Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

1971, aucj. 8., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Miskolci utcák, házak, emberek (I) A KELTÁK KOCSIUTJA a miskolci főutca keletkezése kétezer évvel ezelőtt MAI RÉGÉSZETI ered­ményeink azt mutatják, hogy a Széchenyi utca nyomvonala abból a szelcér- útból keletkezett, amelyet több mint kétezer évvel ez­előtt a kelták vágtak ma­guknak. Itt, ezen a. természetes hordalék-háton — amelyet az ősi Szinva és észak felől merőlegesen futó mellékvi­zei hordottak .össze — volt a legkeletibb földrajzi pont, egyben árvízi áradásoktól mentes, biztonságos emberi településre alkalmas terü­let Ez az út a Sajó menti ná­dasokat, halászó és sőlyom- termő helyeit kötötte össze az Öhuta—Nagysánc kelta telepével. Az utat mindkét oldalról bozótok, cserjések szegélyezték az avasi he­gyen és a bábonyi bércen lombos erdők csoportjaival. A mai Szentpéteri kapui új városrész síksági része — a régi „Üszőm járó d&őlc”, — domboldali része — a í;égi „Harasztalja” —, ne­vükben őrzik az ősi állapo­tot, amikor egyrészt a za­bolátlan Sajó mellékágai, moro+vái borították el ezt a területet, másrészt pedig a bábonyi dombnyúlványokon a bükk, gyertyán, hars, itt- ott tiszafa és vad gyümölcs­fák csoportja és a som, ga­lagonya, kecskerágó színes szőnyege tarkította a földet. Ugyanez volt az állapot a Hunyadi utca vonalán. A kohászat és a gépgyár terü­letén viszont a bővizű Szinva mocsaras ingová- nyai, nádasai maradtak vissza egy-egy tavaszi ára­dásból. Az Óhuta-Nagysánc ek­kor népes kelta oppidum volt. A Nagysáncnak neve­zett terület a 458-as magas­lati ponttal és tőle észak­keletre, a 442-es pont kör­nyéke volt ennek az egykor fejlett emberi településnek a központja. Maga a Nagy­sánc pedig 400x600 méteres területen az oppidum akro- polisza, a törzsi arisztokrá­cia házai, a pénzverők ezüst raktárai, a fegyverkészítők műhelyei, és a vasfeldolgo­zók verői. Az 1958-as ásatás egyik helyen három egy­másra épített házmarad­ványt talált. Ebből ' kettő még a koravaskorban (2500 évvel ezelőtt), egy pedig a Latene-korfean (2200 évvel ezelőtt) épült. A magas földsáncokkal védett telep­re három kapun keresztül lehetett jutni: nyugatról és északnyugatról a polgári te­lep felé, északkeletről pe­dig, egy egészen rövid úton a Mexikói völgy felől. EZ A NAGYSÄNC ék a népéből kirajzott sötétka­pui területet benépesítő cso­port, annak a kelta népnek volt a legkeletibb települési helye, amely akkoriban egész Nyugat-Európát (Gal­liát, Britanniát, Belgicát, Dél-Genmániát) birtokolta. A római civilizáció mellett a kelta civilizáció hozzátar­tozik Európa őstörténetéhez, a közép-európai város-civi­lizáció kibontakozásához. A kézművesség a kelták­nál túllépte a háziipari ter­melés kereteit. Az arany diadémok, karperecek, ék­szerek, a kerékagyak és -ab­roncsok vasalása, tőrök, rö­vid kardok, vasreszelőle, rás­polyok, spirálfúrók, fejszéik, kalapácsok, kádárkések, fű­részek, kasza, eke gyártá­sa, forgó bsztmabnok, a ía- zekasfcorong használata, a tömeges gyártás technoló­giába, a vasérc rendszeres kutatása mellett a vas­gyártásra szolgáló reduk­ciós kemencék használata, s fejlett iparra mutatnak. Miután minden törzs és terület arra törekedett, hogy saját bányája, öntödéje és műhelye legyen, a nagy- sánci oppidumot a koünusz törzs központjának tartjuk. Ez a kotinusz törzs telepeivel átnyúlt az újdiós­győri síkságon túl Rados- tyán térségéig. Délről szomszédos volt a kosztobokusz törzs Hejő- csaba, Felsőzsolca, Mező­nyök és Mezőkövesd térsé­gében. E törzsnek már föld­művelő jellege volt. A nyugat-európai nagy kelta közösségekből ismere­tes egyébként Osszián, Trisztán, Izolda és Parzrral neve. A nemzetiségi társadalom fejlődése magas fokot ért el náluk. Olyan jelenségek is kísérték, amelyek voltakép­pen létrehozták az osztály- társadalom kialakulásának a feltételeit. De ezt elvágta a kelta hatalom összeom­lása. TTTOLSÖ NAGY'TÖRTÉ- NH,MI alakjuk Vercingeio- iéx volt, aki a Szajna menti Alesia földvárában adta meg magát Julius Caesar százezres hadseregének. A kelta-oppida nevet is Caesar irta le először. Komárom y József CSUKA TOLTAK I „A Koránon kívül egyet­len könyv se befolyásolta döntő módon gondolkodáso­mat” — mondotta legutóbb Kadhafi ezredes, Libia majd két éve rendíthetetlen ura, sőt, lassan már az arab világ, különösen a ke­leti világ, vagyis a Mahrek, erős embere. „Az olaj sokat változta­tott az ország helyzetén... Alig tíz év alatt csoda tör­tént. 1970-ben 166 millió tonna termelésével Líbia a világ egyik leggazdagabb országává vált.. . Naponta félmillió tonna kőolajat exportál” — írja erről az új köztársaságról az olasz Europeo című lap. A demokratikus elveket valló nacionalista katona- tiszti vezetés alatt; álló Lí­bia Koránra esküdő vezető­jével és egyre bőségesebb olajtermelésével természe­tesen pánarab jellegű utó- • piákat táplál. „Ma csak egy része vagyunk a 14 államra osztott arab nemzetnek, végső célkitűzésünk vala­mennyi arab nép egységé­nek megteremtése” — mon­dotta legutóbb az egyik legfőbb külpolitikai ideo­lógusa. Ha meggondoljuk hogy az 1969-es fordulat, a kon­zervatív monarchia meg­döntése óta kifejtett nem­zeti tevékenység -eredmé­nyeképpen 1 étre jött az EAK, Szíria és Líbia föderációja, nem meglepő, hogy Tripoli falain az utóbbi napokban odyan afrikai térképek je­lenték meg. ^amelyeken a nagy arab nemzet politikai és földrajzi szempontból egyetlen összefüggő tömböt alkot Mauritániától a Per­zsa-öbölig’’ — írja ugyan­csak az Europeo tudósítója. Ha emlékezünk rá törté­nelmi tanulmányainkból, hogy i. u. a VIII. század elején az arab világ egysége egyetlen kalifátusban rea­lizálódott a Közel-Keleten, sőt Spanyolországban is, akkor megérthetjük, hogy ennek felelevenítése előbb Nasszer, majd most Kadha­fi vágyában nem más,' mint történelmi nosztalgia a kali­fák birodalma iránt. A 14 állam összefogásának azon­ban nehézsége, hogy min­den államfő az egységes világ „kalifája” szeretne lenni. Az arab népek összefogá­sának vágya azonban eleve­nen él. Ebből- a szempont­ból a Líbia által kezdemé­nyezett, s azóta már rea­lizálódott hármas szövetség csak egyik lépés az arab világ egységének megterem­tése felé, amelyben Líbia a maga olajával és a hamarosan leszállítan­dó francia Mirage típusú gépeivel a legerősebb és leggazdagabb arab állam­nak nevezheti magát. Máté Iván Az elmúlt év országos rendezvényein legeredmé­nyesebben szereplő fogyasz­tási szövetkezeti énekkarok is meghívást kaptak a kecs­keméti nemzetközi folklór- fesztiválra. Megyénket a Toksvai Afész olaszlisz- kai pemszítkóirosK és a Me­zőkövesd és Vidéke Atesz vegyeskara képviseli ezen a találkozón. Mindkét ének­kar szorgalmasan készül, hagy augusztus 18—20-án tudásának legjobbját nyújt­hassa a legjobb kórusok kecskeméti vetélkedőjén. A csendre vágyó A csendre vágyó égbe ver hidat. A hídpillérek múló századok. Emlékét őrzik hallgatag halak, s aki megálmodta őket, rég halott. Ha teste volt, maréknyi por, vagy az se, hajléka áll csak, vénen, roskatag, s magába rejti kötomáca kincsét, a kristálytiszta, mély halastavat. Lépése immár nem kong Jcőrbs-körbc, de őt idézi száz és száz virág, a néma halak csillogó beszéde és kertje mélyén a magnóliák. Álmodott házat, verset, tornyot, kertet, és kicsinysége láttán lett nagyobb, s már távozóban még szavakba rótta a népe nyelvén írt Halászatot. ő most a minden itt, s a semmi. A tenger ő, és ő a cseppnyi csepp Az ember 6, és benne minden ember, s a kicsiny felhő, mely fenn leng, libeg. Újult erővel a tbc leküzdéséért Borsodban A BORSOD MEGYEI TBC-HÁLÖZAT munkáját fokozódó érdeklődéssel és elismeréssel kísérik a szak­emberek. Tíz évvel ezelőtt még úgy emlegettük Borso- dot a hazai tbc elleni küz­delem helyzetét elemző ér­tekezleteinken, mint illuszt­rációt a tbc-s halálozáshoz, az új megbetegedések ará­nyához, a fertőző betegek nagy számához, a felkutató, egyáltalán a szervezési munka hiányosságaihoz. Az elmúlt tíz évben, a tbc el­leni küzdelem országos fej­lődése közepette Borsod sok vonatkozásban nemcsak le­küzdötte elmaradását, ha­nem mind gyakrabban sze­repel jó példaként. Az eredmények nehéz, bo­nyolult viszonyok közepette érlelődtek. A tárgyi és sze­mélyi nehézségeken túl (évek óta szakorvoshiány- nyal küzdünk) mind na­gyobb mértékben hárul a hálózatra a tüdőrákos és más, nem tbc-s tüdőbetegek ellátása is. Egy-egy kisebb vagy zártabb területen, egy-egy részletprobléma megoldásában könnyebb gyors és látványos sikere­ket felmutatni — a borsodi eredmények azonban azért is meggyőzőek, mert nagy és nehéz „terepen” szület­tek. Egy példa. Hazai tbc elleni küzdelmünknek egyik legnagyobb problémája volt az idült tbc-s betegek nagy száma. E kavernás, fertőző betegek gyógyítása sokkalta nehezebb, összetettebb fel­adat, mint a frissen, például tüdőszűréssel felfedezett be­tegeké. Az alaposabb tanul­mányozásra nagyszabású vizsgálatot szerveztünk. 1965-ben felmértük és rész­letesen elemeztük a megyé­ben akkor még 1879 tbc-s beteg adatait, és célul tűz­tük ki az országos krónikus betegállomány 1/10-ét je­lentő betegek lehetőség sze­rinti szanálását. Évről évre követve és regisztrálva e betegek sorsát meghatározó adatokat, 1970 folyamán újra egyenként vizsgáltuk meg a betegek helyzetét. Számos országosan, de nem­zetközileg is értékes össze­függés felismeréséhez jutot­tunk. Ugyanakkor megálla­píthattuk, hogy 5 év alatt az 1879 betegből már csak 412 maradt a krónikus állo­mányban, ezeknek is már csak fele fertőző. Ha hoz­zájuk számítjuk az azóta krónikussá vált betegeket is, akkor sem több 400-nál a fertőző krónikus betegek száma! Ez olyan eredmény, amely méltán tarthat szá­mot a hazai és a külföldi szakemberek figyelmére. A borsodi tbc-hálózat be­csületére válik, hogy továb­bi aktivitását nem eredmé­nyei, hanem lehetőségei szerint határozza meg. Fel­mérve a helyzetet, úgy lát­juk, nem irreális a célkitű­zés — feltételezve a szerve­zett munka intenzitásának fokozódását —, hogy a króni­kus betegek hatásos gyógy­kezelésével eddigi elképze­léseinknél rövidebb idő alatt számoljuk fel a fer­tőző forrásokat. Erre két újabb, igen értékes tbc el­leni gyógyszer, arifampyein <ás etambutal szélesebb körű alkalmazása újabb lehető­ségeket biztosít. E terv megvalósítása érthetően igen kedvezően befolyásolná á megye tbc járványtani helyzetét, és közelebb hozná a végső célt, a tbc-s megbe­tegedések felszámolását. A Borsod megyei tbc-há­lózat eddig is élvezte a ta­nácsi, a szakigazgatási és általános egészségügyi ap­parátus támogatását. A kö­zelmúltban megtárgyaltuk problémáinkat, újabb célki­tűzéseinket a megyei párt- bizottsággal. A megbeszé­lésen tapasztalt érdeklődés, megértés és segítőkészség várhatóan fokozni fogja a megyei tbc-hálózat kitartá­sát, munkakedvét. LEHET, HOGY a megyei tbc-hálózat újabb vállalása sokak szemében tűi me­résznek, vagy éppen kihí­vónak tűnik. Ez nem volna baj, hiszen egy ilyen „kihí- csak a megye, hanem az vás” elfogadása már nem­egész ország népességének iavát szolgálná. I)r. Lendvai László osztályvezető főorvos, az orvostudományok doktora A Korántól az olajig és vissza Naponta félmillió tonna export A „14 államra osztott nemzet egy része yanyirok’' Térképek Tripoli falain IT r .»Irr 1 r Készülődés a folklór-toszfiválni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom