Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA M ÜNKASPáRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 201. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1971. augusztus 27. Losonczi Pál hazaérkezett Finnországból Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége — Vrho Kekkonen elnök meghívásá­ra tett hivatalos finnorszá­gi látogatásáról — csütörtök este visszaérkezett Buda­pestre. Az Elnöki Tanács elnö­kével együtt visszaérkeztek kíséretének tagjai: dr. Aj- tai Miklós, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnö­ki Tanács tagja, Nemeslaki Tivadar országgyűlési kép­viselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­ra, dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Esztergá­lyos Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, dr. Nagy Lajos nagykövet, a Külügyminisz­térium protokoll osztályának vezetője, Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályve­zetője, Ágoston Béla, a Kül­ügyminisztérium finn refe­rense. Az Elnöki Tanács elnöké- ! nek finnországi útja kiemel­kedő jelentőségű állomás a i két ország biztatóan fejlődő sokoldalú kapcsolatainak út­ján. I Mint a közlemény hangsú­lyozza, a tárgyaló felek meg­állapították, elégedettek a magyar—finn kapcsolatok fejlődésével, de bőven van még kiaknázatlan lehetőség. A két ország kapcsolatain túl ez a látogatás 'hozzájá­rult a kontinens békéjének megszilárdítását célzó erőfe­szítésekhez is. Helsinki és Bu­dapest külpolitikai álláspont­ja sok alapvető kérdésben, közel áll egymáshoz, akár az indokínai, akár a közel-keleti problémára, akár az európai biztonságra gondolunk. Ebben az utóbbi vonatko­zásban a két kormány eddig is sokat tett és a jövőben is maximálisan igyekszik kiven­ni a részét az európai bizton­sági konferencia előkészíté­séből. Ma nyitja mc« kapuit Vadászati világkiállítás Budapesten A vadászati világkiállításon részt vevő országok nemzeti megbízottai értekezletet tartottak, amelyen Földes László miniszterhelyettes, a kiállítás kormánymegbízottja ismertette a kiállítást. Megválasztották a vadászati világkiállítás nem­zeti megbízotlainak négytagú tanácsát és annak elnökét. Ülést tartott a Minisztertanács Földes László miniszter- helyettes, a vadászati világ- kiállítás kormánymegbízott­ja csütörtökön tájékoztatta a sajtó képviselőit a nagysza­bású rendezvény programjá­ról. A sajtótájékoztatót Si­mon Ferenc, a Tájékoztatá­si Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg. A kormánymegbízott el­mondotta. hogy a világkiál­lítás gondolata Magyaror­szágról indult el, a magyar kormány indítványozta meg­rendezését; ezzel is igye­kezve előmozdítani a népek közeledését, tovább növelni hazánk politikai tekintélyét (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból: A liöl<*s«iiös együttműködés j előnyei J (2. oldal) A lányok és asszonyok «várában rv (3. oldal) Az illetékes válaszol (5. oldal) Rádió* és ív-műsor (6. oldal) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter beszá­molt Abdel Karim al-Sheik- ly iraki külügyminiszter hazánkban tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A kormány az arab politikussal folyta­tott tárgyalásokat hasznos­nak ítélte, s a jelentést tu­domásul vette. Az igazságügy-miniszter előterjesztette a szövetkeze­tekről szóló törvény és a vég­rehajtásáról intézkedő kor mányrendelet tervezetét. A Meggondoltatok fejlesztési programot Éríekezlcí a menyei tárnicson Rajtunk, Borsod megyen is múlik az egész népgazda­ság IV. ötéves tervi felada­tainak teljesítése. Még pon­tosabban azon is, hogy ná­lunk a városok es községek tanácsai, a tanácsok veze­tői, milyen felelősséggel végzik munkájukat. Milyen felelősséggel hozzák meg döntéseiket a különböző gazdasági, gazdálkodási kér­désekben. Ez a konklúzió volt a végkicsengése annak az értekezletnek, amelyre tegnap délelőtt, a megyei tanács dísztermében került sor. Ezen a megyei pártbi­zottság képviselői mellett a városi tanácsok elnökei, a járási hivatalok elnökei, a nagyközségek tanácselnökei és a megyei tanács osztály­vezetői vettek részt. A tanácskozás aktualitása abból fakadt, — mint azt Sánta László tervosztályve- zető előadásában kiemelte —, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének alapjait már most meg kell teremteni. Az eddigi tapasztalatok bizta­tóak. Tanácsaink költségve­tési és fejlesztési gazdálko­dása túlnyomó ■ többségben megfelel a követelmények­nek. Van azonban ' néhány, a népgazdaság egészére jel­lemző probléma, amelyekkel megyénkben is találkozunk. Ilyen például, hogy igen sok vállalat, szerv, ahogy mondani szokás; csak a má­ra gondol, és nem előrelá­tóan, perspektivikusan ter­vez. Ezek a vállalatok és szervek a tervezéshez ha­sonlóan felületesen. nem meggondoltan döntenek egy- egy beruházás kérdésében is. Megrendelnek olyan ki­vitelezési munkákat, ame­lyekhez nincs biztosítva a pénzügyi fedezet. Ezzel fo­kozzák a feszültséget a be­ruházási piacon, amelyen anélkül is sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. (Folytatás a 2. oldalon) kormány a rendelet terveze­tét elfogadta, s úgy határo­zott, hogy a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet az or­szággyűlés elé terjeszti. Az igazságügy-miniszter előterjesztette továbbá az if­júságról szóló törvény és a végrehajtásáról rendelkező kormányhatározatok terveze­tét. A Minisztertanács a kor­mányhatározatok tervezetét elfogadta, s elhatározta, hogy az ifjúsági törvény tervezetét is az országgyűlés elé terjesz­ti. A .munkaügyi miniszter je­lentest terjesztett elő az ev j első felének munkaügyi hely­zetéről. A jelentés szerint 1971. első félévében kedvező­en alakult a munkaügyi gaz- | dálkodás. Az ipari termelés emelke­désének teljes egésze, az építőipari termelés emelkedé­sének pedig mintegy kéthar­mada a termelékenység nö­vekedéséből származik. A termelékenység növekedési üteme az iparban a tavalyi­hoz hasonló, az építőiparban viszont fokozódott. Nem kielégítő még a belső tartalékok feltárása és hasz- j nosítása. A jövőben mind a j felügyeleti szerveknek, mind ! a vállalatoknak jobban ele kell segíteniük a tartalékok ; hasznosítását. Ezt a munka j jobb megszervezésével, a tel- j (Folytatás a 2. oldalon) | Megkezdte munkáját Miskolcon az V. országos posfáskonferencia Interjú Horn Dezső miniszterhelyettessel A MŰSZAKI és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Közlekedéstudo­mányi Egyesületének szerve­zésében nyílt meg tegnap délelőtt 10 órai kezdettel az V. postáskonferencia Mis­kolcon, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Az ünne­pélyes aktuson megjelent Dojcsák János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bor­sod megyei Bizottságának titkára, Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkárit, Bárczi Béla, Miskolc város Tanácsának elnöke, Fatalin Janos, a Postás-szakszerve­zet központi vezetőségének titkára és Tóth József, a Pedagógus szakszervezeti titkárok taeácskezása Tegnap, augusztus 26-án egész napos tanácskozást tartottak a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottságán a járási, a vá­rosi és a nagyközségi alap­szervi titkárok, valamint a járási és a városi reszort­felelősök részére. A tanács­kozást Gyöngyi István, a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának elnöke nyitottá meg, majd Mada­rász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottságá­nak osztályvezetője tartott külpolitikai tájékoztatót. Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke, a me­gyei tanács elnökhelyettese az új tanácstörvénnyel kap­csolatos, illetve az abból adódó új művelődésügyi feladatokról szólt a tanács­kozás részvevőinek. Előadá­sában — a legfőbb tenni­valókat vázolva — kitért azokra a feladatokra, ame­lyek a pedagógusokra vár­nak a közművelődés, illet­ve a közoktatás színvonalá­nak emelésében. Előadásá­ban hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb lesz a pedagógus-szakszervezet szerepe a népművelési fel­adatok, valamint a. közokta­tás feladatainak végrehajtá­sában. Ahhoz azonban, hogy a pedagógusok eleget tehes­senek mindazon feladatnak, amelyek a jövőben rájuk hárulnak, szélesebb kitekin­téssel kell rendelkezniük, is­merniük leéli az új tanács törvény életbe lépésével elő­állt helyzetet, lehetőségeket. Dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője közoktatásunk időszerű fel­adatait vázolta előadáséban. A közoktatásban nincs me­rőben új feladat, merőben új célkitűzés. Továbbra is alapvelő feladatunknak tart­juk — ez még mindig ak­tuális — közoktatásunk ma­gasabb szintre emelését, az anyagi feltételek mind ma­gasabb színvonalú biztosítá­sát a tartalmi munka érde­kében. Az új bérrendszer kedvező feltételeket terem­tett a pedagógus társadalom munkájához. Az iskolaigaz­gatók megnövekedett hatás­köre fokozott felelősséget jelent, s megköveteli, hogy a jövőben még inkább töre­kedjünk a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására. Azary Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára a szakszer­vezet megnövekedett felelős­ségéről szólt előadásában. A szakszervezetnek az állami vezetés mellett az oktatás­ügy valamennyi kérdésében állást kell foglalni. A tanácskozás délután a megyei reszortfelelősök tá­jékoztató) ával f oly latódott. Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának vezető tit­kára. Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatója köszöntötte a részvevőket, akik közel ötszázan jelen­tek meg az ország minden postaigazgatóságáról, és kü­lön üdvözölte a lengyel és NDK-beli tudományos egye­sületek képviselőit. A kon­ferenciát Horn Dezső, a közlekedés^- és postaügyi miniszter helyettese, posta­vezérigazgató, a KTE pos­tai és távközlési tagozatá­nak elnöke nyitotta meg. A miniszterhelyettes ki­fejtette, hogy a miskolci konferencián a postai szol­gaitatások színvonalának, minőségének javítására kell irányítani a figyelmet. Ezt kell szolgálniuk az előadá­soknak és a felszólalások­nak is. Először a postaforgalmi szakosztály előadása hang­zott el. Dr. Wurm Ferenc ,.A postaforgalmi szolgálta­tások minőségjavulását és könnyítését szolgáló intézke­désekről” tartott előadást. A távközlési szakosztály elő­adója Gazsi Nándor volt. aki „A távközlési szolgáltatások fenntartásának feladatai a minőségi mutatók tükrében” címmel vezette a szekció­ülést. Tegnap tartotta elő­adását dr. Horváth Lajos is, aki „A műsorszóró hálóza­tok minőségjavítása” cím­mel érkezett. Délután a -kulturális ren­dezvények között Egerbe. Tokajba és Sárospatakra lá­togattak a postáskonferen­cia részvevői. Ma délelőtt 9 órai kezdettel folytatja mun­káját az V. posiáskonferen­da a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. * HORN DEZSŐ, a közle­kedés- és poslaügyi minisz­ter helyettese készségesen a sajtó munkatársainak ren­delkezésére állt a megnyitó után. A rögtönzött miskolci sajtótájékoztató érdekes epi­zóddal kezdődött. A Ma­gyar Rádió munkatársai tegnap reggel készített mag­nófelvételen mutatták be a Kossuth-adó műsorának hangzását a lakihegyi adó sugárzásában és a helyi adón. — Világos, hogy a helyi adó jobb a Kossuthnál — kezdte a miniszterhelyettes, aki így először a műsorszó­rásról ejtett szót. — Saj­nálatos és ismeretes, hogy a nap minden szakában nem lehet egyformán és jól fogni a központi adókat az ország minden területén. Az elmúlt és jelenlegi ötéves tervben is az az elképze­lés, hogy a középhullámú adók teljesítményét 300 ki­lowattra emeljük. Termé­szetesen nem gondoltuk, hogy ezzel megoldjuk a problémát. Kisegítő URH- adókkal kell „beszórni” azo­kat a területeket, amelye­ken nem kielégítő az adás vétele. Az, hogy az adás így sem kielégítő, nem az adók hibá­ja. Világszerte, így Európá­ban és Afrikában is meg­szaporodtak a középhullámú adók, amelyeknek ráadásul növekedett a teljesítménye is; nem csoda, hogy a szom­szédos frekvenciák, csökken­tik országunk adóinak su­gárzását. — Mi a megoldás? — Valószínűleg újabb nagy' teljesítményű adó (vagy adók) szükséges. Min­deneseire a helyi vételeket; javítja, ha gyorsítják az URH-telepítést. — Felépül-e a IV. ötéves tervben az új nagyadó? — Még nem dől! az építés ténye sem. Az Or­szágos Műszaki Beijesztést (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom