Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
1971. m»g. 29., vasórnop ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Kebelbeli bajok Amerikában hosszú ideig nagy divat volt a nagyméretű, telt női kebel. Hire járt, hogy a divat követői mindenféle mesterséges serkentőszerekkel növesztik kebleiket, elsősorban különböző vegyszerek injekció- zásával. A minap Chicagóban egy orvosegylet tagjai figyelmeztető nyilatkozatot adtak ki, kifejtve aggodalmukat a divatba jött sziliciuminjekció hatása miatt. A nagyobb, teltebb kebelre vágyó hölgyek körében végzett vizsgálataik ugyanis azzal a szomorú eredménynyel jártak, hogy kimutatták: a vérárammal a tüdőbe és az agyba jutó kebelserkenlő cselenként olyan súlyos zavarokat okozott, amelyek szükségessé tették a mellek sebészeti eltávolítását. E kebelfejlesztő módszer a nyár elején négy halálos áldozatot is követelt. A divat az amerikai hölgyek körében is bizonyára nagy úr, de alighanem ott is azt vallják: jobb ma egy kisebb kebel, mint holnap egy semmilyen. Történelmi tanulságok és inás rövidfilmek A szeptemberi rövidíilm- műsorban több érdekességre érdemes felfigyelni. Elsőként említjük Kovács András, az ismert játékfilmrendező kist ilm.jtM, amelynek címe Örökösök, s amely azt kutatja, hogy a mai fiatalok, a leendő közgazdászok mit tartanak legaktuálisabbnak a lenini tradíciókból. Egy napközis osztály életébe pillant be a Vázlatok egy napköziről című kisfilm, Dobrai György munkája, amely az ottlevő gyermekek vallomásaiból ralija össze a képet, mit is jelent a fiatalok számára az a közösség. Oázis címmel Tiefbrunner László készített filmet az egyik algériai kórházban dolgozó dir Dániel Ferenc magyar sebészről. Korompai Márton kisjáték!'ihm je az újonc katonák beöltözéséről, a beilleszkedésről ad képet Elmélkedés a katonaruháról címmel. A párizsi kommiin 100. évfordulójára készült el Vitéz Gábor korabeli fényképeket és rajzokat felhasználó munkája, a Vive la Commune! Teodor Ra- devszki és Viktor Petkov Ceylon, a legendák szigete címmel útirajzfilmet készített Történelmi tanulságok címmel szovjet dokumentumfilm mutatja be a II. világháború befejező szakaszaként a Távol-Keleten Japánnal vívott harcokat Ge- rillatüzek Jordániában a címe Glósz Róbert közel-keleti témájú filmjének. „Csak abban értenek egyet, hogy mi tévedünk” Vallásosak, veszekedésre hajlamosak és szeretik a pálinkát Az írék „csak abban értenek egyet, hogy mi tévedünk” — idézte egv angol tanulmányíró megállapítását nemrégiben az olasz Corriere della Sera című lap, az észak-írországi polgárháborúról írva. Ariról a polgárháborúról, amely lassan már három esztendős, hiszen 1968. október ötödikén került sor az első összecsapásra protestánsok es katolikusok közötti ÉSzafc- Irországban. De kük is ezek a polgárháborúzók? Időszámításunk előtt 500 körül vándoroltak mai szigetükre azok a kelták, akik ma katolikusok, később érkeztek Skóciából azok a szintén kelta eredetűek, akik viszont protestánsok. Egy tanulmány, amely az Ecounter című angol lapban jelent meg, rámutat, hogy ezeknek a skót-íreknek I. Jakab a XVII. századiban (miután ő maga is a skót származású Stuartok leszármazottjaként lett király) a legjobb földeket adta. Nos, ezek az írek laknak ma nagyobbrészt Uls- terben, no, meg általában az ország északnyugati részében. A katolikus kelta leszármazottak a független ír Köztársaságban, a sziget déli részében élnek, félmil- liónyian azonban kisebbségi sorsot vállalnak a milliós protestáns többséggel szemben a ma is Angliához tartozó északi vidéken. Ezeket a rosszabb anyagi helyzetben élőket szeretné magához csatolni az 1945-<ben hivatalosan függetlenné vált ír Köztársaság. Propagandája termékeny talajra talál Észak-Irország katolikusai között, mert a protestáns Nagy-Britannia közösségébe tartozó észak-ír protestánsok a lakáselosztásnál, a munkalehetőségek nyújtásánál és a szavazati jogban egyaránt, háttérbe szorítják az I. Jakab óta amúgy is szegényebb, rosz- szabfo földekkel rendelkező katolikusokat. Miután — miként az Ecounter írja — az ír „protestánsok cs katolikusok több közös vonással rendelkeznek: vallásosak, fantáziadúsak, veszekedésre hajlamosak és ezeket az érdemeket, valamint hibákat csak hangsúlyozza a pálinka iránti szercteáiik” — a feszültség könnyen válik tetlegesiséggé. A katolikusok amúgy is megtanulták tör- tónelmük során, hogy emancipációjuk minden lépcsőfokát erőszakkal vívták ki 1829-től 1945-ig (amikor a sziget déli része független lett). Minthogy pedig az angolok által támogatott protestánsok sem mennek a szomszédiba egy kis erőszakért — a parázs köny- nyen lángra lobban. Lángra lobbant legutóbb, és azóta egyre hevesebben lángol. A helyzet pikantériája azután — mint a Corriere della Sera írja —, hogy a független Ír Köztársaság teljesen Angliától függ, mert exportjának { majdnem 80 százalékát az 1 Egyesült Királyság veszi fel. j A „politikai függetlenség j mellett London gazdasági ; csatlósának kell lennie”. Ez azonban nem zavarja, hogy közben támogassa az angoloktól elszakadni óhajtó észak-írországi katolikusokat. Vagyis, valóban az a helyzet: csak abban egységesek, hogy az angoloknak nincs igazuk. Máté Iván Miskolci utcák, házak, emberek (I) Római aranyak Szirmán Al ősi telepsor bővül a Papszer teraszos településével A fő utca történetének második fejezete egy aránylag békés fejlődés megszűntével, a markomann—kvád háborúk zavaraival (167— 180 között) kezdődik. Egy régészeti lelet árulkodik a lakosság veszélyeztetett életéről. Ezt a Szirmán megtalált arany- és ezüstérem kincset még Septimius Severus pannonjai helytartósága idején (193—211) ásta el egy gazdag őslakos. A lelet nagy értékű és mar akikor is tekintélyes vagyont jelentett. De tulajdonosa elpusztult és vagyona csak czerhétszáz év múlva kerülhetett napvilágra. Általában azonban —éppen a leletkataszter alapján elmondható, hogy a Pannóniára és Dáciára támadt tizenegy ellenséges germán törzs a mi területünk lakosságát nem pusztította. Fegyverkészftőket a hódítók sosem törölnek el a föld színéről. Nálunk az itt rövid idői-e letelepült vandál, majd as- ding-vandál törzsek jelentették a mozgolódás okait. Azonban éppen az a régészeti megállapítás mutat a békés együttélés viszonyaira, hogy ezek a vandal törzsek még az őslakosság provinciális mintájú fazekasságát is utánoztak. A karp törzsekre is vonatkozik ez a megállapítás. Nagyon tanulságosak településünk őstörténete szempontjából a szirmai Fúskert és a Berekkert további meglepő gazdagságú pénzleletei. Traianus és Antonius Pius már említett alanyain kívül ez a szirmai telep a 111.—IV. századból i.s bőségesen tanúskodik korabeli életéröl. Crispina, Hostilianus, II. Claudius, Diodetianus, I. és II. Constantinus, Gallienus és I. Constans pénzei beszédesen mutatják a telep gazdagságát. A Sötétkaipu—Szirma településsor koncentrálása most már átcsap a Szinva északi partjáról a Papszer. —Mindszent vonalra. Mindinkább mutatkozik annak a földrajzi, természetes metszőpontnak a szerepe, amely az észak télé irányuló utakat itt, a Sötétkapu környékén metszi a Dédes—Diósgyőr. kelet— nyugati irányú belső településközti úttal. Ez a telepsor ugyanis keleti irányban nem tudott terjedni. A Szinva és a nagy vízgyűjtő területtel rendelkező iékez- hetetlen Sajó itt még a kétszáz évvel ezelőtt felvett térképeken is áthatolhatatlan, mély mocsarakat és kiöntéseket mutat. A közlekedésünk történe. lében legelőbb mutatkozó utak az 1. és a 2. században kapnak súlyuknak megfelelő szerepet és állandósulást. A későbbi, középkori okmányokban aposztrofált (sajó)kazai út, a Dedus (Dédes) felé vezető lovas- és szekérút, a csabai (via ad Sobam) és a szirmai tit is. miként a főutcánk, a kétezer év előtti viszonyok törvényszerű képződményei. Rajtuk kívül pedig ekkor van születőben az a via magna — amely egyébként a mai pesti útvonallal majdnem azonos — és amely a középkorban oly tontos hadiútta nevelcedett. A Papszer és vele a Toronyalja teraszos települési sora kedvezett a tufaanyagba vájt, gerendavázas, vesszöfonatcs. sárlapaszos házak építésének is. Az a szélesebb területű „Promontorium” pedig (az ava. sí temető területe) szintén hozzájárult az Avas alji telepsor fejlődéséhez. A két- parti telepet pedig a mai Rákóczi utcai híd helyén létesült gázló kötötte össze. Ez a helyzet a rövid hun uralom (400—453) idején is. Csak a telep átmenő határ- jellege szűnt meg a szarmata szomszéd bukása folytán. A hunok katonai uralkodó rétege békében hagyta az őslakosságot. A Sajó menti homokbányában kiásott hun, torzított koponya. egyélű keleti lőre, nyugati típusú kétélű pallosszerű kardja, zománcozott aranyfüggők: és ruhadíszek csak a hun előkelő, ség ..jelenlétét” mutatják. Nem keveredtek az őslakosság népével. Ugyanez állott fenn a 454 után kialakult gepidaországgal. Elekor őslakosságunk ismét határszéli telep lett. Kevert népessége is új nevet kapott. Az antik források most szkirek-neik hívják őket. Komaromy József Hordó-borozó Sokan megcsodálták és lefényképezték azt az óriáshordót, amely-Tokajban, a legforgalmasabb utcán latható. Az óriáshordóban bort mérvek, furmintot, szamorodnit, pecsenyéket, s aszút is. A hordó-borozót a Tokaji Szőlőtermelő Szakszövetkezet áUítoUa fel még az esztendő elején. A téli hónapokban még kevés vendége volt — annál több tavasz óta, s főleg nyáron. Eddig átlagosan havi 5000 liter bort mért ki a hordóból Németh Mihály csapos. A nemrég befejeződött idegenforgalmi szezonban énnél sokkal többet is. — Melyik a legkedveltebb bor? — kérdeztük Nemeth Mihálytól. — A pecsenye és a szamorodni, de a furmintot is sokan isszák — hangzott a válasz. — Valójában minden borunk jó, és jól is megy. Németh Mihályiéi azt is megtudtuk, hogy közvetlenül az óriáshordó mellett lesz a szakszövetkezet pince- borozója, amelyet szeptember 1-én nyitnak meg. Építése és berendezése több. mint. 200 ezer forintba kerül A borozóban a vendégek ülve fogyaszthatják majd a szakszövetkezet borait. (Fotó: Sz. Gy.) Amíg alszik... Hétfőn, augusztus 30-án taggyűlést tart az MSZMP Miskolc városi Bizottságának IIJ/Z. számú alapszervezete. Az asszonyok különös izgalommal készülnek most erre az összejövetelre, mert „napirenden kívül”, olyan ajándékokat készítettek, amelyeket messzi földre továbbítanak. Az ajándékokban sokan küldenek üzenetet, kezük munkájával. A legtöbben: nagymamák. „HÉT GYERMEKET hozott a világra / Küzdésre, búra, de vitézül...’’ — mint Az öreg Kúniné. Csak ’ éppen nem siralmas kunyhóban él, mint Ady versének szereplője. Most nem. De élt ott is. Es sorsa siralmasabb volt talán még a költő-kitálalta, szánalmas öregasszonyénál is. Mert hét gyermekét egyedül nevelte A legnagyobb —Jó- \ zsi — is alig cseperedett még, amikor meghalt a családfő. S az asszony négy évtizeden át a kohászatban kereste kenyerét. Már nyugdíjas. A negyedik unokáját neveli. — Aludj, Zsolükam. Nagymama kezében horgolótű villog. Zsolti nézi a kék színű, görgő gombolyagot, és pillantásai mind lassúbbakká válnak. A napsugár csipkefüggönyön át szór fényt a Gyula utcai bérház második emeleti szobájába. Megcsillogtatja a horgolótűt, amelyen fürgén ugrándozik a kék fonál. S a tű mentén csillaggá válik. Nagy, különleges, puha csillaggá. S nem is eggyé —, több mint harminc sorjázik már mellette. Egy kis csillagrendszer. —■ Ennyi kell a takaróhoz — mutatja nagymama a vendégnek, aki csak halk suttogással mer kérdezősködni, hogy' fel ne ébressze a kétéves unokáját. — Vágyás csak a belső mintához. Mert ilyen kékből lesz a kilátó. Miféle minta, miféle takaró készül itt? A kisuno- kán puha pléd. Miért fárasztja magát a nagymama? — Nem, nem magunknak lesz — hangzik a válasz, s egy pillanatra megáll a dundi gombolyag. — A pamut sem az enyém. A pártban adták. „A pártban”, így mondja a nagymama — özvegy Bo- ronkai Józsefné —, s magyarázza: a Győri kapui pá.r talapszervezet is megkapta a nöszövetség felhívását, hogyha tudnak, küldjenek takarókat Vietnam- naiv. Közeledik a tél, s akkor ott is fáznák a gyerekek ... — Többnyire nyugdíjasok vagyunk az alapszervezetben, és sok asszony tud horgolni. Ügy' gondoltuk, veszünk pamutot és csillagokat horgolunk. Ki mennyit tud. Majd Béres- né összevarrja, kibéleli... Az anyaghoz a férfiak is adtak pénzt. A napsugár ismét táncol a horgolótűn. Zsolti egyenletesen szuszog. — Csak ilyenkor jutok hozzá — böködi a pamutot nagymama —, amikor alszik a kicsi. Mert ha ébren van, elkapja ám a csillagot! Ügy látszik, tetszik neki ez a kék szín. Remélem, a vietnami gyerekeknek is tetszeni fog. Biztosan elnézegetik majd, mert ahogy mondtam, a miskolci kilátó képét állítjuk össze a kékből. A tetején piros csillag lesz. Összesen 176 csillagot horgolunk. TALÁN ÉPPEN egy nagy családhoz kerül ez a takaró. Talán éppen egy olyan anyához, aki már egyedül neveli több gyermekét... S talán jobban melegíti majd őket. mint itt Zsoltit a puha pléd. Hiszen vastag, finom fonálból készíti nagymama, s mintha belehorgolná még a napsugár melegét is. Kutíkay' Anna