Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-10 / 187. szám
1971. aug. 10., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Szociálpolitika a vállalatnál (Tudósitónktól) Debrecentől, gSJ térré épült a város egyik büszkesége: a házgyári kombinát. A termékek szállítását rés azért fontos, hogy mire a kocsi az építkezésre ér, a legmegfelelőbb anyagot biztosítsa az építőknek. Debrecenben, a Dobozi-lakótelepen már várják a konálunk is jelentős problémát okoz. As építkezések egyre nagyobb követelményt támasztanak az építőkkel szemben, s ez bennünket is érint. Nagyon örülünk a koHázgyári cemcnlkeverő ti 3. sz. ÉPFU végzi. Szigeti Árpád diszpécser elmondta, hogy a szállítás jelenleg 10 kocsival történik, s így az igényeket ki tudják elégíteni. Az elemeket egyelőre csak Debrecenben használják. Ez évben eddig 494 lakáshoz szükséges házelemet szállítottak. A jövő hónap elején indul be Nyíregyházán is az építkezés, ahová szintén az ÉPFU szállítja majd az elemeket. — A folyamatos szállítás érdekében üzemegységünk műszaki vezetősége vállalta, hogy a trélerekre nyeregkicsit. Az építők elmondják, hogy a gépet, amely nagyban megkönnyíti munkájukat, rövid idő alatt megszerettek. Rövid manőverezés után a kocsi beáll egy német gyártmányú Schwing betonpumpához. Amíg a csapolás tart, Bárcza Béla . főművezetőtől érdeklődöm, hogyan fogadták a Mixer-gépet a mélyépítők ? — A rrmmkaeröhwmy országosan kimerít. Sajnos, ez csinált, munkáját mi, épí- \ tők tudjuk igazán értékelni, j A nehéz fizikai munka meg- j könnyítése mellett az is elő- j nye a gépnek, hogy akár tíz embert is képes helyettesíteni, A kapacitásról pedig csak annyit, hogy 6 ilyen gép maximálisan kielégítené nyersbetonigé nye in két. A tartály *“£ >£ máris indulnak újabb rakományért. Molnár Lajos Ritkán emlegetett, fontos szerepet betöltő fogalom a vállalati szociálpolitika. A dolgozók életszínvonalát nagy mértékben befolyásoló közvetett juttatások jelentős része ugyanis — mint például az üzemi étkeztetés, a vállalati gyermekintézmények igénybevétele, segélyezés, vállalati üdültetés* tanulmányi ösztöndíj, lakásépítéshez való hozzájárulás stb. — a vállalatokhoz kapcsolódik. Az ott végzett munka teremt jogot a juttatások élvezésére, tehát — és egyrészt — dolgozónak érdeke, hogy olyan munkahelyet válasszon, ahol a kedvezmények jelentősek, ugyanakkor — és másrészt — a vállalatok is arra törekednek, hogy minél kiterjedtebbé tegyék szociálpolitikájukat, ezzel is vonzva a munkaerőt. 900 ezer étkező Azt, hogy valóban nem kis dologról van szó. néhány adattal könnyű bizonyítani. Egy óvodai hely létesítése 50 ezer forintba kerül, évi fenntartása pedig a szülői hozzájárulást leszámítva, hatezer forintot emészt fel: Naponta 900 ezer ember veszi igénybe az üzemi étkeztetést, és élvez fejenként négy-öt forint hozzájárulást. Évente félmillió fölött van a kedvezményes üdültetésben részesültek száma, s itt egy-egy fő a maga fizette pénzhez átlagosan 300 forintot kap, hogy pihenése valóban kényelmes legyen. A már eddig említetteken kívül jórészt a vállalati szociálpolitika körébe tartozik az üdülők létesítése és fenntartása, az üzem- egészségügy fejlesztése, az utazási költségtérítés, a külföldi csereüdültetösek. a kuKurafis és sporttevékenység támogatása.:. még felsorolni is sok. Miért marad mindez rejtve, miért nem számítják mindezek pénzbe- ni értékét is fizetésükhöz az emberek? Régről kellene kezdeni. Onnét, hogy a munkáshatalom az állami kezelésbe vett vállalatok egyik alapvető kötelességévé tette a kiterjedt, széles körű szociálpolitikát. E kötelesség a dolgozók oldalán jogként jelent meg, mégpedig olyan jogkém. amely mindenkit, munkájától, beosztásától, képzettségétől, magatartásától függetlenül megillet. Az akkori helyzetben mindez nem szült feszültséget. Az üzemi étkezés lehetősége nagy vívmány voll, ahogy a Balaton, s más üdülőhelyek birtokba vétele is. Üj. s nagyszerű dolog volt a kulturális intézmények — a könyvtár, a szakkörök, a filmvetítések — igénybevétele, az üzemi bölcsődék és óvodák létrehozása..., ám az újdonság izgalma elmúlt, a dolgok fénye megkopott, s a változó helyzet feszültségeket teremtett. Keveseknek sok ? Ma sűrűn hallani azt a véleményt, hogy a vállalatok körébe tartozó közvetett juttatások keveseknek adnak sokat. Az így vélekedők arra utalnak ezzel, hogy — tagadhatatlanul — bár évről évre emelkedik az ilyen célokra fordított összeg, az abból részesülők száma lényegesen nem változott, sőt néhány területen csökkent. A részesedési és a fejlesztési alap — e kettőből fedezhetik ugyanis a vállalatok szociálpolitikai kiadásaikat. — az egész kollektíváé, s mégis csak a kollektíva egv része élvezi a be+öfük szármaemelőt szereltet. Ezáltal nő a kocsik kihasználtsága, emelkedik a termelékenység — mondotta a diszpécser. A házgyár közvetlen szomszédságában épült a cemenl- keverő. Ez a gyár alapanyagának biztosítása mellett a város összes építkezésének nyersbetonigényét ki tudja elégíteni. Az ehhez szükséges cementet szintén a 3. sz. ÉPFU két cementszállító kocsija biztosítja. A keverőben 32 féle nyersbetont is elő tudnak állítani. A nyersbe- ton szállítását a 3. sz. ÉPFU két Mixerkocsi beállításával segítette; Az egyiket éppen a töltő alatt találtam. Hegedűs György, a kocsi vezetője készségesen válaszolt kérdéseimre. — Az ÉPFU debreceni kirendeltségen mindössze két hónapja dolgozom. A Mixer- kocstt egy hónapja vezetem. — Van-e különbség a Mixer és a hagyományos jármüvek vezetése között'! — A kocsi vezetése nem igényel nagyobb megterhelést a pilóta számára, mint az eddig ismert gépkocsik. Üj viszont benne, hogy a vezetés mellett ismerni kell a keverörész üzemeltetését is. amelyet egy külön motor lát el. Ide tartozik továbbá eOV vízszivattyú, amely az anyag minőségét szabályozza. A vizet egy fiOO literes tartály biztosítja. Kiindulunk “JSS nyers betont tartalmazó tartály méltóságteljesen forog, észre sem véve, hogy a súly, amelyet mozgat, több mint 109 mázsa. Az állandó keveBarangolás az ózdi határban Hogyan segítik az ózdi járás termelőszövetkezetei a piaci ellátást? Az ország egyik legdrágább piaca Özdon van! A gyárváros lakosainak sérej - me az utóbbi években gyakran megfogalmazódott, s tegyük hozzá, nem alaptalanul. A megoldás keresése közben több fórumon elhangzott, hogy a gyárváros környéki termelőszövetkezeteknek aktívabban, komolyabban kell foglalkozni a zöldség-gyümölcstermesztéssel. A NEB a közelmúltban vizsgálta a gyárváros zöldáruellátásat. A vizsgálat örvendetes megállapítása volt, hogy ebben az évben jelentősen javult a gyárváros áruellátása. Hogyan segítik a város ellátását a környező termelő- szövetkezetek, s milyen szerepük van az idei javulásban? Az ózdi járásban tett kőrútunk során erre a kérdésié igyekeztünk választ l^apni. ■ 130 holdas kertészet Putnokon Kisebb területen, 4—5 ka- tasztrális holdon a járás szinte valamennyi termelőszövetkezete foglalkozik kertészettel, zöldség-gyümölcstermesztéssel. A természeti adottságok miatt azonban csak a Sajó és a Bán völgyében gazdálkodó szövetkezeteknek van lehetőségük nagyobb volumenben a kertészet létesítésére. A legkedvezőbb adottságokkal a Putnok. Serényfalva és Hét határát egyesítő tsz rendelkezik. Az egyesülés óta, két év alatt megkétszerezték kertészetüket, s az idén már 130 holdon — ebből 25 hold öntözött terület — foglalkoznak a piacokon keresett zöldáruk termesztésével. A tsz évi árbevételének 16—17 százaléka a kertészetből származik. Legrégebben káposztafélék termesztésével foglalkoznak a putnoki határban. Emellett azonban kisebb-nagyobb mennyiségben valamennyi zöldáru, paprika, paradicsom s zöldségfélék is vannak. Farkas Pál, a tsz elnöke elmondotta, hogy néhány zöldáruval — zöldhagyma, dinnye es uborka — évek óta kísérleteznek, de nem kellő eredménnyel, s a jövőben csak azokat termesztik majd, amelyek viszonyai között jól megteremnek. Zöldségféléknél új fajtákkal kísérleteztek — eredményesen. A következő években az igénynek megfelelően növelik ezek termesztését. Jól megteremnek a káposztafélék, a zöldségféléik, valamint a paprika és a paradicsom is. — Segítik-e primőrrel a város és a környék ellátását? — Nagy, mintegy 1200 négyzetméter alapterületű fóliás hajtatóházunk van. Ezt kimondottan palántanevelésre használjuk. Primőráruk termesztésére nem rendezkedhetünk be, kevés vidékünkön a tavaszi napsütés. A hajtatóházakban viszonylag hamar beérik a paprika, paradicsom, s a primőr-időszak végén már mi is megjelenhetünk árunkkal a piacokon. Június 30-ig mintegy 20 ezer zöldpaprikát, 20 ezer fej salátát, 6500 csomó karalábét és 10 ezer csomó vegyes zöldséget értékesítettünk. Az utóbbi hetekben már papi 20—25 mázsa paprika, paradicsom kerül a putnoki határból a piacokra, a járás üzleteibe. Lőkös Lászlóval, a kertészeti brigád vezetőjéről a kertészetben, a szállításra előkészített, friss árukkal teli ládák között beszélgetünk. — Harminc—negyven tagú brigád dolgozik a kertészetben — mondotta. — Nem könnyű munka, különösen ilyen nagy hőségben, de valamennyien szívesen csinálják, s jól keresnek. Az órabér 9—12 forint között mozog. ■ Földieper és málnalelepités A sajópüspöki egyesített termelőszövetkezetben is növelték az utóbbi két évben a kertészeti területüket. Jelenleg 50 holdon kertészkednek, nagyobbrészt itt is káposztafélék termesztésével foglalkoznak. — A kertészetet munkaerőhiány miatt egyelőre nem tudjuk tovább növelni. Az évek tapasztalatai bizonyítják. hogy területünkön különben sem érdemes csak tömegárukat termelni. A káposztafélék és a gyökérzöldségek szeretik a vidékünket, ezekkel érdmes foglalkozni. A kertészetben is sikerrel alkalmaztuk ebben az évben a vegyszeres gyomirtást, s tegyük hozzá, hogy szerencsénkre, mert kapával nem győztük volna — mondotta Ribánszki Pál, a tsz elnöke. Ha primőráruk ellátásában természeti adottságuk miatt nem is segíthetik a várost, minden bizonnyal örömmel fogadják az Ózd környékiek a tsz tervéit. A sajópüspöki határban 50 holdon földieper. málna és fekcteiibizli telepítését tervezik. A járásban jelentős még a Bánvölgye egyesített termelőszövetkezet kertészete. Jelenleg 30 holdon foglalkoznak zöldárutermesztéssel, ebből 20 hold az öntözött terület. Az előző két termelőszövetkezethez hasonlóan termékeik nagy részére az AGRO- KONZUMMAL szerződtek, emellett hat zöldségboltban maguk, Js értékesítenek. Sza- i bon György, a tsz elnöke elmondotta, hogy középtávú j tervükben a kertészet terüle- j tének további növelése, az I öntözés és belterjesség fo- j kozása szerepel. Tóíh István 1 zo kedvezményekét — hangzik az érv. S persze, példa is akad. Az üzemi étkeztetést csak minden második, harmadik dolgozó veszi igénybe; a vállalati üdülőbe csak a kisebbség jut el: nincs mindenkinek kisgyermeke, hogy használja a vállalati bölcsődét, óvodát... — s így tovább, szinte a végtelenségig. Valóban ennyire igazságtalan lenne a vállalati szociálpolitika? Eljátszhatnánk a szavakkal. s megfordíthatnánk a kérdési: inkább sokaknak kevés? Azaz, a szociálpolitika fedezeteként szolgáló »forintokat a vállalatok osszák fel. s kivétel nélkül tegyék mindenki borítékjába a neki jutó részt? Képtelen helyzet lenne! Nem véletlen, hogy rendelkezések kötik a vállalatok kezét — az ún. R-fix elsődlegességével —, azaz az állam kötelezi vállalatait, hogy szociálpolitikai feladatokat is ellássanak. Vajon, ha nem leime üzemi étkeztetés, hol fogyasztana meleg ételt a kiskeresetű munkás, a két gyermekét egyedül nevelő asszony? Mi segítené — az állam nyújtotta támogatáson túl — a nagy családosok helyzetét, ha nem a vállalat kollektívája által megtermelt pénzből adott segély, lakásépítési hozzájárulás, a lehetséges gyermekeknek megszavazott tanulmányi ösztöndíj? A vállalati kollektívának ugyanis nemcsak termelési feladatai vannak. Közösségi funkciókat is él kell látnia. Ahogy az igazi család istápolja a gyengét, a rászorulót, úgy ezt kell tennie a nagy családnak, a munkahely kollektívájának is. Persze, okosan, igazságosan, a többség érdekeinek tiszteletével. Többet, ésszerűbben Elhangzanak olyan vélemények is, hogy lényegében mindegy lenne, melyik kéz. az államé, vagy a vállalaté adja, amit ad. Anélkül, hogy belebonyolódnánk a dolog közgazdasági magyarázatába, szögezzük le: dehogy mindegy! Gondoljunk a legkézenfekvőbbre, a lakásépítés támogatására. Mindegy, hogy egy távoli hivatal utalná ki mechanikusan a pénzt, vagy a vállalati kollektíva képviselői szavazzák meg? Ahol az érdekeltek döntenek, ahol a legalaposabban ismerik a helyzetet, ott a döntés mindig igazságosabb, s a visszhangja is más. Ezért, hogy az állam nem szűkíteni, hanem bővíteni kívánja a vállalati szociálpolitika jelentőségét is, de jobban kötve — egyrészt — a vállalati gazdálkodás eredményességéhez, valamint — és másrészt — az ésszerűséghez, a dolgozók érdekeltségéhez. A béren kívüli vállalati juttatások összege, ahogy korábban, úgy az elmúlt években is emelkedett. Szép számmal akadnak rendezésre, megoldásra váró kérdések — így például a gyermekintézmények megtartása vagy átadása a tanácsoknak a iobb kihasználás érdekében. s fenntartási hozzájárulás fizetése —. de az bizonyos, hogy a vállalati szociálpolitika a következő esztendőkben is fontos helyet foglal el a dolgozók életszínvonalának alakulásában. Ezért fejlesztése kötelesség, ahogy kötelesség az ésszerűbb, igazságosabb elosztás útjának. módjának keresése, hogy érdemesség és rászorultság, szerzett es természete« jog minél közelebb essék egymáshoz e területen is. Mészáros Ottó Mindegy, hogy melyik kézből? Borsodiak a debreceni házgyárban
