Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

1971. szept. 15., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Egy nagy lábon élés története Csaknem 1 millió ioiiníos sikkasztás r a Nagymiskolci Állami Gazdaságban De már sokszor elhangzik a szinte közhelyszámba menő kérdés: — Ezeknek miből telik? Mondják a szomszédok, suttogják a munkahelyeken, míg végül valamilyen módon rendsze­rint napfényre kerül, miből tellett. A rendőrségi vizsgá­lat megkezdődik, s kitűnik, hogy nincsenek osedák, ame­lyek alacsony fixből túlzot­tan felvirágoztatnak egy-egy családot, csak lelkiismeretlen, gátlástalan csalások vannak és adminisztrációs hanyagsá­gok. Szerény jövedelem, nagy ' ' igény Furcsa módon a Nagymis­kolci Állami Gazdaság sze­rény, egyszerű megjelenésű pénztárosnöjcnek és család­jának „lollasodása” senkinek sem tűnt fel. Pechmann Gyuláné az állami gazdaság megalakulása óta dolgozik a gazdaságban, ö volt 1952-től a pénztáros és a pénzügyi előadó egy személyben. 1100 forint fizetéssel kezdte, ta­valy elérte a két és fél ez­ret, s ebben a’z évben 2800 forintot keresett. Férje nagy­üzemekben dolgozott, míg dolgozott, s abból a fajtából való, aki a felszabadulás előtt, úgymond, jobb napokat látott. Tavaly tavasz óta már nem is vállalt munkát, s most, néhány hónapja bé­lyegkereskedést nyitott. A család, összesem öten, az asszony szerény fizetéséből élt. Hogy mire tellett a havi két és fél ezerből? Ennyi pénzből más nehe­zen tudta volna iskoláztatni a két nagyfiút, eltartani a férjet — aki mellesleg gyakran nézett a pohár fe­nekére — s eltartani a nagy­mamát. Pechmannéknak azonban mindezek mellett jutott egy szép kis vagyon összegyűjtésére is. Van telek Balatonfenyvesen, rajta egy kétszobás, modern lakás, fe­lületes becslések szerint leg­kevesebb 300 ezer forint ér­tékű. Tavaly épült, amikor a férj munka nélkül volt. Áll a garázsban egy Moszkvics, Bélapátfalván, a Bükkben másik telek, kis faházzal. Bár bérházban laknak, azért meg­vettek Miskolcon egy négy­szoba összkomfortos házat. A család túlságosan is szé­pen gyarapodott. És ez nem tűnt fel senkinek. És ha fel­tűnt? Vannak-e eszközein’: hozzá, hogy ilyen kirívó ese­tekben elszámoltassunk va­lakit? Ha lennének, Pech- mann-né kevesebb teherrel a vállán várná az ítéletet. Kloször csak hónap végén Pechmann Gyuláné most sir, kezeit tördeli, s gyer­mekei jövőjén kesereg. Évek óta félelemben, rettegésben él. — Tudtam, hogy az első komolyabb vizsgálat kideríti Csávázás és talaj fertőtlenítés Aktuális növényvédelmi teendők A Megyei Növényvédő Ál­lomás szakembereinél az iránt érdeklődtünk, mik most a mezőgazdaságban a legak­tuálisabb növényvédelmi te­endők. — A legfontosabb — hang­zott a válasz — a gabonafé­lék, elsősorban a búza és az árpa üszög, és az utóbbi idő­ben elszaporodott fusarium betegség elleni csávázása. A csávázási mindenütt kötele­ző feladatnak kell tekinteni. Köztudott, hogy a bizton­ságos termelés, a magas ter­méshozam egyik feltétele az egészséges vetőmag. Ha fer­tőzött vetőmagot vetünk el, a következő évben nagyobb a terméskiesés veszélye. Ez­ért a szükséges csávázószere­ket megfelelő időben be kell szerezni. Üszög ellen a Cere- san vagy Merklorat, fusarium ellen a CTP 80 használható legeredményesebben. Gondoskodni kell arról is a gazdaságokban, hogy meg­felelő teljesítményű csávázó­gép álljon rendelkezésre. A védekezőszerek erős mérgek, s ezért az óvórendszabályo­kat szigorúan be kell tarta­ni. A csávázott vetőmag csak vetésre használható! Másik fontos teendő a ta­lajfertőtlenítés. A viszonylag hűvös időjárású megyénkben többfelé elszaporodtak a pat­tanóbogarak lárvái, a drótfér­gek. Az 1971-es esztendő kedvező volt e kártevő elsza­porodására, s ezért fel kell készülni a talajvizsgálatokra. Ahol a talaj drótféreg-fertő- zöttsége magas, eléri a ve­szélyességi létszámot (4 da­rab négyzetméterenként), ott a talajfertőtlenítést el kell végezni. Az engedélyezett fertőtlenítőszerek: Hungária L—2 (21—80 kg hektáron­ként), Lindanos Superfoszfát (174 kg hektáronként) és Ba- sudin 5 G (35 kg hektáron­ként). A fertőtlenítőszereket azonnal a talajba kell dol­gozni. A takácsatkák is elszapo­rodtak az elmúlt nyáron, és ha most nem védekezünk el­lene, számolni kell a kártevő túlnépesedésével. A védeke­zésre javasolt szerek. Bi 58 EC (0,1 százalékos), Diasinon Phenkapton (0,25 százalékos), Foszfotioh (0,1 százalékos), vagy Lebaycid (0,1 százalé­kos) oldata. A várakozási idő és az óvórendszhbályok be­tartására ügyelni kell. XI. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Szeged, Vásárhelyi P. u. 4. Csere nélküli clmlúsru ajánl: fi hónapos, vagy 10.000 km-es garanciával fflúnlott GAZ 51/A tip. tehergépkocsit 50.000,— Ft-ért GAZ 51 A tip. motort 12.000,— Ft-ért GAZ 51/A tip. első futóművet 3.000,— Ft-ért GAZ 51 A tip. hátsó futóművet 4.800,— Ft-crt GAZ 51/A tip. kormányművet 800,— Ft-ért ÉRDEKLŐDÉS a fenti címen, vagy telefonon SZEGED, 15—491. Ügyintéző: Szabó Ferenené a sikkasztást — mondja —, tudtam, de nem lehetett ab­bahagyni. Semmit sem lehe­tett ... a férjemnek pénz kel­lett. Eleinte csak hónap végén nyúlt be a kasszába, amikor elfogyott a háztartási pénz. Csak húsz, ötven forintokat vett ki, s vissza is tette. Az­tán mindig többet, míg vé­gül már nem tudta úgy visszatenni a pénzt, hogy a férje ne tudjon róla. — Mit szólt a férje? — Megijedt. Azt mondta, vissza kell tenni. Később az­tán ő kért, hogy hozzak pénzt... egyre többet. Mái­én népi akartam, féltem ... Amikor megmondta, hogy házat akar építeni a babi­loni telken, letérdepel tem előtte, úgy rimánkodtam, hagyjuk abba. Á lejtőn azonban nem le­het megállni. A férj hozzá­szokott a jóléthez, az italhoz, s nem egyszer a családját is bántalmazta. Pechmann Gyulánénak nem lehetett szava, mert vál­lát nyomta a maga sem tud­ta már, hány százezer forin­tos sikkasztás. — Mit gondolt, meddig le­hetett volna ezt csinálni? — Nejn tudom — felelt az asszony —, úgy gondol­tam, kötelességem összetar­tani a család egységét... csak odáztam a fele’ősségvál- lalást, bár tudtam, hogy egy­szer elérkezik... Mi volt a módszer 't Igaz, hogy több évre nyú­lik vissza a sikkasztás, mégis, tetemes összegeket is el kel­lett venni, viszonylag rövid idő alatt. Különösen, az épít­kezéskor. Hogyan csinálta? Módszere egyszerű volt, mondhatnánk primitív. Pechmann Gyuláné postai csekkeket hamisított. Ha a postai pénzfelvételnél dolgo­zók figyelmesebbek, lcöny- nyen megakadályozhatták volna mesterkedését.-p Biztonságot adott az is — folytatta —, hogy mindig nálam volt mind a két pénz­tárkulcs. így nem érhetett meglepetés. A rendőrségi vizsgálat még folyamatban van, hogy fel­tárja a sikkasztás teljes ösz- szegét, amely már meghalad­ta a 800 ezer forintot. Pechmann Gyuláné min­dent bevall, örül, hogy túl van, örül, hogy végre vége. Most már csak két fia sor­sán kesereg, de éppen erre kellett volna gondolnia a kezdet kezdetén, hogy ne jus­son idáig. Adamovics Ilona Egy cigarettacsavarás ■rügyén Mizsák András 58 eszten­dős, szőlőmunkás már 45 éve, maga készítette cigaret­tát szív. Csavarja. Mikor a tolcsvai Békeharcos Terme­lőszövetkezet serédi kőbá­nyáját takarították, s meg­álltak a munkában néhány percre, hogy velünk szót váltsanak, felhasználta ezt a kis időt arra is, hogy elké­szítsen és elszívjon egy ci­garettát. Mikor a készből kínáltam, nemet intett a fe­jével és a kőporos munkás- nadrág zsebéből megszokott mozdulattal húzta elő a dóz­ni t. — Kevesen csavarnak ma­napság cigarettát — mond­tam. — Kevesen — válaszolta, -és bal kisujja és gyűrűsujja közé szorította a clózni te­tejét. — Inkább a készet szív­ják. — Azt, mert az kényel­mesebb. — Megnyálazta a jobb hüvelykujját és kihú­zott egy lapot a cigaretta- papírok sorából. Jött vele, utána egy másik is, és szép lassan libegve leszállt a hi­deg, nedves kőre, az éles kö­vektől megviselt bakancsa elé. Nézett a papír után, s csak ennyit mondott: — Mint valami súlytalan fehér lepke. — Aztán elkezdte csa­varni a cigarettát és han­gosabban folytatta: — A fe­ne megeszi. A nehéz munka durvává teszi az ember ke­zét, annyira, hogy sokszor fogni sem tud, ha pedig fog, sokszor nem érzi, mit. Dohányt csippentett a dózniból, a vékony cigaret­tapapírba kényszer!tette, az­tán lassan meg-megcsavar- ta. — Tiszai dohányt szívok — mondta komótosan. — Egy doboz 3,80-as elég 2—3 napra. Ezért is jó csavarni. Mert igy kevesebbet szív az ember. Mert ehhez idő kell, nyugodt megállás a munká­ban. A megcsavart cigarettát végighúzta a bajusza alatt, megnyálazta a nyelve he­gyén, aztán ujjaival végigsi- mította,. leragasztotta, mint valami borítékot. Öngyújtó­val vett hozzá tüzet, s mi­közben kifújta a füstöt, ezt mondta ■ — Aztán annyiból is jobb csavarni, mint kész ci­garettát füstölni, mert az ember látja, amit csinál, pontosan tudja, mit szív. Az én cigarettám már el­égett. A lábunk alá, a kö­vek közé dobtam. Nézett utána, aztán ismét megszó­lalt: — Manapság kevesen csa­varnak már cigarettát. Pedig jó dolog ez, ha már megszok­ta, megtanulta az ember. Mert a cigarettacsavarást nem lehet megtanítani, csak megtanulni. S ha az ember már behunyt szemmel is ké­pes rá, akkor maradjon meg mellette. Mert nemcsak szusszantani lehet és kell en­nek ürügyén, hanem gondol­kozni is. Ez pedig az em­bernél a legfontosabb. O. J. Foío: Sz. Gy. Óvoda- és iskolapadjaink alkonya? A Hunnia könnyűszerke­zetes építési mód, szinte for­radalmasította a mezőgazda- sági épületek építésének módszerét. Hiszen a hunga­rocell oldalfalakból, acél- és vasbetonszerkezetekből ki­alakított épületek a velük szemben támasztott igénye­ket maradéktalanul kielégí­tik. * Mi is az a Hunnia óvoda­program? Ezzel a kérdéssel fordultunk Slezák László­hoz. a megyei Beruházási Vállalat tervezőosztályának vezetőjéhez. A mezőgazdaságban elter­jedt könnyűszerkezetes épí­tési mód továbbfejlesztéséről van szó. Először ott jelent­kezett robbanásszerűen a szükséglet korszerű mező- gazdasági épületek megépí­tésére. — A mi tervező kollektí­vánk a könnyűszerkezetes építési mód elcfiyeit meglát­va, megpróbálkozott az ugyancsak nagyon hiányzó különféle gyermekintézmé­nyek, üzemi konyhák stb. megtervezésével. Elképzelé­seink szerint ezekből az ele­mekből építhető a már ki­alakított rendszer érintetle­nül hagyásával óvoda, böl­csőde, iskola, szállodapavi­lon, elárusítócsarnok is. Egyszóval a meglevő adott­ságok alapján a Hunnia- szerkezetekből építhető egy­ségek variációinak szinte korlátlan lehetőségei van­nak. A Beruházási Vállalat tervezőcsoportjának csupán annyi az érdeme, hogy 61c próbálkoztak meg először a szóban forgó létesítmények építésével. Ha sikerül min­den fórumon elfogadtatni, akkor a módszer elterjedé­sével olyan épületek hozha­tók létre, amelyek kielégítik mindazokat a követelménye­íz új lardona ABC-áruház Kazincbarcikán TÉlÉP Foto: Laezö József két, melyeket a hagyomá­nyos építési módoktól elvá­runk. A Hunnia-épűletek vasbe­tonvázasak, acéltetős szerke­zetűek és hungarocell oldal- íalúak. Központilag fűthe- tők, tetszés szerint díszíthe- tők. Az építési mód kikü­szöböli a hagyományos épí­téshez szükséges, költséges felvonulást, s egy-egy épü­let viszonylag rövid idő, pár hónap alatt elkészíthető. Amíg az egy gyermekre szá­mított építési költség a ha­gyományos módszernél 40 ezer forintra tehető, addig a könnyűszerkezetes építésnél csupán 20 ezer forint körül van. Tagadhatatlan, hogy van­nak az építési módnak hát­rányai is. Az épület oldal­falainak élettartama a je­lenlegi ismeretek szerint csak mintegy 40 év. De a vázszerkezet érintetlenül ha­gyásával az oldalfalak újra cserélhetők, hiszen funkció­jukban csupán térelhatóro- lásra szolgálnak. Részletesen ismertette Sle­zák László osztályvezető a tervezéssel, építéssel kap­csolatos gondjaikat is. En­nek az építési módnak nin­csenek még hagyományai, kialakult lehetőségei. A burkolóanyagok, a szegélylé- cek kiválasztása, variálása is a jövő gondja. A tetőszer- kezet jelenlegi egyhangúsá­ga is áttervezést kíván, hi­szen például a városokban sátortetős épületeket eszté­tikailag nem célszerű elhe­lyezni, ezért már lapostetős pavilonok tervezésével is foglalkoznak. Amellett.. hogy őszintén feltárják a hibalehetősége­ket. az építési mód előnyei miatt célszerű figyelemmel kísérni a nagy jelentőségű kezdeményezés sorsát. Hi­szen ami jelenleg a köny- nyűszerkezetes építési mód legnagyobb hátránya, az a jövőben esetleg erénye is le­het. Az oktatási formákkal együtt változó helyiség- és berendezési követelmények­nek megfelelően az alakít­ható- belső terű oktatóhelyi­ségeké a jövő. u. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom