Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. aug. 27., péntek Otto Winzer Moszkvában Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere csütörtökön este a szovjet fővárosba ér­kezett. A TASZSZ erről szóló közleménye szerint Winzer szovjetunióbeli látogatása idején konzultációkat folytat Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. Mint ismeretes, Gromiko néhány napja az NDK fővá­rosában járt, s feltételezhető, hogy német kollégájának mostani viszontlátogatása al­kalmával a Berlinben meg­kezdett eszmecserét folytat­ják. Vadászati világkiállítás Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) és elősegíteni a népek ba­rátságának elmélyülését. A világkiállítás csatlakozik ahhoz a világszerte meg­nyilvánuló erőfeszítéshez, amelyet az ENSZ és más nemzetközi fórumok is messzemenően támogatnak, hogy az emberiség az ed­diginél jobban kímélje és óvja meg a természetet. Ezt a gondolatot — amint Föl­des László rámutatott — re­mélhetőleg jól szolgálja majd a kiállítás, amely az ember és a természet sok­oldalú, váLtozatos kapcsola­Ülést tartott a Minisztertanács (Folytam* az 1. oldalról) jesítmény szerinti bérezéssel, valamint az anyagi ösztön­zés helyesebb alkalmazásá­val tudják elérni. A kormány a jelentési megvitatta és jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta az 1972. évi népgazda­sági terv fő irányelveit, s egyetértett azzal, hogy a ter­vet a javasoltaknak megfe­lelően dolgozzák ki. A pénzügyminiszter az 1972. évi állami költségvetés ösz- szeállításának főbb kérdései­ről tett tájékoztató jelentést. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségve­tésre vonatkozó előterjesztést a jelentésben foglaltaknak megfelelően és a népgazdaság általános egyensúlyi helyze­tének javítására hozott dön­tésekkel összhangban készít­sék el. A Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztató jelentést terjesztett elő az 1972. évi hi­telpolitikai irányelvek elő­készítéséről. A kormány a tá­jékoztatót tudomásul vette. A kormány megvitatta és tudomásul vette a Legfőbb Ügyészség tájékoztató jelen­tését a gazdasági bűnözés alakulásáról. Az utóbbi években, a gazdaságirányítás reformja óta mind a társa­dalmi tulajdont károsító, mind a népgazdasági ismert bűntettek száma némileg csökkent. Ezt elősegítette az a körülmény, hogy a vállala­tok közösségei érdekeltebbek a rájuk bízott társadalmi tu­lajdon védelmében, az esetle­ges visszaélések megakadá­lyozásában. A csalások és hűtlen kezelések mellett na­gyobb arányban a devizagaz­dálkodás érdekeit veszélyez­tető bűntettek fordultak elő. Az állami és a szövetkezeti vállalatok többségénél szigo­rították az ellenőrzést, s ami­kor tudomásukra jut valami­lyen károkozás, a dolgozók is bátrabban élnek feljelentési kő t elezet tségükkel. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. tát ezernyi módon érzékel­teti. A vadászati világkiállítás 33 hektáros Albertirsai úti területén 41 ország rendez önálló nemzeti bemutatót. A világkiállításon összesen ti ezer trófeát láthatnak majd az érdeklődők, a rendkívül gazdag és eddig ilyen ö.sz- szeállításban és mennyiség­ben még sehol nem ..szere­pelt” anyag összesen 121 ál­latfajt ..képvisel”. A kormánymegbízott el­mondotta, hogy az előzetes elképzelések szerint a vadá­szati világkiállításra mint­egy egymillió hazai és 60— 70 ezer külföldi látogatót vártak. Időközben azonban annyira fokozódott az érdek­lődés, hogy valószínűleg a vártnál nagyobb vendégse­reg érkezik majd. Az első vadászati világ­kiállítás pénteken, délután 3-kor megnyitja kapuit a nagyközönség előtt is. Ugyan­ekkor nyílik meg a Műcsar­nokban a nemzetközi kép­zőművészeti kiállítás. Az el ső nap fontos programja i világkiállítás 41-es számú pavilonjában megnyíló nem­zetközi bélyeg- és' könyvki­állítás is. A pavilonban a Magyar Posta ideiglenes postahivatalt állítdtt fel, ahol a világkiállítás idején alkalmi bélyegzőt használ. Az Indiából repülőgépen, majd kamionban szállított fehér tigris csütörtökön el­foglalta helyét az előre el­készített és megfelelően felszerelt otthonában”. A szakemberek további öt „ál­lat-lakot” is kiképeztek, ezekben egyebek között a Szudánból várt krokodilt helyezik majd el. Papadopulos görög miniszterelnök bemutatta új kormányát Zoitakis régensnek. A katonai kabinetösszetétel ugyan né­mileg változott, vonalvezetése viszont alighanem a regi maradt. Gus Hall nyilatkozata Meggondolta bb fejlesztési programot zás a lakásügyi jogszabá­lyok megyei végrehajtását, s az ezzel kapcsolatos tapasz- . tálatokat értékelte. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Or­szágos Bizottsága elhatároz­ta, hogy jelöltet állít az 1972-ben tartandó elnökvá­lasztásokra és Gus Hallt, a párt főtitkárát jelöli az el­nöki, Jarvis T.ynert pedig az alelnöki tisztségre. Gus Hall New Yorkban sajtóértekezleten ki.jelen tét­ANDRZEJ ZBYCH: KLOSS KAPITÁNY (Folytatás az 1. oldalról) Holott éppen a feszültség csökkentése, az egyensúly megteremtése a cél. Ehhez pedig kevés az építőipari technika és technológia fej­lesztése, kevés a költségek csökkentése, a jobb szerve­zés és irányítáis, a munka hatékonyságának növelése, ha továbbra is megmarad a helytelen szemlélet: mi­nél előbb megkezdeni a be­ruházást, s majd csak befe­jeződik valahogy. Ez a szemlélet, s az ebből kö­vetkező gyakorlat indokolat­lanul szétforgácsolja, sok­felé köti le a meglevő, a mindenkor meglevő kapaci­tást. A megyei tanács elnöké­nek több rendeleté, s a vég­rehajtó bizottságnak több határozata megszabja an­nak módját, miként lehet megyénkben enyhíteni a be­ruházási piac feszültségét. Mindezek az intézkedések azonban csak akkor érhetik el céljukat — mint azt dr. Ladányi József megyei ta­nácselnök és Juhász György, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályvezető­je többször is hangsúlyoz­ták — ha a tanácsok veze­tői is fokozott felelősséggel és megalapozottsággal dön­tenek beruházási kérdések­ben. S ez azt is jelenti, hogy még egyszer végig kell gondolni a IV. ötéves terv helyi elképzeléseit, fe­lül kell vizsgálni és újból rangsorolni a tervezett fej­lesztéseket. E fontos kérdések meg- | »itatása után, a tanácsko- 1 3. — Meddig maradsz Mün­chenben? — kérdezte a ré­giségkereskedő. — Legfeljebb egy napig. Pénteken már jelen tkeznem kell Saint Gillas-ben. — Hol van az? — Kis sárfészek Norman- diában — vetette oda Kloss közömbösen —, nézd meg a térképen. — Továbbítom — vála­szolta a bolt tulajdonosa. — Az utasításra Münchenben várj. Holnapután indulsz Münchenből az utolsó pári­zsi vonattal. A peronon egyik emberünk lép majd hozzád, és megmondja, mi a további teendőd. — Miről ismerem fel? — Ö majd felismer té­ged, megkérdezi, hogy Saint Gilles-be utazol-e? Igen. Ekkor látott utoljá­ra a bolt kirakatában páf­rányt, olyat, mint ez itt, a kórterem ablakában. Megér­kezett hát Münchenbe, eszé­be jut Rhode összeharácsolt lakásberendezése, meg az ezredes felesége kövér, kel- lemkedő, időses asszony. Vendégszeretetét nem vette igénybe, a helyőrségi hotel­ban szállt meg, s másnap kiment a pályaudvarra. Azon a napon az utolsó vonat tizenhat óra ötvenkor indult. Kloss belelte bőrönd­jét az egyik szakaszba, ak­kor még teljesen üres voll, a szószátyár Ticde ezredes később jöhetett, és elkez­dett sétálgatni a peronon. Az aluljáró vaskorlátjától az új­ságosbódéig és vissza. Men­ték el mellette, nem is ke­vesen, de senki sem kérdez­te, hogy Saint Gilles-be utazik-e. A távoli szemafor zöld lámpája is égett már, ami­kor az alagútból egy vas­ié, hogy az Egyesült Álla­mok a kapitalizmus általá­nos válsága által teremtett súlyos válságok sorozatát éli át. Amerikának új irány­ban kell haladnia. Ä kom­munisták biztosítani tudják a fejlődés új irányát. A nép előtt álló problémák végér­vényes megoldása a szocia­lizmus — mondotta. utast látott futni feléje. Csalhatatlan ösztöne azt súgta, hogy ez az az em­ber, akire vár. A vonat hósszan. élesen fütyült, a gyors egymásutánban csukó­dó vagonajtók zajosan csa­pódtak. A férfi is felismer­te Klosst. — Áthelyezésed — lihegte mindenféle bevezetés nélkül — nagyon meglepett ben­nünket. Összeköttetés hely­ben, Normandiában. Majd megtalálnak. Jegyezd meg a jelszót: „Párizsban a leg­jobb gesztenyét a Place Pi- galleon lehet kapni”. A vá­laszod : „Zuzanna csak ősz­szel szereti”, és megtudod még. hogy „Űj szállítmányt kapsz”. Ismételd meg. Klossnak azonban már nem volt ideje elismételni. A mozdony megrántotta a szerelvényt, és gyorsítani kezdett. , Felugrott a legkö ­zelebbi vagon lépcsőjére, s mire visszafordult, a vas­utas már eltűnt a tömeg­ben. Ment a saját vagonja fe­lé, az átjáróban összeakadt a szolgálatos kalauzzal, aki a mozgásban levő vonatra va­ló ugrálásból származó bal­esetekről tartott neki kis­előadást. Kloss türelmesen végig­hallgatta a zsémbelő öreg vasutas tanmeséjét, közben a másik vasutas három mondatát ismételgette ma­gában: „Párizsban a legjobb gesztenyét a Place Pigalle­kölcsönös együttműködés előnyei rgvlbb mini negyedszázad i telt el a szovjet—ma­gyar külkereskedelmi együttműködés kezdete óta. Az 1945. augusztus 27-én aláírt kereskedelmi szerződés értelmében Magyarországnak szenet, vasércet, színes fé­meket, gyapotot és faanyagot szállított a Szovjetunió. Ezek a szállítások lehetővé tették a magyar ipar számára a la­kosság szükségleteit kielégítő, és a népgazdaság helyreállí­tásához szükséges termékek előállításának megalapozását. Az első kereskedelmi szer­ződés megkötése után a szovjet—magyar külkereske­delem gyorsan fejlődött. A negyed évszázad alatt a Szovjetunió és Magyarország közötti árucsereforgalom az ötvenszeresére emelkedett. Ilyen gyors ütemet és inten­zitást nem ismert eddig a külkereskedelem fejlődésé­nek története. A szovjet—magyar külke­reskedelmi kapcsolatokra nemcsak gyors ütemű fejlődés jellemző. A fő alapelv, amely kezdettől fogva érvényesül: az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök. A Szovjetunió mindig meg­értéssel veszi figyelembe Ma- gyarország szükségletéit, a magyar népgazdaság fejlesz­tésének követelményeit és mindig készségesen segít az egyes gazdasági problémák megoldásában. A Magyar Népköztársaság a maga részéről szintén azon igyekszik, hogy erejéből és lehetőségeiből telhetőén olyan termékeket állítson elő, ame­lyek megfelelnek . y szovjet nép és a szovjet népgazdaság szükségleteinek. Tehát a magyar—szovjet kereskedel­mi kapcsolatokat nem a rideg kereskedés jellemzi, hanem a jószándék, a kölcsönös meg­értés, és az egymás megsegí­tésére való készség. Fock Jenő kormányelnök, a magyar népgazdaság múlt évi, Moszkvában rendezett jubileumi kiállításán jelentet­te ki: on lehet kapni”. „Zuzanna csak ősszel szereti.” „Üj szállítmányt kapsz.” Hirtelen félelem kerítette hatalmába. A helyzet kez­dett világosodni. Várjunk csak ... Mit mondott a fél­karú orvos? Nem. nem is ő. hanem az ápolónő... Ki kell szednie belőle, miket mondott még lázálmában. A lány gesztenyéket emlege­tett. És ha illetékes helyen jelentette, a zúzódásokai szenvedett liszt furcsa szu- 1 vait? És ha a rokkant or- I vos megnyugtató tónusa j csak játék, hogy éberségé! j kijátssza? Amikor erre a munkára őt jelölték, mindenre szá­mítottak. Megtanult felis­merni soha nem látott em­bereket, társalogni családjá­ról, amely nem az ő csa­ládja, azt azonban nem sej­tették előre. hogy saját agyának nem tud majd pa­rancsolni, és az agyrázkódás okozta eszméletlenségben, lázában elmondott egyes szavaktól függ majd sor­sa ... Az ápolónő idegen nyelvről is tett említést. Le­het. hogy lengyelül beszélt? Mintegy ködfátyolon át sa­ját gyermekkori szobácská- ját látja, az ablakot kockás pokróc fedi. Ügy gondolta, hogy kisfiú, és belegen fek­szik otthon, skarlátja van. hogy az édesanyja közeledik hozzá. Ha lengyelül hívta édesanyját . . . (Folytatjuk) „A magyar népgazdaság gyors fejlődésében kiemelke­dő szerep jutott a magyar— szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés­nek. Az energiahordozókban szegény népgazdaságunk szá­mára rendkívül fontos nyers­anyagok biztosítása mellett a Szovjetunió gépek és komp­lett üzemek szállításával is segíti hazánkat. N épgazdaságunk számára komoly biztonságot je­lent és igen előnyös, hogy a Szovjetunió a legna­gyobb kereskedelmi partne­rünk. A kölcsönös áruforga­lom volumene ma már eléri az 1,3 milliárd rubelt, a Szov­jetunió részesedése pedig egész külkereskedelmünkben megközelíti a 38 százalékot.” Magyarország a Szovjet­unióból évente egyebek kö­zött több mint 2500 traktort (1971-től évente 4000). 1000 kombájnt, teherautók és sze­mélygépkocsik tízezreit im­portálja. Magyarország a Szovjet­unióba irányuló szállításai jelentős szerepet játszanak a szovjet lakosság és ipar szük­ségleteinek kielégítésében. Bár Magyarország része a szovjet külkereskedelemben mindössze 6 százalék, a ma­gyar áruk egyre fontosabb helyet foglalnak el a szovjet népgazdasági tervek felada­tainak teljesítésében. Elegen­dő megjegyezni, hogy pl. 1969-ben Magyarország bizto­sította a Szovjetunió autóbusz importjának felét, és a mo­torkerékpár-vásárlás egyhar- madát. A szovjet gyógyszer- import 35 százaléka Magyar- országról származik. Ezenkí­vül a szovjet zöldségkonzerv és -almabehozatal több mint fele Magyarországról érke­zik. Nagyon népszerűek a szovjet emberek körében a magyar cipők, szövetek, kész­ruhák és kötöttáruk. A kölcsönös kereskedelem köre évről évre nemcsak bő­vül. hanem állandóan válto­zik is. Ez érthető is. Mindkét fél igyekszik mindjobban ki­elégíteni a lakosság igényeit. Népköztársaság között sokol­dalú és szilárd kapcsolatok alakultak ki. A szovjet—ma­gyar együttműködés eredmé­nyei világosak minden em­ber számára a Szovjetunióban éppen úgy. mint Magyaror­szágon. Az együttműködés gyümölcsei egyre kézzelfog­hatóbbak a termelés területén Érdekes megjegyezni, hogy az első kereskedelmi szer­ződés. csak egy tucatnyi árut jegyzett fel. napjainkban az évenkénti á ru csere-egy ezmé - nyék több száz árut neveznek meg. A Moszkvában 1970-ben megrendezett magyar kiállí­tás megnyitóján Koszigin. a Szó v jet un ió M i n i sz terta n ácsa - nak elnöke elmondotta, hogy a Szovjetunió és a Magyar is, és a lakosság életszínvo­nalán is lemérhetők. A mos­tani ötéves tervben még szé­lesebb perspektívák nyílnak a szovjet— magyar gazdasási együttműködés előli. A két ország közötti árucsere az előző ötéves tervhez hasonlít­va. több mint ölven százalék­kal nő. Jelentősen fejlesztik a két ország népgazdaságá­nak különböző ágazatai kö­zötti közvetlen gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat és termelési kooperációt, rwiávlatokban nézve, a két | ország közötti együtt­működésnek azon for­mái kerülnek előtérbe, ame­lyek közvetlenül előgegítik a t iidományos-műszfi,r '• hala­dást. N. Juguv

Next

/
Oldalképek
Tartalom