Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

1971. aug. 28., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 SZŰREI ELÜTI Az ősz már beleszivárgot.t h nyárba. Lopakodva jött, huncut kis szelekkel, hűsítő harmat-esőkkel, többször is megijedve, mert kemény még a nap fénye, ereje. S mégis itt maradt, incselkedve és csiklandozva mindent: az em­ber szemét és lelkét ugyan­úgy, mint az édesedé gyü­mölcsöket a fákon, és a duz­zadó szőlőbogyókat a sárguló levelek árnyékában. Az égbolt színe sáp.adlabb leit, a mezők arca tarkább és a levegő mézillattal telítő­dött. Auííuszlus végén így van ez mindig,, minden esztendőben. Tokaj-Hegyalján máris cukrosodnak a sző­lőszemek. Az Abaújszántói Állami Gazdaság ültetvényei­ről szedett idei szőlőszemek cukortartalma (cukorfoka) augusztus 20-án magasabb volt, mint tavaly szeptember 20-án. Az idén augusztus 20- án ugyanis már mindenütt 10 — 12 cukorfokot mértek. — Mit jelent ez? A kérdésre viszonylag könnyű választ adni. — Igen jó minőséget ígér az idei szőlőtermés — mon­dotta dr. Tardi István igaz­gatóhelyettes, majd így foly­tatta: — A szüret azonban még messze van. Szeptember időjárása még mindent el­ronthat, de sokat is adhat. — Például... — Például: ha szeptember sok esőt hoz, romolhat a minőség is, csökkenhet a mennyiség is. — A mennyiség milyen? — Olyan, amilyen a gaz­daság történetében még soha­sem volt. Átlagosan 25 má­zsa szőlőt várunk holdan­ként ... A halódik év Tudni kell azonban, hogy az Abaújszántói Állami Gaz­daság 1906. január 1-én ala­kult. Történetének tehát csak a hatodik évében jár. Na­gyon fiatal állami gazdaság. Az egész országban a legfia­talabb. Jelenleg 300 kaluszt- rális hold termő szőlője van. Ismerni kell ezeket; a szőlő­ket. Hat évvel ezelőtt csak hat-nyolc mázsát teremtek holdanként. Az elmúlt 25— 30 év során már a tíz má­zsás átlag is jó termés volt. Leromlott, hiányos, elörege­dett. gondozatlan ültetvénye­ket kapott és vett át a hat évvel ezelőtt alakuló gazda­ság. Azóta rengeteget dolgozlak és fáradtak a gazdaság veze­tői és dolgozói. A szőlőültet­vényeket a lehetőségek sze­rint feljavították, rendbe hozták, s ápolják-gondozzák, hogy teremjenek is. Munká­jukat siker koronázta. A 300 hold terület nagyobb .részén elvégezték a korszerűsítést, s kz idén már gépekkel mű­velték a szőlőt. Időben és gyorsan végeztek minden munkát, főleg a permetezé­seket, és porozásókat. Gyom sincs a szőlőkben, s ma már igazán minden tőke és min­den fürt a lelies beérésre. a szüretre vár. Természetesen: az emberek is, hiszen a cuk­rosodó szőlő mézillatát min­denki érzi. A gazdaság hat évnyi tör­ténetében rekordnak értékel­hető szőlőtermés leszürelelé- sére már készülnek. A pin­cék előkészítése folyamatos. Hordó van elegendő, s már valamennyit hitelesítették. A feldolgozó üzem kapacitása napi 1000 mázsa. Ez annyira elegendő, hogy az állami gaz­daság a helyi termelőszövet­kezet szőlőjének feldolgozá­sát is elvállalta. Igen jó a kapcsolat, az együttműködés a gyermek bdegsé$»ek Alig több. mint egy hónapja költöztek be otthonaik­ba a diósgyőri új városközpont első lakói, örömük azonban — hogy Miskolc legszebbnek ígérkező lakó­telepén kaptak lakást a városfejlesztés érdekében le­bontott régiek helyett — máris megkeseredett. Miért? Még nincs melegvízszolgáltatás, nincs út, néhány lépcsőházban nem jó a világítás-automata, s a liftek is többször rosszak, mint jók ... Nos. vannak, akik azt mondják, az új lakással járó bosszúságok .olyanok, mint a gyermekbetegségek. At kell esni rajtuk. Van ebben igazság. Mert valóban ki­ütközik számos olyan hiba. amelyek szinte lörvénvsze- rúek. Megrepedezik a festés? Senki nem von le eb­ből messzemenő következtetést. Tudomásul veszi, hogy dolgozik az anyag, érik, beáll az épület, ahogy mon­dani szokás. Bizonyos szempontból, még a liftet, a lift­bosszúságokat is ide sorolhatjuk. Bejáratás alatt *— mint az autóknál —■ derül fény a rejtett hibákra, Más a helyzet az úttal, az automatákkal és a meleg vízzel. Ezek hiányát már nem tudjak az új városrész lakói így tudomásul venni. Sőt, azt sem, hogy nincs a környéken, a közelben egyetlen nyilvános telefon sem. Mert nagy szükség lenne rá, hiszen viszonylag sok idős, beteg ember, gyermeket váró kismama lakik itt, akiknek bármikor szükségük lehet gyors segít­ségre. : Nem arról van szó, hogy csak saját bosszantó gond­jaikkal törődnek, és nem értik meg a város gondjait; Megértik. Tudják azt, hogy kicsit megkéstek más la­kásberuházások területeinek előkészítései, s ezért kel­lett olyan gyorsan kiköltöztetniük régi lakásaikból, helyet adva a terület előkészítésének. Tudják azt is. hogy itt, Miskolcon is kevés az építőipari kapacitás, ezért vállalták a költözést, a még nem egészen kész lakótelepre. Még egyszer hangsúlyozzuk tehát, megértik a gon­dokat. Pusztán azt kérik az illetékesektől, orvosolják mihamarabb a bajokat, mihelyt csak a lehetőségek engedik. De ezt nagyon kérik 11. 1*. — munkában is — a gazda­ság és a termelőszövetkezet között. íirős voll a/, aszály A gazdaságban eddig Wil- mes-típusú szőlőpréseket használtak. Ezek az idén ,,nyugdíjba” mentek, hiszen eleget dolgozlak, s főleg: el­avultak már. A gazdaság megrendelt egy nagy teljesít­ményű horizontál-prést, amely az összes régit helyet­tesül (Ára: 220 000 forint.) Az új prést még a szüret megkezdése előtt, szeptem­berben felszerelik. Tehát: nemcsak a termés jó, hanem a szüretre való készülődés is. — Mi kell még? — Egy jó eső, de nem több, szeptember közepén — mondta dr. Tardi István igaz­gatóhelyettes. — Akkor aszú is lenne annyi, amennyi még sohasem . .. Tokaj-Hegyalján hatvan nap óta lényegében nem volt eső. Augusztus 23-án is csak nyolc-tíz milliméter csapadékot mértek. Az erős aszály kissé nyomta a szőlő- | két, de még minden jó, még minden ígéretes. Csak az a szeptemberi jó eső kellene: s azután a teljes, napfényes, aranyszínű ősz, amely az érett szőlőfürtök közül, két- tenyérnyi szőiőlevelekről ri- kít bele a nyárba, szinte vi- | dáman, hogy a szőlőtermelő, embereknek is jó kedvük le gyen. Szendrei József Ml Példamulató kezdeménvezés A Vasutasok Szakszerveze­tének központi vezetősége pénteken megtárgyalta a 1 vasutas nők élet- és mun­kakörülményeit javító új in­tézkedéseket és azok hatá­sát. Dr. Tóth Györgyné. a nőbizottság vezetőjének be­számolója szerint a MÁV Vezérigazgatóság területén példamutató kezdeményezé­sekkel segítenek az anyák gondjain. Többek között le­hetővé teszik számukra, hogy a gyermekgondozási segély ideje alatt is szak­képzettséget szerezzenek, visszatérve a munkahelyre pedig az esetleges bérelma­radást 30 napon belül ki­egyenlítik. Óriás traktorok A Lajtaliansági Állatni Gazdaságba óriás traktorok érkeztek. A K—tOO-as szov­jet, 8 hengeres, 200 lóerős turbóventillátoros óriásgép 10 óra alatt 8 ekefejjel 40 hol­dat szánt fel. A gép előnye, iiogy enyhíti a traktoros­hiányt, hiszen egy-egy óriás erőgép teljesítménye 5—6 ha­gyományos traktort, illetve traktorost helyettesít. .je >im Az csak természetes! tartalékosok konvétíelÉ versenye Üjra érdekes, látványos versenyt rendez, a Magyar Honvédelmi Szövetség Bor­sod megyei vezetősége. Az érdeklődök augusztus 29-én, vasárnap délelőtt a Csanyik- ban tekinthetik meg a tar­talékosok honvédelmi versé- nyének megyei döntőjét. A megyei döntőn a tartalé­kos klubok az elmúlt kikép­zési évben szerzett elméleti, gyakorlati ismeretekről ad­nak bizonyságot. A jó he­lyezések eléréséhez kitünően kell célba lőni puskával is, sportpisztollyal is, térképésze­ti, tereptani ismeretekre van szükség. Minden járásból, városból itt lesznek a legfel­készültebb versenyzők. Külö­nösen jó erőt képviselnek az ózdiak, a sátoraljaújhelyiek, az edelényiek, de most. a mis­kolciak is jól felkészültek. Az MHSZ megyei vezetősége ér­tékes díjakkal jutalmazza a legeredményesebb versenyző­ket. A megyei versenyen leg- | jobban, szereplő csapatok az i országos döntőben képviselik j majd Borsod színeit. Az or- i szagos döntőt ugyancsak a [ Ősanyákban rendezik meg, j szeptember 26-án. Malisz Károly, a Hidasné­meti községi közös Tanács elnöke meglehetősen szívén viseli községe fiataljainak ügyeit. — Most nagy az öröm, mert végre hozzáláthatunk az ifjúsági ház építéséhez — mondja a tanácselnök. •— Hol épül meg az ifjúsá­gi ház? — Már a pártház építése­kor gondoltunk a fiatalokra, s úgy terveztettük, hogy csat­lakoztatni tudjuk hozzá az újabb épületrészt. — És az anyagiak, a kapa­citás? — Minden rendben van. A megyei tanácstól kaptunk 30 ezer forintot, a KlSZ-bizott- ság már korábban vállalta a teljes költség 20 százalékát. Ehhez jön természetesen a lakosság szívesen felajánlott társadalmi munkája. Kivite­lezőről mi gondoskodunk. Még ebben az évben tető alá akarjuk hozni az ifjúsági házat. Reméljük, sikerülni is fog. Különben a hidasnémeti ta­nács legutóbbi ülésén más vonatkozásban is foglalkozott a fiatalokkal. Az úttörőmoz­galom 25 éves évfordulójára a községi tanács 3000 forin­tos jutalmat tűzött ki, amiért a közös tanácshoz tartozó út­törőcsapatok versenyeztek. — Nem volt f könnyű az alapítványt odaítélni — be­szél erről a tanácselnök. — A hidasi és a tornyosnémeti gyerekek szorgalmas, lelkes segitőkészsége közt nem is tudtunk különbséget tenni. Hogy községünk külső képe olyan szép, tiszta, virágos, azt nagy részben a gyere­keknek, az ö munkájuknak köszönhetjük. Ezért salamo­ni ítéletre kényszerültünk. A háromezer forintot megfelez­tük a két csapat között. — Mit terveznek a gyere­kek a pénzzel? — Tovább szépítik, ren­dezgetik az úttörőcsapat ott­honát. Még sokáig beszélgettünk a fiatalok, az iskolák dolgairól, s végre szóba került az is, ami megmagyarázza miért olyan jó társa a gyerekeknek Matisz Károly tanácselnök: — Magam is úttörő vol­tam annakidején, az első a járásból, aki a Szabadság- hegyre került annak idején. Ahogy hazajöttem, mindjárt megalakítottam a helyi út­törőcsapatot községemben. Az csak természetes, hogy továbbra is patrónusa mara­dok a mozgalomnak. (a. i.) I Felejteni nehéz Szabályos nyári nap volt. Felhő még parányi,’ pöttynyi darabját sem takarta az ég­nek. Az ablakok, a villamos vezetékek, s a sínek vakítóan csillogtak a nap 30 fok me­leget adó sugaraitól. Ilyenkor, délután 4 óra tájban a leg­elviselhetetlenebb a meleg, ilyenkor kezdik visszaadni a házfalak, a járdák és útles­tek, a villamosok, autóbuszok és személykocsik az egész nap magukba szívott mele­get. Megtöbbszöröződik a hő­ség. fullasztóan száraz a le­vegő. Szabályos nyári nap volt. Mindenki sietett mihamarabb eltűnni a forró utcákról... Mindenki sietett. De a belvárosban megállt a forgalom. Hosszú sorban, egymás mögött vesztegeltek a járművek. A villamossí­nen keresztben nyitott ajtók­kal egy nagy szürke sze­mélykocsi állt. Tőle néhány méterre pedig egy asszony feküdt a két sínpár között. Körülötte a bazaltkockák fé­rések voltak ... Egy éve mar. Egy éve már, hogy kiesett kezéből a ke­nyér. Egy éve, hogy nem dolgozik. Hogy nem fogja a hely sehol. Otthon se jó. A csendben, amikor már el­megy hazulról mindenki, ha nem akar is arra a napra gondolni. valami mindig megszólaltatja a hiába féke­ző kei ekek gumijainak sikí- tását. Olvas, s egyszer csak összefutnak szeme elölt a be­tűk. és hallja ... Menekül a lakásból. Kinn megnyugszik egy kicsit. De csak addig, míg forgalmasabb helyre nem ér. Amíg meg nem látja a/, első zebrát. Az első zebrát átszelő kocsit. Esténként elcsigázottan, el­fáradva ér haza. De a feszült­ségtől, ami megfoghatatlanul fészkelte be magát teste üre­geibe, nem sikerül megsza­badulni. A zebrán már áthajtott, a fékezés után már éppen gázt adott, amikor az asszony le­ugrott a járdáról... * Az asszony minden nap reggelén csurom vizesre iz­zadt. s még a vizit után is sokáig remegett. Félelemmel várta, mikor mondják, hogy készüljön, holnap már haza­mehet. Nem akart kimenni, nem akarta elhagyni a biz­tonságot nyújtó kórházi fa­lakat. Itt, a naponkénti ke­zelés. a betegtársak szána­lommal telt tekintete, min­den-minden azt erősítette benne, hogy ö áldozat. S így sikerült elaltatni magában mindazt, ami nyugtalanította. De... Halk kopogás törte meg a vizit utáni, ebéd előtti csen­det. A férfi még nyitva hagyva maga mögött az aj- (ót, megállt. Lassan emelte tekintetét egyik arcról a másikra... Az asszony hirtelen re­megni kezdett és elfehéredett az arca. Nem ismerte a fér­fit. de érezte... A hosszú árnyék ferdén rá­vetődött a fehér paplanlepe- döre. Az asszony önkéntele­nül is el akarta húzni a iá- oát. S mintha mindent elfe­ledett volna, csak nézte, néz­te merev tekintettel, hogy nem engedelmeskedik. Nagy sokára felhúzta magát az ágy végére kötött gézzel, előre­hajolt, s kisimította a taka­ró ráncait. Közben észre sem vette, hogy az árnyék már nem nyomja lábait... Visz- szafeküdt és azon gondolko­dott, hogy kérdezze meg a másiktól, mi történt vele, nem lett-e ő is áldozat... Nem lett-e... nem lett-e... Csak erre tudott gondolni, s most már nem nyugtatták meg a kórházi falak. * Az ágyban fekvő asszony képe legalább olyan kitöröl­hetetlen maradt emlékezeté­ben, mint annak a nyári nap- nap minden eseménye. Azért ment a kórházba, hogy meg­nyugodjon. Nem gondolta, hogy egy emlékkel több lesz majd így. ami nem engedi kocsiba ülni. Mert a követ­kezményeken már nem vál­toztat, hogy ő lett az asszony meggondolatlan tettének ál­dozata, s hogy így az asz- szony is tulajdonképpen ön­maga áldozata. Ez az igazság. De az igazság, még nem te­szi meg nem történtté a dol­gokat. Felejteni pedig ne­héz. .. Bíró Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom