Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

1971. aug. 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Forint és szövetség As Ongai Csavarilsemben Növelik a választékot zése. hogy „A következő években jelentékeny lépése­ket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelít­sük. a munkásosztályéhoz.”. A paraszti jövedelmek vizsgálatánál azt is számí­tásba kell venni, hogy je­lenleg 1,7—1,8 millió ember olyan, kettős jövedelmű csa­ládban él, amelyekben a jö­vedelmek egyaránt származ­nak az iparban, illetve a mezőgazdaságban végzett munkából. A közvélemény pedig általában az ilyen ket­tős, általában az átlagosnál magasabb jövedelemmel ren­delkező családok helyzetéből ítél. A jövedelmek növekedése egyébként is csak egyik — igaz, legfontosabb — össze­tevője az életszínvonalnak. Számításba kell vennünk azt is, hogy a kiegyenlítődés elsősorban a reáljövedelem szintjében következett be. Közismert, hogy az életszín­vonalnak még számos olyan tényezője van, amely a fa­luban, a mezőgazdaságban még ma is lényegesen ked­vezőtlenebb, mint a város­ban, vagy a népgazdaság más területein. TERMÉSZETESEN | ték a termelőszövetkezeti pa­rasztság jövedelmének gyor­sabb ütemű növekedését a termelőszövetkezetek. meg­szilárdítására, önálló. válla­latszerű gazdálkodásának megteremtésére hozott intéz­kedések. De az is tagadha­tatlan tény, hogy a gyorsabb növekedés anyagi forrását, éppen ezeknek az intézkedé­seknek nyomán javuló gaz­dasági eredmények alapoz­ták meg. Tehát a parasztság jövedelemnövekedése nem a munkásosztály rovására vég­rehajtott jövedelem-átcso­portosításból falcadt, hanem a mezőgazdaság gabonában, húsban, gyümölcsben, zöld­ségben is lemérhető teljesít­ményéből, s ami ezzel együtt járt, a közös és háztáji gaz­daságban ledolgozott mun­kaidő növekedéséből. A ter­melőszövetkezetek bruttó ter­melési értéke folyó áron szá­molva 1968-ban 50, 1969-ben pedig 73 százalékkal emelke­dett, s volt magasabb, mint 1965-ben. Ebben az időszak­ban a tsz-ék bruttó jövedel­me évi átlagban 15, részese­dési alapjuk mintegy 11, fej­lesztési alapjuk pedig 25 százalékkal emelkedett. Az egy dolgozó tag által teljesí­tett 10 órás munkanapok száma 1965-ben átlagosan 188, 1968-ban 221, 1969-ben 214 nap volt. Szocialista átszervezése óta mezőgazdaságunk hatalmas mennyiségi és minőségi át­alakuláson ment keresztül. A kisparaszti termelőeszkö­zöket fokozatosan és gyor­suló ütemben váltják fel a korszerű nagyüzemi termelő- eszközök. Mindez azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy a mezőgazdaság termelési költ­ségeiben évről évre növekvő részt képvisel az ipari ere­detű eszközökre, gépekre, vegyszerekre és más termé­kekre fordított összeg. Jel­lemzően szemlélteti ezt, hogy 1960-ban még a mező- gazdaság anyagi ráfordítá­sainak csak 34 százaléka volt ipari eredetű, 1970-ben már elérte az 55 százalékot. Ezzel együtt a mezőgazda­ságban is egyre jobban ter­jed az iparszerű termelés. Mindezekből következik: a mezőgazdasági termelés nö­vekedésének, az önköltség s az árak kedvező alakulásá­nak alapvető feltétele, hogy a mezőgazdaság korszerű, jó minőségű és olcsó termelő- eszközöket kapjon. Ez pedig elsősorban az iparon múlik, az ipari munkások teljesít­ményétől. munkájuk minő­ségétől függ. A korszerű, gazdaságosan alkalmazható olcsó ipari ter­mékek megalapozzák a me­zőgazdasági termelés növelé­sét, amely nem kizárólag pa­raszti, hanem elsőrendö mun­kásérdek is, hiszen a mun­kások kiadásainak csaknem felét teszik ki az élelmiszer­vásárlásra fordított össze­gek . a mezőgazdaság/ ötéves tervben ismét jelen­tősét lép előre. Közelebb kerül egymáshoz falu és vá­ros. Tovább folytatódik a ki­egyenlítődés a paraszti, az ipari munka és az életkörül­mények között. Ez a ki­egyenlítődés mindkét dolgo­zó osztály érdekeit, életszín­vonalának emelését egy­aránt szolgálja. Dús lombú fák, füves térsé­gek ölelik körül az Ongai Csavarüzem épületeit. A fák között most széles sáv nyílt. A ledöntött törzsek azt mu­tatják, hogy e kollektíva a napi feladatokon kívül a lö­vővel is törődik. A gyár re­konstrukciós terve szerint anyagtárolót, új üzemcsarno­kot építenek. A leendő saj­tolóüzemben horny os. nyers csavarokat készítenek, ame­lyek főleg a műszeriparban, a járműiparban kellenek nagyon. löbb áru a termel éken yscaur I Az egységre az a jellem­ző, hogy évről évre több kö­tőanyagot, csavarárut ter­mel. Ez különösen jellemző az év első felében végzett munkára: a tervet 2.1 szá­zalékkal túlteljesítve 7,4 szá­zalékkal adtak több termé- ' két az elmúlt évinél. És ami igen lényeges: a többletet tel­jes egészében a termelé­kenység növelésével biztosí­tották. — Különösen jóleső érzés, hogy a csavar I.. amely hosszú éveken át hátul kul­logott az üzemek vetélkedő­jében, mast már június 23­an jelentette: teljesítette fél­évi tervét. Ezt a részle­get — mondja Lukács László igazgató — átszerveztük. A dolgozók, az anyagi érde­keltség növelése révén az eddigi 3 helyett 4—5—6 gé­pen munkálkodnak. Ezzel kapcsolatos elképzeléseinket itt siker koronázta. — Egy sor tavalyi befek­tetésünk most „kamatozik”. Korábban az új munkásokat „bedobtuk” a vízbe. Az el­múlt évben szerveztünk elő­ször hathónapos tanfolya­mot. Az új dolgozók elmé­leti és gyakorlati szakkép­zése most gyümölcsözik. Az elmúlt év utolsó negyedében a kongresszusi verseny ki­hatásaként nagy gépfelújítá­si kampány zajlott le az egységben: 30 gépet újítot­tunk fel. Ez sok váratlan géphibát megelőzött Ennek, valamint a karbantartó dol­gozók jó munkájának ered­ményeképpen ez év első fe­lében 16 ezer órával csök­kent a gépállás az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva. A karbantartók kü­lön érdeme, hogy keveseb­ben végzik a munkát, mint tavaly. — Gondot, okoz, hogy a csavar II. viszont nem tud­ta tartani tavalyi szintjét. Bízunk benne, hogy a har­Automatizált takarmánytároló Mezőkövesden A borsodnádasdi lemezekből elkészült első, 350 vagonos tá­rolótér. (Foto: Sz. Gy.) Az állattenyésztés nagy­fokú fejlesztése szükségessé tette, hogy a szemestakar­mányok tárolását is korsze­rűsítsék a mezőkövesdi Bú­zakalász Tsz-ben. A gazdaság szavasmarha- és sertéstenyé­szete, illetve a hizlaldák évi 650 vagon szemestakarmányt használnak fel. A szabadban, vagy korszerűtlen körülmé­nyek között tárolt takarmá­nyokban eddig sok kár ke­letkezett. Előfordult, hogy az így tárolt takarmány táp­anyagértéke 25—30 százalék­kal is csökkent A Búzakalász Tsz-ben ezen­túl nem éri károsodás, vesz­teség a tárolt szemestakar­mányokat. A Borsodná­dasdi Lemezgyár elemeiből a tsz saját építőbrigádja egy korszerű, automatizált táro­lót épített. A lemezből ké­szült öt silótoronyban 350 va­gon szemesterményt tárol­hatnak. Jövőre még egy, ha­sonló, ötsilós tárolót s egy ez­zel összekapcsolt, naPÍ 50 va- gonos kapacitású szárítót és egy keverőüzemet is épí­tenek. A teljesen automatizált si- , lók 10 óra alatt 60 vagon terményt fogadhatnak. Rako­dásnál, tárolásnál itt már egyáltalán nincs szükség ne­héz fizikai munkára. Embe­rek helyett a felvonős és surrantós rendszer mozgatja a silókba a terményeket. Jövőre, amikor teljesen el­készül ez az automatizált takarmánybázis, a 700 vagon befogadású tíz silótorony, a szárító- és keverőüzem keze­léséhez összesen három mun­kásra lesz szükség. „Magaslati" városnegyed Sátoraljaújhelyen Sok érdeklődő tanulmá­nyozza ezekben a napokban Sátoraljaújhelyen, a városi tanács öreg barokk épületé­nek falain kifüggesztett: friss hirdetményeket. Az igazga­tási osztály tette ugyanis közzé azoknak az igénylők­nek névsorát, a kiutalt la­kások jegyzékével együtt, akik 1971-ben és 1973-ben tanácsi kiutalásit állami bér­lakást, illetőleg tanácsi ér- tékesítésű lakást kapnak. A 30 napi közszemlére ki­tett jegyzék szerint a közeli hetekben 55 újhelyi lakosnak adják át a teljes kényelem­mel ellátott, lakások kulcsait. A negyedik ötéves tervidő­szakban a városi tanács egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a lakáshelyzet: enyhítését, ezért a fejleszté­si tervben több száz új la­kás építése szerepel. Mivel a nagy múltú hegyaljai vá­ros öt, sátor alakú hegy és a Ronyva által határolt szűk területen fekszik, nagy gond a szükséges telkek biztosítá­sa. Ezen úgy igyekeznek segí­teni, hogy a Várhegy, Hecs- ke, Zsólyomka oldalain kü­lön „magaslati” városnegye­det létesítenek. A területet közművesitették, s már ed­dig is több, 4—5 szintes la­kóházat építettek ide. Az ál­landó napfény, a közeli he­gyekből, fenyvesekből áram­ló egészséges, tiszta levegő külön ajándék az itt lakók számára. Ügy érzik itt ma­gukat, mintha begyvidéki üdülőben élnének. És a vá­roskép szempontjából is igen kellemes látvány a hegyolda­lakból egymás után kinövő, színes, modern épületek so­ra. Ui. j.) madik negyedévben itt jobb eredményekről számolhatnak be. — Rendkívül örvendetesen csökkent a fluktuáció, ja­vult a munkamorál. Sok helyen a gépnél váltják egy­mást a dolgozók. A kániku­la itt is megviseli az embe­reket. A hőkezelő üzemben például 47 fokos hőség volt. Mégis itt. és másutt is úgy dolgoztak az emberek, külö­nösen a szocialista brigádok, hogy csak a legnagyobb elis­meréssel szólhatok róla. Műszaki fejlesztés Az egységben, mint ahogy Tóth Zoltán főmérnök el­mondja, a lehetőséghez mérten sokat tettek a mű­szaki fejlesztésért, az új ter­mékek kialakításáért. A házgyári lakásokhoz je­lentős mennyiségű speciális kötőanyag kell. Volt eset. amikor csavarok miatt meg­megakadt az építés. Az on­gai üzem vállalta az igény kielégítését, s ehhez soron kívül kapott anyagot az ÖKÜ-től. A főmérnök most ezt mondhatja: — A házépítési program­mal kapcsolatos igényeiket kielégítettük. Naponta 900— 1000 darab nagyméretű csa­varszárat és anyát készítet­tünk. Mi látjuk el vele az egész országot. Tóth elvtárs új gyártmányt mutat: a TRILEX kerékcsa­vart. A járműprogrammal kapcsolatos árut eddig Pes­ten gyártották. E munkához gépet kaptak, ugyanakikor technológiai módosítást al­kalmaznak: hidegen folyat­ják a csavarszárat. Ugyan­ezzel a termékkel kapcsola­tosan horganyzót építettek. amelyet ezen a héten adnak át. A kerékcsavarból, ame­lyet a helyszínen horganyoz­nak, ebben az évben 2300, később 400 000—500 000 dara­bot tudnak évente gyártani. A hagyományos kerékcsa­var gyártásában az egység lemaradt. Nem kapták meg a termeléshez szükséges, két darab, többsoros automatát. Szükségmegoldásként gene- ráloztak egy használt gépei. amelyet a jövő hónapban működtetnek is. Az ilyen eset elég sűrű. Az egység gépei eléggé elöre­gedtek. Az újítások, az ötle­tes megoldások révén segí­tenek gondjaikon, amelyek egyúttal társadalmi gondok is, hiszen nagy igények ki­elégítéséről van szó. i több tudásért Érdekes felmérést készí­tettek az üzemben. A külön­böző posztokon levő vezetők 1—5 osztályozásban jelle­mezték egymást politikai, szakmai tudásban, vezetői rátermettségben. A kép reá­lisan jelzi, melyik vezetőnek milyen vonatkozásban szük­séges a továbbképzés, vagy éppen a magatartásbeli ja­vítás. S mit akarnak a felmé­réssel kezdeni? A gyárveze­tés lehetőséget biztosít,a to­vábbképzésre. így például eddig két vezető végzett marxista egyetemet — most hét vesz részt magasabb po­litikai oktatásban. A gyár­egységen belül pedig minden vezetői szinten biztosítják a továbbképzést. A gyárveze­tés abból az elvből indul ki: csak akkor várhatunk maga­sabb színvonalú politikai, szakmai, gazdasági vezetési, ha biztosítjuk a hozzá szük­séges képzést is. Es ezért az ongai üzemben sokat tesz­nek.-sorba Barnabás AZ MSZMI’I Pohtikajabun p mindig ,ielen- tőségének megfelelő helyet kapott a munkás-paraszt szö­vetség fejlesztése, erősítése. Ma már évtizedek tapaszta­latai igazolják, hogy akkor szilárd a munkásosztály ha­talma, akkor sikeres a szo­cialista társadalom építése, amikor a párt olyan politi­kát folytat, amely erősíti a munkás-paraszt szövetséget, s amely egyaránt kedvező a munkásosztálynak és a pa­rasztságnak. A munkás-paraszt szövet­ség fejlesztése azonban nem csupán deklarációk kérdése. „Tudnunk kell, ... hogy a munkás-paraszt szövetség erősítése nemcsak szándékon és politikai kijelentésen mú­lik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fej­lesztésének megfelelő gazda­ságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály ér­dekeinek helyes összehango­lását követeli meg...” olvas­hatjuk a IX. kongresszus anyagában. A termelőszövet­kezetek fellendítésére tett- intézkedések egyfelől a mun­kások, a városi lakosság el­látásának megjavítását ered­ményezi, másfelől a paraszt­ság életszínvonalát növeli, ily módon döntő feltételei a munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítésének. A szocialista útra lépett mezőgazdaság tízéves fejlő­dése bizonyítja, hogy a ter­melés fejlesztésére fordított milliárdok jól gyümölcsöz­tek. A mezőgazdasági ter­melés növekedési üteme meggyorsult, a munka terme­lékenysége jelentősen emel­kedett. A mezőgazdaság év­ről évre egyre több élelmi­szert, nyersanyagot bocsát a népgazdaság rendelkezésére. Ugyanakkor a szövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának az emelkedé­se növelte a parasztság- jöve­delmét, javította életkörül­ményeit . v,t *cír f tényei arról A VALÓSÁG \ gy6zikmeg a munkások többségét, hogy az MSZMP agrárpolitikája helyes, eredményes politika. Egyaránt jól szolgálja a pa­rasztság, a munkások, az egész társadalom érdekét. Helyenként azonban talál­kozhatunk még ma is meg nem értéssel, azzal, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítését célzó nolitikát helytelenül értelmezve, an­nak csak egyik oldalát fi­gyelembe véve, „parasztpoli­tikának” minősítik. A kivé­teleket általánosítva néha azt állítják, hogy a parasz­tok életszínvonala már jóval meghaladta a munkásokét, s hogy a parasztság életkörül­ményeinek javítása a mun­kásosztály rovására történik. Mi hát az igazság? A párt és a kormány célkitűzései­nek megfelelően a paraszt­ság, ezen belül a tsz-tagság jövedelmei az utóbbi tíz év­ben valamivel gyorsabban emelkedtek, mint a munkás- és alkalmazotti jövedelmek. Míg a műn' ások és alkal­mazottak railiöv'leime 196!) és 1970 között 5. a paraszti reáljövedelmek 65 százalék­kal nőtt ' A paraszti jöve­delmek növekedi c főképp a harmadik ötéves terv idő­szakában gyorsult fel ami­kor is a munkás és az alkal­mazotti jövedelmek 33. a pa­raszti jövedelmek pedig 43 százalékkal haladták meg az 1965 évi színvonalat. Tekint­ve. hogy 1 "65.ben a paraszti reéllövedriem mintegv 18 s^ázr’^kkal maradt el a munkásokétól, ezzel jelentős részben megvalósult a IX. kongresszusnak az a célkitű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom