Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-31 / 204. szám
1971. míg. 31., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Asszonyok a tsz-ben Nyárfák alatt, a Tisza-parton 1 nek a sátorkötelek, csörren a A népgazdaság fejlődésével párhuzamosan változik a foglalkoztatottság szerkezete is. Mégpedig annál gyakrabban, minél intenzívebb ütemben korszerűsítjük a termelést. E fejlődés velejárója az a jelenség, hogy a primer szektorból (különösen a mezőgazdaságból) a dolgozók az iparba mennek, amely szívesen fogadja a friss munkaerőt és egyre több dolgozónak ad munkát — mindaddig, amíg a termelés növekedését elsősorban a társadalmi munka termelékenységének növelésével lehet biztosítani. A szerkezeti változás másik velejárója, hogy csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma: elsősorban a férfiak, nem utolsósorban a fiatalok mennek nagy számban az iparba, a faluról a városba. Életkor. szakkéo/ettsé» k A kép, amelyet a legtöbb falusi határ mutat, önmagáért beszél: asszonyok, méghozzá többségben idős asszonyok végzik a termelőszövetkezetekben a legtöbb növényápolási munkát. Azok az asszonyok, akiknek ehhez még ott van a család, a háztáji gazdaság, a ház körüli tennivalók sokasága. Ezeket az asszonyokat rendszeresen munkában tartani éppen a fenti körülmények miatt meglehetősen nehéz, ugyanakkor mind több gondot okoz a tsz-ek vezetőinek a mező- gazdaságban dolgozó női munkaerő életkora és szak- képzettsége is. Más, fejlett országokkal összehasonlítva nein megnyugtató a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők életkora. A növényápolásban, az állattenyésztésben és más munkakörökben nagyon kevesen vannak, akik fiatalabbak 40 évesnél, általában a legmagasabb, az 54 évesnél idősebb, azaz nyugdíjas korú nők aránya, alak — mint mondtuk — a fejlett agro- és zoo- teehnikához szükséges ismeretekkel, szakképzettséggel egyáltalán nem rendelkeznek. s bár nagyon sokat dolgoznak, a növényápolási munka dandárja rájuk húrul, ezt a munkát hagyományos módon, azt mondhatnánk, a harminc évvel ezelőtti színvonalon végzik. A második műszak... Hol vannak a fiatalabb falusi nők? A város még mindig nagy vetélytárs, s a községekhez közel eső üzemek, vállalatok, vagy akár egy állami gazdaság a napi nyolcórás munkaidővel, s a különféle szolgáltatásokkal kedvezőbb munkalehetőséget ígérnek még akkor is, ha a tsz- ben több lenne a kereset. A falusi nők helyzetének javítására nagyon sokat tettünk eddig is, de nagy általánosságban mégis azt kell mondanunk, hogy ami a szolgáltatásoknak a falvak és települések részére történő biztosítását illeti (a kommunális és műszaki ellátottságról és ezzel a háztartási munka megkönnyítéséről nem is beszélve), számos helyen nehezen megoldható kérdéssel kerülünk szembe. Természetesen, ez nem könnyű: leggyakrabban anyagi okai vannak, máskor szervezésbeli fogyatékosságok hátráltatják a falusi nők második műszakjának megkönnyítését. Igazuk van, amikor azt mondják: könnyebb azoknak a nőknek, akik a városba járnak dolgozni, mert oda-, vagy visszatéréskor vásárolhatják meg az élelmiszereket és iparcikkeket, amelyet a város sokkal szélesebb választékban kínál, mint a falu, s könnyebben igénybe vehetik a városi javító és egyéb szolgáltatásokat is. Közön ősszelopussal Ez utóbbira sok helyütt hivatkoznak a megyében is. A szolgáltatások nagyon megkönnyíthetik a falusi asszonyok életét, munkáját. Bizonyos vonzási körzetekben, nagyobb községekben, járási székhelyeken működnek különféle szolgáltató üzemek, de olvasóink leveleiből és Üregform álók \ Lombik üvegipari Kis/ üvegtechnikai üzemében különleges laboratórium* berendezések készülnek. Mérőeszközök, desztillációs berendezések és más, a modern vegyipari laboratórium «•' /közei formálódnak az üvegtechnikusok munkája nyomán. Gyártmányaik nagy részét saját magún is tervezők. Termékeik 80 százaléka külföldre kerül. Képünkön Papp János a Uútőspirálokat készíti Délelőtti csend a nyárfák árnyékában Foto: Szabados Gy. szórják szét a fényt. Lustán saj.it tapasztalatainkból tudjuk, hogy a gyakorlatban ez a megoldás még mindig nem tökéletes. A szolgáltató üzemekkel ellátott falvakba történő beutazás bizonyos idő- veszteséggel jár, és az útiköltség sem elhanyagolható tényező. De még ez sem jelentene problémát, ha az időveszteséget és az útiköltséget a többszöri beutazás nem követné Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy a javítóműhelyeket zárva találják, azok ajtaján ott a tábla: a dolgozó orvosnál van, beteg, leltározik, az áruátvétellel van elfoglalva, vagy minden előzetes bejelentés nélkül megváltoztatta a nyitva tartási időt. Mindezeket pedig jó munkaszervezéssel köny- nyen ki lehetne küszöbölni, vagy minimálisra csökkenteni. A termelőszövetkezetek vezetőinek akarva-akaratlan számolniuk kell ezekkel a tényekkel, és ki kell használniuk minden lehetőséget, hogy a falusi szolgáltatások körét növeljék. Természetesen, saját erejükből erre nem képesek. Elsősorban a i helyi tanáccsal kell keresni az együttműködést. Hajnalra súrű párafüggöny takarja be a folyót, belepi az utakat, ráborul a hegyoldalra. A rét szélén őrt álló, nyílegyenes jegenyesort is inkább csak sejteni lehet. Hirtelen hűvös szél támad, majdcsak a földig hajtja a siheder nyárfákat, cingár törzsük szinte belenyög az újra meg újra feltámadó szélbe... A tábor lámpái messzire kél a nap. A parányi íaházak sorra nyitják ajtajukat, s amott egy melegítőbe bújt, borzas fejű fiú mászik elő a sátorból. Zuhog a víz a zuhanyrózsából, kinn a sátrak előtt fellobbannak a gyorsfűzők lángját, forr a teavíz. Egymás után fújják ki a szuszt a színes gumimatracok, elernyedsok, egymásra hajigáit vascölöp. Mire feivirrad, mar búgnak a motorok, csapódnak a gépkocsiajtók, búcsút intenek a volán mellől a pilóták, és sorra gördülnek ki az autók a camping kapuján. A tokaji tábor nemzetközi találkozóhely, turisták tranzit-állomása volt ezen a nyáron. És bár az igazi meleg idő búcsúzóban van. a táborban nap-nap után ..táblás ház” van. ..Befutott”, keresett hely lett, jegyzik a turistabörzén — mondta félig .komolyan a camping gondnok«. Nagy Péter. Hogy menpyire igazat mondott, arra sok írásos bizonyíték is van. Európából, a tengeren túlról, de még Ausztráliából is gyakran érkeznek levelek: prospektusokat, bővebb felvilágosítást kérnek idegenforgalmi társaságok, s magánszemélyek. Választ kapnak, hogyne kapnának. hiszen a vendég-hívo- gatás egy ilyen szép tájra — nemcsak üzleti „fogás”.. , Lengyelek és hollandok, a szomszédos Csehszlovákia és Nem ellenzékben, de nyíltan Ausztria világjárói fordulnak ; meg talán a leggyakrabban a campingben. De sátrat vertek a Tisza-parti nyárfák alatt a Szovjetunióból, New Yorkból és Európa szinte valamennyi országából a hozzánk jövő turisták. Legtöbben egy-két éjszakát töltenek el a táborban, de vannak családok, I akik két hétig minden este riialaLkozni olyan n-eze- I tekkel, hogy az egy- párt-rendszerú, népfrontba tömörített alkotóerők szövetsége idején lehelne valami „ellenzékféle” nálunk. Érdemes elemezgetni ezt a nézetet, ha egyedi, ha nem. Nemcsak azért, mert a szakszervezeteket mostanában — különösen huszonkettedik kongresszusuk széles közvéleményt megmozgató felszólalásai, beszámolói óta — erősebben „jegyzik” a politikai életben, hanem azért is, mert szerepük ténylegesen nőtt. a közeli és távolabbi jövőben pedig nyilván még tovább növekszik. De ez nem ellenzéki szerep. Ugyanakkor sokszor es határozottan megfogalmazott követelmény, hogy bátran bíráljanak, alkossanak önálló véleményt társadalmi érdekvédelmi kérdésekben, vagy — mint azt Gáspár Sándor egy választási nagygyűlésen megfogalmazta — jelezzék, véleményezzék a felszínre került ellentmondásokat, gondökat-bajokat, a munkásember szemével nézzék a gazdasági életet. Hát most mondják meg a véleményüket — és ez mégsem ellenzéki feladat'’ Bíráljanak, és mégsem? ... Ismételjük csak el a kérdést, hogy világosan kitűnjék elavult volta. Ez az elavultság mintegy húsz évvel korábbi állapotot tükröz: akik a hibák feltárását és az ellentmondások felszínre hozását nem tudják összeegyeztetni a szakszervezeteknek a munkáshatalom ideién - betöltött szerepével, óhatatlanul 1950 időszakát idézik. Akkor a hivatalos politika eleve szindikaliz- mussal vádolta azt a szak- szervezeti vezetőt, aki érdekvédelmi feladatokat hangsúlyozott, ne adj isten az üdvözítőnek és egyedülállóan utolérhetetlennek kikiáltott tervezési elképzelt' seket nemhogy bírálni, meg csak érinteni se merte. E i űriek a felfogásnak, a j maradványa kategorikusan tagadja annak a iei>e tőséget is, hogy a társadalmi rendet irányító munkát, a gazdasági intéz kedéseket az életet koordináló lépéseket egy munkás-to- megszervezet bírálhassa. Hi szen — mondja ez a nézet —, aüd bírál, annak „nem tetszik a rendszer”... (Szándékosan idézem ezt; a nagyon naiv és buzgó megfogalmazást. A lényeg tudniillik éppen az ellenkezője.) Annak tetszik a rendszer, aki észreveszi a gondot-bajt is és felhívja rá a ügyeimet. Ez az eszrevotel, ez a figyelembevétel nem lehet az előkelő kívülálló vagy a pozícióra vadászó szembenálló kritikája. Miért bíráljon tehát a szakszervezet, miért tegyen észrevételeket? Az osztály érdekében, a dolgozo milliók — a mi hazánkban hárommilliónál több szervezett munkás, alkalmazott, értelmiségi érdekében. Ki vezeti az államot, amelynek intézkedéseit taráim, a különböző tennivalók megoldásában mutatkozó ellentmondásokat elemez- | ni vagy feltárni kell? A munkásosztály. A mun- j kasosztáiy pártja, és pár- ■ tonkívüli szövetségesei, szak- | emberei ülnek az íróaszta-! lak mögött, szervezeti ma- i gaslalon, minden üzem igaz- i gatói székében. Arisztokratákkal és kapitalistákkal nincs dolgunk. Bizonyos értelemben velük szemben könnyebben lehetne tetszetős szakszervezeti munkát végezni, — a mi államunkká!, gazdasági irányításunkkal azonban nem „szemben”. hanem nyíltan, de együtt kell megoldani mindent. Nehéz? Még könnyelmű pillanatokban sem tagadhatjuk. De felelős szóval nem is lehet könnyű feladatokat ígérni annak, aid a mi korunkban ; — és ú.i tennivalókban Ihi- hetetlenül gazdag évtizedeinkben különösen — a szocialista építés politikai munkása lesz. A szakszervezet felelőssége éppen az együttes munka és a közös munkában jelentkező bíráló, formáló osztályérdekeiket es érdek- védelmet egyszerre képviselő feladatában rejlik. Mert retegek érdekvédelme és országos lehetőségek egyeztetése is beletartozik a „leckébe”: higgadt felmérések, szenvedélyes kiállás, a közgazdász-szakember alaposságával végzett tájékozódás és a régi „bizalmiférfi” nagyapák okos és a műhelyek légkörében edzett szíve. I rt elelősen. az ügy lénye- gét érintő tiszta szándékkal lehet csak jól teljesíteni a szakszervezetek hivatását a szocialista államban. Valahogyan úgy. mint a jól szervezett és , megértő családban akár az i anya, akár az apa szerepei. 1 aki élettéren intézkedései. ; tervét, cselekedetei olyan ’ természetesen nézi a kis kö- , zösség szemével, a család szemével, hogy nem is lehetne másként, jobban. Vajon van-e jó családtag, aki „ellenzéke a családjának”? i azzal az ígérettel fizetnek: „holnap reggel sátrat berniünk”. És aztán maradnak. Mi vonzza őket? „Ez az igazi, természetes összkomfort. Van itt víz, csodálatos a levegő, árnyat adnak a fák. És jő a tokaji...” Eme „költői” megfogalmazni — lehet ugyan, hogy néhány szamorodni után írta — egy német turista leveléből való. Otthonról címezte a levelet, s az utóiratban még ez áll: „Jövő nyáron megint a Tisza partjára megyünk .. A nap már jócskán íenfc- jár. lassan felszárad a harmat, A nyárfák alatt, a betonjárdán egyre több a sárga level. Lassan kopár lesz a rét, csak a késón kelők sátrai tarkálJanak. Estére egy negyventagú csehszlovák csoport érkezését várják. Több napig vendégeskednek majd a táborban. A campingben még nyár van — és szezon. Gyérfás Katalin Az illetékes válaszol Szükség esetén — intézkednek Lapunk augusztus 12-1 szamában „Ingyen cirkusz a villamoson” címmel közöltük B. l.-né miskolci lakos levelét, amelyben panaszolja, hogy utazásuk alatt — többedma- gával — kénytelenek voltai« eltűrni két izgága ember viselkedését:. Kérdezi: kihez forduljon az utazóközönség ha kulturált utazást gátié esette] találkozik. A Miskolc Közlekedési Vállalat megbízott Igazgatója. Herná László válaszol: „Ha jármüveinken hasonló kulturált utazást gátló körű! ményt észlel az utazóközönség, elsősorban a szolgálatot .oijesito járműkísérőkhöz, illetve a kocstvexetőhőz fordulhat, akiknek többek között kötelességük, hogy a rájuk hízott járművön biztosítsák »z utasok nyugalmát, a rend fenntartását. Ennek érdekében a rendzavarokat ki is «írhatják az utazásból. Bizalommal lehet fordulni továbbá a járműre felszálló, szolgálatban levő ellenőrhöz, is. A szolgálatban levő közlekedési dolgozók — szükség esetén — rendőri segítséget is igénybe vehetnek. Kérjük utasainkat hogy szíveskedjenek — adott esetben — a felsorolt lehetőségeket igénybe venni."
