Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

t#71. szepí. 16., csütörtök ÉSZAK - MAG YAftORSZA G 3 Pillanatkép az Avas Bútorgyárból A Hernád két partján, még nem is nagyon régen saját kínjaik közt vergődtek a termelőszövetkezetek. Mind a három faluban rengeteg volt a baj és nagy, életes gondok nehezedtek az emberekre. Akikor még nem volt Hernád- völgye Termelőszövetkezet. A három község — Hernádné- meti, Hernádkak és Gesztely — külön-külön szövetkezetei alkotott. Egyenként sem vol­tak kicsinyek, hiszen ma a három együtt — Hernádvöl­gye elnevezéssel — tízezer katasztralis hold. És mind jó föld, nagy termések ősi bölcsői — és ma már nagy termések hordozói. Minden átalakult Az elnök — Nyeső István — gondolatokat idézve és számokat emlegetve még visszatekintett a nyárra. 1680 holdon termett búza és hol­danként 15,6 mázsát adott. Az árpa — sörárpa mind — 2400 holdról majdnem 19 mázsás átlaggal fizetett. — És milyen jól ment a betakarítás! — mondta az elnök. — Tizenhét kombáj­nunk dolgozott és húsz nap alatt mindent betakarítot­tunk. Még egy pillantás a múlt­ra. A hernádnémeti Vörös Csillag Tsz 1966. január 1-én egyesült Hernádkak szövet­kezetével. 1970. január 1-én csatlakozott Gesztely is. Ak­kor született a nagy gazda­ság, és az összefoglaló Her­nádvölgye név. És az évek során a Heraád völgyében minden átalakult. A régi gondok, hogy nincs gép, nincs műtrágya és nincs pénz — eltűntek. Ma az emberek minden fizetés­kor egymásra mosolyognak, hiszen tavaly már 106 forin­tot keresték naponta, s az idén meglesz a 110 forint. Ennek 80 százalékát, a vég­zett munka után minden hó­napban kifizeti a szövetke­zet. A Hernádvölgye Termelő- szövetkezet körszerű nagy­üzemmé vált, amelyben 90 százalékos arányban már a növénytermesztést is gépesí­tették. Az idén csupán a búza és az árpa nyolcmilliót fize­tett terven felül. Az állat- tenyésztés is jó lendületben van. Nemrég fejeződött be egy 324 férőhelyes tehené­szeti telep építése, s már ké­szül a másik, a 352 férőhe­lyes. amely 1972 augusztusá­ban kezd teljes kapacitással termelni. A két telep beru­házási költsége több mint 35 millió forint. A szövetkezet' saját építőbrigáddal valósít­ja meg építkezési beruházá­sait. A szerelési munkákat is saját brigád végzi. Sebesta György főkönyvelő összesítette az eddigi terme­lési bevételeket és hozzávető­legesen kiszámította, hogy az idén körülbelül 90 millió fo­rint lesz a gazdaság termelé­si értéke, 15 millió forinttal több, mint tavaly. kapálás nélkül Pénz van, az emberek dol­goznak, munkaerőhiányra senki sem panaszkodik. Az idén mégis kapálás nélkül termesztették a kukoricát. 680 holdon takarmánynak, 400 holdon silónak. Tavasszal vegyszereztek. De maradt 200 hold kukorica kapára is. Azt nem vegyszereztek. Az embe­rek tavasszal megijedtek a vegyszerezéstől. Sokan így vélekedtek: belebukik a tsz a vegyszeres kukoricába. S most? A kukorica, már érett. Körülbelül tíz nap múlva megkezdik a betakarí­tását’. A termés: morzsol than számítva 25 mázsa körül várható holdanként. A vegy- szerezett területek két-három mázsával többet adnak, mint a kapált terület. A betakarí­tást is gépek végzik. Van már két kukorica-betakarító adapterük, s további kettőt megrendeltek. Ezek szeptem­ber végén, október elején érkeznek meg. A 200 hold területen ka­pálva, harmadában művelték meg a kukoricát. Egy hold művelési költsége 1120 forint. A vegyszeres kukorica műve­lési — termesztési — költsé­ge 500 forint. A betakarítási költség a kapált területről 1120 forint kézi töréssel. A gépi betakarítás költsége — várhatóan — 500 forint körül alakul ki holdanként. Kézi műveléssel 2240 forint egy hold kukorica termesz­tési költsége. Teljes gépi mű­veléssel, vegyszerezve, gépi betakarítással mindössze 1000 forint. Ez bizony nagy kü­lönbség. A csendes, mindig komoly Nikázy Gyula főmezőgaz­dász szólt közbe. — Jó termésünk van ku­Gazdasáqi je» yzetek Foghíjak a vállalati szervezésben A jelentőségéhez mérten aránylag kevés szó esik ná­lunk a vállalati munka szer­vezéséről. Nem szorul bizo­nyításra, a tapasztalatok mindenütt azt igazolják, hogy a szervezés a vállalati poli­tika kialakításának és végre­hajtásának nélkülözhetetlen eszköze. A szervező munkát is legalább olyan alapossággal meg kell tervezni, mint a műszaki fejlesztést, a beruhá­zásaikat, mert a legkorszerűbb gépeknek is csak akkor ve­hetik hasznát, ha kellő idő­ben megteremtik kihasználá­suknak valamennyi feltételét. Sajnos, a vállalati szerve­zésben még gyakran akad­nak lazaságok, foghíjak. A közelmúltban a Munkaügyi Minisztérium egy alapos vizsgálata tárt fel ilyen hibá­kat. Azt vizsgálták számos vállalatnál. megteremtet­ték-e a legutóbbi időkben vá­sárolt korszerű berendezések kihasználásának szervezeti feltételeit. Kiderült, hogy a megvizsgált vállalatok jelen­tős részénél a szervezettség laza, emiatt sokszor a leg­drágább, a legkorszerűbb gépek kihasználása, munká­jának hatásfoka sem kielé­gítő. Sok-sok milliós beru­házásokat, drágán impor­tált gépeket csak azért nem tudnak kellően kihasználni, mert elhanyagolták az elő- szervezóst, nem tanulmá­nyozták kellően a megvásá­rolt drága gépek tulajdon­ságait, vagy nem képeztek ki kellő időben szakembereket, egyszóval foghíjas volt a szervezés. Az ilyen — kellő körülte­kintéssel elkerülhető — hi­bák nemcsak a népgazdaság­nak, hanem a vállalatnak is nagy károkat okoznak. Ezért elengedhetetlen, mindenütt megszívlelendő követelmény, hogy a vállalati munka más területeihez hasonlóan meg kell teremteni a szervezés tervszerűségét is. (p. s.) koricából. De ez annak is köszönhető, hogy korán ve­tettünk. Április 12-én fejez­tük be a kukorica vetését. Cukorrépát 260 katasztrális holdon termel a Hernádvöl­gye Tsz. Ide is betört a tel­jes gépi művelés. 160 holdon kapálás nélkül, vegyszeres gyomirtással termesztették a cukorrépát. Száz holdon még kapáltak. De a vegyszeresen termesztett cukorrépa éppen olyan jó, mint a kapás. Átla­gosan megadja a 200 mázsát holdanként. És a költségek! Vegyszeresen, teljes gépi mű­veléssel 1550 forint egy hold cukorrépa termesztési költsé­ge (betakarítási költségekkel együtt). A kapás termesztés költsége — kézi betakarítás­sal együtt — 3550 forint hol­danként. Könnyű kiszámítani a különbséget és a hasznot. A cukorrépa betakarításá­hoz francia gépsort vásárol­lak. Ennek főpróbája október 1-én kezdődik. Bíznak a gép­ben. Ha ez a betakarító gép­sor beválik, jövőre megnö­velik a cukorrépa vetésterü­letét. A Hernádvölgye Tsz-ben van elegendő munkaerő. Mégis mindent gépesítenek. — Előre is nézünk — mondta az elnök. — Az em­berek többsége idős. Néhány év múlva nem győznék fizi­kai erővel a rengeteg mun­kát. Ezért időben gépesítünk. Így olcsóbb is, könnyebb is a termelés. Indulnak a vctőqépck Nem véletlenül, beszélgeté­sünk során utoljára hagytuk az őszi vetés témáját. A ve­tőszántás ugyanis már he­tek óta kész — 1652 holdon. A búza alá 260 kiló műtrá­gyát szántottak be holdan­ként. — 40 százalékos ható­anyaggal. A magágy eddig ülepedett. A búza vetését — ha nem esik az eső —, ma, szeptember 15-én kezdik. A gépek mind kijavítva, üzem­képesen, indulásra készen álltak, amikor a tsz-ben jár­tam. Ezzel be is fejeztük a be­szélgetést. Elindultam a la­posra apadt, csendes folyó partján Gesztely felé. A Her- nád két partján, a Hemád- völgye Tsz határában csak szépet és jót láttam. S megint eszembe jutott a múlt. A régi kínlódások, civakodások, gondok. Akkor az emberek dolgozni sem akartak. Ma mindenki dolgozik, mindenki nagyon szorgalmas. A Her­nádvölgye nagy és gazdag. Bizonyos, hogy minden az emberek munkájából, szor­galmából született.' De az sem vitatható, hogy megfelelő ve­zetők nélkül sohasem alakult volna ki ez a nagy, korszerű és gazdag szövetkezet. Szendrei József Kísérleti példány: a Barbara-szckrénysor Az elmúlt hét végén Ott­hon — 1972. címmel nagy bútorkiállitást nyitottak Bu­dapesten a BNV pavilonjá­ban. Ez közelről érinti a miskolci Avas Bútorgyárai, mivel két lakószobáját: a Tapolca, valamint az Avas Lux nevű szekrénysorát ál­lította ki. — Az eddigi tapasztala­taink szerint — mondja Szá­lai István, a vállalat igaz­gatója —, az Avas Lux iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Számunkra szeptember 16, csütörtök lesz az érde­kes, mert akkor tartjuk a kiállításon a szakmai napot. És ami a „hazai” keresle­tet illeti, ebben Nagy Ist­ván főmérnök közlése sze­rint az Avas IX. szekrénysor vezet. Az igény erősödő ten­dencia. Az elmúlt három év alatt 50 százalékkal nőtt az üzem termelése. Idén az el­múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 15 százalék­kal több bútor készült. Mégis kevés. Az említett Avas II-ből például negyed­évenként 240 darabot készí­tenek, de sokan már előre lekötik a szekrénysort. Mi a fejlődés magyaráza­ta? A munkát nagymérték­ben gépesítették, ügyesen szervezik a munkát. Kicsit nőtt a létszám is, de ennél többet mond: nagymérték­ben csökken a fluktuáció. A több bútorban benne van a dolgozók szorgalmas. jó munkája, a sok között a Csillag, a Ságvári. a Delta, az Avas szocialista brigád tagjainak példamutatása. A gyár iránti hűség vár­hatóan tovább erősödik. Eb­ben közrejátszik, hogy je­lentős differenciálás van a bérekben, így mind erköl­csileg, mind anyagilag job­ban elismerik a jól dolgo­zókat, a kiváló szakmunká­sokat. Gondoltak a nőkre és á kis keresetűekre is. Ki­mondották, hogy a bútor­gyárban 1100 forinton alul senki nem kaphat bért. Ez elsősorban a szakma nélkü­li nők számára jelentős in­tézkedés. . A törzsgárda elismerésére is van egy tervezet. Tisztes jutalmakat, jutalomszabad­ságot, kedvezményeket és a nyereségrészesedésben 10—30 százalékos előnyt biztosít a törzstagoknak. A múlt hé­ten zajlott le az ezzel kap­csolatos szakszervezeti érte­kezlet. A kritikai szellemre jellemző, hogy a tagság több kitétel megváltoztatását ké­ri, egy sor új javaslattal él, s ennek alapján dolgozzák át a törzsgárda-szabálvzatot. A vállalatnál még mindig nem egyértelmű a középtá­vú terv. A negyedik ötéves tervidőszakra több variációt készítettek. A döntést két tényező: az igény és a fej­lesztéshez szükséges pénz befolyásolja. Az igény roppant nagy. Éppen az elmúlt héten vol­tak a bútorgyárban a BÚTORÉRT vezetői. Az or­szág 140 ilyen üzeme közül hússzal, köztük az Avas Bú­torgyárral kötöttek középtá­vú szerződést A vállalatnál ebben az évben 45 milliós termelésre számítanak, az említett vállalat azonban évenként 100 milliós értéke­ket is átvenne. E bútorokat elsősorban Borisodban, s a két szomszédos megyebeli hozzák forgalomba. Az igé­nyek kielégítéséhez jelentős fejlesztésre van szükség. A vállalat saját erőből több mint kétmilliót fordít ez évben gépekre, szállító jár­művekre. Ez azonban kevés. Bíznak benne, hogy meg­lopják az igényekhez mért fejlesztéshez szükséges anya­gi támogatást. Cs, B.—Sz. Gy. A taípraálíás teltétele A/ (í/rlí járásban tavaly 1,1 ',iul — jórészt a kedvezőtlen adottságok és a rossz időjárás miatt — több termelőszövetkezet érzékeny veszteséggel zárta a gazda­sági évet. Az arlói, a szent- simoni, a sálai, a kissikáto- ri és a nagybarcai tsz-ek- ben megjelentek a szanálá­si bizottságok is, amelyek felmérték az említett gazda­ságok helyzetét, és kidolgoz­ták javaslataikat a veszte­séges szövetkezetek talpra- állitásáfa. A szanálási bizottságok javaslatai közt szerepelt — a szükséges állami segítsé­gen kívül — a termelési szerkezet egyszerűsítése, a gazdaságosabb ágazatok és lehetséges melléküzemágak kialakítása, a laza munka­normák megszüntetése, ille­tőleg ösztönzőbb díjazási rendszer bevezetése, és a számviteli fegyelem javítása is. Az Ózdi járási Pártbizott­ságon kapott tájékoztatás szerint nemrég ismét felül­vizsgálták a „szanált” tsz-ek helyzetét. A felülvizsgáló bi­zottságokat a banki tényszá- mokon kívül mindenekelőtt az érdekelte: az érintett szö­vetkezetek bevezették-e a javasolt termelésfejlesztési eljárásokat, s a meghatáro­zott munkadíj-szint szerint gazdálkodnak-e? Végső soron pedig átfogó képet kívántak kapni a „szanált” tsz-ek A Sajószentpcteri Üveggyár szálhüzó üzemében hang és hőszigetelésre paneleket készíte­nek. Az úgynevezett fátyol gyártó részlegben, lepedő nagyságú üvegfólia közzé üveggya­potot varrnak. Ezt a műveletet jelenleg kézzel végzik, de rövidesen üzembe helyezik a pa­nelgyártó gépet. Eoto: Laczó József jelenlegi helyzetéről, s a várható év végi eredmé­nyeikről. Megállapították, hogy a vizsgált termelőszövetkeze­tek az év első felében kivé­tel nélkül gazdaságosabb ágazatok — juhászat, hízó­marha-tenyésztés — és hasz­nos melléküzemágak — mészégetés, kőbánya, beion- elemgyártás és szénszállítás — kialakításaira; egyszer­smind a termelésszerkezet egyszerűsítésére, a gazdaság­talan ágazatok — tehéntar­tás, kapásnövény-termelés, nagy lejtésű szántók — csökkentésére törekedtek. Valamennyi tsz-ben intéz­kedtek a számviteli fegye­lem, az ügyvitel javítására is. Mindez elősegíti az ér­dekelt termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodását, végeredményben pedig azt, hogy az idei gazdasági évet veszteségmentesen zái-ják. A felülvizsgáló súgok ugyanakkor felhívták az érdekelt termelőszövet­kezetek figyelmét azokra, a nemkívánatos jelenségekre is, amelyek késleltetik a „sza­nált” tsz-ek gazdasági egyen­súlyának helyreállítását. Ilyen például a munkadij- alapok túllépése, az enge­dély nélkül kialakított mel­léküzemágak, s a terveket és reális lehetőségeket fi­gyelmen kívül hagyó beru­házások — különösen » nagybarcai termelőszövetke­zetben. Az ózdi járás terme­lőszövetkezeteiben a minan lezajlott ellenőrzés általáno­san hasznosítható tanulsága, hogy a talpra álláshoz min­den tekintetben fegyelme­zett, szakszerű gazdálkodás­ra és természetesen szorgal­mas. jó munkára van szük­ség. (csé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom