Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIÍ. évfolyam, 224. szám Ára: 80 fillér Csütörtök, 1971. szeptember 23. Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Korom Mihály expozéja a szövetkezei! törvényjavaslatról Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, uz MSZMP Központi Bi- ■/"< * ‘.'ágának első titkára. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Feliér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP 'Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését _ az alkotmány rendelkezésének megfelelően benv.’- latta, s azt a , képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Ezután Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról szóló törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra meglepőtök az orszáenvűlés Illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Az országgyűlés elnöke közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be, majd javaslatára az országgyűlés elfogad ta az ülésszak tárgysorozatát: 1: A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat. 2. Az ifjúságról szóló törvényjavaslat. 3. Interpellációk. Ezután megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter mondott beszédet. Az igazságügy-miniszter expozéja után dr. Bőd nár Ferenc Borsod megyei képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója, megyei párt- bizottságunk első titkára szólalt fel. Ezután Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet. A szövetkezeti törvényjavaslat vitájában felszólalt Papp József és Bollók József né Borsod megyei képviselő. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetkezetek általában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A több mint egymillió tagot tömörítő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink adják a mezőgazdasági termelés 70 százalékát. A közel negyedmilliós tagsággal rendelkező ipari szövetkezeteink a belső forgalomba kerülő hazai ipari termékek 16 száza lékéit, a szocialista szektor által épített lakások 22 százalékát adják. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma több mint másfél millió; a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalomnak közel egyharmadát, a községek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. A talc arék szövetkezetek kb. 800 000, a lakásszövetkezetek pedig 60 000 tagot számlálnak. Dr. Korom Mihály emlékeztetett az MSZMP szövetkezeti politikájának irányelveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad számukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam' vállalataival azonos feltételek mellett működő egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének, ösz- szességükben égjük fontos szektorának tekintjük. Jogilag is szabályozni kell, hogj' a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik Jaj tájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetei' és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés alá essék. Megmarad ezután is, hogy a szövetkezetek a tagok személyi és vagyoni társulásai, amelyek a , tagok személyes közreműködésével és a szövetkezők tulajdonában, vag>T használatában levő vagyonnal gazdálkodnak. — Az egységes szövetkezeti törvény: előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágazat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehfitiséges; mert' bír v egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytatnak, és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és kiforrottak azok a közös vonások, amelyek mind- egyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Az egységes törvénynek és az ágazati jogszabályoknak közös vonásaként említette meg Korom Mihály, hogy tág tetet engednek a szövetkezet ön szabii! vozása számára. Utalt arra, hogy a demokratizmus — a gazdasági önállósággal párhuzamosan — a szövetkezeteiméit az önkén- ' tességen alapuló létrehozása, szétválása, egjresülése vágj’ megszűnése, továbbá a belső önkormányzat útján kap igazi tartalmat. A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szerveinek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből következően szintén esak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá. vágj' fölérendeltségi viszony. — A szövetkezetekkel kapcsolatosan is szükség van meghatározott állami-jogi tevékenységre, nem utolsósorban éppen a szövetkezetek érdekében. Megemlítette a miniszter, hogy jogszabályok határozzák meg — egyebek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terjedelmét is, tehát piti hogy írével foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra. Növeli a törvényjavaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonyságát, a vezető szervek felelősségét, a felügyelő bizottság, jogkörét is. Befejezésül az igazságügy- miniszter hangsúlyozta: — A törvényjavaslat célja megállapítani az egész szövetkezeti mozgalmunk számára irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabásokat, amelyek minden, szövetkezetre egyaránt vonatkoznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialista építőmunkánk követelményeinek megfelelően fejlődjék tovább. Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Ezután dr. Bodnár Ferenc (Borsod megj-e 23. vk), a törvényjavaslat bizottsági előadója szólalt fel. Rámutatott, hogy a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet körültekintő és gondos előkészítő munka előzte meg az országgyűlés bizottságaiban is. A tervezetet megtárgyalta az ipari, a kereskedelmi és a mező- gazdasági bizottság is, ezután került a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság napirendjére, amely megvitatta és összegezte a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeket. Á négy bizottságban együttvéve több mint negyven országgyűlési képviselő fejtette ki álláspontját a törvényjavaslatról és az élénk vita során több módosító javaslatot is elfő. gadtak. A bizottságok egybehangzó megállapítása, hogy a törvényjavaslat általában és részleteiben jó, rendelkezései segítik gazdasági életünk továbbfejlődését. A törvény bele illik gazdasági mechanizmusunk . jogrendjébe, s egyben szövetkezeti politikánk jogi útmutatója és segítője is lesz a jogalkalmazók munkájában. (Folytatás a 2. oldalon) Brezsnyev Belgrádban Felvételünk a belgrádi repülőtéren készült Brezsnyévről és vendéglátójáról, Joszip Broz Tito elnökről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Joszip Broz Utónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlávia köztársasági «üllőkének meghívására négynapos nemhivatalos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Brezs- nyevet és kíséretét a jugoszláv főváros repülőterén Tito elnök és a legmagasabb rangú politikai és állami vezetők köszöntötték. A szombatig Jugoszláviában tartózkodó szovjet vezető és kísérete látogatásának első napján, szerdán gazdag programot bonyolított le. A repülőtéri fogadtatás után a déli órákban koszorúzás következett majd délután Tito elnök belgrádi rezidenciáján megkezdődtek a két fél megbeszélései. A jugoszláv államfő este vacsorát, a késő esti órákban pedig a kormány új belgrádi márvány- palotájában nagyszabású fogadást adott vendége tiszteletére. Losonczi—Podgornij találkozó Losoncai Bál, a Magyar Népközfámsaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán moszkvai idő szerint 12 óra után néhány perccel KNDK- beü látegetásáíbá! hazatérőben Moszkváiba érkezett. NyikoJaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délután fogadta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról hazatérőben érkezett a szovjet fővárosba. A szívélyes légkörben eltelt találkozón Njnkolaj Pod. gornij és Losonczi Pál hosz- szas baráti eszmecsere! folytatott egymással. Az eső. cuakoan az ErnökA Tanács elnöke és kíséretének tagjai a moszkvai Lenin stadionban megtekintették a Szovjetunió—Bszak-1 rország Európa-bajnöki labdarúgó válogatottak selejtező mérkőzését. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön kora délelőtt tér vissza különrepíilőgéppel Budapestre. Vita az ENSZ-ben Mint már jelentettük, kedden este megnyílt az ENSZ közgyűlésének 26. ülésszaka. Edvard Hambro, a közgyűlés előző ülésszakának elnöke megnyitó beszédében áttekintette a 25. ülésszak befejezése óta a nemzetközi életben és a világszervezetben bekövetkezett fejleményeket, majd a közgyűlés Adam Malik, indonéz külügymin iszter Papp József Borsod megyei képviselő felszólalás közben személyében megválasztotta a 26, ülésszak elnökét. Szerdán délután tartotta első ülését a 25 tagállam képviselőiből álló ügjTendi bizottság, amely megvitatta, hogy a javasolt 109 napirendi pont közül hány, és milyen sorrendben kerüljön a közgyűlés, illetve a bizottságok napirendjére. Jól értesült körökben heves vitára számítanak, elsősorban az Egyesült Álla- n}°’K „két Kína-politikáját” tükröző két határozati javaslattal kapcsolatban. Az Egyesült Államok hasz- szas és feltehetően kínos konzultációk után végre is sikerült határozati javaslataihoz társszerzőként megnj-er- nie a japán kormányt. Szato japán miniszterelnök szerdai sajtóértekezletén bejelentette, hogy a kormány és a liberális demokrata párt vezetősége végül is igennel válaszolt az amerikaiak felkérésére. Nixon—Gromiko találkozó lesz szeptember 29-én a Fehér Házban. Hivatalos washingtoni közlés szerint az amerikai elnök ezen a napon fogadja majd a szovjet külügyminisztert,