk jogi útmutatója és segítője is lesz a jogalkal­mazók munkájában. (Folytatás a 2. oldalon) Brezsnyev Belgrádban Felvételünk a belgrádi repülőtéren készült Brezsnyévről és vendéglátójáról, Joszip Broz Tito elnökről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Joszip Broz Utónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlá­via köztársasági «üllőkének meghívására négynapos nem­hivatalos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Brezs- nyevet és kíséretét a jugo­szláv főváros repülőterén Ti­to elnök és a legmagasabb rangú politikai és állami ve­zetők köszöntötték. A szombatig Jugoszláviá­ban tartózkodó szovjet vezető és kísérete látogatásának el­ső napján, szerdán gazdag programot bonyolított le. A re­pülőtéri fogadtatás után a déli órákban koszorúzás kö­vetkezett majd délután Tito elnök belgrádi rezidenciáján megkezdődtek a két fél megbeszélései. A jugoszláv államfő este vacsorát, a ké­ső esti órákban pedig a kor­mány új belgrádi márvány- palotájában nagyszabású fo­gadást adott vendége tiszte­letére. Losonczi—Podgornij találkozó Losoncai Bál, a Magyar Népközfámsaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szerdán moszkvai idő szerint 12 óra után néhány perccel KNDK- beü látegetásáíbá! hazatérő­ben Moszkváiba érkezett. NyikoJaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délután fogadta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­két, aki a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban tett látogatásáról hazatérőben érkezett a szovjet fővárosba. A szívélyes légkörben el­telt találkozón Njnkolaj Pod. gornij és Losonczi Pál hosz- szas baráti eszmecsere! foly­tatott egymással. Az eső. cuakoan az ErnökA Tanács elnöke és kíséretének tagjai a moszkvai Lenin sta­dionban megtekintették a Szovjetunió—Bszak-1 rország Európa-bajnöki labdarúgó válogatottak selejtező mérkő­zését. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön kora délelőtt tér vissza különrepíilőgéppel Bu­dapestre. Vita az ENSZ-ben Mint már jelentettük, ked­den este megnyílt az ENSZ közgyűlésének 26. ülésszaka. Edvard Hambro, a közgyűlés előző ülésszakának elnöke megnyitó beszédében átte­kintette a 25. ülésszak befeje­zése óta a nemzetközi élet­ben és a világszervezetben bekövetkezett fejleményeket, majd a közgyűlés Adam Ma­lik, indonéz külügymin iszter Papp József Borsod megyei képviselő felszólalás közben személyében megválasztotta a 26, ülésszak elnökét. Szerdán délután tartotta első ülését a 25 tagállam képvi­selőiből álló ügjTendi bizott­ság, amely megvitatta, hogy a javasolt 109 napirendi pont közül hány, és milyen sor­rendben kerüljön a közgyű­lés, illetve a bizottságok na­pirendjére. Jól értesült körök­ben heves vitára számítanak, elsősorban az Egyesült Álla- n}°’K „két Kína-politikáját” tükröző két határozati javas­lattal kapcsolatban. Az Egyesült Államok hasz- szas és feltehetően kínos konzultációk után végre is sikerült határozati javaslatai­hoz társszerzőként megnj-er- nie a japán kormányt. Szato japán miniszterelnök szerdai sajtóértekezletén bejelentette, hogy a kormány és a libe­rális demokrata párt vezető­sége végül is igennel vála­szolt az amerikaiak felkéré­sére. Nixon—Gromiko találkozó lesz szeptember 29-én a Fe­hér Házban. Hivatalos washingtoni köz­lés szerint az amerikai elnök ezen a napon fogadja majd a szovjet külügyminisztert,

Next

/
Oldalképek
Tartalom