Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. aug. 11-, szerda A szovjet—indiai szerződés a béke ügyét sz olgálja A keddi nyugatnémet la­pok pártállás nélkül megál­lapítják, hogy a szerződés létrejötte a szovjet diplomá­cia nagy tekintélyéről tanús­kodik, a Pakisztántól fenye­getett India pedig jelentős erkölcsi támogatást kapott Moszkvából. A Stuttgarter Zeitung meg­jegyzi, hogy India a Pakisz­tánnal támadt konfliktusa idején magára maradt. Az angolok csak szóban támo­gatják. az Egyesült Államok —- a SEATO szövetségi köte­lékeket ápolva — fegyvere­ket szállít Pakisztánnak, és Kína kinyilvánította, hogy Jahja Khan oldalán állna j egy fegyveres konfliktus ese- tén. A csehszlovák sajtó alá­húzza, hogy a szovjet—indiai szerződés az egyetemes béke ügyét, a szovjet és az indiai nép barátságának és együtt­működésének fejlődését szol­gálja. A japán sajtó megjegyzi, hogy a szerződés aláírása korszakalkotó a Szovjetunió és India barátsága és együtt­működése szempontjából. A szerződés a japán sajtó sze­rint előmozdítja a délkelet- azsiai biztonság szilárdulását. Politikai elszigetelés Szudánban Az AFP francia hírügy­nökség khartúmi jelentése szerint Szudánban megtiltot­ták mindennemű politikai tevékenység gyakorlását azoknak a személyeknek, akiket a '.jelenlegi rendszer I960. május 25-én történt ha­talomra jutása óta ítéltek el j a bíróságok. Az úgynevezett „politikai ! elszigetelés törvénye” kitér- í jed azokra is, akik ellen a július 19-i sikertelen állam- j csínnyel kapcsolatban indult eljárás. világhíradó Bernadette Devlin, Észak-ír- ország 24 éves képviselője a londoni parlamentben, test­vérével. Johnnal Londonból Belfastba repült, hogy az is­mét rendkívül elmérgesedett észak-írországi események­nél személyesen jelen legyen A nyugatnémet kormány véleménye szerint „jó kilátá­sok” vannak arra, hogy jö­vőre ratifikálják a szovjet— nyugatnémet szerződést. Rü­diger von Wechmar, a bonni kormány szóvivője kedden a szerződés aláírásának közel­zetői: Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad Szí­riái elnök, A három ország belügyminisztere a csúcsta­lálkozó időpontjáig előkészítő tárgyalásokat folytat. Néhány napon belül közzéteszik a szeptember 1-i népszavazást elrendelő törvényt. A genfi leszerelési konfe­rencia keddi ülésén Natorf nagykövet, a lengyel delegá­ció vezetője Mongólia. Len­gyelország és Magyarország küldöttségének nevében munkadokumentumól terjesz­tett elő. amely még jobban konkretizálja a szocialista ál­lamoknak a bakteriológiai fegyverek és a mérgező anya­gok eltiltására vonatkozólag múlt héten csütörtökön elő­terjesztett egyezmény-terve­zetét. Tegnap a késő esti órák­ban még tartott a Szovjet­unió berlini és a három nyu­gati szövetséges nagyhata­lom bonni nagyköveteinek keddi, sorrendben 27. tár­gyalása a volt szövetséges ellenőrző tanács egykori épü­letében, Nyugat-Berlin Schö­neberg kerületében. A szo­katlanul hosszú ideig tartó megbeszélésen sir Roger Jackling, Anglia bonni nagy­követe elnököl. Csou En-iaj nyilatkozata (Folytatás az I. oldalról) ' A Kínai Népköztársaság nem nukleáris hatalom, egye­lőre csak a kísérletezés sza­kaszában vagyunk — mon­dotta Csou En-laj. Elutasí­totta az öt nukleáris hatalom értekezletére vonatkozó szov­jet javaslatot, és megismétel­te a „világértekezletre” vo­natkozó ismert kínai elméle­tet. Javasolta, próbálják meg­találni a módját a közeledés­nek Korea kél része között, s ezen keresztül igyekezzenek megteremteni Korea békés újraegyesítésének feltételeit. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke két kérdéssel foglalkozott részletesebben az interjúban. Az egyik az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság, a másik Ja­pán és a Kínai Népköztársa­ság kapcsolatai. Kína olyan ország, amelyet több mint húsz éven át az Egyesült Államok blokádja nagyhatalom — Kína, Japán, a Szovjetunió és az USA — meg nem tá­madási egyezményt köt­ne a békés egymás mellett élés j- öt elve alapján. Csou En-laj ; azzal hárította el azt a gon­dolatot, hogy „addig még sok lépést kell megtenni”, s ezért jelenleg nem adhat választ i arra a kérdésre. Nem könnyű j dolog megoldást találni a vi­lág problémáira, s így inkább : az önök elnökével szeretnénk ! eszmecserét folytatni — tet­te hozzá Csou En-laj. gő évfordulója alkalmából a UPI-nak adott interjújában kijelentette, hogy a ratifiká­ciós eljárást akkor fogják megindítani, ha megtörténik a berlini probléma kielégítő rendezése: A SALT-tárgyalások ked­den folytatódtak Helsinki­ben. A szovjet és az ameri­kai küldöttség tagjai két óra hosszat tanácskoztak. A ta­nácskozásból másfél óra számított hivatalos jellegű­nek, majd a két fél képvise­lői újból összeültek egy fél órára, de ezúttal — mint a UPÍ irta a konferenciához közelálló körökre hivatkoz­va — csak félhivatalosan tárgyaltak. ® A jövő héten Damaszkusz- ban csúcsértekezletet tarta­nak az arab államszövetség-' hez csatlakozott országok ve­ANDRZEJ ZBYCH: KAPITÁNY 3. zárt el a külvilágtól. Most, hogy az Egyesült Államok részéről óhaj mutatkozik a közeledésre, mi ezt rendbenlcvőnek tartjuk. Ugyanez a véleményünk a tárgyalásokra vonatkozó óhajról és készek vagyunk tárgyalni. Természetesen, ma­gától értetődik, hogy a két fél álláspontja rendkívül kü­lönböző. Az enyhülést csak akkor lehet megvalósítani, ha ezt mindkét fél egyaránt, óhajtja. így tehát a legkü­lönbözőbb kérdéseket kell tanulmányoznunk és ezeket a kérdéseket le kell tenni a tárgyalóasztalra. Nem várjuk valamennyi kérdés egy csa­pásra történő rendezését — mondotta Csou En-laj. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a Nixon- doktrináról szólva kijelentet­te, hogy az semmi másra nem jó, mint a japán rnili- tarizmus bátorítására. Ha veszéllyel kell. szembe­nézni, jobb azt még csirájá­ban elfojtani. Ha Japán fel­adja Koreával és Tajvannal kapcsolatos agresszív törek­véseit, lehetségessé válik, hogy a Kínai Népköztársaság és Japán a békés egymás mellett élés öt alapélve alap­ján meg nem támadási szer­ződést kössön — tette hozzá Csou En-laj. Az interjú során Reston felvetette, vajon nem lenne-e célszerű, ha a kelet-ázsiai térségben szerepet játszó négy A motorkerékpár a Bismarkstrasse sarkán -é- kezett. Holdvilágos éjszaka volt, Berlin csillogó hold­fényben úszott, a háztömbök és a romok élesen kirajzo­lódtak, körös-körül falak meredeztek. Fantasztikus kép. Jó megfigyelőpontot ta­lált magának az egyik ka­lapszalon kirakata előtt. Az üzlet ajtaját bedeszkázták, őt nem láthatták, maga azon­ban nagyszerűen belátta az Albertstrasse szűk folyosó­ját. Látta Ingrid házát is, sőt előtte az autót is, amely­ből az imént Schabe szállt ki SS-kalonák kíséretében. Éppen arra gondolt, hogy szerencséje volt, mert ha pár perccel előbb érkezik, és el­képzelt terve szerint Ingrid lakására • megy, menthetet­lenül rajtakapják a látoga­táson. A beszélgetés Bertá­val azonban alaposan elhú­zódott, volt min gondolkod­nia Klossnak. Kitűnt, hogy Berta sokkal okosabb és érdekesebb, mint feltételezte. Még a színház- j ban találta, és meghívta egy piciny kávéházba, amelyben a napnak ebben a szakában csak nyugdíjasok üldögéltek, meg szerelmesek. Nem kel­lett hosszasan magyarázgat- nia, miről van szó, mert Schabe már kihallgatta Ber­tát, aki szelíd mosollyal megjegyezte: „Ez a Schabe a Gestapóról szeretne úgy festeni, mmt Himmler”. Kloss elmondta, hogy ag­gódik Ingridért, és bár nem hivatalosan, de szeretne ér­deklődni Bertánál, nem tud-e valamit, mert hátha könnyebben rábukkannának Ingrid nyomára ... Berta semmit sem túdoM. legalább­is semmiféle olyan tényt, amely nyomra vezethetne, és ezt megmondta Schabénak is. Klosst azonban nemcsak a tények érdekelték; kérte, meséljen Ingridről, szerete't volna minél többet megtud­ni róla. Igyekezett Berta Waschke kisasszony bizal­mába f.érkőzni, s nem is si­kertelenül, mert a lány be­szélni kezdett. Ingrid, mondta, az utóbbi hónapok folyamán nagyon megváltozott. Éppen Heini halála óta. Nagyon szerették egymást, az idén lett volna az esküvőjük, ősszel, még a Az augusztus 27-től szep­tember 30-ig nyitva tarló va­dászati világkiállítás vidéki látogatói 33 százalékos uta­zási kedvezményt kaphatnak a MÁV és a GYSEV vona­laira. A kedvezmény 12 fo­rintos — egyben a kiállítás belépőjegyéül is szolgáló — utazási igazolvány alapján vehető igénybe augusztus 26- án 0 órától október 1-én 24 óráig. © Nixon elnök kedden a Fe­li ér Házban tanácskozott a ! vezérkari főnökök egyesített ! bizottságával, amely a 76 milliárd dollár összegű 1972- \ jes‘ katonai költségvetés je- | lentős emelését szorgalmaz- . za 1973-ra. Jólértesült for­rások szerint a bizottság 83 milliárdos keret megszavaz­ta,tását óhajtja az 1972. .jú­nius 30-án kezdődő költség­vetési évre. ‘ dátumot is megbeszélték már. Ingrid úgy döntött, hogy Berlinben telepszik le, bár arról ábrándozott, hogy választottját Svédországba viszi, kiszakítja őt, ahogyan mondta, a háború karmai­ból. Heini muzsikus volt. — Régóta ismertem a fiút is — mesélte Berta —, ré­gebbtől, mint Ingrid. A ze­neművészeti főiskolára járt, és óraadásból élt, mert sza­kított apjával — itt ráné­zett Klossra, egy kissé nyug­talanul fürkészte arcát. — Heini apja magas rangú SD- tiszt, majd a nyugati terü­leten Gauleiter. Nem akart pénzt elfogadni apjától; nagyszerű fiú volt, egészen kiváló. Ez természetesen nem jelent; azt, hogy min­Jdenben egyetértettem vele — egészítette ki gyorsan sza­vait, és Kloss arra gondolt, milyen nehéz lesz majd ki­szabadítani ezeket az embe­reket valamikor a szakadat­lan félelem és gvanakvás fojtogató kötelékeiből. — Amikor hazalátogatott szabadságra, Lengyelország­ból — folytatta Berta —. na­gyon rosszakat mondott , a németekről. Most már mind­egy. beszélhetek: valami­kor azzal a gondolattal fog­lalkozott. hogy Svédországba szökik. Aztán egyszeriben el- fásult, mintha teljesen ki­cserélték volna. hallgatag lett. és csak Ingrid társasá­gában volt a régi Heini. Egy­szer, emlékszem. néhány napra a hegyekbe utaztak és nagyon boldogan tértek meg; emlékszem. amikor Heini visszautazott Lengyel- országba. Én is a pályaud­varon voltam akkor. Ingrid sírt, bár nem szokása a sí­rás. s aztán, amikor a vonat már eltűnt, hirtelen tajték­Terror és elnyomás H armadik napja dúlnak ismét az észak-íronszági ese­mények. Égő házak rőt fénye világítja meg éjsza­ka is Belfast és Londonderry utcáit, de nemcsak a levegőbe dörögnek el a sortüzek, és nem csupán épüle­tekben okoznak kárt a bombák. Kedden reggel 13, e so­rok kedd esti nyomdába adásakor már 20 halottja volt az utóbbi 72 óra észak-írországi eseményeinek, s ki tud­ja; nem növekszik-e tovább a halálos áldozatok száma? Évek óta hol fellángoló, hol elcsituló nyugtalanság színhelye Ulster, ahogy az írek maguk a boldogtalan Észak-írországot nevezik. Azóta, Brian Faulkner szemé­lyében már a harmadik miniszterelnök próbálkozik, és ígéri, hogy lecsillapítja a kedélyeket, de — rövidebb- hosszabb nyugalmi .szünetek után — végül is eredmény­telenül. A burzsoá propaganda, s maga Westminster is, a brit kormánynegyed, szívós kitartással úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha vallásháborúról lenne szó. Nem férnek össze a katolikusok és a protestánsok, ez ugyan középkori állapotoknak felel meg, de hát mit csi­náljunk? — mondják szemforgatóan. Szívesebben beszélnek ugyanis efféle vallási bigott- ságról, „isteni csapásról'’; mint a dolgok igazi okairól. Mert Észak-írországban a vallási viszály csak a felszín jelzése: a mélyben osztályharc folyik, a társadalmi igaz­ságtalanságok robbannak ki utcai összetűzésekben. Nem elsősorban pz-otestánsok és katolikusok, hanem jogíosz- tott, emberi és polgárjogi méltóságukban megalázott sze­gények (akik történetesen többségükben katolikusok) és dölyfös, kapzsi, a többséget megalázottságban és kiszol­gáltatottságban tartani akaró gazdagok (akik története­sen többségükben protestánsok) között feszül az egyre véresebbé • váló konfliktus. Az utóbbi napokban különösen az fokozta az elkesere­dettséget, hogy Faulkner kormányelnök bejelentette a bí­rósági eljárás nélküli internálások bevezetését. S közben hurcolják az embereket százával börtönbe, az elnyomot­tak helyzetének jogi, társadalmi és gazdasági rendezése helyett egyre inkább a terror és elnyomás az úr. Százéves a Magyar Földrajzi Társasai» Kedden délután a MÉ- MOSZ-székházhan ünnepé­lyesen megnyitották a Nem­zetközi Földrajzi Unió euró­pai regionális konferenciáját. Az ünnepi ülést a Magyar Földrajzi Társaság centená­riumának szentelték. Jánossy Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alel- nöke az Akadémia elnöksége nevében köszöntötte a 100 éves Magyar Földrajzi Társa­ságot, a Nemzetközi Föld­rajzi Unió végrehajtó bizott­ságát, valamint az ünnepi ülés sok száz külföldi és ma­gyar részvevőjét. Ezután dr. A.itai Miklós, a kormány elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte a konferencia részvevőit és eredményes munkát kívánt nekik. Ezután Kádár László pro­fesszor, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke tartott ünne­pi megemlékezést Száz éves a Magyar Földrajzi Társaság címmel. Az ünnepi ülés következő programpontjaként dr. Ajtai Miklós kitüntetéseiket nyúj­tott át. A Munkaérdemrend aranyfokozatát kapta dr. Kádár László egyetemi ta­nár, a Magyar Földrajzi Tár­saság elnöke, ezüstfokozatát Köíta János, az Akadémia dunántúli intézetének tudo­mányos osztályvezetője. zó, tébolyult gyűlöletben tört ki. Hangosan kiáltozott, szin­te féltem, el akartam me­nekülni. „Gyűlölöm a ti Né­metországotokat — rikoltot­ta —, gyűlölöm a háborúto­kat! Világuralomra törtök, de csak szenvedésl tudtok adni. Főleg másoknak, de magatoknak is. Németország elpusztul, minél előbb, annál jobb!” Néhány nap elmúltával értesültünk róla, hogy Heini Varsóban elesett. Az utcán lőtték agyon a lengyelek. Nem ismertem Ingridre. Énekelt, egyetlen napra sem hagyta abba fellépéseit, de valójában csak a színházban élt. Bezárkózott Heini szo­bájába, és senkit sem enge­dett magához. Azután visz- saautazott Svédországba. Amikor újra megérkezett Berlinbe, még csak fel sem hívott. Közel a ZOG-hoz van egy vendéglő, ott találkoz­tam vele egy SD-liszt társa­ságában. alighanem Sehabé- val volt. Részeg volt. Hoz­zám sietett. „Heini halálát meg kell bosszulni” — mond­ta. még mielőtt megcsókolt volna. — „És én bosszúlom meg! A világ gyalázatos és kegyetlen. Ne ámítsuk ma­gunkat!" Kloss még megkérdezte, vajon gyakran látták-e Ing­ridet SD-tisztek társaságá­ban. Előfordult, hogy meg­hívta magához Von Boldt tá­bornok is, Heini akkori fe­lettese. Stolp fóhadnagv pe­dig ... az előző napon a színházban járt. — Magának is látnia kel­lett — mondta a lány —, ő kérte fel Ingridet az ..Arany Sárkányában. Von Boldt tábornok! Klosst már régóta érdekelte ez az öreg porosz ember, aki, mint hírlik, sosem szimpatizált túlzottan Hitlerrel, ami azon­ban nem gátolta őt benne, hogy végrehajtsa a vezér va­lamennyi parancsát. Boldt romba döntötte Varsót, Boldt irányította a Szovjetunió dé­li, területein a német egysé­gek hadmozdulatait. Most, az Oberkommando der Wehr- machthoz történt áthelyezé­se ulún fontos vezérkari funkciót lát el. Mindig enge­delmes volt, de egyúttal, ahogy a fáma mondja, egyi­ke volt a Hiller-cllenes zen­dülés vezéreinek. az élőre sejtett kudarc szította ellen­állás vezetőinek. Vajon ér­dekelhette őt Ingrid? Tehát az Abwehr, vagy a német véderő főparancsnoksága . . . Avagy talán valamilyen más lehetőség foroghatott fenn? Lehetséges, hogy Ingrid Kiéld egyszerűen megszö­kött? S végül. .. talán a Gestapo . . . Müller szívesen provokált. Vigyázni kell na­gyon, hogy az ember csap­dába ne sétáljon. Tekintete rátciiKirit a bérházra, feszülten figyelt, látta kijönni őkel, Schabe elöl. mögötte két SS-kato- riá kísérte Frau Schustert. Az éltes hölgy magabiztosan lépkedett. Müllernek vajon mire jó ez a letartóztatás? Lehet, hogy szegénv Frau feleslegesen fecsegett? Fi­gyelnie keile* t, így nem volt ideje végiggondolni az ese­ményeket. Amikor megindult a kocsi. Kloss még várt né­hány másodpercig, és a ka­puhoz osont Feltételezte, hogv a gestspósok már nem térnek vissza. legalábbis nem egyhamar. Biztosan lesz egy kis ideje. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom